Legjobb hozzászólás felvezetés a topikban a nyitása óta:

megengedtem gondolataim báránykáinak, hogy egy kicsit még legelésszenek a LED fényforrások rétjén.

köszi

Ja, még valami:

minden eddig említett fényerő a LED-ekre gyárilag megadott MINIMÁLIS (de még a gyár szerint elfogadható) fényerő alapján van kiszámolva. Magyarul ezek a számok akkor érvényesek, ha mindig az abszolút leggyengébben sikerült példányokat "fogjuk ki", amelyek éppen csak, de elérik a minimum fényerejét a legalsó fényességi kategóriának. Nos, ez szerintem irreális. Még a legalsó kategória LED-jei sem produkálhatják mindig pontosan a minimum fényerőt, ez statisztikailag irreális állításnak tűnik nekem. Valamivel a mimimum felett kell lennie még e kategóriában is az átlagos fényességnek, a megadott határok közepe "felé". A lenti számítások tehát kicsit túl pesszimisták.

És egy további érdekesség:

A LED esetén a kollimátor lencsék nagyításával precízen kontrollálhatjuk, hogy mekkora szög alatt halad át a fény a projektoron. A kollimátorok nagyítását azonban nem növelhetjük olyan nagyra, hogy a LED világító felületének a képe ne férjen el a tüköralagút belépő felületén, hiszen így a LED fényéből elveszítenénk egy részt. Ez csacskaság lenne ... vagy mégsem? Szerintem számoljunk!

Legyen az elvárt kontraszt 5000:1 (tehát most NEM a maximális fényerőre "gyúrunk"). Ehhez 7,7 fokos (fél)kúpszögben kell átereszteni a fényt a gép objektívjének. A 2,14x2,14mm világító felületű Osram LED-nél az 1080p DMD 5,45x magasabb, tehát normál esetben ekkora nagyítást használhatunk. Ez 83,9 fokos kúpszögön belüli fény hasznosítását jelenti, ami a LED 2800 lumen-es fényerejének 44%-a. A gép tehát 1232 lumen fényt hasznosíthat 5000:1 kontraszt mellett. Ez kb. 123 lumen lesz a vásznon. Ez nem sok, de most is kb. ekkora fényerőt nézünk esténként ... csak most fele ekkora kontraszttal.

Most jön a "csel": állítsuk a nagyítást nagyobbra, hogy a fényfolt szélessége legyen a DMD szélességével azonos (a gyakorlatban ehhez a fényfolt szélességét a tüköralagút szélességéhez kell állítani). Ez 20,7/2,14 azaz 9,67x-es nagyítást jelent. Így már a 149 fokos sugarak is hasznosulnak, azaz a LED teljes fénymennyiségének 93%-át hasznosulNA ... HA a fény kb. 43,6%-a nem "akadna fenn" a tüköralagút bejáratánál. Emiatt a veszteség miatt végül csupán a fény 0.93*0,56 azaz kb. 52%-a jut majd el a DMD-re. 2800*0,52 pedig kb. 1460 lumen, azaz 146 lumen a vásznon (5000:1 kontraszt mellett).

Ööö ... ez hogyan lehetséges? Elpazaroltuk a fény jelentős részét a tüköralagút bejáratánál, mégis 146 lumen-re NŐTT a fényerő a "korrekt" módon megépített gép 123 lumen-éről? Hogyan produkálhat kb. 19%-kal nagyobb fényerőt az a gép, amikor így pazarolja a fényt?

Nos ez úgy lehetséges, hogy a fényt a valóságban mindkét gép pazarolja.

Az egyik azzal, hogy relatíve kicsi nagyítással "küldi" a LED fényét a DMD-re, így a sugarak szöge nem csökken le, tehát a fény zöme nem jut majd át az 5000:1 kontraszt-hoz beállított íriszen.

A második gép azáltal pazarolja a fényt, hogy túl nagy felületre képezi le a LED világító felületét, így a fény egy része nem jut be a tüköralagútba. Ami viszont bejut, az lapos szögben halad tovább, így annak már kb. 93%-a a lencse (relatíve szűk) íriszén is átjut majd.

Mindkét gép pazarolja tehát a fényt, így a kérdés csak az, hogy melyik pazarol el kevesebbet? A fenti számítások alapján egyértelmű, hogy (bár ez ránézésre igen meglepő, de) a "rosszul" megtervezett gép pazarolja kevésbé a LED fényét (így több marad abból a vászonra).

Ha "jó kontrasztú" vetítés a feladat LED fényforrással, akkor a kollimátor lencsék nagyításának (racionális) megnövelése adhat 10-20% plusz fényerőt. Erre akkor van esély, ha:
- "normál" tervezés mellett a gép fényhasznosítása nem túl jó
- ha a LED "formája" jelentősen eltér a fény belépésére szolgáló felület formájától
- ha a tüköralagút kúposítására nincs lehetőség (az még jobb eredményt ad, viszont kizárja a több fényforrás használatát).

A fényfolt "lelógatása" tehát kétlámpás (ekkor már inkább két-LED-es) gépben nagyon is logikus megoldás lehet, ha helyesen alkalmazzuk.

Én ugye 21:9-re vetítek, de FHD-nél azért jó ha van lehetőség teljes felbontást kihasználni a zoomolással. Persze így is sokszor lusta vagyok és csak a médialejátszón kicsinyítem a képet a vászon magasságához. Viszont 2560x1440-nél már reális lenne a statikus 21:9 arány, ha egyszer lesz rá keretem lehet hogy szerzek egy 1.16-os fix lencsét és egy WQHD Barco-t.

LED-es projektor még nem volt kezed alatt? Esetleg onnan még ellesni pár dolgot.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

> ha egyszer lesz rá keretem lehet hogy szerzek egy 1.16-os fix lencsét és egy WQHD Barco-t.

Nekem volt ilyen gépem "Graphics" színkerékkel. Az kegyetlen. Abban csak kb. 20% plusz fényerőt ad a pici fehér szegmens, így a színek fényerejének az összege közel van a fehérszinthez. Élegem legjobb projektora volt az a gép. Csak azért adtam el, mert KÉT darab F32 még ennél is jobb lesz (számításaim szerint) ... de szerintem ezt már említettem. Vagy nem?

A terv most az, hogy két darab 1920*1200 pixel felbontású F32-vel egymás mellé vetítek, azaz optikailag összeillesztem a képüket. Így effektíve egy 2880*1200 pixel felbontású (most jön a "durva" rész) és 1,4" (körüli) chip-méretű DLP képi paramétereit kell kapni. Feltéve, hogy a dolog működni fog ...

Tudtomal nincs olyan házimozis DLP, amiben 0,95"-nél nagyobb chip lenne. A két géppel együtt viszont egy jóval nagyobb chip-nek megfelelő, azaz "durva" képet kell kapnunk ... ami számításaim szerint azonos fényerő mellett több, mint dupla kontrasztot jelent a 0,95"-es chip-hez képest (azonos képszélesség és felületi fényesség mellett).

Meg persze nagyobb felbontást is jelent ez a dolog, hiszen 2880 pixel dolgozik majd. És a kép is nagyon éles lesz, hiszen egy (ja, bocs, KETTŐ) 10 mikronos billenőtükrökkel működő chip képét látjuk majd a vásznon. Ha ez a dolog működik, akkor UHD forrásból abszolút példátlan képminőség lesz az eredmény ... ha meg nem, akkor legalább megpróbáltam. De szerintem működni fog ... hiszen a profik is használnak ilyen többprojektoros rendszereket.

> LED-es projektor még nem volt kezed alatt? Esetleg onnan még ellesni pár dolgot.

A gyárilag LED-es gépekben Luminus Devices LED-ek szoktak lenni. Ezek már akkor léteztek, amikor a "komoly LED-es projektor" egy valós lehetőség volt, így kb. minden gyártó ezeket használta akkoriban. Ezek világító felületének a képe "egyenesen" a DMD felületére leképezhető, így működtek az általam "belülről" látott gépek, azaz nem volt bennük sem színkerék, sem tüköralagút. Ezeket azonban nem lenne egyszerű "kihagyni" az utólagos "LED-esítéskor".

Azóta sajnos lecsökkent a DLP chip-ek mérete, így később már csak pici chip-ekből épültek (általában gagyi) LED projektorok, ezekből sok dolgot nem hiszem, hogy tanulni lehetne. Pedig a LED-ek sokat fejlődtek közben, így ha ma fejlesztene pl. a Runco egy LED-es projektort, az kb. mindent agyonverne ... de hát ez már csak álom marad. Ahogy maga a Runco is csak egy emlék már. Sajnos.

Ma már az Osram sokkal jobb LED-eket gyárt mint a Luminus (több, mint 2x nagyobb felületi fényesség) de ezeknek is van egy hátránya: több (2-4db) "pici" chip van egymás mellé téve rajtuk és a világító felületen látszanak az illesztési vonalak (azaz itt nem világít a felülete a LED-nek). Ezek csak tüköralagúttal (vagy más, hasonló hatású fényhomogenizáló eszközzel) használhatóak projektorban (enélkül fekete csíkok lennének a képben). Ez nyilván drágít valamennyit a projektor elkészítésén ... és bizony ha egy, a boltban 1milliós gépnek (mondjuk) 25eFt-ból kell megépülni, akkor egyetlen kis optikai alkatrész is számít. Ha lenne valakinél Osram LED-es gyári gép, azt érdemes lenne megnézni belülről ... de igazából nekünk úgyis van tüköralagút a LED-esítendő gépekben, így a fekete vonalak nekünk nem számítanak.

Fura, de azt érzem, hogy a LED-ekkel kapcsolatban NINCS már (jelentős) tisztázatlan műszaki kérdés. Ha építenénk nekik "kapcsolgató" elektronikát, akkor a mi fényforrásunk is ugyanannyi fént termelne, mint egy profik által épített gépben (hiszen a 16A megengedett áramerősség nekik is ugyanannyi ... bár lehet, hogy ők megvehetik a jobban sikerült LED példányokat).

Ők persze meg tudják szüntetni a szivárványt a LED-ekkel, otthon ez reménytelen, ezen gondolkozni sem érdemes.

Nekünk a tüköralagút egy kis plusz fényveszteséget okoz, ezt kiválthatnánk üvegtesttel, de nem hiszem, hogy a különbség nagy lenne (akkor a gyári, UHP-s gépekben sem lenne tüköralagút, hiszen egyik gyár sem szeretné pazarolni a fényt). Meg amúgy is, az Osram LED-ek fényét muszáj homogenizálni, cserébe többszörös fényerőt termelnek, tehát a használatukkal még így is sokkal több fényerőt nyerünk, mint amennyit a tüköralagúttal veszítünk.

10% veszteséget okoz a színkerék is, de CSAK ezért én nem szedném ki a gépből, mert a kiváltására épített elektronika is elromolhat, tehát nem nőne az üzembiztonság. 10% fényerő-különbség úgysem lényeges.

A TIR prizma fényvesztesége a profik gépeit is terheli (a lens-shift viszont hasznos, NEM hagynám ki) ... szóval hülyén hangzik, de szerintem ezek a "komoly" gépek alapvetően jól meg vannak építve ... és ez LED fényforrással sem változik meg. Más szóval fényesebb LED-es gépet lehetne építeni (pl. egy F12-re alapozva, abban nincs TIR prizma, ezért kevesebb a fényveszteség, fényesebb a kép) de akkor meg a gép elhelyezése lenne nehéz, azért nem használná senki.

Ja, "megoldottam" a Barco fényközösítő rendszerének a veszteségét. Pontosabban: a rendszer által "elpazarolt" fény "helyére" be lehet juttatni plusz fényt, ami kompenzálja a veszteséget. Így végül ugyanakkora fényerőt kapunk, mint amit akkor kapnánk, ha a rendszer az "elméleti" felületre érkező összes fényt hasznosítaná. OK, ez bonyolult, jöjjön egy gyakorlatil példa:

Van 2db négyzet alakú LED-ünk és egy 16:10 projektorunk. A kollimátorokkal a világító felület képét a tüköralagút magasságához illesztjük. Így mondjuk 20% fényt MINDENKÉPPEN elpazarlunk LED-enként (mivel 0,8:1 az oldalaránya a tüköralagút "fél bejáratának"). A hasznosítható fénymennyiség tehát "normál esetben" a LED-ek fényerejének a 80%-a (azaz összesen 1,6x-os fényerő) MÍNUSZ a fényközösítő rendszer vesztesége. A veszteség UHP lámpa esetén kb. 17%, mindkét lámpára egyformán, de LED esetén több lesz, mert több fény megy át a fényfolt szélén és az átlagos szöge is nagyobb a sugaraknak. De még a 17%-kal számova is 1,6*0,83 az kb. 1,33. Magyarul csupán 33% plusz fényerőt nyernénk a második LED használatával ... vagy talán még valamivel kevesebbet, hiszen már ez is felülbecslés.

A "találmány" lényege az, hogy a(z amúgy is elpazarolt) 20% "lelógó" fényfoltból "pótoljuk" a fényközösítő rendszer okozta veszteséget. Ehhez módosítani kell a belépő felületeknél a hőpajzsokat, de LED-del úgysem lesz nagy a hőterhelés, így ez nem gond. Egyszerű geometrikai szimmetria miatt a "lelógó fény" hasznosítása pont kompenzálja az amúgy elveszített fényt, tehát "visszakapjuk" a 80% fényerőt (LED-enként). Magyarul a "dupla" LED használatával mégis 1,6x-os fényerőnk lesz. 60% plusz fényerő kedvéért már nagyon is okos dolog a második LED használata ...

Számításaim szerint a 16:10-es F32-ben ez a módszer két "kicsi" (kb. 2800 lumen-es) Osram (fehér) LED használatával kb. 400 lumen fényerőt eredményezhet ... ha működik. Ez kb. az RGB LED-ekkel elérhető fényerő ... csak fehér LED használatával. Éppen van otthon két ilyen LED, úgyhogy amint időm engedi, kipróbálom a dolgot. Mivel ezek fehér LED-ek, a megoldást nagyon könnyű megépíteni, nem kellenek sem dikroikus tükrök, sem elektronika, csak pár lencse meg egy tápegység (ami áramot ad a LED-eknek). Ez a fényerő már teljesen használható lenne, kb. 250cm képszélességig megkapnák a nagymoziban szabványos (minimálisan ajánlott) felületi fényességet ... és mivel egy ilyen LED kb. 40W áramot eszik, az áramfogyasztás sem lenne nagy. Ráadásul nekem csak kb. 220cm széles képet vetít majd a dupla projektoros rendszer "bal oldali" gépe ... úgyhogy ezzel a megoldással azonnal és egyszerűen "LED-esíthető" lenne a kétgépes rendszer is (és még a felületi-fényesség sem lenne rossz, 13,75 footlambert, ami kb. az ideális fényesség a nagymozis ajánlás szerint). Főleg mivel ez a fényesség csak soktízezer óra után csökken pár százalékot...

Elvben holnap érkezik egy kis "halott" Casio, amiben viszont vannak lézerek ... de a lézer-foszfor fényforrást megépíteni sokkal bonyolultabb, úgyhogy első körben a dupla-LED-es megoldást próbálom ki ... és ha működik, akkor a 17 éves kölyök szobájában végre sem lesz 40 fok "árnyékban" ... úgy értem pár óra projektorozás után... :-)

Meglepő, de a LED-nek a projektor számára nincs "mérete", mivel (szinte) mindig a tüköralagút (vagy a DMD) magasságának megfelelő fényfoltra képezik le a kollimátor lencsék a LED világító felületét. Magyarul mindegy, hogy mekkora a LED, a fényfolt mindig ugyanakkora méretű lesz. A LED-ek között mégis lesz különbség (ami a méretből adódik), mégpedig az a szög, ami alatt a fény megérkezik a fényfoltra. A nagy LED nagy szögben megérkező fénysugarakat jelent (kicsi a kollimátorok nagyítása). Ellenben a kicsi LED fénye kisebb szögben érkezik meg a (mindig azonos méretű) fényfoltra. A kicsi LED tehát nagyobb fényerőt és/vagy jobb kontrasztot jelent.

Ha viszont csak a fény szögében van különbség, akkor "modellezhetjük" a nagyobb világító felületű LED-eket úgy, hogy "nagyobb szögben világító" LED-eknek "képzeljük" őket. De mi ennek az értelme?

Nos az, hogy így kettőről egyre redukáltuk a LED-et leíró paraméterek számát. Így mostantól bármely két LED könnyen összehasonlítható lesz, sőt, akár közös koordináta-rendszerben is ábrázolhatjuk a fényhasznosítási görbéiket. Ehhez azonban még valamit érdemes felismerni: a sokszor említett fényhasznosítási-görbe grafikonon a függőleges tengelyen a százalékos fényhasznosítás van. Ide is teszem a görbét, hátha valaki nem emlékszik rá:

Szóval mi ezt a diagramot most módosítani fogjuk:
- mivel a LED-ek között a fénysugárzási szöget tekintjük az egyetlen különbségnek, a vízszintes tengely "nyújtásával" szimulálhatjuk a különböző méretű LED-ek (virtuálisan) különböző fénysugárzási szögét. Magyarul: ha egy LED 2x nagyobb felületű, akkor 2x "szélesebbre húzzuk" a diagramját (hiszen ekkor 2x-es szöghöz tartozik adott fényhasznosítás)

- a függőleges tengelyen a LED-ek adott szög mellett hasznosítható (abszolút) fényerejét ábrázoljuk. Magyarul a 2x fényesebb LED grafikonja 2x magasabban fut

A fenti módszerrel 2 különböző méretű- és fényességű LED fényhasznosítási görbéjét egyetlen koordináta-rendszerben ábrázolva azonnal látszik majd, hogy mekkora hasznosítási szög mellett melyik lesz a fényesebb.

Gyakorlati példa ilyen összehasonlításra:
1. LED: Osram S2WP (2,5x3,2mm világító felület, kb. 4000 lumen)
2. LED: Osram S2WN (2,14x2,14mm világító felület, kb. 2800 lumen)

Amint látszik, az első LED nem négyzet alakú, de ezen nem idegeskedünk, mivel a fényének a szögét a nagyítás határozza meg, az pedig a kisebbik oldal és a tüköralagút magasságának a hányadosa. Magyarul a kisebbik oldallal számolunk...

Szóval akkor: az első LED 2,5/2,14 azaz 1,17x nagyobb, így egy 1,17*180 azaz 210 fokos kúpszögben sugárzó LED-nek tekinthetjük. Ennyivel kell "kinyújtani" a vízszintes tengelyt.
Függőlegesen pedig 4000lumen/2800lumen azaz kb. 1,43x magasabban fut a görbéje. Lerajzoltam (tudom, hogy ronda, de a lényeg látszik):

A vízszintes tengelyen a szögek csak 180 fokig "mennek", mivel ennél több fényt nem lehet lencsével hasznosítani.

A nagyobb (és fényesebb) LED görbéje láthatóan magasabbra emelkedik, de ha a vízszintes tengelyen megnézzük az értékeket, kb. 90 fokos kúpszögig csak alig láthatóan van előnyben a nagyobb (és sokkal fényesebb) LED. Ez azt mutatja, hogy a nagyobbik Osram LED használatának kizárólag akkor van értelme, ha viszonylag nagy szögben tudjuk hasznosítani a LED fényét. Ehhez nagy DMD chip kell (nagyobb nagyítás) és nagy szögű fény hasznosítására képes optikai rendszer. Ekkor viszont valós előnyben lesz a nagyobb LED.

Most jön a csel: hasonlítsuk össze a "kisebbik" Osram LED-et egy olyan elképzelt LED-del, aminek minden irányban 2x nagyobb a világító felülete (ekkor viszont összesen 4x nagyobb világító felületű lett a LED, azaz 4x fényesebb). Magyarul a függőleges tengelyen 4x-es függőleges nagyítással, a vízszintesen 2x-essel kell megrajzolnunk az elképzelt LED diagramját:

Az ábrán látszik, hogy kb. 60 fokos kúpszögig nincs igazán előnyben a 4x nagyobb felületű (és 4x nagyobb áramfogyasztású) LED. Ha tehát már eleve sem tudtuk a viszonylag nagyobb szögű fényt hasznosítani (mert már az eredeti LED sem volt kicsi) akkor egy még 2x nagyobb LED csak az energiát pazarolja, de a fényerő NEM növekszik lényegesen. Pontosan ezt is vártuk, hiszen sokszor említettük, hogy az adott LED-del elérhető fényerő a leginkább a LED felületi fényességétől függ (az pedig nem változott a 2x-es méretre nagyítás során).

Viszont kb. 80 fok felett egyre magasabban fut az elképzelt (2x nagyobb) LED diagramja az eredetihez képest. 180 foknál már 2x-es a különbség fényerőben. Ez azt mutatja, hogy ha az eredeti LED "pici" volt (azaz a fényét (közel) 180 fokban hasznosítani voltunk képesek) akkor egy 2x-es méretre nagyított "elképzelt" változatával kb. dupla fényerőt érhetünk el (bár eközben az áramfogyasztás NÉGYSZEREZŐDÖTT, tehát relatíve sok fényt kell elpazarolnunk). Ezt a lehetőséget eddig nem vettük figyelembe, mivel eddig az áramfogyasztás fontos szempont volt (hiszen pont ezért kellett a LED projektor a hálószobába). Ha megengedjük az energia fokozott pazarlását, akkor választhatunk egy "túlméretes" LED-et a gépbe, így valamennyivel még növelhető az abszolút fényerő. Egy használhatónak látszó LED:

http://budgetlightforum.com/node/58094

Tegyünk egy próbát ezzel a termékkel!

Ez a Cree LED kb. 16mm2 (4mmx4mm) világító felületből sugároz kb. 7000 lumen-t. Ehhez alaposan meg kell hajtani, de ennek a dupláját még elviselte a LED a tesztben. A fényerő azonban csökken akkor, ha leszedjük a LED-ről a kis lencsét, így kb. 6000 lumen fényerőre számíthatunk "nyúzás" után (viszont a látszólagosan világító felület ettől kb. felére csökken, így lesz 16mm2). A LED fényét kb. 89 fokos szögig tudjuk hasznosítani, a (nagy) Barco-ban, ami kb. 50% fényhasznosítást jelent ... ami 6000*0,5 azaz kb. 3000 lumen hasznosítását jelenti. Nos, ez "bukta", mert a nagyobbik Osram LED ennél több fényt ad. Az ugyan csak 4000 lumen fényerejű, de a kisebb világító felület miatt a fényének kb. a 85%-a hasznosítható, ami kb. 3400 lumen. Ráadásul ezt a fényerőt az Osram LED a gyári speckó szerint "hajtva" produkálja, tehát "túlhajtás" nélkül. És amúgy is, a kerámia alapú foszfor miatt ez a LED (tudtommal) sokkal jobban viseli a "hajtást" is.

Tanulság: a "túlméretes" LED használata adhat plusz fényerőt, de a "nagyított" LED felületi fényességének legalábbis közel kell lennie a "kisebb" LED-hez, különben nem növekszik a fényerő. "Sajnos" az Osram LED a felületi fényesség bajnoka, a világító felülete mindössze FELE a Cree LED 16mm2-ének. Ez akkora előnyt ad az Osram LED-nek, ami behozhatatlan, bármilyen fényes is a Cree LED.

Ha létezne az Osram S2WN-nek "kétszeresre nagyított" (azaz 4x4 chip-es változata) akkor az kb. mindent "verne". Ennek ugyan (kb.) 4,3*4,3mm-es lenne a világító felülete, de 11200 lumen fényesség mellett ez "megbocsátható" lenne. A fényének mindössze kb. 42%-a lenne hasznosítható, de már ez is kb. 4700 lumen-t jelentene (egyetlen, fehér LED-ből). Ez jól hangzik ... a 160W körüli áramfogyasztás azonban sokkal kevésbé hangzik jól!

A LED esetén tehát a legfontosabb paraméter a felületi fényesség, de az is adhat egy kis plusz fényerőt, ha ugyanolyan felületi fényességű, viszont (egy értelmes határig) "túlméteres" LED-et használunk. Ekkor azonban a gép durván pazarolni fogja a fényt, azaz az áramot ... ami a kisebbik gond, a nagyobb probléma a LED hűtése. Ha viszont ezt meg tudjuk oldani, akkor nyertünk...

Két jó hír:

1. Megérkezett a "halott" kis Casio. A lézerek benne vannak, de a modult rögzítő csavar feje szét van "nyalva", vicces lesz kiszedni. De legalább itt van...

2. Most láttam, hogy a "nagyobbik" Osram LED már nem csak "meztelenül" kapható. Megérte várni, mert ez a LED igen jó lehetőségeket tartogat. Íme a beszerzési forrás:

[link]

A LED már megvásárolható helyes kis 30mm-es réz alapanyagú nyomtatott áramkörre forrasztva. A chip-ek sorba vannak kötve, tehát 12V-ról járatható a LED. Sajnos nincs minden chip külön kivezetve (a kisebb LED-en ki vannak, ott egyenként tudunk áramot adni nekik) de szerintem ez nem igazi probléma.

A "dupla méretű" LED egyébként nem csak mese, hiszen pont az S2WP egy másik LED, az alábbi linken tesztelt, egy chip-es "kistesó", a Q8WP "duplázásával" kapott (így már 2x2 tehát 4 chip-es) LED:

[link]

A tesztben az egy chip-es változat kb. 1600 lumen fényerőt ért el, 1300-1400 lumen már egész finom túlhajtással "kijött" belőle. Ha négy ilyen kis LED van egy "nagytesóban" akkor ennek a négyszerese, azaz 5200-5600 lumen fényereje lehet a nagynak (ha hasonlóan jól sikerült LED chip-ek vannak benne). Mivel ennek a LED-nek kb. 87% fényereje hasznosítható a 16:10-es (nagy) gépekben, így 450-490 lumen fényerőnk lehet egyetlen ilyen LED használatával. Ez kb. 255cm képszélességig a nagymoziban szabványos fényerőt jelenti. Ennél pedig nem sokan vetítenek itthon nagyobbat. Aki meg igen, az még ekkor is használhat 2db ilyen LED-et, így kb. 620 lumen fényerőnk lenne, de persze dupla áramfogyasztás (és fénypazarlás) mellett. De még így is sokkal kevesebb áramot fogyasztana a gép, mint egyetlen UHP lámpával ... és a hosszú élettartam, a stabil színek is komoly előnyök...

[ Szerkesztve ]

Projektor lencse takarításról vannak instrukciók, egyelőre ilyen játékprojektorokról találtam videót.
Most így néz ki az optika: [link]
Biztos hogy szét kellene szedni, mert a belső fele is poros, illetve mintha egy üveglemez lenne (nem tudom melyik alkatrész) ami szintén poros.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Ez milyen gép pontosan?

Minden lencsét szét lehet szedni, de néha ez macerás. Egyes típusok esetén ragasztva vannak egyes alkatrészek, na, az komoly szívás... Barco lencséket sokszor szedtem már szét, azokkal nem szokott probléma lenni, de pl. a baba-Barco esetén is van három "kukac-csavar" aminek a feje le van kenve vöröses színű lakkal, azt le kell oldani (nitrohigitó) mielőtt a leghátsó lencsecsoport kiszerelhető lenne.

A nagy-Barco lencsék (EN11, EN13, stb.) esetén simán "kitekerhető" a hátsó lencsecsoport (ha jól emlékszem, de ilyet sem szedtem szét már pár éve).

A DLP-k esetén a TIR prizma felületén is lehet por, szerintem ezt látod üveglemeznek, mivel ennek a felülete valóban sík, viszont ennek a takarításakor nagyon kell vigyázni, hogy nedvesség NE jusson a TIR prizma tagjai közé, mert onnantól megszűnik a teljes belső visszaverődés fizikai jelensége. Batyó ilyet is megoldott már, de jobb nem kísérteni a sorsot... :-)

Viszont minden ilyen szerelést érdemes szűrt, azaz pormentes levegőjű lamináris box-ban csinálni, hogy a végén ne több por legyen a lencsetagokon, mint amennyi a takarítás előtt volt. Ha ilyen nincs, akkor lehet, hogy érdemesebb elvinni valahova, ahol van ilyen ...

No, mostanra az intellektus nemrég elvetett magocskái nyilván gyökeret vertek a fejekben, így feltehetjük az i-re a pontot ... persze LED témában.

Egyszer említettem egy példát, amiben egy LED fényfoltját a tüköralagút szélességéhez illesztettük, azaz "kidobtuk az ablakon" a LED fényének egy részét már a "bejáratnál" ... mégis nőtt a végső fényerő. Fura, hogy nem kérdezte meg akkoriban senki, hogy honnan a fenéből tudtam előre, hogy pont ezekkel az adatokkal kapjuk majd ezt a meglepő eredményt ... úgyhogy megmutatom a dolgot.

Az már megnéztük, hogy a fényhasznosítási függvényt hogyan kell "transzformálni" ha két LED-et hasonlítunk össze. Hasonló lesz itt is az eset, csak a LED-et önmagával hasonlítjuk össze:
- az első esetben "hagyományos" módon használjuk a LED-et, azaz a fényfoltja teljes egészében be fog jutni a tüköralagútba
- a második esetben nagyobb nagyítás mellet a tüköralagút szélességéhez illesztjük a fényfoltot, így felül-alul elveszik összesen (jelen példában) 21% fénymennyiség.

A LED világító felületének oldalaránya 1,27:1 a projektor 1,6:1 (a kisgép nem pontosan ennyi, de amit arról tudni kell, az így is látszik majd). Az alábbi diagramon látszik, hogy a fényfolt "lelógatásával" kisebb lesz a maximális fényerő, viszont kb. 115 fokos szögig a "lelógatott" fényfolttal így is több fényt hasznosíthatunk. 115 fokos fényhasznosítási szög felett viszont a "normál" megoldás lesz a jobb, azaz akkor kapunk fényesebb képet, ha a fényfolt "befér" a tüköralagút bejáratán.

A diagramba berajzoltam mind a "nagygép" (kék) mind a "baba-Barco" (piros) számára egy-egy függőleges vonalat. A nagygép nagyobb (13,4) fokos szögig tudja hasznosítani a fényt, így (maximumra nyitott íriszekkel) az ennek a LED-nek a fényét kb. 134 fokos szögig hasznosítani képes (a nagyobb, fehér Osram LED-ről beszélek, ebből is rendeltem kettőt tegnap "ali"-ról :-). A kisgép esetén szűkebb a lencsében az írisz (mondjuk 18mm körüli, azzal már elég jó a kontraszt) így itt a hasznosítható fény szöge csak kb. 98 fokos. Itt viszont a (vörös) függőleges vonal magasabban metszi a "lelógatott" fényfolt fényhasznosítási görbéjét, tehát ekkora írisz használatával nagyobb fényerőt kapunk (és a kontraszt is elég jó egy DLP-hez képest).

Sajnos a jó kontraszt ára az, hogy csupán kb. 64% fényt hasznosíthatunk ... de ez még mindig valamivel több, mint a "hagyományosan" illesztett fényfolt esetén kapott kb. 58%.

Remélem a fentiek alapján már érthető, hogy mi látszik a diagramon:

Megemlítendő, hogy a nagy-Barco-ban motorral szűkíthetőek az íriszek (ezzel javul a kontraszt) viszont ezek szűkítésével annak a gépnek a "munkapontja" is elmozdul a vörös vonal irányában (azaz balra mozdul a kék vonal a diagramon). Ha az íriszeket 115 fok fényhasznosítás alá kell szűkíteni a "normál" használat során, akkor logikusabb eleve "túllógatott" fényfolttal LED-esíteni a gépet.

Sajnos a LED-ekkel manapság elérhető fényerő még csak ritkán indokolja az íriszek beszűkítését. Normál vászonméret esetén inkább a fényerő maximalizálása lesz a tipikus cél ... még pár évig szinte biztosan. A LED-ek egyéb előnyeinek a fényében azonban ez a fényforrás mégis egy jó irányvonalat jelent (szerintem).

Összefoglalva: a mai LED-ek még "éppen nem" érik el a "használható" szintet, azonban már annyira közel vannak ehhez, hogy egy kis plusz áramerősséggel (illetve az általa adott kb. 20% plusz fényerő által) könnyen áthidalhatjuk ezt a kis "szakadékot". A következő (fehér) LED generáció (ha lesz ilyen, de remélem lesz) már alkalmas lehet a mindennapi "projektoros" használatra a gyári paraméterek betartása esetén is. A LED-ek viszont olyan olcsók és olyan hosszú a várható élettartamuk, hogy én nem látok problémát a (finom) "túlhajtásukban" ... így viszont már ma is használhatóak.

Két "kicsi" (40W) Osram LED-et (gyári paraméterekkel) használva a nagyobb (kétlámpás) gépekben, elvben 440 lumen körüli fénymennyiséget kapunk ... ez már kb. 250cm szélességig jól használható (mozi szabvány) fényerőt jelent. Ha egy kicsi plusz áramot adunk a LED-re, a 20% plusz fénymennyiség már 530 lumen fénymennyiséget jelent, ami kb. az "átlagos" (1 chip-es) házimozis DLP "cinema" módban (és új lámpával) mért fényereje. Csak a LED fényereje NEM csökken le párszáz óra alatt. Ez a megoldás kb. 265cm képszélességig adja a nagymoziban szabványos képfényességet, ami szerintem teljesen elfogadható.

Az RGB LED-ekkel már nem lenne gond a fényerő (legalább 600...900 lumen DCI-P3 színtérben) de ezek használatához 3 lencserendszer kell, ezeket térben pontosan kell rögzíteni, dikroikus tükrökkel kell egyesíteni a színeket. A 3db LED-nek külön tápegység- és hűtés kell ... szóval ez azért ez SOKKAL "macerásabb" dolog, mint egyetlen (fehér) LED-et "bedobni" az UHP lámpa helyére. Nem kétséges, hogy megoldható a dolog, de többszörös "macera" a fehér LED-hez képest. Én ennek most nem állnék neki ... de ha valaki nekiáll, szívesen segítek.

Nem tudom elég "hangosan" mondani, hogy MINDEN fenti számítás a LED-ek "speckója" szerint lehetséges MINIMUM fényerőt figyelembe véve készült. A "nagyobb" (4 chip-es) Osram LED fényerejét pl. 4000 lumen-nek számoltuk, pedig kb. 1600 lumen fényerőt ért el az egyik tesztben ennek az 1 chip-es változata. Ez a "nagy" LED tehát könnyen adhat 4x nagyobb, de még viszonylag "finoman" túlhajtva is 6000 lumen fényerőt . Ez már közel van pl. egy 250W-os UHP lámpa fényteljesítményéhez, ami (ÚJONNAN) ugyan 8800 lumen (az Osram gyári speckó szerint) de az UHP lámpa fényében annyira "túlteng" a zöld szín (és olyan kevés a vörös) hogy a zöld feleslegét "kidobva" annak sem marad (sokkal) több fényereje, mint a LED-nek. A LED fényében az alapszínek eleve sokkal jobban egyensúlyban vannak, így annak a fényét (itt már, legalább) nem kell pazarolni. Egy ilyen "túlhajtott" Osram LED tehát (a gép D65-re kalibrálása után) már valós ellenfele lehet egy (gyári új) UHP lámpának fényerőben. Az UHP lámpa azonban párszáz óra alatt elveszíti majd a fényereje jelentős részét ... úgyhogy mondjuk 200-300 óra után már a LED lesz fényesebb ... azaz ekkor már a "túlhajtás" sem biztos, hogy szükséges a LED-nek ahhoz, hogy az adjon fényesebb képet. És az UHP lámpa fényereje ezután is csak tovább csökken... és csökken ... és csökken.

Egyetlen ilyen, az előző bekezdésben említett "nagy, túlhajtott és jobban sikerült" LED használatával kb. 550 lumen fényerőnk lenne a vásznon (nagygép, kúpos tüköralagút) ami jól hangzik ... az viszont elég rosszul hangzik, hogy ezt 6000 lumen kiinduló fénymennyiségből értük el. Az 5450 lumen veszteségből mindössze 50 lumen írható a LED viszonylag nagyobb világító felületének a számlájára (emiatt nincs 600 lumen fényerőnk) azaz a maradék 5400 lumen veszteség "NEM A LED HIBÁJA" hanem a projektoré. Ha ezzel a veszteséggel tudnánk kezdeni valamit, akkor azonnal "használható" fényforrás lenne a LED.

Sajnos az 1 chip-es DLP "legnagyobb baja" az, hogy egyszerre csak egyetlen alapszín hasznosul a háromból. Magyarul a fény kétharmada át sem jut az (RGBRGB) színkeréken. A maradék kétharmada azután a gépben belül "veszik el" (tükrök, lencsék, TIR prizma, DLP chip tükreinek a fényelnyelése illetve a mikrotükrök közötti kis résekbe jutó fény is elveszik ... és a sok kicsi végül sajnos sokra megy).

A valóságban tehát NEM a LED az igazi "probléma", hanem a mai (RGBRGB színkerekes, 1 chip-es DLP) projektorok borzalmasan gyenge, csupán 10% körüli fényhasznosítása! Ezt a problémát kell megoldani és akkor a mai LED-ek is elég fényesek lesznek a gyakorlati használatra! Erre a problémára azonban senki nem figyelt oda az elmúlt évek során, mivel az UHP lámpa használatával ez a veszteség kevésbé volt fájdalmas, hiszen az UHP lámpa borzalmasan fényes fényforrás.

Nos, az első ötlet az, hogy ha a fény kétharmada az (RGBRGB) színkeréknél veszik el, akkor használjunk nagyobb fényáteresztésű színkereket! A komolyabb gépek megvásárolhatóak többféle színkerékkel, a Barco esetén pl. a "Graphics" változat jóval több fényt ereszt át, mivel azon egy rövid fehér (és/vagy sárga illetve cián) szegmens is van (ez növeli a fényerőt). Egyes gép-változatok esetén másodlagos (cián, bíbor, sárga) szegmensek is vannak a színkeréken, ami szintén jelentős plusz fényerőt jelent. Egy "fényesebb" színkerék-változat használatával azonnal megoldódik a LED-ek fényességének a problémája és használható lesz a LED fényforrás (szinte) bármelyik itthoni házimoziban (de azért nyilván nem 6 méter képszélesség esetén ).

A másik lehetőség a színkerék "kihagyása" a gépből. Így egyrészt megspóroljuk azt a kb. 10% veszteséget, amit a színkerék interferencia-szűrői (még az áteresztett színek esetén is) produkálnak, másrészt mindhárom alapszín folyamatosan bejuthat a gépbe. A dolog hátránya, hogy a kép így fekete-fehér lesz, de közben kb. 3,3x fényesebbé is válik. A fenti példa 550 lumen-e így azonnal kb. 1800 lumen fénymennyiséget jelentene a vásznon ... csak hát a fekete-fehér kép manapság nem nagy "divat". Viszont pl. egy "Chaplin filmek klubjában" ez nem lenne gond ... és természetesen szivárvány sem lenne a képben. Speciális megoldás speciális esetekre, de mindenképpen lehetséges.

Harmadik lehetőségként a színkereket úgy is "kihagyhatjuk" a gépből, hogy 3 chip-es DLP-t használunk. Ez ma még drága ugyan, de az árak idővel csökkennek majd. A 3 chip-es rendszer elvben 3x jobb fényerőt ad, de van egy kis plusz fényvesztesége, úgyhogy számoljunk csak 2,5x-ös fényerővel! Ez a fenti példában 550*2,5 azaz 1375 lumen-t jelentene a vásznon. Még a LED túlhajtása nélkül is 1000 lumen körüli (kalibrált) fénymennyiségünk lenne, ami 3,65m képszélességig adja a nagymozis szabvány fényességet. Ha tehát valakinek van egy 3 chip-es (0,95"-es) gépe, akkor a LED-esítés után is simán lesz elég fényerő (feltéve, hogy ipari gépről van szó, azaz nincsenek nagyon szűk íriszek a fény útjában). Itt már (normál vászonméret esetén) a kontraszt is javítható valamennyivel és még így is lesz elég fényerőnk. Csak hát a 3 chip-es DLP ma még drága ... kivéve ha pl. 720p gépről beszélünk, mert az már ma sem drága (csak nehéz találni, mert "valamiért" még ezeket sem akarják annyira eladni a tulajdonosok, még ma, a "4K korszakban" sem ... aminek nyilván jó oka van ).

A negyedik lehetőség, hogy RGB LED-eket használunk, de mindegyiket külön-külön gépbe tesszük, azaz alapszínenként használunk egy-egy projektort. Így 3db "olcsó" 1 chip-es géppel lehet szivárványmentes (és 3x) fényesebb képet vetíteni LED-del, azaz az 1000-1500 lumen így is sima ügy lenne. A gond itt az, hogy a CMS-t szoftveresen kell megoldani a HTPC-n, amit én még nem próbáltam (de állítólag lehetséges) illetve a képek pontos összeillesztése a vásznon ... hát ... az is felvet pár kérdést. De elvben ez is lehetséges.

A negyedik lehetőség, hogy meghagyjuk a színkereket, de kisebb képfelületet vetítünk egy-egy projektorral, azaz több gép képét illesztjük össze a vásznon. Így már (pl. az általam tervezett rendszerrel) 2db 1 chip-es gép simán vetít majd 3,2-3,3m széles képet (fehér) LED fényforrással (jó fényerővel és FullHD-nál jóval nagyobb natív felbontással, borotva élesen). A képek optikai illesztését meg kell persze csinálni, de a profiktól ez könnyen "elleshető". A képet avisynth segítségével kell "kettévágni" HTPC-n (az illesztésnél átfedett pixelek "megismétlésével") de ez nem gond.

A vicc az, hogy ugyanezt a kétgépes rendszert pl. 2db 3 chip-es, 1400*1050 pixeles géppel is meg lehetne csinálni, mivel pl. a Panasonic 3 chip-es DLP-it nevetséges áron lehet Ebay-en megvenni (már ma is minden ipari gép olcsó, aminek nem minimum FullHD a felbontása). A gond az, hogy ezekbe meg lencsét nehéz szerezni ... sajnos.

Tudom, hogy a fenti lehetőségek elég "őrültnek" tűnnek, de a kétgépes (2880*1200 pixel natív felbontású) rendszert én már mindenképpen megépítem, mivel ez kb. egy 1,4"-es DMD képi paramétereit lesz képes produkálni (igazából a fényerő is azért nagyobb, mert az aktívan használt chip-felület a nagyobb). A DLP chip kontraszt-állandója szempontjából (számításaim szerint) lényegtelen, hogy a chip-felület hány darab gépbe van "szétdarabolva" a lényeg az össz-felület, amit a kép megjelenítésére használunk. Ez a rendszer (azonos fényforrások használatával) 2x nagyobb felületi fényességet (vagy kontrasztot) produkál majd egy 0,95"-es géphez képest (adott képszélesség mellett). UHP lámpákkal ez azt jelenti, hogy eddig (DLP-vel) elérhetetlen natív kontraszt mellett jelenik majd meg a HDR kép a vásznon ... és közben a fényerő sem lesz gyenge. LED használatával pedig ez a rendszer jó fényerőt produkál majd (3,2m képszélesség mellett) ami 1db gép (DLP chip) használatával sokkal nehezebb lenne ... és lözben még áramot is alig fogyaszt majd az "apparát". Ráadásul a gépek belső alkatrészeinek UV terhelése is teljesen megszűnik a LED-ek használatával, így a gépek várható élettartama is extrém hosszú lesz (nem öregszik el pl. a színkerék szegmenseit rögzítő ragasztó). Magyarul ezt a rendszert lehet majd járatni éjjel-nappal, sem a gépek elhasználódása, sem a LED-ek (soktízezer óránként esetékes) cseréjének, sem az elfogyasztott áramnak a költsége nem lesz jelentős. LED fényforrásokkal ez a rendszer (gyakorlatilag) "ingyen" fog vetíteni ... és egészen elképesztő képminőséget, más módon elérhetetlen képélesség mellett (10,8 mikronos billenőtükrök képe lesz a vásznon). Nekem ez megéri a két gép használatát ... de megértem, ha mások véleménye ezzel ellentétes. Az is fontos paraméter, hogy én ki tudom tenni a gépeket a mozi előtti folyosóra, így a hangjukat sem hallom majd. Két ipari gép használatakor a dupla zaj könnyen lehetne probléma ... de így biztosan nem lesz az (mivel azonban a LED minimális hőtermelése mellett a ventillátorok "alapjáraton" mennek majd a gépekben, lehet, hogy amúgy sem lenne probléma a zaj).

Ezt a rendszert (ha működik) nem lesz könnyű továbbfejleszteni, de később esetleg ki lehet majd cserélni a gépeket 2db 2560 pixel natív felbontású F35-re (natív 4K felbontás 21:9-ben 7,6 mikronos billenőtükrökkel) vagy 2db 3 chip-es FullHD DLP-re (szivárványmentes kép, még nagyobb kontraszt/fényerő LED fényforrással). Mivel azonban az RGBRGB gépek szivárványozását én kb. nem is látom és a tervezett felbontás mellett a kép így is élesebb lesz, mint amit pl. a pesti IMAX-ban látunk, szóval meglepne, ha hiányérzetem lenne a felbontással/élességgel kapcsolatban. Szerintem ha én azt a két gépet oda felteszem, azok ott is maradnak addig, ameddig én még egyáltalán "mozizgatni" leszek képes.

Az egyetlen (közeljövőben) "értelmes" továbbfejlesztés a lézer-foszfor fényforrás lehet, hiszen az nagyobb fényerő mellett ad jobb kontrasztot. Azt megépíteni azonban jóval nagyobb műszaki feladat (a garázsban mindenképpen) így szerintem egyelőre csak "feldobom" a gépeket a folyosó plafonjára a LED-ekkel ... és majd ha már üzemszerűen működik a lézer-foszfor fényforrás, akkor esetleg "modernizálok".

A LED fényforrásnak is van egy előnye, amit más megoldás (egyelőre) nem tud utána csinálni: a hatásfok. A (foszfor alatt a) kék LED-ek hatásfoka 50% feletti, ami kb. a duplája a (ma már olcsón megvásárolható, használt gépekben található) kék lézerek hatásfokának. A LED nem túl fényes ... de (még a fényerejéhez képest is) alig fogyaszt áramot (és a fényét sem kell pazarolni a CMS-ben). Láttuk, hogy egy 80W-on járatott (fehér) LED-del kb. akkora (kalibrált) fényerőt érhetünk el, mint egy 250W-os UHP lámpával. Az áramfogyasztás azonban csak kb. harmada az UHP lámpáénak. Ha az áramfogyasztás (hőtermelés) számít, akkor egyelőre a LED a legjobb megoldás ... csak persze ne legyen szükség nagyon nagy fényerőre, mert akkor a LED (ma még) "elbukik".

A lézer-foszfor fényforrás is hozhatná (közel) ezt a hatékonyságot, de ahhoz új, modern lézereket kellene használni, ami nagyon drága lenne (modernebb gépet kellene "kibelezni" ahhoz, hogy ilyen lézereket beszerezzünk a hozzájuk szükséges optikai/mechanika rendszerrel együtt, márpedig mindenképpen ez a jó út, mivel mindezt a garázsban megépíteni igen macerás lenne). A gyakorlatban beszerezhető lézerek használatával a lézer-foszfor fényforrás fényereje jó lesz ugyan, de az áramfogyasztás is sokkal magasabb lesz. Ez nem nagy gond (az UHP lámpát még így sem éri el a gép hőtermelés) de azért csak a LED marad még egy ideig az "ingyen vetítés" királya akkor, ha a hőkibocsátás is fontos szempont.

Lehet érdemes lenne megnézni egy ilyen LED-es gépet egy jobb minőségű 1.4 gain-es vászonnal. Ezeknél csökken ugyan a betekintési szög de segíthet annyit a fényerőn hogy máris élvezhető legyen az a párszáz lumen mivel a vetítés irányába több fényt ver vissza mint a normál 1.0-ás.
Próba-cseresznye, mindig van eladó ezekből AVX-en.

Igen, köszönöm, ez tökéletes ötlet és egyértelműen működne is. A profik is sokszor használnak "fényerősítős" vásznat, ha valóban szükség van rá. Jó példa, hogy pár évtizede a CRT projektorok fényességét sem nagyon lehetett növelni, így CSAK a nagyobb gain-ű vászon használata volt a megoldás. Láttam ilyet élőben és szépen működött.

Viszont szerintem a LED esetén nem feltétlenül kell ehhez a megoldáshoz folyamodni.

Őszinte leszek: igazából a probláma már most sem a LED-ekkel van, hanem (sajnos) velem. Lista formában:

- ha nem hezitálnék belevágni az RGB LED-es megoldásba, az azonnal (és könnyedén) produkálná a házimoziban szükséges fényerőt (600-900 lumen DCI színtében)

- ha nem ragaszkodnék az RGBRGB színkerék használatához, a probléma ismét csak gyorsan meg lenne oldva (pl. a Barco gépekben levő "Graphics" színkerékkel a nagyobbik, fehér Osram LED teljesen jó fényerőt produkálna)

- ha már megépítettem volna a "lézerrel megvilágított LED"-et (ami magyarul egy egyszerűsített, mozgó alkatrész nélküli lézer-foszfor fényforrás) az is (elméletileg) bőven elég fényes lenne a célra. Számításaim szerint így kb. 10x nagyobb fényességet érhetne el egy fehér LED (azonos hőterhelés mellett). Nekünk viszont egy 2x-es szorzó a fényességben már elég is lenne a célra. Meglepne, ha annyire elszámoltam volna ezt a "10x-es dolgot" (ami persze nyilván felülbecslés) hogy a 2x-es szorzó se jöjjön össze a gyakorlatban. Persze pl. a 60W-os Osram (fehér) LED által előállított kb. 15-20W fény-energia foszforra juttatásához 15-20db (egyenárammal táplált) 1W-os lézer kellene, de végülis bekapcsolhatjuk mi a LED-et is kicsi teljesítményen, akkor kevesebb lézer kell de mégis meglesz a fényerő. Szerintem ezt kellene a leggyorsabban kipróbálni...

A nagyobbik ledből ha segít rendelek próbára pár darabot ha még nem tetted volna meg, így áldoznék a tudomány oltárán...:-)
Ezt lehetséges lenne a baba-barcoban használni amúgy?

Hej,

köszönöm a felajánlást, nagyra értékelem! Komolyan!

Őszintén szólva néha felmerül bennem a kétség, hogy egyáltalán bárki is elolvassa-e a kilométeres marhaságaimat ... de így most látom, hogy EGY olvasóm legalább van. :-)

Elnézést kérek, de azt hiszem elfelejtettem említeni, hogy már rendeltem én is (két darab) ilyen "nagyobb" Osram LED-et, pár nappal ezelőtt. Nem tudom, hogy megérkeznek-e a karácsony előtti őrületben, de egy próbát megért a dolog. 30mm-es réz "korongon" lesznek, úgyhogy remélhetőleg a hűtésükkel sem lesz gond. Persze ettől még nyugodtan rendelhetsz Te is pár ilyet, ha van kedved, hiszen több LED-ből nagyobb az esélye, hogy lesz egy ultra-fényes példányunk! Mindenképpen a 30mm-es kör alakú vacakra forrasztott verziót rendeld (azaz NE a "meztelen" LED-et)! A linket szerintem beszúrtam pár napja (aliexpress). 10 dollár darabja és a korongra forrasztott LED "konyhakész", tehát azonnal használható.

Ezek a "nagyobb" LED-ek viszont sajnos NEM jól használhatóak baba-Barco-ban. Működni persze működnének, csak kevés plusz fényt nyernénk velük. Én inkább a nagyobb gépbe ajánlom őket. Kivétel az az eset, ha sikerül a nagyobb LED chip-jeinek a felét bekapcsolni (ehhez azonban reszelni vagy talán forrasztani is kell majd). Ha csak a megfelelő két chip világítana, akkor a világító felület alakja jól illeszkedne a tüköralagút bejáratához. Ez nagyon jó lenne ... de sajnos a nagyobb LED esetén nincs kivezetve minden chip külön-külön. Meglátjuk, hogy ez végül megoldható lesz-e.

Ja, pont amikor már elkezdtem azt hinni, hogy a "világítsunk a LED-re lézerrel" ötletet én találtam ki, megtaláltam ezt a cikket:

[link]

Ha jól értem, itt betű szerint ugyanaz van leírva, amit én is mondogatok egy ideje. Sajnos a teljes doksit nem tudom letölteni, de jó tudni, hogy ugyanez a profik agyában is felmerült ... így legalább valószínűsíthetjük, hogy az ötlet nem teljes marhaság... márpedig akkor ez azonnal megoldhatja a fényerő problémáját ... hiszen nekünk csak egy kb. 2x-es szorzó hiányzik a "boldogsághoz"...

Kivétel az az eset, ha sikerül a nagyobb LED chip-jeinek a felét bekapcsolni (ehhez azonban reszelni vagy talán forrasztani is kell majd). Ha csak a megfelelő két chip világítana, akkor a világító felület alakja jól illeszkedne a tüköralagút bejáratához.

Ezt részletezd ki léci, lehet meg tudom csináltatni, megmutatom nálunk 1-2 mérnöknek, egész nap led boardokat terveznek.

A lényeg annyi, hogy ezt a LED-et úgy kell(ene) felforrasztani egy réz anyagú (!!!) nyomtatott áramkörre, hogy a 8 elektromos "lábának" mindegyikét "kivezetjük". Így mi dönthetnénk el, hogy melyik kivezetésre adunk áramot és melyikre nem (illetve hogy sorba- vagy párhuzamosan kötjük a 4db LED chip-ből az aktuálisan használtakat).

A kisebb Osram LED ilyen "korongra" van forrasztva, itt látod:

[link]

A nagyobb LED-et viszont (sajnos, csak) olyan "korongon" adják, amin (belül) sorba van kötve a 4db LED chip ... és csak két elektromos kivezetése van. Ha a vezetékek nem a LED teste alatt mennek, akkor a rajtuk levő szigetelés "lekaparása" után rövidre lehetne zárni a nem használandó chip-eket és a probléma meg is lenne oldva. De majd csak akkor fogjuk tudni, hogy ez lehetséges-e, ha az első "szállítmány" megérkezik.

Ha tudsz, esetleg terveztethetsz és gyártathatsz olyan "korongot" (rég magú nyomtatott áramkör) ami (a kicsi LED-hez hasonlóan) "kivezeti" az összes elektromos érintkezőt ... de ez lehet, hogy több macera lenne, mint amennyit megér a dolog.

Más téma: olvasgattam még a lézerek kék fényének a sárga (kerámia)foszforos konverziójáról. Valóban (ha a foszfor nem túl meleg) 95% körül van a konverzió hatékonysága, tehát 100 beeső kék fotonból 95 átkonvertálódik sárgára. A konverzió hatékonysága valóban 80% körüli (a hullámhosszok különbsége miatt csak kb. 80% az energiája a sárga fotonnal). Úgy tűnik, hogy valóban TÖREDÉK hő szabadul fel a folyamat során, mint amit a LED termel(ne) a foszfor alatt ... szóval elvben SOKKAL nagyobb felületi fényességet lehet így elérni. Egyébként az Osram is megcsinálta ezt, autóban használják is már évek óta. Kezdem elhinni, hogy ez működni fog ... :-)

"...felmerül bennem a kétség, hogy egyáltalán bárki is elolvassa-e..."

alphamooncam kolléga után jelentkezik egy fél is. Sajnos az utóbbi hónapokban nekem sincs sok időm, így én is csak átfutom az írásaidat.

És akkor most feltennék egy olyan kérdést, ami sok veteránban kiveri majd a biztosítékot, de ami már nagyon régóta foglalkoztat, viszont még sehol nem találtam rá egzakt választ:

Egészen pontosan melyik modell az a "baba-Barco" és miért "baba"?

olvasnivaló [link]
asszem ez az

[ Szerkesztve ]

Projection design F22, Vagy barco F22, vagy quantum avielo.
Ezek a bababarcók

Köszi. És miért baba?

Bocsánat, nem voltam fórum közelben...

Morph kolléga jól beszél: a ProjectionDesign F20/F22 sorozat a "baba-Barco". Egyesek beleértik az F10 sorozatot is, de abból a FullHD felbontású gépek sajnos hajlamosak az "agyhalálra", ezért olyat csak alkatrész-forrásnak szabad venni.

Ugyanezeket a gépeket később, miután a Barco felvásárolta a ProjectionDesign céget, már Barco F22 vagy Avielo Quantum (meg talán Prisma) néven is meg lehetett venni. A gép maga nem változott, csak a neve.

Azért "baba" mert olyan, mint egy most született "nagy" Barco, ami aminek még nem volt ideje "megnőni". Ugyanaz a képfeldolgozás, CMS, fluorit optika, a DMD chip is mindig nagy ezekben (bár egyszer valaki mesélte, hogy valaki már látott ilyen gépet 0,65"-es DMD-vel, de ezeket a gyerekmeséket senki nem hiszi el, én még csak 0,95"-es DMD-t láttam hasonló gépben ... pedig láttam már párat az elmúlt évek során). Ha két "nagy" Barco közé odateszel egy ilyen kicsit, úgy néz ki, mint a szülők a babájukkal... :-)

Ja, hogy "szakmai" dologról is essen szó: sikerült kiszedni a lézereket a Casio-ból. A Dremel egy hasznos eszköz... :-)

A 24db lézerből szerintem csak 18db van benne a gépben (egy "sorra" adtunk feszültséget és 8 helyett csak 6 világított). Gyárilag ezek 8-asával vannak sorbakötve, de ha "soronként" 2-t kiszednek a gépből (és rövidzárral helyettesítik őket) akkor a tápegység még simán "elviszi" a feladatot (a feszültség így még limiten belül van). Ezért "szokás" kilopni 3x2db lézert ezekből, majd eladni a gépet "tökéletesként". Nem baj, 18 lézer is "bőven" elég lesz, ha végül valóban sikerül kihozni valamit a dologból ... úgyhogy ha lesz is problémánk a projekt során, az biztosan NEM a lézerek fényereje lesz... :-)

No, olvasgattam, okosodtam. Végre elég jól értem a LED-ek fizikáját. Így persze a technológia korlátai is egyre világosabbak. Adatrögzítés:

1. A LED fényereje azért NEM nő lineárisan az átfolyó árammal, a félvezető "telítődik" és minél nagyobb az átfolyó áramsűrűség, annál kisebb arányban keletkeznek (kék) fotonok az energiából. Ezért "konyul le" az áramerősség-fényesség függvény.

2. A (fehér) LED felületén levő foszfor kb. a 95%-át konvertálja át a beérkező kék fotonoknak sárga fénnyé ... a maradék 5% hővé alakul. A konvertált fotonok esetén 20% energia megy el a hullámhossz változása miatt (Stokes-shift) tehát összesen kb. 25% a VESZTESÉG a beérkező fény energiájából (ez nagyon jó hír, hiszen 75% energiát viszont a sárga fotonok visznek el, azaz ez a része az energiának NEM alakul hővé!).

3. A foszfor a fenti hatékonysággal "dolgozik" kb. 200 Celsius hőmérsékletig. E felett azonban GYORSAN elkezd csökkenni a kék->sárga konverzió hatékonysága. Ennek viszont katasztrofális következményei lehetnek ... hamarosan leírom miért.

A fentiek publikált tudományos cikkekből kiolvasott értékek, tehát NEM az én becsléseim.

Gyors számolás: 33% (kék) LED hatásfokkal számolva az energia 66%-át maga a LED alakítja hőve. A kék fénynek átadott 33% (mondjuk) egyharmada áthalad a foszforon és elhagyja a LED-et (11%), a kék fény kétharmad részéből (22%) pedig 95%-ban sárga fotonok keletkeznek (mondjuk ez 20%) a maradék 2% pedig azonnal hővé alakul. A kék-sárga konverzió során is 20*0,25 azaz 5%-ban hő keletkezik, ami tehát összesen 66+2+5 azaz kb. kb. 73% hő felszabadítását jelenti a LED által elfogyasztott áramból (a maradék 27% energiát a kisugárzott kék- és sárga fény viszi el). Magyarul egy 60W teljesítményű LED (a "nagyobbik" Osram fehér LED) kb. 60W*0,73 azaz 44W hőt termel. A megtermelt kék fény (kezdeti) energiája 20W (de ennek egy része később ismét csak hővé alakul).

Ha a felületre külső forrásból érkeznének ugyanezek a kék fotonok (azaz 20W teljesítménnyel) akkor csak a kék-sárga konverzió során elszenvedett kb. 25% lenne a hőveszteség. Magyarul egy 20W lézer-teljesítménnyel megvilágított felületű LED foszfora kb. 5W hőt disszipálna el. Ez tehát 44W (LED "üzem") v.s. 5W ("külső lézer üzem"). Csak én érzek itt nagyságrendi különbséget? :-)

A fentiek alapján SOKSZOROS fényteljesítményt lehetne átkonvertáltatni egy adott LED foszforával sárgára akkor, ha a foszfor kívülről kapná a fényt (ekkor szabadulna fel kb. azonos mennyiségű hő a LED testében). Viszont a foszforon belüli gyenge hővezetés durván lecsökkentheti ezt az arányt ... de az Osram szerint a foszfor beágyazására használt kerámia jó hővezető, úgyhogy könnyen lehetünk optimisták!

Van azonban itt egy "kis" probléma: ha a foszfor hőmérséklete 200 Celsius fölé emelkedik, akkor gyorssan leromlik a fény konverziójának a hatásfoka. Ez azt jelenti, hogy az elnyelt kék fotonok energiája nagyobb részben innentől NEM "sugárzódik vissza" sárga fotonként, hanem helyette hővé alakul. Namost ha eredetileg 25% energia alakult hővé és ez elég volt ahhoz, hogy 200 fok fölé emelje a foszfor hőmérsékletét, akkor az ezután elnyelt (mondjuk) 50% energia komoly gond lesz! Ez a "hőmegfutási" jelenség pillanatok alatt olvadt masszát csinál a LED-ből. Emiatt nem érdemes nagyon a "határ közelében" terhelni a foszfort, mert ha ez a jelenség "beindul", akkor annyi a LED-nek.

Mennyivel kapnánk nagyobb fényerőt, ha a LED jól működne nagyobb áramerősség esetén? Ennek megválaszolására érdemes belenézni a (már említett tesztben levő) mérési adatokba és KIHAGYNI belőlük a LED "problémáját". Tudjuk, hogy a LED kiválóan működik akkor, ha csak kevés áram folyik át rajta, úgyhogy az említett tesztben az Osram LED pl. 0,4A áramerősség mellett produkált 385 lumen fényességével szerintem nyugodtan számolhatunk. A gyárilag megengedett 5A áramerősség mellett ehhez képest 12,5x-ös áram folyik át a LED-en, azaz (ha a LED-nek nem lenne probléma a nagyobb áramerősség, akkor) 12,5-ször több kék foton is keletkezne ... így ennyiszer több, azaz kb. 4800 lumen fényerőt kellene kapnunk (kevesebb, mint 20W áramból)... de ehelyett csak 1187 lumen a valós fényesség 5A mellett ... ami az elvárt érték kb. NEGYEDE.

Megpróbálom ezt a dolgot gyorsan kipróbálni, mert ha működik, akkor gyorsan megoldódik a problémánk! Ennek a fényforrásnak nem lenne sokkal nagyobb a felülete, mint 1mm2, tehát simán lehetne használni jó kontrasztú vetítésre ... és mégis adna elég fényt ahhoz, hogy "vigyorogva" nézhessünk filmeket házimoziban. És még mozgó alkatrész sem kell hozzá...

Az jutott eszembe, hogy ... izé ... szóval egészen pontosan minek is kell a LED a foszfor alá, ha úgysem adunk rá áramot? A LED teste nyilván gyengébb hővezető pl. a rézhez képest, úgyhogy felmerült az agyamban, hogy le kellene csiszolni a foszfor alól a LED-et és közvetlenül egy jó hővezetésű réz felületre ragasztani a (kerámia) foszfor-lapot. Így valószínűleg többszörös hőterhelést bírna ki ... csak hát ezt megcsinálni valószínűleg nehezebb, mint leírni.

Azután azt gondoltam, hogy ha ez egy ennyire jó megoldás lenne (márpedig az lenne) akkor nyilván a szakemberek is kitalálhattak valami hasonlót ... úgyhogy elkezdtem keresgélni interneten ... és több perc is eltelt mire megtaláltam ezt:

https://www.schott.com/d/corporate/62bfbd9f-67d6-466b-8889-24aa11f03890/20190904172057/row-static-ceramic-converter-product-flyer_2019.pdf

Igen, ez egy 4x4mm-es kerámia-foszfor-lap, ami rá van ragasztva egy réz felületre ... és ez pontosan az, amiről az előbb beszéltem.

Olvasgassuk csak az adatokat!

A megengedett lézer-besugárzási teljesítmény 50W négyzetmilliméterenként.

A konverzió hatékonysága (legalább) 280lumen Watt-onként. Akkor 50W lézerfény hatására 50*280 azaz ... hűha ... úgy értem HŰHA!!! ... 14000 lumen (sárga) fény keletkezne négyzetmilliméterenként! Persze 50W lézer-teljesítményhez azért kellene 2db kis Casio-ból a 48db lézer (és ezek ennének is vagy 200W áramot) de ezek ma már relatíve olcsók ... és egy UHP lámpa is eszik ennyit. Mindenesetre 14000 lumen-ből még a natív DCI-P3 színterű RGBRGB színkerekes gépek is vetítenének vagy "nettó" 700 lumen fényerővel, a fényesebb színkerék-változatok esetén pedig 1000-1400 lumen fényerőnk simán lenne a vásznon. Ez sokkal több, mint amire szükség van és mivel a kicsi felületen keletkező fény jó kontrasztot is jelent egyben, így NEM kell a fényerőt pazarolni a jó kontraszt érdekében.

Tippem szerint kb. fele ennyi lézer elég lesz a legtöbb hazai házimoziban és ha nem akarjuk maximumig "terhelni" a foszfort, akkor fókuszálhatjuk a lézerek fényét valamivel nagyobb felületre. Ekkor (mondjuk) 2x1mm-es foszfor-felület használata esetén kb. a megengedett "terhelés" negyedét kapná a foszfor, tehát az élettartamán sem kellene aggódni.

Írtam a Schott-nak, meglátjuk válaszolnak-e. A termék még nagyon új, lehet, hogy még várni kell, mire kereskedelemben megvásárolható lesz, de hát annyira mi nem sietünk. Az új csodát csak augusztus végén jelentette be a gyártó, úgyhogy tényleg nagyon új dologról beszélünk:

https://www.schott.com/advanced_optics/english/news/press.html?NID=com5646&freturl=%2Fadvanced_optics%2Fenglish%2Findex.html

Viszont ha ez a dolog működik, akkor ezzel kb. egy életre meg lesz oldva a projektoraink fényforrásának a kérdése. A nagyobb gépek esetén 2db ilyen fényforrást is lehetne használni ... szóval a fényerővel sem lesz gond...

Gyors fejszámolás: a "kisebb" Osram LED b. 2800 lumen fényt ad kb. 4mm2 felületből, tehát 2800/4 azaz 700 lumen/mm2 a fénysűrűsége. A Schott foszforos-rézlemezének 14000 lumen/mm2 a fénysűrűsége, ami 20x-os érték.

Kérdés: hányszor lehet gyengébb a LED belső hővezetése a rézhez képest? Ha a LED-et nem kapcsoljuk be, akkor csak az a feladata a LED testnek, hogy a foszforban (a lézerfény hatására) keletkezett hőt elvezesse. Nyilván sokkal gyengébb hővezető a LED ... de hányszor? Ha pl. kétszer, akkor még mindig adhatunk fele hőterhelést a felületén levő foszfornak, ami még mindig 7000 lumen/mm2 felületi fényességet jelentene. Ha a negyede, az is 3500 lumen/mm2, ami a LED "normál" felületi fényességének az ötszöröse.

Az egyik Osram LED-em egyik LED chip-jének rossz a forrasztása, újra nem akarom forrasztani a LED-et, úgyhogy az a LED gyakorlatilag 3 chip-es. A rossz chip-en ki fogom próbálni, hogy "mit bír" a foszfor. Ha kibír annyi hőterhelést, ami már megfelelő fényerőt ad, akkor ebből építek egy ideiglenes fényforrást, ami addig jól használható lesz, amíg a Schott válaszol ... és remélem küld majd mintadarabokat. Nos, ez a terv...

Iszom a szavaidat!

Egy kérdés: ki MIÉRT akar lézer-foszfor fényforrást a projektorába? Magyarul kiváncsi vagyok, hogy mely előnyök a legfontosabbak a házimozisoknak ... hiszen az elvárások ismeretében lehet eldönteni, hogy mely paraméterekre optimalizáljunk.

Írjak egy listát az előnyökről vagy megy fejből is? :-)

Szerintem ez egyszerű.
Fényerő és élettartam.
Illetve ha lézerrel jobb a kep minőség akkor meg..

Janaboy

Sztem ha marad ue. a képminőség és tényleg lehetne DCI-P3 színtér megfelelő fényerő mellett akkor nagy nyereség lenne még hogy több ezer órán keresztül megmaradna a fényerő. Plusz pont nálam a kisebb hő-kisebb ventizaj ami valljuk be azért hátrány egy LCD-vel szemben.
Ez alapján egy baba-Barco örök darab maradhat, esetleg ha 5-10 év múlva végigsöpör a 8K láz a vetítősök között akkor majd elgondolkodok egy akkor már megfizethető natív 4K gépen de most perpill még mondani sem tudok ilyet...:-)
Szóval hajrá Pali!

+1

1. Szerintem az első szempont egyszerű. Kényelmesebb 20-30 ezer órával jóformán örök gépet tartani minimális fényerővesztéssel, szemben UHP lámpával ami 1000 óra után kezdi ledobni a bicikliláncot. Ez már önmagában elég kényelmessé teszi.

2. 16fL-re otpimalizált lumen mellett nagyobb on-off kontraszt.
Múltkor néztem a Man in the High Castle utolsó évadját, rengeteg sötét jelenet, ráadásul alacsony kontraszttal. Az elvileg 1:3200-as kontraszttal bíró RS1100-at eléggé megizzasztotta. Sajnos ezek az új sorozatok, filmek követelik az 1:12.000-es kontrasztot legalább. Nem tudom hogy ez a HDR hozama vagy más oka van hogy kvázi félhomályban fényképeznek mindent.

3. Ha jól tudom akkor a színtér is növekedhet.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Nagyjából egyetértek, csak a 16fL-t növelném, olyan 20 felettire. Kb 25-re. Nagyon látványos a magas fényerő, persze, ha legalább 5000-es natívval párosul. Játszani is szeretek és a 16 kevés hozzá. A lézer ezt is megoldaná, hogy pöröghetne bele az üzemóra, gond nélkül.

Nekem elég lenne a 16fL, igazából 12 is, szerintem átlagnál fényérzékenyebb a szemem, monitorjaimra is mindig azt mondjak hogy jó sötétre vannak állítva.
Egyébként egy 2.35-ös vásznon meg tudod játszani hogy 2.35-ben mozis fényerőd van, 16:9-et belezoomolva meg játékra erősebb.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Mindenkinek köszönöm a véleményeket!

Első eredmények a pár napja megkezdett technológiai kísérletek után:

1. A lézerek élettartama sajnos NEM végtelen. Úgy tűnik, hogy a "kicsi" (lapos) Casio gépek csak azért keltik a "végelen élettartamú lézer" érzetét az avatatlan szemlélőben, mert ezek hamarabb meghalnak, mint bennük a lézerek. Sajnos az utoljára megvett "nagyobb" Casio gépben 10ezer vetített óra után a lézerek kb. 2/3-a halott. Valószínűleg az lesz a megoldás, hogy kicsi (esetleg kevés vetített órával árult) gépet kell venni és kisebb teljesítményen járatni a(z ekkor még jól működő) lézereket. Így többszörösére nő az élettartamuk, ami nekünk már valószínűleg elég lesz, tehát valóban többtízezer órát elmozizhatunk még velük (és persze később a cseréjük sem gond, hiszen egyre több lézeres gép lesz Ebay-en és egyre olcsóbban ... azaz az idő nekünk dolgozik).

2. A Casio foszforkereke úgy tűnik, hogy nem túl jó megoldás. Megkockáztatom, hogy az elmélet arról, hogy a gép fényerejét a foszfor felületére ráégett por rontja le, teljesen téves. A valóságban a foszforszemcséket hordozó "gél szerű" anyag feketedik meg, pont úgy, ahogy a LED-ek fénycsökkenését taglaló cikkekben (és gyári speckókban) olvastam. A megsötétedett gélen át nem jut el a lézerek fénye a foszforszemcsékhez (és a sárga fény sem jut ki ezen át) így a fényerő lecsökken. A megoldás a kerámai alapú hordozó lenne ... de a kis Casio gépek gyártásakor ilyen még nem létezett. Sajnos 10e óra után a Casio foszforkerék is hulla, sötétre van színeződve az a rész, ahol a lézer fény érte a felületet. A megoldás itt is vagy a terhelés csökkentése lehet (kisebb teljesítményen járatni a lézereket) vagy kerámiába ágyazott foszfort kellene használni. Ilyet is lehetne venni a Schott-tól ... ha válaszolnának az email-ekre ... de ők sem válaszolnak. Majd megpróbálom telefonon.

3. Kipróbáltam a múltkor "halálra nyúzott" (azaz "LED üzemmódban" már nem működő) kínai hamisítvány LED foszforára ráküldeni kb. 10W lézerfényt. Nem egyetlen pontba kapta a foszfor az ívet, hanem elosztva a felületén ... amennyire lehetett ...
Eredmény: vékony szénréteg a foszfor felületén kb. 1 másodperc alatt. Mondhatjuk, hogy ez a gélbe ágyazott foszfor "nem ideálisan" bírkózik meg ekkora lézer-teljesítménnyel. :-)
Viszont a szén-szerű anyagot könnyen, körömmel le lehetett kaparni a foszfor felületéről és alatta ismét ott volt a szép, sárga foszfor ... ami számomra azt mondja, hogy a probléma itt a foszfor beágyazására használt anyag gyenge hővezetése. Ha az anyag hővezetése jó lenne, akkor teljes mélységben el kellett volna szenesednie a foszfornak ... ez azonban NEM történt meg, csupán egy mikroszkópikusan vékony réteg égett szénné a felületen.

A másik kérdés, hogy mennyit változott volna a "szenesítős" kísérlet eredménye akkor, ha a (gél-jellegű anyagba ágyazott) foszfor pl. egy rézlemezre lett volna ragasztva? Szerintem ez semmit nem számított volna, mivel a hő (szerintem) el sem jutott a foszforréteg alatti LED-ig. Ez viszont valószínűvé teszi azt, hogy pl. a kerámia-foszforos Osram LED kevésbé reagált volna "füstösen" a lézerek által a felületen átadott hőre, hiszen a LED teste is alapvetően jó hővezető. Azzal is ki kellene kipróbálni ugyanezt ... de előtte még próbálkozom a Schott megkeresésével, mivel nyilván a gyárilag is erre a célra szánt eszköz lenne a legjobb megoldás ...

Kipróbáltam a lézerek fényét egy alumínium hűtőbordára "küldeni", oda viszont egy nagyon pici pontra (pár tized milliméter nagyságrend). Eredmény: semmi. Még percek után sem látszott semmi a felületen, pedig erre a pici felületre sokszoros teljesítménnyel érkezett a lézerek fénye. A lézerfénnyel "megtámadott" kis felület azonban el sem színeződött. De hát az alumínium valószínűleg kevesebb fényt nyelt el ... és jó hővezetésű anyag.

Ha nagyon nem megy a Schott-tal a kontaktálás és ha az Osram LED sem bírkózik meg a lézerfénnyel, akkor még mindig le lehet csiszolni egy (addigra tönkretett :-) Osram LED-ről magát a LED-et és a kerámia foszfort közvetlenül ráragasztani egy rézlemezre. Persze kell keresni ehhez hőálló ragasztót ... de az nem kétséges, hogy a dolog megvalósítható. Csak hát sokkal egyszerűbb lenne a gyári megoldás ...

Kipróbáltam a kétprojektoros rendszert és első körben NEM működött megfelelően (az illesztési vonalat nem lehetett megcsinálni "láthatatlanra"). A gond az, hogy ezek kétlámpás gépek, ha csak egy lámpát kapcsolok be, a lencse felülete "csíkokban" van megvilágítva. Emiatt a kép szélének a kimaszkolásakor nem "fokozatosan" (hanem "lépcsősen") sötétedik el a kép széle. A láthatatlan illesztéshez egyenletes sötétedés kellene. Mindkét lámpát bekapcsolva (nagyjából) egyenletessé válik ugyan a lencsén átmenő fény eloszlása, így valószínűleg működne is a dolog, de ez elfogadhatatlan áramfogyasztást eredményezne (700W gépenként). A kúpos tüköralagút is jó megoldás lenne, de olyan most nincs otthon (és az UHP lámpák kedvéért most nem is állnék neki ilyet barkácsolni). "Dupla" LED fényforrással valószínűleg működne a dolog és így az áramfogyasztás sem lenne nagy, de csak egyetlen nagygépben használható LED fényforrás van otthon (benne egy "kicsi" Osram LED de az gyenge a feladatra egy ennyire széles színtérre hangolt gépben). Szerintem ez működni fog a végén ... de még dolgozni kell rajta.

Nekem a lézer-foszfor fényforrásban a plusz kontraszt lehetősége tetszik, azaz hogy nem kell "pazarolni" a fényt a plusz kontraszt kedvéért. Meg persze a nagyobb színtér is jó dolog ... ha már UHD a forrás. Magyarul a HDR és a WCG is jobban fog megjelenni, mint UHP lámpával. Plusz a hosszú élettartam és a "stabil" képi paraméterek ... összességében szerintem ez végül meg fogja érni a befektetett energiát...

Jó hír: a Schott válaszolt. Igazából már tegnap válaszoltak, csak a "csacsi" yahoo mail a spam-be tette a levelüket ... így csak most találtam meg.

Valószínűleg alá kell írnom egy titoktartási nyilatkozatot ... aminek én sok értelmét nem látom, hiszen pont nekik lenne jó, ha reklámoznám a terméküket ... de mindegy, ezen nem fog múlni a dolog.

A Schott-tal való együttműködés két szempontból is jó ötletnek látszik nekem:

1.) Ha ez a "csoda-kerámia-statikus-foszfor" konverter csak a felét tudja annak, amit leírtak, akkor már elég jó fényforrás lesz nekünk (persze feltéve, hogy ki tudjuk fizetni :-).

2). A Schott ugyanilyen "kerámia-foszforból" gyárt olyan "gyűrűket" is, amelyeket oda lehet ragasztani valami "forgó dologra" (normál esetben ez lehet pl. egy foszforkerék, de nálunk ez jelentheti akár a színkerék közepén a fémtárcsát is). Namost ha ez a kerámia-foszfor 14000 lumen fényintenzitást tud négyzetmilliméterenként úgy, hogy nem forog, akkor mennyit tudhat "megforgatva"? Figyelembe véve, hogy lézer-foszfor fényforrást a nagymoziban is használnak ... és különösen azt, hogy nekik sem (sokkal) több, mint 3x fényesebb a projektoruk azonos fényforrást használva ... szóval elképzelhetőnek tartom, hogy ezzel akár a HDR megjelenítése is meg lesz oldva. Nyilván NEM az OLED-eket megszégyenítő kontraszt mellett ... de azért a boltban kapható, 0,45"-es műanyag-csodákhoz képest igen jó kontraszttal ÉS fényerővel.

Ennek a kerámia-foszfor-gyűrűnek az lenne az előnye, hogy ez "körben" foszfor, azaz nincs a foszforfelületben "megszakítás". Ez azért nagy előny, mert így már nem kell a foszforkerék forgását szinkronizálni a színkerékkel ... azaz a foszforgyűrűt kb. BÁRMIRE ráragaszthatjuk, ami forog ... és ez nekem nagyon is tetszik!

Remélem a Schott nem mond olyan árat erre a kis rézre ragasztott foszfor vacakra, amitől szívinfarktust kapok ... mert ezen kívül szerintem a dolog működni fog... :-)

Ha olyat mond a schott , akkor is vedd meg! Ilyesmire akad pénz nálam is, csak haladjunk valamerre.Lehetőleg új vizekre...

+1

> Ha olyat mond a schott , akkor is vedd meg! Ilyesmire akad pénz nálam is, csak haladjunk valamerre.Lehetőleg új vizekre...

Hej, van logika abban, amit mondaszt, értem is a dolgot, köszönöm is a pozitív hozzáállást ... de én mindig próbálok "4 dimenzióban" gondolkodni. Magyarul: tegyük fel, hogy a Schott valami nagyon "őrült" összeget kér egy ilyen kis 2x2 centis rézlapért, aminek a közepére "kentek" egy kis foszfort (kerámia hordozóban). Felőlem nyugodtan dönthetünk úgy, hogy megvesszük ... csak előtte nézzük meg a többi lehetőséget is ... és értsük meg, hogy MIÉRT van nekünk egyáltalán szükségünk erre a statikus konverterre!

- A statikus konverter egyetlen igazi előnye (egyelőre) az, hogy nincs benne mozgó alkatrész. Ez nekem nagyon tetszik ... de azért NEM annyira, hogy csupán emiatt több használt Casio árát fizessem ki egy ilyen kis "rézlapért".

- Ebay-en 6eFt-ért lehet venni jó állapotú Casio foszforkereket ... és "házimozis fényerővel" ezzel is simán el lehet mozizni vagy 10-20e órát (ha kisebb a felületen a lézer intenzitása, ezért hidegebb a foszfor, sokszoros az élettartam).

A statikus megoldással nem kell semmit odaragasztani a színkerék közepére, tehát az átalakítás KOCKÁZATÁT csökkentjük vele. Na de egy (új) színkerék 40-50eFt Ebay-ről, tehát ennek fényében kell értékelni, hogy mennyit ér nekünk a kockázat csökkentése!

Ha elég egyetlen lézer-foszfor fényforrás fényereje, akkor a nagygép második színkerekének a helyére mehet a kis foszforkerék, így már nincs kockázat sem.

Persze ha valamilyen (számunkra még ismeretlen, de jelentős) műszaki előnye van a Schott statikus konverternek, akkor kérdés sincs, hogy meg kell venni (pl. ha az élettartama sokszoros vagy sokkal jobb hatásfokkal konvertálja a fényt, esetleg nagyobb színtérben lehet vele vetíteni, stb). Ebben az esetben (és ha az előny valós, hasznos, mérhető, bizonyítható) simán lehet értelme akár durván horror pénzt is kifizetni érte (kb. bármennyit is kérnek érte, az elhanyagolható egy lézeres Barco új árához képest). Nincs nekem azzal bajom, ha valami sokba kerül, csak legyenek az árral (legalább nagyjából) arányos előnyei a terméknek!

A kisgépek esetén valamivel nagyobb a statikus konverter előnye, mert ott nincs második színkerék ... és a színkerék is valamivel kisebb, tehát ott lehet gond a méretekkel. Erre is van azonban másik megoldás, szóval szóval NEM vagyunk mi "élet-halál jelleggel" a Schott megoldására utalva itt sem.

Remélem a Schott gyorsan küld műszaki dokumentációt (ezt külön kértem megint) és akkor ismertek lesznek a fontos adatok (pl. a foszfor által konvertált fény spektrális eloszlása, amiből könnyű lesz megmondani, hogy lesz-e DCI-P3 színterünk anélkül, hogy a fényerő jelentős részét be kelljen "áldozni"). Ismert lesz a felületi terhelés függvényében a várható élettartam (gondolom a katalógusban megadott, maximálisan 50W/mm2 lézer-intenzitás mellett ennek sem lesz hosszú a várható élettartama, de nekünk ennek a töredéke is elég). Lássuk "mit tud" a Schott terméke és hogy mennyibe kerül, azután majd döntünk az adatok "fényében". :-)

Ja, rossz hír, hogy a Schott szabadalmaztatta a megoldást 2015-ben. Innen letölthető a szabadalmi leírás (pdf):

[link]

Ezzel szemben az Osram építette meg a hasonló megoldást használó távolsági fényszórót a BMW I8-nak, szóval a fene sem tudja, hogy van-e esélye annak, hogy (ha a Schott valami őrült összeget mond árnak) akkor esetleg más gyártónál találjunk hasonló terméket ... de hát majd ez is kiderül...

Meglátjuk, hogy mit mondanak ... csak most ne egy hét után válaszoljanak!

Jelentem megérkeztek a "nagyobb" Osram LED-ek.

Csak úgy "kézben" kipróbálva igen komoly fényerőt "tolnak" 2A árammal (5A a gyári maximum, de tesztben 10-et is simán kibírt egy ilyen chip).

Jó hír, hogy a chip-ek (gyakorlatilag) tetszőleges kombinációban használhatóak, mivel van két (szigeteletlen) áthidalás a fémkorongon, amire a LED-ek rá vannak forrasztva. Ezek egyike és a "rendes" kivezetések közé kötve a feszültséget, simán lehet használni bármelyik (vagy bármelyik kettő) chip-et. Ez azért előnyös, mert a hosszabb oldalukkal illeszkedő két chip egy 1,6:1 oldalarányú téglalapot formáz, így e páros alakja elég jól illeszkedik a 16:9-es tüköralagút belépő felületének a formájához. Ezzel a megoldással a jelenleg a hálószobában használt gépet jóval fényesebbé lehetne tenni és az áramfogyasztás alig növekedne ...

Hamarosan beteszek egy ilyen LED-et egy projektorba ... és meglátjuk.

Biztos láttad már a Barco LED-es gépeit, azokban milyen LED-ek lehetnek?

Múltkor gondolkoztam a WQHD-s DLP előnyéről, de igazából arra jutottam, hogy házimozira FHD lesz még sokáig az aranyközépút. 720p felbontás azért kevés manapság, viszont 1080p-s dmd-k mikrotükrei nagyobbak mint a wqhd-nak, és a kontraszt számomra előnyt élvez valahol 1:16.000-es határig mint a felbontás.

[ Szerkesztve ]

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Nekem is 0.9-es chip dolgozik a gépben és azt kell mondanom nem tapasztalok különbséget a baba barco után. Elképesztő jó chipet fogtam ki. (Pali is megerősítheti ezt)És a több pixel előnyei viszont erősen látható. Összességében jelentős előrelépés az F35.

[ Szerkesztve ]

WQHD leginkább abban vonz hogy 21:9-re faragva a tüköralagutat lesz egy 21:9-es képed, ami képes 16:9-et is natív 1920x1080-ban megjeleníteni középen, míg mozis képarányt 4k-ból leskálázva 2560x1080-ban. Innentől kezdve nincs zoomolgatás, anamorf lencsézés, másnéven fényvesztés vagy méregdrága kiegészítő.
De ha jól tudom a Barco cinemascope gépei pontosan ezt csinálják gyárilag.
De elvileg 0.95" 1920x1080-as dmd mikrotükrei annyival nagyobbak hogy látványosan jobb kontrasztot kellene adnia.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

> Biztos láttad már a Barco LED-es gépeit, azokban milyen LED-ek lehetnek?

Jelentem azok Philips HLD LED-ek (ott is van a fényképük a kép jobb alsó sarkában). Sajnos olyat nekünk nem adnak. De majd lesz olyanunk is pár év múlva, amikor az ezzel épített, gagyi távolkeleti gépeket lehet majd halott állapotban összevásárolgatni Ebay-ről...

A kontraszt szempontjából a legfontosabb paraméterek a chip mérete, a mikrotükrök mérete, a chip tecnológiai fejlettsége (DarkChip besorolás) és ezen kívül van még egy paraméter, amit viszont nem mondanak olyan "hagnosan": nagyon nem mindegy, hogy egy adott példány gyártása hogyan "sikerül". Minél jobban sikerül optikailag a mikrotükrök felülete (és a rajta levő alumínium réteg) annál kevesebb fényt szóródik a felületen, azaz annál jobb lesz a kontraszt.

Elméletileg jobb a kontrasztja az 1080p (0,95") DMD-nek,, de valóban döbbenetesen jól sikerült példány a Morph "kolléga" gépében levő 2560 pixeles chip, ez tényleg hozza (ránézésre) a FullHD gépek esetén megszokott kontrasztot. Nem gondolom azonban már annyira fontos paraméternek az on/off kontrasztot, hogy miatta érdemes lenne lemondani a 2560 pixeles felbontásról az átlagosan sikerült chip-ek esetén sem.

A FullHD feletti felbontásnak van értelme EGYES ESETEKBEN. Pl. ha közel ülünk a vászonhoz és jó nagy a kép látószöge, akkor valóban okos dolog a 2560 pixeles felbontás (persze a natív 4K is az lenne ... ha lenne olyan házimoziban :-). A 4K valódi élvezetéhez azonban már olyan közel kell ülni, hogy az már nekem picit "sok a jóból", úgyhogy én a 2560 pixel esetén érzem úgy, hogy az már "egy életre elég" ... lenne ... ha lenne még olyan gépem. De hát most nincs. Ha nem sikerül végül megcsinálni a kétgépes rendszert akkor majd megint veszek egyet ... de ha az esetleg működik, akkor az mindent verni fog...

Az is jó mondás, hogy a natív 21:9-es géppel nem kell zoom-olgatni. Az egyben azt is jelenti, hogy állandó a kép felületi fényessége (anamorf optikával vagy 40%-ot csökken a felületi fényesség amikor az optika a fény útjában van).

Szerintem örüljünk, hogy a mai világban már elég idióta van ahhoz, hogy kb. bárki vehessen nagyon komoly gépet teljesen elfogadható áron ... hiszen hány évig kellett erre várni ...

Ja, a Barco natív 21:9-es gépeinek automatikus képarány állítása jó dolog, de ez nagyon szépen működik MadVR-rel is, úgyhogy HTPC-vel ma már valóban ekvivalens a 21 9-re "faragott" gép a gyárilag ilyen képarányú gépekkel...

[ Szerkesztve ]

Ahhoz képest hogy 2016-ban kihozták ezt a LED-et nem terjedt el tömegesen.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Mert nem adják oda akárkinek. Magyarul, féltik a titkot(egyelőre), illetve, lehet nem tudnak gyártani sokat.

No, mostanában inkább pihentem, de egy dolgot azért csináltam:

Volt otthon egy (szó szerint) fejreejtett baba-Barco-ból származó, azaz mechanikailag sérült (NEM fluorit) lencsém. Szegény lencse elején a fókuszt állító gyűrű akkora ütést kapott az "ejtéskor", hogy a fél oldala átugrott egy menetet. Így persze (kézi erővel) nem lehetett megmozdítani ... de a 17 éves kölyökkel kitaláltuk a (rendkívül "kifinomult") megoldást: egy fadarabbal addig ütöttük a perem másik oldalát, amíg az a rész is át nem "ugrott" egy menetet ... innetől kezdve minden a "helyére került", azaz megszűnt a mozgó részt rögzítő mechanikai feszültség ... és (teljes meglepetésemre) ismét lehetett tekerni a fókuszt. Ugye, hogy az intelligens megoldások milyen hatékonyak? :-)))))

Miután ennek a lencsének már ugyis mindegy volt, szétszedtem és megnéztem, hogy ebben a (sima üveg, azaz nem fluorit) verzióban hogyan van rögzítve a nyílásviszonyt beállító blende. Ez azért érdekes, mert ez a blende a fluorit lencsék esetén a lencse (fém)foglalatába van esztergálva, tehát ott csak forgácsolással lehetne növelni a blende átmérőjét. Itt viszont műanyag a lencsefoglalatra rögzített vékony fémlap alkotja a blendét, aminek a három kicsi lyukán három kis műanyag "pöcök" nyúlik át, amelyek vége szét van olvasztva, tehát lényegében három kis műanyag "szegecs" tartja a blendét.

Elgondolkoztam azon, hogy milyen (de mindenképpen intelligens és mérnökileg indokolt) megoldások jöhetnek szóba a blende átmérőjének a (precíziós) megnövelésére. A vonatkozó szakirodalom gondos áttanulmányozása (és az optikai/mechanikai szimulációk elvégzése után) az alkatrész-csoport mechanikai úton történő, de forgácsolás-mentes módosítása mellett döntöttem (magyarul egy fogóval "letéptem" a blendét a lencsefoglalatról ... de közben nagyon intelligensen néztem magam elé :-).

A dolog teljes siker, az ismét összeszerelt lencsével kb. a nagygépekhez hasonló értékre (F/2,6-ról kb. F/2,1-re) változott a lencse nyílásviszonya. Szerencsére a megvilágítás lencséi a gépen belül is túl vannak méretezve, így a (rendkívül intelligens) módosítással kapott kb. 50% plusz lencsefelület tényszerűen kihasználható a fényerő növelésére.

Magyarul: mostantól a kisgép (gyárilag kevésbé "fényerős") lencséje által okozott fényerő-hátrány NEM jelentkezik majd a gép LED-esítésekor. Más szóval: a kisgépek innentől kezdve azonos fényforrással azonos (sőt, a kisebb belső veszteségek miatt még egy picit nagyobb) fényerőt produkálnak majd, mint a nagygépek. Pici hátrány, hogy ehhez (fluorit helyett) üveglencsét kell használni ... de szerintem ki fogjuk mi ezt bírni! :-)

A szemfülesek észrevehetik, hogy így romlik a kontraszt. Nos, ez MAJDNEM jó meglátás, hiszen a kontraszt legfőképpen a lencse (szabad) felületétől függ. 1,5x nagyobb felület ennyiszer gyengébb kontrasztot jelent ... feltéve, hogy a DMD felületét nem éri el "haszontalan" fény (ami ugyanúgy rontja a kontrasztot, mint a nagyobb lencsefelület).

Kiszámoltam, hogy a hálóban használt LED-es kisgép esetén kb. 65% a fényhasznosítás ... de a "másik" 35% fény is (nagyrészt) eléri a DMD-t, hiszen a megvilágításban nincs blende (a legkisebb gondom is nagyobb volt ennél, amikor ezt a gépet építettem). Nos, ez is (nagyságrendileg) 50% kontraszt-veszteséget jelent, hasonlóan a blende felületének a megnöveléséhez ... tehát ENNÉL tovább már NEM (nagyon) romlana a kontraszt, ha a "kitágított" lencsét betenném ebbe a gépbe ... a fényerő viszont jelentősen megnőne.

A hálószobai gépet viszont én már nem akarom szétszedni (közel 100 órát vetített már hibátlanul a LED fényforrással, tökéletesen teszi a dolgát esténként, szerintem csacskaság lenne hozzányúlni) úgyhogy a "nagy" Osram LED-et és a "tágított" lencsét a következő LED-esített gép kapja majd meg, ha lesz időm összerakni egy új gépet.

Ja, megjelent egy teszt a "nagyobb" Osram LED-ről:

[link]

Úgy tűnik, hogy a tesztelt (4 chip-es) példány is hozza a régebben tesztelt 1 chip-es változat fényességét (persze most chip-enként) így a gyári maximális áramerősség mellett 4880 lumen körüli fényerőt produkál egy ilyen LED. Ez jóval több, mint a gyárilag garantált minimum (kb. 4000 lumen) tehát ezek a LED-ek "fajlagosan jobbnak" tűnnek, mint az aliexpress-en beszerezhető "kisebb" Osram (Stage) LED-ek (azok a mérések szerint csak kevéssel teljesítenek a minimum felett).

Ráadásul (minden) mérés szerint még meredeken emelkedik a LED fényereje a gyári maximum áramerősség mellett, így "finom" túlhajtással 5500-6000 lumen körüli fényességet lehet ezekből "kihozni". Ez már egy baba-Barco-ban használva is teljesen használható fényerő lenne kb. a Runco Q750i szintje ...ami a LED 10 dolláros árát figyelembe véve nekem nagyon is jól hangzik!

Még valami:

Kétgépes rendszer esetén a képek nem illeszthetőek össze láthatatlanul, mert az UHP fényforrás nagyon egyenetlen felületi fényességgel világítja meg a tüköralagút bejáratát (emiatt a kép szélének maszkolásakor "lépcsősen" csökken a kép felületi fényessége, ami kezelhetetlen probléma, sajnos így mindig látszik az illesztési vonal). A LED majdnem tökéletesen megoldja ezt a problémát, csak sajnos a ma létező legjobb LED-ek "több chip-esek". A fényfoltban látszanak a chip-ek illesztési vonalai, tehát itt sem teljesen egyenletes a felületi fényesség ... bár az UHP lámpához képest még ekkor is egy "felüdülés" ez a dolog. Viszont a fényfoltban látható illesztési vonalak a LED-ből származnak, így annak pár fokos megdöntésével a probléma kezelhető (ekkor a vonalak is elfordulnak a LED-del és szerencsére csak a képek közötti illesztési vonallal párhuzamos LED-chip illesztési vonalak okoznak problémát).

A LED tehát hiába "gyenge ágyékában" fényerő tekintetében, mivel több darab LED-es gép képfelülete sokkal szebben összeilleszthető (mint más, UHP vagy lézer-foszfor) fényforrással, így a LED nyitja meg az utat a többgépes rendszerek építése felé! Ráadásul több gép használata során nem csak a kép mérete, de közben a natív felbontás is megnő! Több LED-es gép pedig már most is megfelelő fényerőt (lenne) képes produkálni!

A tágított íriszű lencsével kb. 250cm képszélességig lesz elfogadható egy LED-esített baba-Barco képe (a nagyobb Osram LED-del). Két géppel ennek a másfélszerese, azaz 375cm képszélesség (és 21:9 képarány mellett) lesz hasonló a kép és 3m szélességnél a nagymozis szabványt kapnánk a vásznon. Szerintem ez a megoldás képes lenne kb. bármelyik hazai házimozit kiszolgálni ... LED fényforrással, minimális áramfogyasztás mellett és (elvben) 100e órán át.

Tudom, hogy sokan nem értik, hogy miért "akadt be" nálam ennyire ez a LED dolog, miközben pl. a lézer-foszfor fényforrással könnyedén, jóval nagyobb fényerőt lehetne elérni (és 1db gép elég lenne hozzá)? Nos, egyrészt jogos a dolog, másrészt viszont a LED egy sokkal egyszerűbb, statikus rendszer és a várható élettartama kb. 5x-öse a lézerek várható élettartamának. Fehér LED használatakor nem kellenek dikroikus tükrök, hiszen mindhárom alapszín ugyanabban a LED-ben keletkezik. Mivel nincs mozgó alkatrész, így mechanikai kopás sincs (és nem lehet gond a gyorsan forgó alkatrészek kiegyensúlyozásával sem). A fehér LED "sima" egyenáramról üzemel, így nem kell semmit semmihez sem szinkronizálni időben. Milyen kár, hogy a mai LED-ek nem 2x-3x nagyobb felületi fényességűek ... akkor már kb. el is lehetne felejteni a lézer-foszfor megoldást ... de hát így (még) nem lehet...

Lehet állítani a motor végállást, valami imbusz, vagy csavarhúzóval. (márka válogatja).
Ezt kellene megpróbálni és jó lesz. A vászon tokján alul, vagy az egyik oldalában valahol lesz egy kerek nyílás a végében.

Nincsen sajnos állitási lehetőség. Átnéztem mindenhol.

Sziasztok!

Funscreen kézi mozgatású vásznat - illetve a mozgató részét - szedtetek már szét? Sikerült valahogy egy rendesebb rántással - nem én voltam - elérni, hogy a rugó nem húzza vissza a vásznat, csak félig. Mintha a feszítőrugó belső oldala elforgott volna, de a rugót magát nem sikerült kivenni.