Aha és ennek mi köze az argonhoz??? vagy ennyire láma vagyok?!

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

Az argon védőgáz,feladata az ömledéket megvédeni a levegő káros oxidáló hatásától.

Itt olvashatsz a hegesztési eljárásokról Bővebben: link

Na akkor tegyük rendbe a dolgokat:

Lánghegesztés (autogén)

Oxigén+éghető gáz. Az éghető gáz legtöbbször acetilén (C2H2), néha PB-gáz, ami sokkal olcsóbb, de jóval ''hidegebb'' a láng. A hegesztendő anyag függvényében lehet cserélni a pisztolyt, és a hegesztőpálcát. Akár 0,5-ös lemezt is szépen lehet vele hegeszteni.
Lehet vele keményforrasztani gázdús lánggal rézzel, vagy ezüsttel.
Lehet lángvágni is vele. Ehhez egy spéci pisztoly kell, de ez általában a pisztolykészletben benne van. Az a különbség, hogy a főfúvóka körül van 6-8 fúvóka, amiből csak oxigén jön, és egy külön csappal lehet rányitni a vágóoxigént, miután a beállított alap láng teljesen átolvasztotta a vágandó cuccost.
Nem elégeti a vasat, hanem kifújja az olvadt vasat.
A lánghegesztést a legkönnyeb (szerintem) elsajátítani, csak vigyázni kell a palackokkal, és nem túl mobilis, bár ahol nincs villany, ott nem sok választás van.
Régen kasznizáshoz használták leginkább, de manapság komolyabb kasznisok nem használják, mert kiégeti a szenet, és a túl sok hőbevitel miatt megvetemedik a hegesztett alkatrész.

Ívhegesztés (elektródás)

A legelterjedtebb (váltóáramos), ''fillérekért'' be lehet szerezni. Vékonyabb cuccokra (lemez) nem jó, inkább fémszerkezetekhez, barkácsoláshoz. Nagyon nehéz vele jó(!) varratot csinálni, nekem ritkán sikerült, el is ajándékoztam. ) Sokszor salak marad a varratban, emiatt nem lesz túl erős. Csak szénacélhoz (vashoz) vagy rozsdamenteshez (saválló) jó a váltóáramú. Egyenáramúval amiben vannak diódák, vagy a komolyabbak egy forgó dinamóból nyerik a villanyt, lehet alumíniumot is hegeszteni. Az anyagvastagságtól függő vastagságú elektróda kell, és az áramot is ehhez kell választani. A 230 V-osoknak elég kicsi a max árama, a jobbak 3 fázisúak. Az elektródák különböző anyagúak, vastagságúak és bevonatúak. Mindig az adott cucchoz kell választani a megfelelőt.

Ívhegesztés (védőgázas fogyóelektródás) alias ''CO''

Hasonló az előbbihez, de sokkal modernebb, és több előnye van.
Viszonylag olcsó a gép (én 40k körül vettem a metróban) sokkal könnyebb vele hegeszteni, mint az elektródával, kissé nehezebb, mint a lánggal. Szép varratokat lehet csinálni vele, zárványt nehéz, mivel nincs salak. Lehet vele vékony lemezeket is. Az elektróda tkp. egy tekercs bevonatos drót, amit maga a gép adagol beállítástól függően. A drót szükséges vastagságát a hegesztendő cucc vastagsága határozza meg. Az én barkácsgépembe lehet 0,6-ost vagy 0,8-ast tenni, de az adagolással is sokat lehet szabályozni. Én hegesztettem vele 1-es és 4-es lemezből fűtéstartályt is, de még szőlőlugast is.
A komolyabbakkal (3 fázisú) pl. 1,5-ös huzallal is lehet hegeszteni.
Előnyei a lánghoz képest, nem égeti ki a szenet a vasból (a védőgáz miatt) és kisebb a hőbevitele is, így kevésbé vetemedik a hegesztett cucc.
A védőgáz lehet az olcsóbb CO2 (nem CO) vagy a drágább argon, vagy a kettő keveréke. Az argon jobb, nem fröcsög annyira. Kasznizásra használják sokan, de bármi barkácshoz is jó. A gép kissé drágább, mint az elektródás a palack is drágít rajta, de szerintem megéri a pluszt.

Ívhegesztés (argon védőgázos wolframelektródás) alias AWI

Hasonló az előzőhöz, de inkább iparilag alkalmazzák, a legjobb minőségű varratokat ezzel lehet csinálni.
Hallottam már, hogy kasznizni is használják. Nagyon drága a gép. A drótot kézzel kell tolni. Nem tudom, hogy könnyű-e hegeszteni vele, én csak éppenhogy kipróbáltam, de nem nagyon ment, mert reflex-szerűen belenyomtam a wolframot a munkadarabba, aztán lehetett mindig hegyezni.
Lehet vele alumíniumot is hegeszteni, míg az előzővel (asszem) nem.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

http://hegesztes.lap.hu




[Szerkesztve]

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Mostmár azért nagyából képben vagyok, egyébbként van fémipari alaposmeretek könyvem, aban van asszem a heggesztésről szó, de mikor tanultuk akkor kise nyitottam. Valahogy mikor tanulni kell valamit sose érdekel, csak utána, akkor persze mérges vagyok ha figyeltem volna akkor tudnám

bocsi de a lángvágásnál a plusz oxigén elégeti a vasat nem(csak) kifujja. ha csak kifújni kéne akkor használhatnának sűritett levegőt is

www.simson4t.hu

Bővebben: link

www.simson4t.hu

Igazad van. Akkor lehet, hogy nekem rosszul tanították anno.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Az ipari felhasználásra gyártott gáz kis mértékben más gázokat is tartalmaz, pl.: foszforhidrogén, mely az acetilén édeskés szagát adja
Hát ez hülye, mi az, hogy édeskés, azt hittem hányok amikor először szagoltam

Ha jól megfigyeled, tényleg édeskés.
Hmm.. nekem tetszik a szaga.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Hamar behalt ez topic

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Akkor esetleg leheljünk bele új életet

Szóval... második félévben kellett volna vennünk az ívhegesztést, ami azt jelenti, hogy lett volna kb. 15 hetünk. 15 hét alatt lett volna minden pénteken 2 óránk, amikor ezt tanuljuk, ebből egyet(!) tartittunk meg, a többi óra elmaradt, mert a tanár beteg volt, vagy a műhelyt kellett rendeznünk Szóval volt kb 2 óra az életemben, amikor aktívan ívhegesztettem, és nem valószínű, hogy következő évben foglalkoznánk vele, és mivel érettségire kell majd készülnöm, nem biztos, hogy lesz időm a szakkörre eljárni.
Szóva a kérdés az, hogy budapesten hol van hivatalos hely, ahol lehet képesítést szerezni, mert ott tudnék tanulni is, meg levizsgázni (sajna a suliban évek óta nincs lehetőség a hivatalos vizsgára). Ja, és mennyibe kerül, mennyi idő a tanfolyam?
Előre is kösz minden hozzáértőnek, aki tud segíteni.

Szia!

Itt nézelődhetsz:
Bővebben: link
Bővebben: link

Köszi, megnézem.

Én a SZTÁV-hoz jártam,jó tapasztalataim vannak róluk.

Hy!

egy kicsit belebarmolok, elnézésed kérem!...

''Ívhegesztés (elektródás)''-BKI (Bevontelektródás kézi ívhegesztés)angolul MMA

A bevonat miatt nem tudtál szép varratot csinálni...
Próbáld meg egy rutilos ''R'', vagy dupla rutilos pálcával''RR''...bele fox szeretni..
Lehet egy pálca savas, bázikus, cellulózos, rutilos, stb...illetve rutillal kombinálva...nem vagyok annyira otthon benne...


''Ívhegesztés (védőgázas fogyóelektródás) alias ''CO2' már nem nagyon használják.. mármint csak az elnevezést...
- sVFI ((semleges)Védőgázas Fogyóelektródás Ívhegesztés) MIG.(Metal Inert Gas)
- aVFI (aktív) Védőgázas F....I... MetalActiveGas

Az aktív gáz a fürdőben oldódik, reakcióba lép...(CO2, stb)...persze azért ez is lezár a levegőtöl...
A semleges, vagy inert, főleg nemesgázok...általában a hegfürdőt védik az O,N,H-től...nem ötvöznek, vagy pótolnak szenet...arra ott az elektróda+bevonat...

''Ívhegesztés (argon védőgázos wolframelektródás) alias AWI'' Volfrám ELEKTRÓDOS!!! mert az elektróda fogy, az elektródnak nem szabad elfogyni, elégni...stb...én is belenyomtam persze.......a wolfrám jó vezető, itt a gáznak fontos szerepe van! Gondolj csak a villanykörtére...abban is benne a w szál...
nincs oxigén, nem ég el! Ezt (is!)védi a gáz.

-Pálca, nincs benne áram, hozaganyag.
-Elektróda,áramjárta, hozaganyag.
-Elektród.áramjárta, de nem hozaganyag!
asszem ez a különbség...

Amúgy mivel foglalkozol?
Sokat hegesztesz?
Minősített vagy? Milyen minősített?





Ajánlom még a hegesztési zsebkönyvet..ezt már a topicnyitónak....ami a neve ellenére marha vastag...
Valamint a nem túl elterjedt hegesztési módokra is keress rá!

-Ultrahangos,
-Lézeres,
-Plazma,
-Dörzshegesztés,
-Fénysugárheg,
-Por alatti heg.,
-Ellenállás heg.

ezek nem túl gyakoriak, de legalább (némelyik!!!) kib@sz*tt drágák...

Bye!

Bűn az élet.

Nem haragszom. Már régen tanultam (86-89). És akkor sem új könyvből. Eredeti szakmám gép-és gyorslakatos.
De most átigazoltam az informatikába.
Sajnos nem vagyok minősített hegesztő, inkább csak amolyan hobby-hegesztő.
Egy kis kasztnizás, Simson kipufogó-gyártás, villanyfűtés-tartály, boiler-javítás, szinti állvány, meg ilyesmiket hegesztettem. Mindig amit éppen kell.

Próbáltam és sokféle elektródával, de aztán feladtam, és odaadtam az apósnaka gépet is. Elég nekem a ''CO2''. ;)
Suliban elég pár hegesztési módszert próbáltunk pl. ponthegesztést is. Mivel új suli volt, és mi voltunk az első generáció, a tanműhelyben lévő bolti satupadokat is a tanulókkal alakítatták át. Nagyobb keretet kellett csinálni (BKI) és lemezzel lefedni (ponthegesztés).
...
A MIG/MAG hegesztés akkor csak a gáztól függ, a géptől nem attól függően, hogy CO2 vagy Ar gázt használ az ember, sőt a kettő keverékét is szokták. Akkor az MIAG vagy MAIG? Vagy mindkettő MIG?


Plazmából csak vágót láttam, a rozsdamentes anyagokat azzal vágják a melóhelyen. Még a 200 mm vastag ''lemezt'' is elvágja, mint a rongyot.

Ez az elekród/elekróda dolog olyan szőrszálhasogatásnak tűnik számomra. Én még nem találkoztam ilyen megkülönböztetéssel. Szerintem ugyanaz a kettő, azaz az áramkör egyik pólusa, az hogy fogy vagy nem, az más kérdés, mert ez esetben a ''fogyóelektróda'' redundáns fogalom (szócséplés) lenne.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Nem haragszom. Már régen tanultam (86-89). És akkor sem új könyvből. Eredeti szakmám gép-és gyorslakatos.
De most átigazoltam az informatikába.
Sajnos nem vagyok minősített hegesztő, inkább csak amolyan hobby-hegesztő.
Egy kis kasztnizás, Simson kipufogó-gyártás, villanyfűtés-tartály, boiler-javítás, szinti állvány, meg ilyesmiket hegesztettem. Mindig amit éppen kell.

Próbáltam és sokféle elektródával, de aztán feladtam, és odaadtam az apósnaka gépet is. Elég nekem a ''CO2''. ;)
Suliban elég pár hegesztési módszert próbáltunk pl. ponthegesztést is. Mivel új suli volt, és mi voltunk az első generáció, a tanműhelyben lévő bolti satupadokat is a tanulókkal alakítatták át. Nagyobb keretet kellett csinálni (BKI) és lemezzel lefedni (ponthegesztés).
...
A MIG/MAG hegesztés akkor csak a gáztól függ, a géptől nem attól függően, hogy CO2 vagy Ar gázt használ az ember, sőt a kettő keverékét is szokták. Akkor az MIAG vagy MAIG? Vagy mindkettő MIG?


Plazmából csak vágót láttam, a rozsdamentes anyagokat azzal vágják a melóhelyen. Még a 200 mm vastag ''lemezt'' is elvágja, mint a rongyot.

Ez az elekród/elekróda dolog olyan szőrszálhasogatásnak tűnik számomra. Én még nem találkoztam ilyen megkülönböztetéssel. Szerintem ugyanaz a kettő, azaz az áramkör egyik pólusa, az hogy fogy vagy nem, az más kérdés, mert ez esetben a ''fogyóelektróda'' redundáns fogalom (szócséplés) lenne.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Hy!

Szintén technikum, de már X éve...

Vót egy állat gyak.tanárunk, akinek a heg. volt az élete...Ő verte belénk ezeket, még 10 év távlatából is emléxem rá...

Többek között a pálca/elektród/elektróda....
Valóban kicsi különbség, de csak akkor, ha valamilyen eljárást kell konkrétan leírni/kiegészíteni...

Szóval általában tényleg nincs sok értelme...

MIG/MAG-nál a gázt keverik?
Nem tudtam...mihez használják?

Nekünk csak láng+ív volt, védögázast egyszer mutattak, mert általában azzal fusiztak......szóval nincs nagy gyakorlatom...otthon kerítés, kipufogó, szalonnasütő... szóval kocahegesztő vok...


Bye!

Bűn az élet.

Én anno perfekt voltam lángheggesztésből, ma már nem nagyon menne.
Ezt tanultam mivel közp-fűtés szerelő az eredeti végzettségem, akkor még 13-14 éve ez ment nagyon, abban az időben jelentek meg a hajlékonycsöves (réz,alu,müanyag) rendszerek, tehát még nekünk a vascsövezést tanították erősen. Tudtam heggeszteni hanyattfekve, tükörböl, mindenféle módon (még csukott szemmel is de az nem mindig sikerült).
Ivheggesztést is tudtam de mi azt nem nagyon használtuk.
Arra emlékszem hogy vettem uv szűrős napszemcsit és abban melóztam, nem heggesztő szemüvegben (biztos jot tett a szememnek)

Nahát hogy micsoda forumok vannak itten..

A hegesztés épp aktuális lenne nálam is... Vaskaput kéne összehegeszteni, szivesen megcsinálnám én is, de eddig sosem volt 'találkozásom' a hegesztésel.
A barkácsboltokban olcsón kapható hegesztőcuccok minek minősülnek? Gondolom azok az elektrodás hegesztéshez használatos váltóáramú generátorok amiket kapni..
Ezekkel lehet normális, szép folyású varratot csinálni, vagy abszolút felejtős a dolog?
A másik: Egy ilyen hegesztés folyamán az elektródáról nem folyik áram a fém munkadarabba? Avagy ha netántán valakihez (emberhez, állathoz) hozzáérnek vele akkor mi történik? Nem vagyok tisztában a hegesztés fizikai lefolyásával... ezért kérdezgetek ilyeneket.

lehet szép varatot huzni azokkal is aki tud heggeszteni, csak nem birják a tartós használatot, süsrün le kell állni hogy ne melegedjanak túl, bár a hőkioldó ugyis lekapcsolja (nem tudsz vele megállás nélkül dolgozni)
csak az a gáz ha te heggesztesz és eggyik kézzel az elektrodafogot, másik kézzel a heggesztendő munkadarabot fogdosod. akkor tuti megcsapkod kissé

[Szerkesztve]

Nohát..
Van valahol részletes leírás az ilyen elektródás hegesztésről? Vagyhogy egy elektródás gép adatainál egyáltalán mi mit jelent?
A gázosokkal biztos jobb minőségű munkát lehet végezni, de egyrészt nagyon alkalmanként kellene csak hegesztenem, másrészt azért nem szeretnék vagyonokat költeni rá, harmadrészt meg nem bíbelődnék plusz a gázokkal is..
Még arra is gondoltam hogy megforrasztom az egészet, bár gondolom messze nem olyan erős kötés egy forrasztás mint egy hegesztés...

[Szerkesztve]

Rutilos elektródával lehet, hogy könyebb hegeszteni, de aki olyan varratot szeretne melynek jó mechanikai tulajdonságai vannak akkor csak a bázikus jöhet számításba. Van olyan hegesztő cég, amely be se engedi a területére a rutilos elektródát! A CO2 elnevezés ma már nagyon nem állja meg a helyét fogyóelektródás ívhegesztésnél. A hivatalos: VFI. Ennek vannak változatai a huzal típusa és az alkalmazott védőgáz szerint. Egyébként bevont elektródás ívhegesztésnél is keletkezik CO, CO2, H2 gáz, így ez kettős védelmű technológia. Ma már valóban korszerűbb a VFI, hiszen a huzal autómatikusan adagolható, míg a BKI gépesítés igen ritka és körülményes.
Kaphatók kb 15-20e Ft-ért hegesztőgépek, ezek BKI-re , otthonra kitűnően felhasználhatók.

[Szerkesztve]

Project Torque nickem: PeArp80

Ez így igaz!

De szép takaróvarratot lehet vele/belőle csinálni..
mod: mármint a rutilossal....


Mond Neked valamit a Dr.Székely Ferenc neve?..


Bye!

[Szerkesztve]

Bűn az élet.

Nem tudom miért keverik, de lehet direkt CO2+AR keveréket kapni a Lindénél.
Szerintem azért mert az argon jobb (nem fröcsög annyira), a CO2 meg olcsóbb, így ez egy kompromisszumos megoldás. Rozsdamentes anyagokhoz inkább argont használnak.

A legkomolyabb cucc amit csináltam az egy tartály volt villanyfűtéshez 4-es lemezből 9 fűtőbetéttel.
Kicsit domborodik az oldala, de a 2,5 bart így is kibírja.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

A lánghegesztés volt mindig is kedvencem. Nagyon szépen lehet vele a hibákat meg rögtön lehet javítani. Na tükörből biztosan nem tudnék. Bár én nem csöveket, hanemi nkább vékony lemezeket hegesztettem.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Áhh, a forrasztást felejts el. Hacsaknem réz kerítést csinálsz.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Dr Székely Ferenc volt a második konzulensem a diplomaírásnál. Nagy szaktekintély, csakúgy mint Komócsin Mihály, Balogh András, Pirkó József, és még sorolhatnám a ME, Mechanikai Technológia Tanszék összes tanárát.

Project Torque nickem: PeArp80

''Dr. Székely Ferencnél hallgatam én is hegesztést...''

Hallgattad, ahogy hegesztett?

''A mester csak egyre csak hegesztett
a fém sercegett, salak percegett''

Hú de gyenge lett.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Gondoltam arra is hogy elvégzek egy hegesztő-tanfolyamot, de utánanézve látom hogy ez elég drága mulatság.. Ráadásul külön-külön tanfolyam van kategóriánként és egy kategória olyan 120e ft körül méretik...

Mégis, hova lenne érdemes menni? Valakinek ajánlata tanfolyammal kapcsolatban? (Mivel magamnak, a saját 'szórakoztatásomra' csinálnám és nem azért hogy legyen papírom róla, fontos hogy milyen tananyagot adnak le és hogy sok gyakorlati óra legyen..)

Szerintem, saját szórakozásért, kár tanfolyamra menni.
A papír amit ott adnak nem jó semmire (szerintem) komolyabb helyeken úgyis minősített hegesztőket keresnek, de ezt egy gyorstalpalón nem lehet elérni. Ahhoz olyan hegesztési tudás kell, amit csak több év gyakorlással lehet elérni, és valószínűleg tehetség is kell hozzá. A minősítésen is elsősorban gyakorlati vizsga van (szerintem). Pl. adnak két csövet, oszt' hegedüld össze. Aztán röntgenvizsgálat, hogy van-e benne buborék. Aztán ugyanezt bonyolítják, beküldenek pl. egy 500-as csőbe, és hegeszd össze belülről, vagy fej fölött, stb.
Inkább vennék helyedben pár könyvet, meg hegesztőcuccokat, palackot ennyiből.
Gyakorolni otthon is tudsz.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Egy Agg nevű tanárunk egyszer így kiáltott, rajzot nézve: 2 g csak az Agg, meg a segg!! A hegesztés 1 g!!

AWInál nem pont az a poén, hogy nagyon keveset fogy a ''fogyóelektród(a)'', gyakorlatilag nem is?

AWI-nál nincsen fogyóelektróda. Az elektród (ami nem tölti be a hozaganyag szerepét) is fogy. Nagyon lassan, de fogy. Nem a fogyás szerint szokás megkülönböztetni tehát az elektród és elektródát, hanem hogy hozaganyag szerepe van-e vagy nincs.

Project Torque nickem: PeArp80

éppen ezt írtam
'' '' szerinted mit jelent?

Ok!

Project Torque nickem: PeArp80

Hát jó lehet igazad van hogy inkább cuccokat vegyek tanfolyami pénzen..
Őszintén megmondva így totál kezdőként idegenkedem a gázos hegesztéstől, eléggé macerának tűnik (és az is..) az elektromoshoz képest. Meghát éppen azért mert hobbicélra kellene, talán elég is lenne az elektromos hegesztés minősége, hiszen nem autókat készülök gyártani. Persze azért gondolom a szép, jó munka dicsőít mindenkit, és mindenkinek a minőség tetszik..

Szóval vegyük az elektromos hegesztést: Egyáltalán milyen gépet szerezzek be, mitől függ a minőségibb hegesztés a gép szempontjából, illetve milyen elektródát keressek hozzá? Netán valami szakirodalom is 'jólesne nekem'.. bár tudom már említettetek néhányat..

Palack alatt CO2-re gondoltam.
Te tudod, de ha rám hallgatsz MIG (a.k.a. ''CO'' ) gépet veszel. És egy kis CO2 palackot.
Ettől nem kell annyira idegenkedned, mert ugye a CO2 nem éghető, azaz nem robbantod vele fel magad. Nincs is benne túl nagy nyomás. Azaz kb. 40 bar. Viszonylag nagy, de egy oxigénpalack 200 bar-jához képest elég kicsi.

előnyei a másikhoz képest:

- sokkal könnyebb szép/jó varratot csinálni vele
- nem lesz tele salakzárvánnyal a varrat
- nem mindig a legrosszabbkor fogy el az elektróda.
- vékony lemezeket is tudsz vele hegeszteni (a másikkal nemigen)
- nem is füstöl annyira

Szóval hamarabb lenne sikerélményed egy ilyen géppel szerintem.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Hmm.. Hát jólvan.
Hol tudnék utánna nézni egy ilyen ketyerének + palacknak, meg a szükséges hozzávalóknak?

Különben amit nagy lelkesedéssel hegesztenék: azok kipufogók motorkerékpárokra... Mondjuk olyan munkához már minőségi munka kell, de kitartó vagyok ha valami a 'szívügyem' Továbbá szivesen csinálnék még motoremelő bakokat, szerelőpadokat - asztalokat - állványokat zártszelvényből. (Nna lám, hogy beindult a fantáziám..)

[Szerkesztve]

Én ilyen gépet vettem annó a M***óban: http://tangerine.uw.hu/hegesztes/hegesztogep.jpg
Ebbe 0,6-os vagy 0,8-as drótot lehet tenni,és 140 A a max árama.
Kb 40e Ft volt pár éve, de most se nagyon lehet drágább
Egyébként elég gyakran van akcióban szerintem bármikor találhatsz valamelyik barkácsáruházban (p***ker,o*i,stb.)
Ehhez adtak egy kis egyszerű reduktort is, de ezt a palackra kell szerelni.
Kell még venned (vagy bérelned) egy CO2 palackot. (vehetsz argont is, de sokkal drágább) Lehetőleg kicsit vegyél, ha nem túl sokat hegesztesz, és nem akarod, hogy helyhez kötött legyen. Nem tudom mennyibe kerül, én úgy csereberéltem egy oxigénpalackért. Sajnos nagyméretű, és iszonyat nehéz maga a palack is, na meg a CO2-is elég nehéz gáz.
Később szereztem egy leselejtezett pici CO2 tűzoltópalackot, rendbetettem, és egy nagynyomású tömlővel ebbe át szoktam tölteni a nagy palackból, ha esetleg máshol kell hegeszteni.
Egy palack sokáig elég, mivel a CO2 szinte minimális mennyiség kell, éppen csak fúj egy kicsit.
Kell venned egy pár m 5-ös 6-os PVC csövet (párszáz Ft), amivel a palackról a gépbe vezeted a CO2-t.
Kell venned ugye védőfelszereléseket elvileg (bármelyik fajta hegesztéshez kell). Ugye a bőrcuccok drágák. Hivatalosan a suli szerint lábszárvédő, bőrbakancs, bőrkötény, kesztyű, sapka, pajzs.
A pajzs a legfontosabb. Fejpajzsot vegyél (párezer ft), ha sok pénzed van, vehetsz automatát is, aminek az üvegje egy LCD, és ívfényre automatikusan besötétedik, de ez kb. 20-30-40 nemtom ezer Ft.
Én csak pajzsot használok, és néha kesztyűt. Azért egy zárt cipő sem árt. Amikor papucsban hegesztek, a zoknim olyan lesz, minta szita (zokni -> kuka)
Ja mégvalamit kell venned hegesztőhuzalt, olyan vastagot, ami jó a gépbe. Ez is van a bakácsáruházakban. Kb. 3-5e Ft egy sima szénacélhoz való guriga. A rozsdamentes kb. 20e(!)

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

Ezeket mind meg tudod csinálni vele.
Ha vékony cuccokat hegesztesz, akkor inkább 0,6-os drótot vegyél.
Pl. kipufogókat 0,7-es...1-es lemezből nem tudnál a másik fajta géppel csinálni.
Anno tinédzser motoros korszakomban én is gyártottam/javítottam pár kipufogót, de akkor még lánggal.

Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

No és a pisztoly milyen legyen? VAgy azt adják a hegesztőgéphez?

Apropó a pisztolyról: A CO2 automatikusan adagolódik belőle, vagy kapcsolóval lehet engedni/elzárni?

A gépről pedig: Ahogy néztem eltérések ott vannak, hogy melyik gép hány Amperes. Ez tulajdonképpen miért érdekes, mit befolyásol? Netán az ív hőmérsékletét/erősségét? Gondolom az áramerősséget azzal a fokozatkapcsolós tekerővel lehet állítani..

Egy képet alkalomadtán tudnál majd készíteni mikor minden összevan illesztve? (a gép, a tartályal, az a pisztollyal stb.)

Különben a neten keresgélek, de nem nagyon találok épkézláb bolti ajánlatot. Az árakat meg szinte titkolják.

Ami nem tiszta még hogy mi különbség van a MIG/MAG hegesztés között pontosan..?

Köszönöm a segítséget!



[Szerkesztve]

VAjon az AWI gépek miért drágábbak mint a MIG/MAG rendszerűek?

A technológiát elolvasva talán mintha egyszerűbbek is lennének (pl nem kell elektródaadagoló bele. )