A minap volt egy kis időm szétnézni szeretett országunk fővárosában, és néztem az embereket, próbáltam felvenni a nagyvárosok rohanását. Lehet, hogy csak nekem tűnt úgy, de szinte 10 percenként húzott el mellett egy mentőautó, lehet, hogy Pesten ez az átlagos. Szinte mindenütt dugók voltak, és nagyon gyakran csupán a villamossíneken, a parkolókban és a járdán féloldalasan fért csak el a mentőautó, hogy oda tudjon érni a segítségre szorulton. Gyakran láttam olyat egy-két helyen, hogy a mentőautó sofőrje, is ki-kikurjantott, hogy adjanak neki helyet, ő is dudált, meg mutogatott, és ekkor fogalmazódott meg bennem a dolog, hogy ezek az embereknek nem munkájuk, hanem hivatásuk van. Ők ugyanúgy sietnek, és lelkiismeretesen végzik a munkájuk, mintha a saját családjukról lenne szó. Én is hasonló körben dolgozom jelenleg, és tudom, hogy milyen nagyszerű érzés, segíteni valakin, megmenteni egy ember életét. Ezek az emberek fáradtságot, saját kis apró nyűgjeiket nem kímélve dolgoznak, éjjel-nappal hétvégén ünnepnapon, és ennek ellenére nincsenek megfelelően megfizetve. Gondolom ennél nagyobb közhely nincs is, hogy mindenkinek kevés a fizetése, de amennyi fizetést kapnak ezek az emberek szinte nevetséges. Nem a pénzért csinálják azt amit csinálnak, közben lehet, hogy otthon azt sorsolják ki, hogy a gáz, vagy a villanyszámlát fizessék be ebben a hónapban. Nos ez egy kicsit el lett nyújtva, úgyhogy az lenne a kérdésem, hogy ti a kevés fizetés, az állandó munka ellenére, csinálnátok-e ilyen nagyszerű, nemes hivatást? Mondhatjátok rám, hogy anyagias vagyok, de én úgy gondolom, hogy aki megmenti naponta több ember életét, az sem kapja meg a boltban a kenyeret olcsóbban. Gondolom, hogy az itt lévő anyukák és apukáknak az a legnagyobb céljuk, hogy mindent meg tudjanak adni a gyereküknek, de lehet, hogy vannak olyan mentősök, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy autóval járjanak, vagy elmenjenek egy kicsit nyaralni a Balcsira, vagy valami olcsóbb helyre sem. Ők merik-e mondani otthon, hogy kisfiam azért nem kapod meg ezt, vagy az a játékot, mert a papa egy olyan munkát végez, ami csupán csak az ő lelki jóllakotságának kedvez: Igaz kisfiam, hogy nem tudjuk befizetni a gázszámlát, és a jövő hónapban be fog fagyni a leves a fazékba, de én nagyon szeretem a munkámat, mert nagyon sok emberen segítek.
Várom a gondolatokat.
Az én generációm már nem drogozik. Direktbe stimulálják az agyhullámokat.
