- mefistofeles: Az elhízás nem akaratgyengeség!
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- koxx: Bloons TD5 - Tower Defense játék
- MasterDeeJay: RAM gondolatok: Mennyi a minimum? DDR3 is jó?
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- Geri Bátyó: Régi VGA, HDMI és a felbontás
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
Új hozzászólás Aktív témák
-
#30
buherton
őstag
DrotosToth
#27
buherton
őstag
válasz
DrotosToth
#27
üzenetére
Nincs. Szvsz jobb a KiCAD, mint az Eagle. A népszerűségének köszönhetően sok mindent beletettek és az alkatrész libben szinte minden ott van.
Az Eagle leáldozóban van.
-
#29
hcl
titán
DrotosToth
#27
válasz
DrotosToth
#27
üzenetére
Nem tudom, mert KiCad-et nem használtam még
Viszont elég könnyű használni, még nekem is ment És van Linuxra. -
#28
TomMusic
őstag
DrotosToth
#27
TomMusic
őstag
válasz
DrotosToth
#27
üzenetére
Én pár óra erejéig használtam, mert egyetemen azzal kellett tervezni (ha jól emlékszem).
Nekem nagyon nem állt kézre. Az általam addig próbáltak (Proteus, Sprint Layout (jó, igen, tudom..), Altium, Diptrace, stb) közül a legkevésbé tetszett.
De valamit biztosan tudhat, mert nagyon népszerű (régen még legalábbis az volt).
Szerk.: talán az lehet a helyzet, hogy még a KiCAD előtt terjedt el, így nagyobb (volt) az előnye. -
#26
hcl
titán
DrotosToth
#25
válasz
DrotosToth
#25
üzenetére
Igen, sajnos ennyi mindent nem lehet 3 mondatban leírni, és nem is egyszerű a témakör sem. A használt progi viszont érdekes lenne, pl. az Eagle-ből pont van ingyenes is
-
#25
DrotosToth
újonc
hcl
#24
DrotosToth
újonc
"(Nem tanultunk ilyen mélységben NYÁK-ot tervezni, sajnos."
Tíz éve még nyugaton sem volt egyértelmű, csak akkor már annyira általánossá vált a high-speed, hogy kénytelenek voltak lépni az oktatás terén is. Egyszerűen nem volt annyi hadrafogható RF piócás ember, aki a stabil elméleti tudás mellett a gyakorlati részt is hozta volna.
Részemről, ha csak az összefüggő GND-fólia jelentőségét megértjük, már megérte lekörmölni.
De ha nem értjük, attól még egy csomó észrevételt be tudunk építeni a későbbi projektekbe, rosszabb biztos nem lesz tőle."De nekem sok minden a levegőben lóg."
Ezt cáfolni sajna nem tudom.
Ha minden ki van fejve az alapoktól, akkor egy végeláthatatlan karakterhalmozás lesz belőle és ez talán sokakat ellapozásra késztet. (?)
Sokszor tényleg csak utalásszerűen említek dokgokat, hogy legalább a keresőszavak hiánya ne akadályozza a további kutakodásban azt, aki szeretne tovább lépni az első próbálkozásai után. Nekem nagyon jól jött volna anno."DRC-nek hívnak"
Ilyenek megkérdezésére pont jó a fórum. Velem együtt biztosan sokan szívesen válaszolnak is rá. Csak a "lusta kérdések" verik ki a biztosítékot, és dafke ignoráljuk. Pl ezért nem válaszolok a SW-specifikus "how-to" jellegűekre.; arra ott a YT, vagy a manual.De lehet inább azt az alcímet kellett volna adnom az egésznek, hogy: "hogyan ne rontsuk el a következő néhány nyáktervünket". és ezzel be is fejezem a bizonyítvány magyarázását
Köszi az észrevételt, kritikát neked és a töbieknek is!!! Megpróbálom e szerint hangolni a következő részt.
-
Alapvetően
Elég komoly információk és részletek vannak. (Nem tanultunk ilyen mélységben NYÁK-ot tervezni, sajnos.)De nekem sok minden a levegőben lóg. Sok helyen érzem azt, hogy alapnak tekintettek olyan tudások, amiket egy kezdő tuti nem fog tudni. Meg pl. milyen NYÁK-tervezőről van szó? Mert amit az Eagle-ben DRC-nek hívnak, azt nem biztos, hogy másban is (nem tudom, csak tippelek).
-
#23
TomMusic
őstag
DrotosToth
#22
TomMusic
őstag
válasz
DrotosToth
#22
üzenetére
Köszönöm a részletes választ!
-
#22
DrotosToth
újonc
DrotosToth
újonc
joghurt: ezt a vonalat nem veszem fel, tuti bünti lenne belőle a modik részéről
TomMusic:
"...a kész PCB előtt szeretek mindent letesztelni/kipróbálni"
Ez így teljesen rendben van és még környezetbarát is! Ha dugdosóson nem hülyül be, akkor az ökölszabályok betartásával a kész nyákon is jól muzsikál a pusztán digitáls projekt.EMC:
Alapvetően vezetett és lesugárzott zajtartományt mérnek, illetve ugyanezen két mód alatt azt hogy mennyire ellenálló. Az anechoic chamber-ben főleg a lesugárzott zajtartományt vizsgálják, a vezetettet csak azért, mert ált. egyszerűbb. Ez utóbbit majdnem 100%-ra otthon is el lehet végezni egy 1.5GHz-es spektrum analizátorral, amiben van tracking generator és a célközönség a konzumer piac. Nyilván kell hozzá még egy két LISN meg pár díszítés, de alapszinten elég jól össze lehet hozni.
Az antennás mérés az tényleg nehéz dió háztájiban. Valaki olcsó RF sátorban csinálja a precompliance tesztjeit, de ott sokszor még az ún. 3m-es mérési procedúra is gondot okozhat. Arra jó, hogy a külső zajok nagy részét kiszűrje, de tele lesz rezonanciával maga a sátor. Volt aki majd egy évig próbálkozott otthon a fejlesztett kütyüjéből kiszedni az adott frekit, mire végre rájött, hogy a fémkonténer a ludas.
Régebben még lehetett ún. 10 méteres open air test site módon is mérni (OATS), de ma már annyira zajszennyezett minden, hogy ez nem járható (kb mint az amatőr csillagászat vs. fényszennyezés). Néhányan, akik jó helyen laknak, be szoktak kéreckedni a már nem művelt sóbányákba is.
Azért van erre is egy félig bevált módszer: Lehet venni kis, szélessávú, kalibrációs, RF zajkeltőket, amihez ugyan csak hányaveti módon, de mégis hozzá tudod kalibrálni a teszthelységedet. Lényegesen olcsóbb mint az elbukott hivatalos teszt, de a legfőbb előnye, hogy már a fejlesztés fázisaiban kijönnek a gyanús tartományok és a renitens résztvevők. Ilsenkor még a nyákterv is fillérekért módosítható, a készülékház fröcsiszerszáma is max ajánlatkérésig jutott csak el. Ami meg mégis bentmarad a cuccban, azt van hogy segítenek az akreditált tesztlaborokban, ott helyben orvosolni. A vezetett zajok ellen clamp-on ferrite-tal, a lesugárzottal szemben meg alkalmi RF patch-ekkel. Ez utóbbi miatt egyébként érdemes hagyni a nyákon lötstop nélküli részeket a tesztelendő verzión. Sőt, némi felár ellenében egyesek azt is megengedik, hogy a nyákon gyárilag rajta lévő footprinteken kicsit módosítsd az I/O szűrők paramétereit.
Meg van még sok egyéb dolog amit vizsgálnak, amin ugyanúgy meg lehet bukni. Ezekből a legismertebb talán az ESD. De még az előlapi feliratokra is van szabvány, hogy X vegyszerrel Y ideig sikálva olvashatónak kell maradnia. Az érintésvizsgálatot is adott nyomóerő alatt végzik, ezért a szúnyoghálót nem szokták elfogadni készülékházként.
De ha biztos vagy a dolgodban, te is tanusíthatod magadnak. Amíg nem okozol vele bizonyíthatóan kárt, vagy nem megy exportra, addig nem vegzál a hivatal. A konkurencia van hogy feljelent, de ehhez is fel kell nőni, mert a sasok nem kapkodnak legyek utánbuherton:
"A Microrchipnek végre lettek jó 8 bites MCU-i."
És a legszomoúbb, hogy ez nem vicc!
Szerintem sok PIC fanboy titkon irigyelte az AVR fícsörlistáját, csak derogált nekik beismerni.
A Microchip-nek az appnotes-ai is elég jók, sok mindent lefednek és gyakorlatiasak. Csak ajánlani tudom őket. -
TomMusic
őstag
1 MHz az ténylegesen 1 MIPS
Én ezzel már nem foglalkoztam, reflexből osztottam 4-el a MHz-et.
Viszont azt utáltam, hogy fizetősek voltak a C fordítók. Mármint PIC-re. Meg borzasztó inkompatibilitási szívások voltak. De lehet csak én voltam béna.
Ezért is maradtam asm-ben. -
#20
buherton
őstag
DrotosToth
#16
buherton
őstag
válasz
DrotosToth
#16
üzenetére
A Protel99SE elég standard lett régen. Egy rövid ideig használtam.
"Én AVR-es vagyok"
Most már egy cég, amúgy meg senki sem tökéletes...A Microrchipnek végre lettek jó 8 bites MCU-i.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A viccet és a trollkodás félretéve a 8 bites AVR-ek eléggé jól összerakott MCU-k, 1 MHz az ténylegesen 1 MIPS, 32 db general regiszter, C-re optimalizált utasításkészlet, stb. A Microchip a 32 bites MIPS architektúrás PIC32-kel volt erős. Az Atmelnek a gondja a gyártásszervezéssel volt az ügyfelek kiszolgálására. Ebben pedig a Microchip mind a mai napig vitathatatlanul erős. És abban is, hogy az ősöreg modelleket is gyártásban tartják, ez az AVR-ekre is igaz. Az Atmel oldalára volt írható a free és open source compiler a gcc, ami elég jól optimalizált, illetve az erős community. És bár sokad rangú, de a Microchip jobban írt doksikat is. -
#19
TomMusic
őstag
DrotosToth
#17
TomMusic
őstag
válasz
DrotosToth
#17
üzenetére
Köszönöm a választ!
Na mondjuk a dugdosós panel (és/vagy a vezeték) jópárszor megviccelt már, csak a kész PCB előtt szeretek mindent letesztelni/kipróbálni. És igen, ma már filléres a gyártatás (pont most készül egy a JLC-nél), csak hát az ember türelmetlen (főleg hétvégén)
Apropó bevizsgáltatás. Van ennek folyamatáról tapasztalatod? Még nem jártam körbe, de azthiszem van egy RF zajmentes szoba, ahol nézik a kütyüm mennyire szennyez, vagyis hát az EMC-t. -
#18
joghurt
addikt
DrotosToth
#16
válasz
DrotosToth
#16
üzenetére
A helyes reakció: "Nem zavar, amíg otthon, négy fal között csinálja."
-
#17
DrotosToth
újonc
TomMusic
#15
DrotosToth
újonc
Köszönöm And nevében is!
"Bár szerintem ez nem feltétlenül a kezdő szint. "
Kb 200 nyákig kezdők vagyunk, utána is csak pre-intermediate
"Bevallom én a teliföldet nem mindig alkalmazom "
A félvezetők robusztussága okán működnek dugdosós panelon is. Viszont ma az ázsia gyártók olyan szintet hoznak 5 dollárért, amit mindenképp érdemes kihasználni.
Amíg nem viszed bevizsgáltatni, majdnemhogy teljesen mindegy a teleföld megléte. Kárt szinte csak a hasonló barkács megoldásainknak okozhat.
"KiCAD látom mostanság nagyot megy"
Szvsz messze a legjobb választás az ingyenesek közül!
Mondjuk amivel lehet bonyolultabb pad-eket is rajzolni, pláne eltérően az egyes layereken, ill. van ovális/slot funkciója is (választható PTH jelölőnégyzettel), azok közül bármi jó ma már. -
#16
DrotosToth
újonc
buherton
#14
DrotosToth
újonc
"A mil-ezéssel ki lehet kergetni a világból."
Anno minden "raszter" alapon számolódott, gyors volt és kényelmes. De ez még akkor szilárdult meg, amikor a nyáktervező szoftverek összesen tudtak 3 féle vonalvastagságot. Úgy látom, ma inkább a fínom rajzolat, ami a metrikus irányba tolja a mérnököket, mert 2mil alatt sokkal könnyebb kifejezni mindent mikronban, mint pl. azt mondani, hogy 35/64-ed mil, amit egyébként is csak az imperialisztáni forgácsolók tudnak hova tenni. (Egyébként szorosan összefüggött az akkori levilágító berendezések felépítésével is)
mSAP és társaival vígan gyártják a 25/25u-os panelokat (1/1mil!!!), de néhányan lemennek 5/5 mikronig is; egyszerűen váltani kellett.
És hogy ezek a berögződések mennyire nehezen kopnak ki: sok prof a mai napig PWB-nek írja a PCB-t, mert amikor ők ezt tanulták, akkor még szó szerint vezetékeket fektettek a szubsztrát felületére. Bár az Apollo programban a holdraszálló egység sz.gépe már "rendes" PCB volt, de valljuk be, ez akkoriban nem csak átvitt értelemben volt űrtechnika. Protel jött be nekem anno, azt tanultam meg, de ezeket amiket felteszek akár egy vektoros paint-ben is össze lehet hozni. Volt néhány kitérő más irányban is, de a már elkészült könyvtárait nem szívesen migrálja át az ember gyereke máshová.
A mikrókról csak annyit tudok, hogy kivétel nélkül legalább eggyel kevesebb I/O-ja van, mint kellene, és a tárhelyük legalább 100 word-del rövidebb a szükségesnél. Meg hogy sose' passzolnak a kiválasztott perifériákhoz, ezért trükközni kell a level shifter elkerülése végett. Tuti hogy készakarva csinálják! "Én AVR-es vagyok"
Most már egy cég, amúgy meg senki sem tökéletes... -
TomMusic
őstag
Sziasztok!
Szerintem is jó a cikk, felhívja a figyelmet a fontos részletekre.
Bár szerintem ez nem feltétlenül a kezdő szint.
Anno én is alkoholos filc + vasklorid kombóval kezdtem.
Ja meg magnó(?)motorból eszkábált fúróval.
Aztán lézernyomtató+vasaló, majd arcszoláriummal levilágítás, hidrogén-peroxid+sósav.
Régi szép idők.
Bevallom én a teliföldet nem mindig alkalmazom , bár szinte csak digitális jelekkel dolgozok (PIC, ESP).
KiCAD látom mostanság nagyot megy, én DipTrace-t használok. Kicsit talán egyszerűbb, de nekem jobban kézreáll. És ugyanúgy tud mindent, 3D-t is.
Én is villamosmérnökként végeztem (előtte elektronikai műszerész OKJ), de szoftverfejlesztőként dolgozom. Mellette hobbiként nyomom az elektrót, meg néha beesik valami maszek (bár már számlaképes vagyok ). -
buherton
őstag
A mil-ezéssel ki lehet kergetni a világból. Régen sem értettem, ma sem értem. Szerencsére a gyártók is rájöttek erre és gyakorlatilag szinte minden már mm-ben van megadva. Az imperiális mára teljesen elavult és az ezt használó országok is végre rájöttek, hogy az metrikust kell használni, lásd: [When NASA Lost a Spacecraft Due to a Metric Math Mistake]
Mit használsz tervezéshez? Bár villamosmérnökként végeztem, de igazából sosem dolgoztam benne. Beágyazott rendszerfejlesztő voltam, és most cloudban programozok. Hobbi projekteim viszont vannak és korábban Eagle-t, most már KiCAD-et használok. Én AVR-es vagyok
, de nem vetem meg az ARM-t sem. -
buherton
őstag
Ah, köszi! A metrológiában ennyire már nem merültünk el. Odáig jutottunk ebben a témában, hogy mi a hiba és minek a függvényében szokták megadni (idő, hőmérséklet, pára, feszültség, stb.). Személy szerint érdekelt ez a terület a paraszt labvezér ellenére is. Több különböző tárgyban is érintettük ezt a tudományágat szerencsére. Egy időben nagyon vágtam, hogy mit mér a műszer?, mármint DC feszmérés esetén, ha egyenirányított váltóáramot akarunk mérni, vagy AC feszmérés fix feszültséget és hasonló jókat.
Bevallom őszintén a kalibrációs kérdésem arra irányult, hogy tényleg értesz-e hozzá, szóval kvázi beugró kérdés volt, de már az első válaszod meggyőzött. BTW, úgy emlékszem, hogy a beszabályozás (analóg módon, azaz nem visszaállítható) vagy beállítás (digitális módon) követi a kalibrációt. -
A hiba hibája kockául a másodrendű vagy származtatott hiba. Amikor egy szisztematikus hibát próbálsz korrigálni (pl. korrigálsz - mint a fürdőszobai mérleg nullázása, vagy hőmérsékleti hibát kompenzálsz), de nem sikerül tökéletesen.
A kalibráció számomra a mérőeszköz pontosságának ellenőrzését és dokumentálását jelenti egy hiteles etalon (viszonyítási alap) segítségével. Amire sokan a köznapi nyelvben ezt a szót használják, az igazából már a jusztírozás, azaz a kalibráció során kimért hiba korrigálása.
-
#9
joghurt
addikt
DrotosToth
#8
válasz
DrotosToth
#8
üzenetére
Akkor még meg is kellett tanulni, mert félévet is csak véges számban engedtek ismételni.
Évet. Keresztfélév nem létezett akkoriban.Amíg nem 6.5 digites műszerbe kezdünk, addig el lehet ezekből is vegetálni.
De, azon a tanszéken épp ilyenekbe kezdtünk. Amikor már a hiba hibájával is számolni kell.
Laborban:
"- Tanár úr, kellene egy 1%-os 1 GΩ-os ellenállás.
(mindenki): - Ez nooormális?
(a tanár szeme végigfut az egyik szekrényen, majd előveszi): - Tessék."A precíziós egyenirányító (avagy amerikaiul szuperdióda - ott minden szuper) holt egyszerű. A valós működés első lépése, hogy záróirányban nem pont nulla a kimenet, hanem -UD/A. A második, hogy az origó környékén van egy kis tüske lefelé - még ezt is kihozza szépen a DC szimuláció - csak nagyítás kérdése, hogy látszódjon.
Szerintem dobd be egy szimulátorba, és a bemenetet-kimenetet kösd rá egy X-Y szkópra! Aztán kezdd emelni a bemeneti szinusz frekvenciáját! Nem is kell MHz-ekig menni, hogy a törtvonal szétnyíljon egy megtört babapiskótára. -
#8
DrotosToth
újonc
joghurt
#7
DrotosToth
újonc
"... a félvezetőknek már voltak különböző paraméterei is."
Mármint a rendelési kódján felül?
Akkor még meg is kellett tanulni, mert félévet is csak véges számban engedtek ismételni.
Ma meg összeollózod a netről és még működik is, minden baklövésünk ellenére. Tisztára mint az arduinós ökoszisztéma.
Mondjuk én a HW-hez nem konyítok, általában And topiktárs rakja rendbe a sematikjaimat egy szentnek a türelmével.Az áthallásnak mi volt a médiuma?
A banális és még sem triviâlis dolgokat elég jól össze lehet gereblyézni gyári ajánlásokból; szinte minden "eredeti ötletünket" előtték már mások. Amíg nem 6.5 digites műszerbe kezdünk, addig el lehet ezekből is vegetálni."precíziós egyenirányító átvitele hogyan nyílik szét nagyobb frekvenciákon"
Ez viszont nagyon érdekelne, akár cikk formájâban is, mérésekkel együtt! Biztosan más is élvezné és még a szaknyelv is rendben lenne! -
Anno egyetemen ez volt az egyik kedvenc tárgyam. Előtte 3 éven át tanultuk az elméletet, terveztünk is mindenfélét, a félvezetőknek már voltak különböző paraméterei is.
Aztán az "Áramkörök tervezése" az olyan nyalánkságokról szólt, hogy a katalógusokhoz képest hogyan fest a valóság.
Hogy egy egyszerű precíziós egyenirányító átvitele hogyan nyílik szét nagyobb frekvenciákon. Vagy hogy egy szépen megtervezett áramkör miért gerjed - a NYÁK egyik oldaláról pont pozitív visszacsatolásban szórt át a szemben levő részre. Vagy ami még banálisabb: Ha két ellenállásnak csak az aránya érdekes, milyen nagyságrendű alkatrészeket válasszunk? -
#6
DrotosToth
újonc
LordAthis
#4
DrotosToth
újonc
Köszi a tippeket!
Egy folytatás tervezek, de ott is csak a nyers alapokra térek ki, mert rengeteg időt felemészt.1-rétegű nem lesz benne, mert az egyáltalán nem kezdőknek való. A közhiedelemmel ellentétben egy multilayert kevesebb tudással is lehet jóra tervezni és sokkal gyorsabban is készül el. Nyilván nem egy 555-ös szintjén, de már egy kutyaközönséges DC-DC konverterből is könnyebben lesz polcon megjelenhető termék, ha nem 2-rétegen akarjuk megoldani.
Talán lesz még utána egy lineáris táp, amivel egy 230VAC rendszerben tudjuk etetni a TMR8-at. Azt mind funkcionálisan, mind életvédelmileg is elrontják sokan.
-
#5
DrotosToth
újonc
joghurt
#3
DrotosToth
újonc
"Akinek valóban ez az első néhány NYÁK-terve, az optimális esetben nem gigahertzen fog áthallással bajlódni"
Ez nincs teljesen így. Egyrészt nem kell tervezetten a GHz tartományba belekóstolni, hogy mégis ott "működjön" az áramkörünk. Egy ócska LM358-as OPA be és kimeneteit is meg tudja hülyíteni a magasfrekis zaj, mert a benne lévő PN átmenetek kristályvevőként demodulálják azt az üzemi tartományra, offszethibát okozva.
A másik ami miatt a GHz említve van, hogy ma már bárki tud USB3-as, vagy WiFi-s dolgot összerakni magának kész SW könyvtárakból, appnotes-okból. (A 2.4GHz is sok esetben annyira leegyszerűsödött, hogy még az antennaillesztést és magát a nyákantennát is át lehet kopizni az Eval board PDF-jéről, ráadásul kezdőként!)
De leginkább az vezetett, hogy ne tanuljuk meg rosszul már az elején, mert nagyon nehéz az utólagos újratanulás. Keserű tapasztalat...Letraset:
Hogy én mennyit satíroztam anno. De akkor még a kifli is finom volt.
0,8-as kézifúró:
Kikalapált ziherájsztű, gyertyalángon edzve. Kicsit ütött, de átvitte a panelt. -
Jó kis írás!
Akár folytatásokat is szívesen olvasnék belőle...
Mondjuk:
- Mit rontanak el rendszeresen a fejlesztők,
- További okosságok a megelőzés érdekében, (avagy amire előre sokszor nem gondolnak)
- Különbségek a megvalósításba, amikre figyelni kell (1-többrétegű, Táp-, Erősítő-, MHZ-, GHz tartományokban dolgozó lapok közötti különbségek a megvalósításban...)Stb.
Bár igaz, hogy ezek egy részét már igyekeztél belefoglalni, de pl laikusként (Akit a téma viszont érdekel) ezekről szívesen olvasnék. -
Valószínűleg a célközönség belövése nem teljesen egyértelmű.
Akinek valóban ez az első néhány NYÁK-terve, az optimális esetben nem gigahertzen fog áthallással bajlódni, és tömeggyártásos szempontokat figyelemben venni.
Villogó és egyéb hobbielektronika, kis arduinos projekt stb.Különben jól összeszedett, hasznos írás.
Amit még említeni szoktam, az a hidegítő kondik IC-hez képesti elhelyezése (a kapcs. rajz alapján lehetne bárhol), és a fokozatok-részegységek élesztését megkönnyítő mérőpontok és esetleges teszt bemenetek felrakása - szükség szerint jumperezve vagy átkötéssel (drót vagy SMD R0).
Amúgy meg Letraset, FeCl3, 0,8-as kézifúró, akrillakk.
Elég komoly információk és részletek vannak. (Nem tanultunk ilyen mélységben NYÁK-ot tervezni, sajnos.)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- mefistofeles: Az elhízás nem akaratgyengeség!
- Házimozi belépő szinten
- Megkönnyítette az iPhone az androidos átköltözést
- Motoros topic
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Konkrét moderációval kapcsolatos kérdések
- Allegro vélemények - tapasztalatok
- Minden a BlackBerry telefonokról és rendszerről
- Honor 200 - kétszázért pont jó lenne
- Cyberpunk 2077
- További aktív témák...
- Fanatec Clubsport V3 pedál + Brake performance kit + Damper kit
- ASUS VIVOBOOK S14 FLIP - 14"WUXGA Érintő - Ryzen 5 5600H - 16GB - 512GB - Win11 - MAGYAR - Garancia
- HIBÁS - Alienware 17 R5 i9-8950HK GTX1080OC 8GB
- Asztali PC , i7 12700KF , RTX 3080 , 32GB DDR5 , 1TB NVME
- Gigabyte 5080 gaming oc , 28 h gari
- Keresünk Galaxy S23/S23+/S23 Ultra/S23 Fe
- AKCIÓ! Dell XPS 13 9305 13 FHD üzleti notebook -i5 1135G7 8GB DDR4 512GB SSD Intel IRIS XE W11
- Új HP 15 Victus FHD IPS 144Hz i5-13420H 4.6Ghz 16GB 512GB SSD Nvidia RTX 3050 6GB Win11 Garancia
- LG NanoCell 43NANO763QA csere is érdekel (dobozával minden tarozéka meg van)
- Telefon felvásárlás!! Honor Magic6 Lite, Honor Magic6 Pro, Honor Magic7 Lite, Honor Magic7 Pro
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Central PC számítógép és laptop szerviz - Pécs
Város: Pécs