Köszönöm, sajnos teljesen igazad van. De hát én is ember vagyok és engem is ki lehet akasztani ... bár nem gyorsan és nem könnyen ... viszont azt reméltem, hogy így elveszem a kedvét azoknak, akik csak "szétzilálni" akarják a témát ... és akkor talán koncentrálhatunk a lényegre. :-)

Az "említett dolgot" én nem személyeskedésnek szántam, hanem egy példának, amin keresztül bemutattam, hogy nagyon is meg lehet egy elméletet kérdőjelezni és meg is lehet dönteni bármikor, csak nem a tagadás és nem a "bagatelizálás" segítségével, hanem az elmélet önmaga- vagy az általunk érzékelt valóság közti ellentmondások felderítésével (ha az elmélet téves, akkor biztosan léteznek ilyen ellentmondások, ha viszont alapvetően helyes, akkor nehéz ilyet találni). Erre mindig nyitott vagyok, de többet NEM akarok az előző topic-ban jellemző dolgokkal foglalkozni. Talán így erre nem is lesz szükség...

Meglátjuk...

A jövőben még a következő témákkal szeretnék foglalkozni:

- kontraszt (on-off és ANSI, illetve mlyen módon lehetne a vetített kép kontrasztját az emberi szem tulajdonságainak jobban megfelelő módon jellemezni, projektor optikák fényszórása és ennek csökkentése, megjelenítő chip-ek korlátos on/off kontrasztjának okai, különös tekintettel a DLP gyengeségeire, DLP chip kontraszt-állandója és egyéb minőségi mutatói, a pici DLP chip-ek hátrányai, a kontraszt "négyzetre emelése" (SXRD, D-ILA), az LCD polárszűrőinek hatása a képre, stb.)

- fényforrások (az UHP lámpa, az ívhossz szerepe, a foncsor elméleti optimalizálása, a LED- és a lézer/foszfor fényforrás, a fényforrás hatása az elérhető kontraszra és fényerőre, etendue definíciója, miért nem létezik jó natív kontrasztú LED-es DLP, fényforrások spektruma, miért jó a lézer a valóságban, stb.)

- szürkeskála, gamma tracking (miért nincs szüksége a mai projektoroknak HDR jelre és miért nem képesek ilyen jelből elfogadható képet vetíteni, hogyan tett be nekünk az SD szabvány, stb.)

- színhűség, színtér: miért nem tökéletesek a mai projektorok, hogyan lehet javítani a színek pontosságát illetve a lefedett színteret növelni (beadandó házi feladat is lesz: natív DCI-P3 színterű projektor építése a ház körül található anyagokból :-)

- gyakorlat (UHP lámpa- és projektor tuning: a DLP kontraszjának és a kép élességének a javítása, a fehérpont D65-höz közelítése, a kontraszt javításának lehetőségei, az UHP lámpa fényugárzási karakterisztikájának kihasználása a kontraszt javítására, kontrasztosabb kép vetítésére alkalmas UHP lámpa tervezése- és építése, segédtükrös lámpák, a fénysugarak átlagos szögének csökkentése (kúpos tököralagút) és ennek hatása a kontraszt és a fényerő szorzatára. Beadandó feladat: minimum 10000:1 natív kontrasztú, (kalibrálva) 1000 lumen fényerejű DLP projektor építése a ház körül található anyagokból).

Szerintem érdekes dolgok ezek ... de nem ígérem, hogy pár nap alatt mindent lekörmölök...

Próbálom mindig egy kávézáshoz illeszteni amikor látom hogy írtál, simán átfutni nem lehet...:-)
Gratula a munkához, felkavartad az állóvizet rendesen de valóban inkább ide való ez a fajta részletesség mint a segítség/tanácskérő topikba.

Köszi a kedves szavakat és teljesen igazad van! Szerintem is ide való ez a dolog ... de egy ellentmondás mégis csak van ebben, valahol mélyen...

22-es csapdája:

- főleg azért gondoltam ezeket leírni, hogy a kezdőket megkíméljem a csalódástól és a pénz ablakon való kidobásától ...

- de ha én "simán" leírom azt, hogy valami szar (mert szemmel látom és méri a műszer is) akkor mindenki hülyének néz és azt várja, hogy a dolgot bizonyítsam vagy indokoljam ...

- de ha meg is indoklom, akkor az már technikai szöveg aminek nincs helye a "kezdő" topic-ban

- de mivel minden kezdő a "kezdő" topic-ot olvassa majd el, tehát garantáltan NEM látja majd az írásaimat, így el fog menni és megveszi a gyenge terméket a boltban

- majd amikor rádöbben, hogy mit vett, utólag elolvassa ezt is és fogja a fejét, szitkozódik, stb.

Magyarul azzal, hogy ide írogatok, szinte garantáltan NEM tudom "megmenteni" a kezdők pénzét és nem tudom megkímélni őket a csalódástól sem. De hát az élet ilyen...

Reménykedjünk benne, hogy "szegénykék" gyorsan rádöbbennek a pl. webshop-ban vett projektor valódi képességeire és nem futnak ki a 15 napos "elállási jog" gyakorlásának a határidejéből...

Ismeri valaki a DreamVision Siglos Ultra 2 4K vasat? A neten nem sokat írnak róla... Ráadásul igen furcsa, hogy csak 2017. januártól 2018. áprilisig gyártották...

- mozi bolondéria -

Ez tudtommal egy JVC, amin átírták a "névtáblát".

Nagyon jó on/off kontraszt, de gyenge ANSI, gyenge élesség, gyenge fényerő. Ez is egy LCD, csak tükör van a panel mögött ezért kétszer megy át a fény a folyadékkristályon.

Nem tudom miben más egy "sima" JVC-hez képest, de a lényegnek ugyanannak kell lennie. Az viszont vicces, hogy egy 1080p LCD panelekkel vetítő gépre ráírják, hogy "4K".

Ha valaki JVC-t akar, szerintem keresse Bátyót, neki (tudtommal) van eladó és valami 250eFt-ot kér érte. Ennyit talán megér a személyes tapasztalat, de a háromszorosát szerintem nem éri meg. De hát ez magánvélemény.

On/off kontraszt mániásoknak ez a tökéletes gép, ennek a natív kontrasztja többszöröse annak, amit egy DLP valaha is tudni fog (főleg ha a "fejlesztések".iránya ugyanez marad a közeljövőben).

Szerintem nem az on/off kontraszt a legfontosabb paraméter és a jó DLP esetén is teljesen elfogadható a kontraszt, viszont az ANSI kontraszt sokkal jobb, ez szerintem többet számít, ha a vetítési környezet jó. Én egyelőre maradok DLP "hívő"...

Ja, még a dinamikus írisz témakörét elfelejtettem beleírni tegnap a témalistába. pedig ez fontos lehet.

"Normál" filmek esetén sajnos kb. mindig van pár teljes fényességű pixel a képfelületen, így az írisz csak akkor "dolgozhat" ha ezek fényerejét "levágja" ... de akkor oda a képminőség. Viszont a HDR elterjedésével ez az állítás érvényét veszítheti, már láttam olyan filmet, amiben hosszú percekig sötétebb tónusú volt a teljes képfelület, fényes pixelek nélkül és EKKOR bizony a dinamikus írisz "csodát" tehet(ett volna).

Én még soha nem láttam olyan íriszt, ami ne rontotta volna a képet láthatóan (mivel ezek mindig túl gyorsan reagáltak és így a szürke háttér szemmel látható "pulzálását" okozták) de lehetetlen nincs a dologban. Mivel a világ legjobb projektoraiban sosincs dinamikus írisz, lehet, hogy a végén építenünk kell ilyet házilag és "begányolni" egy komoly projektorba. Ezek után tuti, hogy az ilyen projektorral megjelenített kép mindent verne, így már a sötét jeleneteken is ... világos jelenetek esetén meg ezeknek eddig sem volt versenytársa...

Oled panel nem jöhet szóba LCD elvű géphez?

Ezt most nem értem egészen pontosan. Az OLED maga "termeli" a fényt és tökfeketét is tud megjeleníteni, így végtelen a kontrasztja. Annak semmi nem kell pluszban a perfekt képhez.

Ha az átlagos OLED tévé majd nem fog beégni mire bekalibráljuk, akkor az egy igen kellemes technológia lesz. Natív DCI színtér, végtelen kontraszt, perfekt élesség ... csak hát nem vetítés.

Tévézni perfekt lesz az OLED, akár filmet nézni is ... de MOZIZNI (igen, csupa nagybetűvel írtam) szóval a mozi nekem vetített képet jelent. A fiatalok ezt valószínűleg nem értik ...

Azzal egyetértek, hogy nem a natív kontraszt a legfontosabb paraméter, de a 7000:1 érték az egy nudli.
.

Ezzel nincs értelme vitatkozni, mert ez teljesen egyéni ízlés és érzékenység kérdése.

Én azt nézem, az idő hány százalékában "idegesítő" a kontraszt gyengesége a képben.

7000:1 natív kontraszt környékén nekem már ritkán tűnik fel a kontraszt gyengesége, de az tény, hogy pl. éjszakai vagy űrsétás jeleneteken látszik, hogy a fekete a valóságban szürke. Az én szememmel maximum az átlagos filmek műsoridejének 5%-ában mondanám zavarónak ezt a kontrasztot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idő 95%-ában jónak látom a képet.

A személyes gondom nekem az, hogy a reflektív paneles LCD (SXRD. D-ILA) gépek esetén látom ugyan, de nem tudom élvezni a jobb kontrasztot, mivel olyan más képhibákat látok, amelyek miatt a kép nem kelti bennem a valóság érzetét. Ezeknek a gépeknek a képét én akkor élvezem, amikor szinte csak feketeség van a képben ... lényegében akkor, amikor a DLP "megbukik". Ez viszont az idő csupán 5%-a.

Kicsit sarkítva mondhatjuk, hogy a DLP akkor jobb, amikor kép van a vásznon, az LCD meg akkor, amikor nincs.

A fenti okok miatt a DLP az én szememnek (az idő nagyobb részében) jobb, de persze mások szeme működhet teljesen másképp, ezzel semmi gond sincsen.

Ja, és még valami: az LCD on-off kontrasztja jobb ugyan, de az ANSI kontrasztja tipikusan gyengébb. Amikor a képben vannak nagyobb felületű, világosabb részek (pl. nappali felvételek szabad téren) akkor az ANSI kontraszt határozza meg a vásznon megjelenő kontrasztot. Emiatt (szinte) bármelyik DLP-t odatéve bármelyik LCD mellé, lesz egy olyan bevilágítottsági szintje a képnek, ami felett a DLP képe kontrasztosabb a vásznon, alatta pedig az LCD lesz a nyerő. Emiatt (mivel az idő nagyobb részében NEM éjszakai jelenetek vannak a filmekben) a DLP "időátlagban" kontrasztosabb képet vetít, csak a nagyon sötét jelenetek során marad alul (de akkor nem kicsit) egy jó LCD-vel szemben. Kinek a pap, kinek a papné...

[ Szerkesztve ]

Igen,ezt én is olvastam már, hogy "átcímkézett" JVC-ről van szó. No, meg kamu 4K-ról.

- mozi bolondéria -

Akkor én örülhetek, hogy megcsíptem 2 éve egy Benq W9000-et 100e Ft-ért. 0,95"-s DMD Nem is akarok megválni tőle, ha van egy kis tartalom a képen, olykor könnyfakasztóan szép tud lenni. :')

(P.H.)

Igen, ezek a "békebeli" (értsd: még nagyméretű DLP chip köré épített) Benq gépek meglepően jók voltak annak idején. Ezért a pénzért ajándék ez a képminőség és képélesség ...

Később épültek még jobb gépek, ahogy a DLP chip-ek is fejlődtek (és megjelent a VIDI lámpavezérlés) de ezek is sokkal jobbak, mint a mai, picike chip-re épített gépek...

Egyedül a W5000 van kevésbé közel a szívemhez, mert abban a DC2 chip natív kontrasztja nem igazán "acélos". Bár a mai 0,47"-es chip-pel elérhető kontraszthoz képest nem is tűnik az olyan rossznak ... :-)

Ja, még valami.

Szídom én nagy hangon a pixel-tologatós rendszereket, de pár dolog még nem került a felszínre:

A pixel-tologatás csak akkor működik jól, ha az ember egyenesen a vászonra néz és nem mozgatja a szemét. Ekkor a pixelek valóban egymáson látszanak, "elmúlik" a csirkeháló, stb.

Mivel azonban a vásznon mindig csak egy kép van jelen minden egyes időpillanatban (és abban nagyon is van csirkeháló) így a rendszer könnyen "rajtakapható" a tevékenységén azáltal, hogy lassan mozgatjuk a szemünket. Ha a szemünk mozgásának a sebessége megfelelő (pl. pont fél pixellel mozdul el a szemünk 1/120-ad másodperc alatt) akkor ismét megjelenik a csirkeháló a képben. A dolgot egy egyszerű kísérlettel bárki kipróbálhatja akinek van ilyen rendszerű projektora:

A géppel vetítsünk nagy fehér felületet (vagy merevítsünk ki egy világosabb képet egy filmből) és a vászontól mondjuk fél méterre állva tartsuk az egyik ujjunkat a gép fényébe. Figyeljük az ujjunk árnyékát a vásznon és mozgassuk a kezünket először lassan, majd egyre gyorsabban (pl.) oldalirányban, de csak lassan növelve az ujjunk árnyékának a sebességét. Mindvégig nézzük az árnyékot a vásznon! Amikor az árnyék pont megfelelő sebességgel mozog, hirtelen megjelenik a csirkeháló a képben. Kis gyakorlással a dolog bármikor könnyen láthatóvá tehető.

A gondom nekem az volt ezzel a rendszerrel, hogy a 720p projektor esetén a mozi első sorában ülve gyakran megjelent a csirkeháló "magától", mindig olyankor, amikor a filmben egy tárgy vagy szereplő pont a "jó" sebességgel, azaz lassan mozgott (és persze azt követte a szemem az ujjam árnyéka helyett).

A "rezgetés" tehát általában (pl. állóképek esetén mindig) eltünteti a csirkehálót a képről, de mozgókép esetén néha "belesül" a szerepébe. Ha nincs jobb megoldás, akkor a használata előnyös lehet, de ha van lehetőség nagyobb, natív felbontás használatára, akkor szerintem az a jobb megoldás.

A pixel-tologató rendszerek tehát nagyon is hasznosak lehetnek, csak nem szabad tőlük olyat várni, amire (matematikailag garantálható módon) képtelenek. Ha egy fizikai pixel két pixel képét vetíti a vászonra (0,67" XPR DLP chip) akkor a szemmel érzékelt felbontás kb. a gyök kétszeresére (kb. 1,41x-esére) nő bekapcsolt pixel-tologatással. A kép élessége viszont (a múltkor tárgyalt okok miatt) csökken, ez sajnos elkerülhetetlen. Mondhatjuk, hogy a(z egy irányba történő) pixel-tologatás pl. egy minőségi optikával szerelt 1080p projektorból egy 1522p (virtuális) felbontású és "szar optikájú" gépet csinál. Ennek a nagyobb felbontása látszik a képben, hiszen több apró részlet jelenik meg a vásznon, viszont ezek az apró részletek nem olyan élesek és kontrasztosak (pont mintha a gép optikája kicsit "homályos" lenne). Hogy melyik lehetőség a jobb, az ízlés kérdése is, de a korrekt döntéshez minden előnyt és hátrányt pontosan ismerni kell (szerintem).

A pixel-tologató rendszerek másik komoly előnye, hogy a rendszer kontrasztja a különböző méretű fekete-fehér vonalpárok megjelenítésekor jobban hasonlít az analóg film viselkedésére, mint bármely más digitális megjelenítő esetén. Az analóg filmen a nagyobb méretű részletek kontrasztja erős, az egyre kisebb képrészleteké viszont egyre gyengébb (és a képben nagyon pici részletek is jelen vannak, de gyenge kontraszttal). Ezt megszokta a szemünk, de a digitális projektorok (DLP) nem így működnek: ezek esetén ha a pixelnél nagyobb egy képrészlet mérete, akkor akár nagyon kontrasztos (azaz fekete vagy hófehér) "pöttyként"is megjelenhet a vásznon (DLP projektorral és minőségi optikával) de ha a pixelek méreténél kisebb volt egy képrészlet, akkor a gép azt egyáltalán nem tudja megjeleníteni. Magyarul a kép részleteinek kontrasztja máshogy (más függvény szerint) változik a méretük függvényében egy DLP esetén, mint ahogy azt a szemünk az analóg film esetén megszokta. Az a tény, hogy a "rezgetés" lerontja az apró részletek kontrasztját, értelmezhető úgy is, hogy a rendszer "képrészletméret"-kontraszt (angolul: MTF azaz Modulation Transfer Function) függvénye jobban hasonlít az analóg film viselkedésére, így "analógos" megjelenésű lesz a kép a vásznon.

Vicces, de az LCD projektorok pixel-kölcsönhatása is pontosan ugyanilyen hatással van a képre, így mindkét rendszer különösen alkalmas az analóg filmhez hasonló megjelenésű kép vetítésére. Akinek ez (a pici "homályos") kép tetszik, az nagyon is boldog lehet egy ilyen renszerrel.

Nekem a valóság illúziójának keltésére alkalmas kép tetszik, ahhoz viszont képélesség kell (hiszen a valóság ritkán homályos ...

Okosan gondolkozol, elolvastam, de most rohannom kell. Nagy gond ha csak holnap válaszolok?

Mutatok Neked 2 videofelvételt:

- repülő helikopter álló rotorral
- haladó vonatról álló talpfák

A fenti jelenségek annak köszönhetőek, hogy a kamera éppen akkor rögzítette az adott képkockát, amikor a helikopter rotorja vagy a vasúti talpfa pont abban a helyzetben volt, amiben a másik az ezt megelőző képkockán. De hasonlót szabad szemmel is láthatsz pl. fénycső, neoncső, higanygőz lámpa vagy váltakozó feszültségű LED-es megvilágítás esetén is.

Pali csirkehálós analógiája ugyanezen az elven alapszik, csak ott a DLP projektor villogása jelenti a kamera zárszerkezetét (egymás utáni képkockáit), és ugyan a tekinteted együtt haladna a témával, mégsem tudod feltétlenül elkerülni, hogy ne lásd azt, amit egyébként a rendező nem akart láttatni. Épp csak pont annyi kell, hogy a csirkeháló rácstávolsága szorozva a villogás frekvenciájával megegyezzen a tekinteted mozgásának sebességével (vagy annak egész számú többszörösével).

Persze ehhez az kell, hogy meglegyen az a szintű éleslátásod, ami egyáltalán lehetővé teszi a csirkeháló (pixelek) észlelését a vásznon.

No, itt vagyok...

Mindenkinek minden mondatával egyetértek. A szem valóban csak adatot gyűjt, ezt az agy értékeli ki és állítja össze belőle a valóság látszati képét (ami sokszor szöges ellentétben is lehet a valósággal, ezt nevezzük optikai csalódásnak, holott ekkor sem a szemünket csapjuk be, hanem az agyunkat).

A regzetős projektor csirkehálójának pillanatnyi "meglátása" valóban pontosan ugyanazon az elven alapul, ami a vonat talpfái vagy a helikopter rotorja (vagy sokszor az autók kerekei) esetén látszólag "megállítja" a képet. Ezt a hatást mesterségesen egy ütemesen villogó lámpával (stroboszkóp) is lehet kelteni, régen az autók gyújtásának állításakor is így látta a szerelő az ékszíjtárcsára rajzolt fehér jel segítségével, hogy mikor gyújt az autó (amúgy gyorsan forgó) motorja.

A csirkeháló akkor látszik, ha elég nagynak látszanak (az adott távolságból) a pixelek a vásznon. Magyarul ha kicsi a gép felbontása vagy ha nagyon közel megyünk. Normál nézési távolságból ez ma már nem igazán probléma.

Probléma attól lesz újra a csirkeháló, hogy a 4K felbontás élvezetéhez mégis muszáj viszonylag közel menni a vászonhoz (különben nem látjuk a kép apró részleteit). Ezért is baromság az a 4K tévé, ami pl. 120cm széles képet mutat és azt valaki 5m-ről nézi. Ilyen távolságból a 4K felbontás tökfelesleges.

Ha tehát egy "rezgetős" projektorral vetítünk és olyan közel megyünk a vászonhoz, hogy a 4K előnyét valóban kiélvezhessük, akkor innen már néha meg fog jelenni a csirkeháló (a fentiek miatt). Ha meg nem megyünk olyan közel, hogy lássuk a különbséget, akkor minek a 4K felbontás?

A fenti okok miatt én inkább leszereltem a rezgetős rendszert a projektor elől és 2,66K natív felbontással vetítek. Ez már nagyon jól néz ki kb. a vászon szélességének megfelelő távolságból nézve és a kép is borotva éles. Nekem ez jobban "bejön" mint a regzetős rendszer pixelmentes, de picit homályosabb képe ... de ez nagyon is ízlés kérdése.

Ja, a csirkeháló láthatósága nem csak a vonalak sűrűségétől függ, fontos a vonalak relatív "vastagsága" is (a pixelek méretéhez képest). Magyarul ez a pixelek kitöltési tényezője. Transzmisszív LCD (pl. Epson) esetén nagyobb fekete területek vannak a pixelek között, így jobban látszik a csirkeháló is. A nagy chip-es DLP előnye az is, hogy nagyon vékonyak a pixeleket elválasztó vonalak, ezért ahonnan az Epson képe még csirkehálós, onnan a DLP már "simának látszó" képet vetít.

A képhez csak annyira szabad közel menni, hogy a szemünk még ne lássa a csirkehálót. Ha nagyobb a gép natív felbontása, akkor közelebb mehetünk a vászonhoz. 2,66K felbontás mellett már elég közel lehet menni, ennél közelebbről nézve zavaró lenne, hogy a fejünket állandóan tekergetni kellene film közben. A felbontás kérdése tehát nekem megoldott a jelen gépem által.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni. Vettem egy Benq 3D projektort és szeretnék vásznat venni hozzá. Néztem, hogy árulnak fehér és szürke vásznakat. A videón amit láttam a szürke vásznon a kép jobbnak kontrasztosabbnak és világosabbnak tűnik. Igazából nem értem, hogy mi a trükje. Miért mutat a kép jobban a szürke vásznon. Vagy csak kamu videó. Kínai a vászon és hát ki tudja.....

Ha jól be tudsz sötétíteni, és a szoba sem egy világos valami, hogy mindenhonnan visszaverődjön a fény a vászonra, akkor szerintem jó a fehér is. Szürke vászont csak fényszennyezéssel terhelt szobába, és elég nagy fényerejű projektorhoz vennék, ráadásul a színezett vászon a kép színezetére is hatással lehet, tehát méginkább számít a minősége, mint fehér esetén. 3D-nél aktív szemüveggel pedig mégtovább csökken a szembe jutó fény, ezt is figyelembe kell venni.

[ Szerkesztve ]

(P.H.)

Mivel ez egy nappali így nem szeretném sötétre festési a falakat mennyezetet. Ráadásul körben ablakos. Hamarosan veszek full fényzáró fuggönyöket szóval fényszennyezetnek mondható a nappali. Az is igaz hogy este szoktam leginkább filmet nézni. Ezt a szürke vásznat találtam. [link]

Üdv! Néztem egy vásznat a tanácsodnak megfelelően. [link]
Szerintetek ez jó lehet házimozizásra? A projektor 3300 lumen FullHD natív, 3D DLP.

Ekkora méretben inkább motorost keress, ezek az olcsó vásznak inkább fehér pvc-k, könnyen nyúlnak stb.
Fix vászon nem fér el?

Ez a méret elfér fixben is csak akkor a tévét nem tudom a falra felszerelni konzollal. A tévé elé engedném le a vásznat ha moziznék. Néztem egy ilyet is. Esetleg ezt méretre tudnám vágni fix kerettel persze ha kiad 300*170 cm. [link] Persze ha van ötletetek azt szívesen fogadom. Előre is köszönöm a válaszaitokat.

Nagy és jó vászon igen drága dolog, én a használtak között körülnéznék.
egy ötlet:
Itt egy motoros Bydium, mást most nem is láttam éppen....[link]
Ez az olcsóbb kategória (de nem a 20-30eft-os) és van fórumos itt akinek remekül működik az ilyen gyártmány, nem hullámos stb.
A 4:3_as arányt kis ügyességgel be lehet sztem maszkolni 16:9-re és van egy használható vásznad.

A vászon valóban javíthatja a képet fényszennyezett környezetben. Ennek két módját ismerem:

- a felületen speciális struktúrát alakítanak ki, tehát az ALAK segítségével érik el, hogy mondjuk a "rossz irányból" (azaz NEM a projektor felől) érkező fényt (nagyrészt) NE a szemedbe, a projektor fényét meg minél jobban a szemedbe "pattintsa" a vászon. Ez jó módszer lehet ... de nem olcsó.

- A másik lehetőség, hogy a vászon irányítva veri vissza a fényt, kicsit hasonlóan, mint ahogy egy tükör csinálja. Így ha pl. a proji felül van, akkor az alul ülő nézők szemébe "pattan" róla a legtöbb fény ... az oldalról jövő fény viszont a másik oldali falon "landol", nem a néző(k) szemében. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy mindig lesz valamennyi hotspot, azaz a kép középen valamivel fényesebb lesz, ez azonban kezelhető a vászon görbítésével.

A második módon a Peroni nevű olasz gyártó "SuperScreen 3D" nevű (ezüst)vászna működik, ami eredetileg polarizált 3D vetítésre van kitalálva, de arra (főleg miattam) már kb. senki nem használja. Viszont 2D vetítésnél egészen durván jól működik ez a vászon. Pl. a 17 éves kölyköm is ilyenre vetít a fehér falak között és döbbenetesen jó nála a kontraszt (mondjuk igaz, hogy egy elég jól "meghúzott" kontrasztú Barco F32-vel vetít rá ...).

Ráadásul ez a Peroni vászon nagyon olcsó, 13 Euro (+áfa) métere az anyagnak (www.peroni.com ... de a weblap most épp nem működik innen) és a tekercs 2,1m széles. Ebből egy 3m széles vászonra az anyag kevesebb mint 20eFt (főleg ha többen összeállnak és elosztják a szállítási költséget).

Ja, az anyagban levő pici fémszemcsék miatt közelről nem jó ezt nézni, de mondjuk 3m távolságból már perfekt.

Ha én világos falak között akarnék vetíteni, biztosan ilyen peroni ezüstvásznat feszítenék fel valami tetőlécből készített keretre és élvezném, hogy olyan az ANSI kontraszt a fehér falú nappaliban, amihez normál vásznonnal fekete falak kellenének... de hát ízlések és pofonok...

Akkor ez mégis csak jó lehet? [link]
Ezt írja a google fordító szabadon.

Képernyő utasítások

Ez a képernyő nagy sűrűségű rostanyagot használ, nincs szaga, nem károsítja az emberi testet. A fémréteg és a gyöngy részecskék növelik a fényerőt.
Ez szürke függöny, hatékonyan javítja a vetítési kontrasztot.
Nem kell bezárni az ajtót és a Windows-t napközben, a kiváló vetítési hatást is tapasztalhatjuk.
Hogyan lehet a legjobb vetítési hatást elérni?
A projektor és a képernyő lineáris, és a közönség elöl van. A megtekintési szög körülbelül 30-40 °. a legjobb látószög körülbelül 0 - 20 °

Hej, igen, lehet jó elméletben, de mivel ez szerintem a végére nem lesz sokkal olcsóbb, mint a Peroni megoldása (azt pedig sokan használják és szeretik) ezért nem látom okát, hogy a "talán jóra" költsük a pénzt a "tuti" helyett. Persze aki nem kockáztat az nem is nyer...

Én már maradok a Peroni ezüstvászonnál, mert arra 3D-t is lehet polarizáltan vetíteni, mint a moziban (csak persze két projektorral). Így a 200Ft-os nagymozis szemüveggel lehet nézni a 3D-t, a szemüveg könnyű, nem nyomja az ember orrát, a fényerő is többszöröse, mint az LCD szemüveges megoldásoknál ... nekem ez tetszik. De hát ízlések és pofonok...

Ha esetleg megis ezt rendeled meg, oszd majd meg velunk legyszi a tapasztalataidat.

http://www.imdb.com/name/nm1481844/?ref_=nv_sr_1

Többet nézek. Pontosan melyikre gondolsz? A kínai aliexpress-es szürkére vagy az olasz ezüstre?

Akarmelyikre. Egyiket se ismerem tapasztalatbol. Nekem otthon feher 1.0-as vasznam volt.
Koszi

http://www.imdb.com/name/nm1481844/?ref_=nv_sr_1

Hej,

amint az "alap" projektoros témában már említettem, dolgozunk azon, hogy a(z UHP fényforrású) projektor lámpájának a teljesítményét csökkentsük.

Jelen pillanatban sajnos nincs a piacon olyan (megfizethető) projektor, ami képes lenne egy kisebb (1,6-2m széles) vászonra kiváló minőségű képet vetíteni egy kisebb szobában úgy, hogy közben a nézők ne döglenének meg a melegtől. A LED-es kisgépek nem fűtenek ugyan, de a képük elfogadhatatlan. Az UHP-s gépek lámpája 200W körüli teljesítménytől indul (ami jelen célra felesleges és rengeteg hőt szabadít fel a szobában). A mai olcsóbb lézeres gépek is túl drágák és nem is igazán jó a képük (pedig az áramfogyasztásuk teljesen jó lenne a célra).

Mivel boltban nem kapható megfelelő gép, így a feladatot nekünk kell megoldani. Ezt megcsinálni azért is enne jó dolog, mert:

- a gép fő hőforrása a lámpa, kisebb lámpával sokkal kevésbé fűtené be a szobát
- a gép ventillátorai alacsonyabb fordulatszámon forognának (kisebb zaj)
- a kicsi lámpák élettartama nagyon hosszú
- a kicsi lámpa által termelt fényt a gép jobban tudja hasznosítani, így a fényerő nem csökkenne annyit, mint amire pusztán a teljesítmény alapján számítunk.

Ráadásul egy kicsi szobában a vászon is kicsi, így nem is gond ha nem olyan nagy a gép fényereje. Megjegyzem elég "fura", hogy semelyik gyártónak nem jutott eszébe, hogy erre a feladatra alkalamas gépet gyártson, talán a Sim2 volt az egyetlen, aki régebben gyártott kisebb, pl. 120W-os UHP lámpával projektorokat. Tényleg senki nem akar esténként az ágyban fekve mozizni? Velem van a baj?

Jelen pillanatban az Avielo Quantum lámpavezérlőjének a módosítása a cél, mivel ez a világ valaha épített egyik legjobb házimozis projektora, ráadásul pici a gép és szexi a megjelenése is, így pl. hálószobába ideális választás (a feleség sem csap majd hisztit, ha meglátja).

A fényesebb RGBRGB színkerékkel ez a kis vacak 1400 lumen körüli (mért, valós) fényerőt produkál (persze új lámpával) és ekkor 220W elektromos teljesítményt kap (az amúgy 200W-os) lámpa (amit a Philips "220W-osnak" is elad, mivel strapabíró típus, simán elvisel 10% túlterhelést). Fura, hogy a Barco a nagygépek 250W-os lámpáira 4000 óra élettartamot ad meg eco módban, míg a 220W-os lámpára csupán 3000 órát. Senkinek nem tűnt fel, hogy hogyan lehet egy kisebb teljesítményű lámpa élettartama ennyivel rövidebb???

Ha a 250W-os lámpák 80% teljesítményen elmennek 4000 órát, akkor egy 200W-os lámpának minimum 5000 (de inkább sokkal több) órát kellene mennie eco módban. Csak hát az Avielo 170W alá (gyárilag) nem veszi vissza a lámpateljesítményt, ez pedig egy (a valóságban) 200W-os lámpának még nem igazán "eco mód"... főleg mivel erre a lámpára a gyártó is 150W minimális (ajánlott) teljesítményt ad meg. Batyó szerint azonban 10%-kal nyugodtan "alá" lehet menni a gyári speckónak, azaz 135W-on valószínűleg üzemszerűen hajtható ez a lámpa ... és persze ekkor sokezer órán át "tenné a dolgát".

A fényerő persze csökkenni fog, de ha a lámpa által "termelt" fény mennyiségét arányosnak tekintjük az elektromos teljesítménnyel (első körben valóban az is) akkor:

- 100W teljesítménynél kb. 630 lumen fényerőre számíthatunk (ehhez azonban már másik, kisebb lámpa is kell a gépbe)
- 135W-nál 860 lumen (ez mehet a gyári lámpával, azaz lámpacsere nélkül)
- 150W-nál 950 lumen körül lesz majd a fényerő.

Namost ezek a számok a mai katalógusértékek mellett nevetségesen kicsinek látszanak, azonban ezek lényegében D65 fehérpontra kalibrált fényességek (a bolti gépek fényerejét viszont "bright" üzemmódban adják meg, amikor a kép élvezhetetlen). Gondolom említettem már, hogy a komoly projektor onnan "indul", hogy nincsenek "képi üzemmódjai" egy gépnek. A másik fontos paraméter, hogy az Avielo tisztán RGB színekből állítja elő a képet. Fehér szegmenst (vagy másodlagos alapszíneket tartalmazó) színkerék használatával ennél sokkal nagyobb fényerőre lenne képes, de a képminőség nem lenne ugyanilyen...

A nagymozis szabvány felületi fényességhez kb. 160 lumen kell a képfelület minden négyzetméterére, tehát 630 lumen fényerő kb. 4m2-es kép vetítésére elegendő 1-es gain mellett. Ez kb. 266cm széles képet jelent 16:9 képarány mellett. Ez kb. az átlagos hazai vászonméret, így még a 100W-on hajtott lámpával is használható lenne a gép egy átlagos hazai házimoziban. Az ilyen kicsi lámpák élettartama extrém hosszú, a 10000 óra feletti (valós) élettartam teljesen általános, tehát a lámpa fényerejének a csökkenése sokkal lassabb, mint "normál" lámpák esetén. Ha mondjuk 5000 óránként cserélné a 100W-os lámpát a tulajdonos, akkor soha nem lenne gondja a kép fényességével, hiába ilyen pici a lámpa.

Amit még sokan nem vesznek figyelembe: az áram olcsó ugyan, de az átlagos projektor a lámpa élettartama alatt nagyságrendileg annyi áramot eszik meg, hogy annak az ára kb. összemérhető a lámpacsere költségével. Ha a lámpa 5x tovább használható és a gép csak fele áramot eszik, az igen jelentős különbség lesz pár év után. Ilyen alcsony költségek mellett a gépet simán használhatjuk pl. tévé helyett is... és azért nagyon nem mindegy, hogy egy 2,66m széles "Barco minőségű" képet nézünk, vagy egy tévét ... vagy legalábbis nekem ez nem mindegy (de ez nyilván ízlés kérdése is).

A fent említett fényerők a gép gyári lámpájára (1mm ívhossz, E19 foncsor) vannak számolva. Ma már léteznek jobb lámpák, mint a baba-Barco (ezentúl így hívom az Avielo-t) gyári Philips lámpája (pedig az sem egy rossz lámpa!). Az egyik ilyen az Osram 0,8mm ívhosszú, 190W-os "csodalámpája" (E20.9n foncsorban) de kb. ugyanezt gyártja a Philips is. A 0,8mm-es ívhossz nem tűnik sokkal kisebbnek a gyári lámpa 1mm-énél, de a fényfolt mérete az ívhosszal fordítottan arányos, így a "csodalámpa" fénye gyakorlatilag veszteség nélkül bejutna a gép tüköralagútjába és ez nem csak az élettartam elején lenne igaz. Nem túl közismert, de az UHP lámpának nem a fényereje csökken a használat során, hanem a (kopott elektródák közötti hosszabb ív és a kevésbé fényáteresztő kvarcbúra) miatt a fény kisebb részét tudja hasznosítani a gép ha öreg a lámpa (a lámpa által termelt fénymennyiség a teljes élettartam alatt csupán kb.10%-ot csökken, csak az öreg lámpa fénye alig hasznosul). A gyárinál kisebb ívhosszú "csodalámpával" a kisebb foltméret "lötyögne" a tüköralagút bejáratában, így a fényerő az élettartam jelentős hányadában, alig csökkenne (a jelenős csökkenés csak akkor kezdődne el, amikor a fényfolt már a tüköralagút bejáratánál nagyobbra "nőtt"). A "csodalámpával" tehát nagyobb fényerőről indulna a gép (mivel nem veszítene a lámpa fényéből) és a fénycsökkenési görbe is sokkal lassabban indulna el lefelé, mint a gyári lámpával. Ez a két hatás együtt szerintem kb. azt eredményezné, hogy egy 135W-on járatott "csodalámpával" az gép ugyanolyan fényes lenne, mint a gyári lámpával 170W-on (és persze közben "unatkoznának" a ventillátorok is és a villanyóra is).

Szerintem ma a legjobb képet egy "békebeli" projektorral lehet vetítni, de az is tény, hogy az elmúlt években az UHP lámpák (a DLP projektorokkal ellentétben) valóban fejlődtek. Ha a legmodernebb lámpákat párosítjuk a legjobb (de eredetileg kevésbé kifinomult lámpát használó) gépekkel, akkor nagyon szép képet élvezhetünk a vásznon...

Többen panaszkodtak, hogy tartósan eco módban használva projektort villódzást tapasztalnak, amit (Batyó tanácsára) azzal orvosolnak, hogy egy ideig normal lámpa módban használva a projektort, sikerült elmúlasztaniuk egy időre. Nem tartotok attól, hogy ez ennél a projektnél újra előjön, illetve milyen lépéseket terveztek ennek a jelenségnek az elkerülésére?

[ Szerkesztve ]

Nagyon jó a kérdés, köszönöm!

Valóban lehet "villódzás" az eredménye annak, ha a lámpa túl kicsi teljesítménnyel van járatva. A baba-Barco azonban pont hogy "túltolja" a lámpát, így valószínűleg azzal nem lesz ilyen gond.

Persze azért még így is elképzelhető, hogy a (valóságban 150-200W-os) lámpa néha villogni fog ha mondjuk 135W-ot kap, ebben az esetben nincs mit tenni, feljebb kell venni a teljesítményét egy picit (a ProjectionDesign/Barco gépekben 10-12 fokozatban állítható a lámpa teljesítménye, úgyhogy pár Watt-ot ráadni nem gond). Tipikusan ha egy ideig nagyobb teljesítményen megy a lámpa, ismét vissza lehet venni kicsire, elmegy a kedve (egy időre legalábbis) a villogástól.

Számításaim szerint már egy 150W-on (ahol a lámpa elvben még nem villoghat) járatott fényforrással is alapjáraton mennek majd a ventik a gépben.

Persze ha nagyon kicsi (100W) teljesítményen akarjuk járatni a lámpát, akkor egy ekkora teljesítményű lámpát kell a gépbe tenni. Ez azonban nem probléma, kapható ilyen lámpa, gyárilag a baba-Barco foncsorába építve ... (feltéve, hogy valakinek megéri ez a plusz költséget és macerát ... nekem megéri, az nem kérdés).

Alapvetően nem értem, hogy az "átlagos" gépben miért csak két (max. három) fokozatban lehet állítani a lámpa teljesítményét, amikor az UART protokol leírásában világosan benne van, hogy a lámpavezérlőnek Watt-ban kell megadni a kívánt lámpateljesítményt, tehát pl. egy 200-250W között használható lámpa esetén a lámpavezérlő 51 fokozatban tud teljesítményt állítani. Fura...

Többen kérdezték már, hogy miért az UHP lámpát tartom az ideális fényforrásnak egy projektorban, amikor a LED és a lézer sokkal fejlettebb, modernebb fényforrások.

Nos, a projektor (natív) kontrasztját nem a DLP chip egymagában határozza meg. A chip-nek nincs saját kontrasztja, a chip-re úgy kell tekinteni, mint egy paraméterre abban az egyenletben, ami a rendszer végső kontrasztját (és fényerejét) meghatározza. A gond az, hogy a pici chip-ek esetén ez a chip-re jellemző szám kb. 8x kisebb, így a végeredmény is ennyivel kisebb lesz. Miért?

A DLP chip mikrotükreinek a peremén a fény szóródik, (nagyrészt, ma már) ez kelti a háttér szürkeségét. A tükröcskék a hasznos fényt irányítva verik vissza, a szórt fény viszont (szinte) minden irányban jelen van. A DLP kontrasztja úgy javítható, ha a lencsén át a vászonra kijutó szórt fény mennyiségét csökkentjük. Ehhez a lencsében levő íriszt kell szűkíteni, hiszen annak felületével arányos az általa összegyűjtött "szürkeség" mennyisége. Ezután úgy kell megvilágítani a DLP chip-et, hogy (az optikai tengelyhez képest) a lehető legkisebb szög alatt haladjon a fény: ez a fény NEM "akad majd el" a szűkebb íriszen a lencsében, tehát nem csökken a fényerő a szűkebb írisszel. Így (mondjuk) fele felületű lencsén ki tud jutni a hasznos fény a vászonra, de a fele felületű lencse csak kb. fele mennyiségű "szürkeséget" gyűjtött össze, tehát a feketeszintet feleztük, a fehérszint megmaradt, így dupláztuk a kontrasztot. (A valóságban más paraméterekre is figyelni kell, de most az érthetőség kedvéért egyszerűsítünk).

Nos, itt jön be a fényforrás és a DLP chip mérete a képbe. A pici chip-pel az a (fő) probléma, hogy a ma létező fényforrásokkal NEM lehet őket úgy megvilágítani, hogy a fény azután a szűkebb íriszeken is át tudjon jutni. Pontosabban a nagyobb chip-et mindig jobban lehet megvilágítani, így mindig jobb kontrasztú- és fényerejű képet vetítenek a nagyobb chip-ek (és ez a jövőben sem fog változni). Miért?

A DLP chip-et sokkal kisebb szögű fénysugarak érik el a valószágban, mint amit a lámpa a tüköralagút bejáratára sugároz. A tüköralagúton belül NEM változik ugyan a fénysugarak szöge, de az alagút kijáratának a képét egy lencsecsoport vetíti a DLP chip felületére. Minél nagyobb a chip felülete a tüköralagúthoz képest, annál nagyobb optikai nagyítással történik meg ez a leképezés ... és annál kisebb (átlagos) szögben érkeznek meg végül a fénysugarak a chip felületére. A fentiek értelmében pedig minél kisebb ez a szög, annál kisebb íriszen tud majd átjutni később a fény a mikroükrökről visszaverődés után ... és ugye az írisz felületével fordítottan arányos a kontraszt. A nagy chip tehát jó kontrasztot jelent.

A tüköralagutat a lámpa fényfoltjához kell méretezni, tehát AZONOS LÁMPA használata esetén a tüköralagút mérete fix. Ekkor tehát a 2x nagyobb DLP chip-re 2x nagyobb nagyítással kerül a tüköralagút kijáratának a képe, így a fénysugarak átlagos szöge megfeleződött. A fele (kúp)szög fele ÁTMÉRŐJŰ íriszt jelent a lencsében ... viszont fele átmérő mellett egy körlap felülete negyedelődik (és a kontraszt a felülettel arányos). tehát a kontraszt ekkor NÉGYSZEREZŐDÖTT. Ha tehát semmi mást nem változtatunk egy DLP chip-en, mint hogy megduplázzuk a fizikai méretét azáltal, hogy pl. több tükröcskét teszünk egymás mellé a felületre (pl. 0,45"-es 1280 pixeles chip v.s. 0,9"-es 2560 pixeles chip) akkor pusztán a fizikai méret duplázása (adott fényforrás használata esetén) NÉGYSZEREZTE a kontrasztot. A kontraszt tehát a chip méretének a NÉGYZETÉVEL arányos (vagy mondhatjuk, hogy a mikrotükör-mátrix felületével arányos, tökmindegy).

A fentiek miatt pofázom én évek óta, hogy a DLP chip mérete magasan a legfontosabb paraméter azon paraméterek közül, amelyek a vetített kép végső minőségét meghatározzák.

A másik fontos paraméter a mikrotükrök mérete, azaz a felület/kerület arányuk. A visszavert hasznos fény a felülettel arányos, a szürkeség a kerülettel. Könnyű belátni, hogy itt lineáris a függés: a fele méretű tükröcske felülete a negyedére csökken, a kerülete közben megfeleződik, a kettő hányadosa tehát "csak" feleződött. Magyarul a mikrotükrök méretének csökkentésével egyenesen arányosan (tovább) romlik a kontraszt. A modern, 4K felbontású, 5 mikronos mikrotükrökkel szerelt DMD kontrasztja a békebeli, nagyméretű (0,95"-es) chip-ek 10 mikronos tükröcskéihez képest tehát emiatt is (újra) megfeleződik.

A chip méretétől tehát NÉGYZETESEN, a mikrotükrök méretétől viszont "csak" lineárisan függ a kontraszt. A méret tehát magasan a legfontosabb paraméter.

A fentiekben viszont volt egy kitétel amit a szemfüles olvasók észrevehettek: mindez azonos (UHP) lámpa használata esetén igaz. A modern UHP lámpák fényét a rövidebb ívhossz miatt valamivel kisebb fényfoltra tudja fókuszálni a foncsor. Ha kisebb a fényfolt, akkor a tüköralagút mérete csökkenthető, azaz növelhető a tüköralagutat a DMD-re leképező lencsecsoport nagyítása, tehát csökkenthető a fénysugarak "érkezési" szöge.

Ha tehát lenne egy fele méretű fényfoltra világító lámpánk, akkor ezzel fele méretű tüköralagutat használhatnánk (és azonos nagyítással) fele méretű DMD-re vetíthetnénk rá a fényt azonos szög alatt.

Magyarul nem is a DMD mérete az igazán fontos paraméter, hanem a DMD méretének és a lámpa fényfoltjának a hányadosa. Kisebb fényfoltú lámpával a kisebb chip méretéből adódó kontraszt-hátrány kompenzálható (de CSAK ez a hátrány kompenzálható, a kisebb mikrotükrök gyengébb felület/kerület hányadosból adódó hátránya NEM).

Meg vagyok győződve róla, hogy az ipar is azért állt át a 0,67"-es DLP chip-ek használatára az "átlagos" gépekben, mert megjelentek a rövidebb ívhosszú lámpák, ezekkel már a 0,67"-es DLP chip-pel is el lehetett érni (majdnem) elfogadható (natív) kontrasztot. 1080p felbontás mellett legalábbis. De a felbontás további növelése már tényleg "betette a kaput" a pici chip-es gépeknek...

A nagyon szemfüles olvasók nyilván az elmúlt sorok olvasása közben valamikor a homlokukra csaptak: ha rövidebb ívhosszú UHP lámpa használatával a pici DLP chip-es gépek kontrasztja javítható, akkor ilyen lámpát használva milyen képet vetíthet egy nagy chip-es, azaz "komoly" (békebeli) DLP?

Szerintem pont ez a csoda a mai projektor-piacon: a modern UHP lámpákat az ipar soha nem tette bele "komoly" DLP gépekbe, mivel ezek az eredeti lámpával is igen jó képet vetítenek, a típust gyártás közben módosítani pedig egyetlen gyártó sem szeretné. Mire a rövid ívhosszú UHP lámpák elterjedtek a kommersz gépekben (amelyeket évente változtatnak) az élvonal már régen a lézer fényforrásra koncentrált, tehát a körülmények fura összejátszása miatt jószerivel CSAK gagyi gépben vannak "komoly" (modern, rövid ívhosszú) UHP lámpák. Közben viszont az 5-6 éves komoly nagygépeket már bagóért megvehetjük használtan ... és modern UHP lámpát sem nehéz szerezni, Batyó-nál "halmokban" állnak ezek a lámpák. És még csak nem is drágák...

Manapság szerintem a legjobb képet úgy vetíthetjük, hogy veszünk egy nagyon komoly, de használt DLP projektort és beleteszünk egy, a gyárinál sokkal jobb, rövidebb ívhosszú lámpát. Ezzel a megoldással (most) kb. duplázni tudjuk a projektor (szűk íriszekkel, igen jó kontraszt mellett) mérhető fényerejét (vagy az íriszeket még tovább szűkíthetjük, valamivel jobb kontrasztot elérve az eddigi fényerő mellett).

A lézer/foszfor fényforrás jobb, mint az UHP lámpa, azaz nagyobb fényerő mellett lehet a fényét azonos szögben a DMD-re fókuszálni. Sajnos azonban ma még csak nagyon drága vagy nagyon gyenge gépben van ilyen fényforrás, így én ma még NEM javaslom az erre való áttérést. Ha majd a lézer fényforrású és komoly gépek elérhetőek lesznek használtan, akkor kétségkívül ezek lesznek a nyerők, ez azonban még pár évig el fog tartani. Addig teljesen jó képet vetíthetünk egy UHP lámpás géppel ... főleg egy, a gyárinál modernebb lámpát használva...

A LED fényforrás sem lenne rossz, de a vele elérhető fényerő eddig nem volt túl elsöprő. Az újabb generációs LED-es gépek már fényesek, de sokmillióba kerülnek, ezekkel is várni kell még. A használt gépek közül viszont pl. a Runco LED-es gépek igen jó képet vetítenek, csak ne legyen nagy a vászon...

OK, és még egy kiegészítés.

Ahhoz, hogy megértsük hogyan lehet egy DLP kontrasztját "rendesen meghúzni", érteni kell még egy fogalmat: a "haszontalan fény" fogalmát (és ebből az is azonnal látszani fog, hogy miért nincsenek "képi üzemmódok" egy komoly projektorban). Ne keresse ezeket a dolgokat senki a szakirodalomban, mivel ezeket én találtam ki ... de hát ezt senki más nem írta le még (tudtommal) így nekünk kell kialakítani a közös nyelvet...

Az előzőekben láttuk, hogy MINDEN olyan fény, ami eléri a DLP chip felületét, szóródik a mikrotükrök peremén, tehát növeli a szürkeséget.

A "haszontalan fény"-nek az olyan fényt tekintem, ami eléri ugyan a DLP chip felületét, de biztosan NEM fog végül kijutni a vászonra (valamilyen okból).

Mivel a mikrotükrökön minden fény szóródik, így a "haszontalan fény" a feketeszintet (ezáltal a kontrasztot) rontja.

A kontraszt-tuning első lépése ezért mindig a "felesleges fény" mennyiségének a minimalizálása.

De mitől lesz egy fénysugár "felesleges"? Nos, ennek több oka lehet, pl.:

- olyan szögben halad, hogy biztosan el fog "akadni" a lencsében levő íriszen
- jó szögben halad ugyan, de amikor eléri a DLP chip felületét, a tükröcskék "zárva" lesznek.

Az első probléma minimalizálásához a megvilágítás kúpszögét össze kell hangolni a lencsében levő íriszen átjutó fénysugarak kúpszögével. Ezért van a legkomolyabb nagygépekben (Barco) dupla, motorral mozgatott írisz-rendszer. Egy írisz van a lencsében, egy a megvilágításban, mindkettőt motor mozgatja. A belső írisszel (némi módosítás után) a "rossz" szögben haladó fénysugarak kizárhatóak a megvilágításból, így javul a kontraszt, hiszen csökken a haszontalan fény mennyisége.

Az "időben" problémás sugarak legjobb példája a gagyi projektor, amiben van pl. "bright" képi mód. Ha van ilyen a gépben, akkor a gép zöldes-kékes képet vetít, mivel ekkor maximális időre kinyitnak a mikrotükrök a színkerék minden szegmense idején. A gond az, hogy amikor "cinema" módba tesszük a gépet, akkor max. kb. fél időre nyitnak a tükrök a zöld szegmens ideje alatt ... azaz KÉTSZER több zöld fény éri el a DMD felületét, mint amennyi (cinema módban) kijuthat a vászonra. Magyarul a DMD-t elérő zöld fény FELE a fentiek értelmében "haszontalan" fény, azaz (zöldben) ezzel meg is feleztük a kontrasztot. Erre a problémára két megoldás van:

- "színszűrős tuning". Olyan színszűrőt teszünk a fény útjába, ami lecsökkenti pl. a felesleges zöld mennyiségét. Ezután már "bright" módba tehetjük a gépet, nem lesz tiszta zöld a kép, mivel a színszűrőn csak a megfelelő mennyiségű zöld jut át. A gond az, hogy a gagyi gép bright módban szar képet vetít akkor is, ha a színek (mennyisége) amúgy egyensúlyban van. A kontrasztot így tudjuk javítani, de a kép nem lesz jobb... sajnos.

- a másik megoldás, hogy a szegmensek hosszát (és a Vidi lámpavezérléssel a szegmensenként beállított lámpa-áramot) úgy választja meg a gyártó, hogy pont egyforma mennyiségű zöld, kék és piros fény érje el a DMD felületét (a vörös szegmens hosszabb és az időtartama alatt nagyobb áram folyik a lámpán). Ezeknek a (komoly) gépeknek már kalibrálás előtt is 6500K közelében van a fehérpontja, azaz (szinte) NULLA mennyiségű "hasznontalan" fény éri el a DMD felületét. Ennek két folyománya van: a fényerő alig csökken a kalibrálástól, illetve a kontraszt sem csökken lényegesen a kalibrálástól. A dolog hátránya, hogy ha eleve sem jut át "felesleges" fény a színkeréken, akkor nincs is értelme "bright" üzemmódot csinálni a gépnek, hiszen a gép a maximális fényerejét "helyből" (gyakorlatilag: kalibrálva) eléri az egyetlen "üzemmódban" ... ami viszont így az optimális képminőségre van "hangolva".

Sajnos a gagyi gépek gyártói nem tehetik meg, hogy "üzemmódok nélküli" (azaz "helyből" jó kontrasztra optimalizált) gépet gyártsanak, mivel a tudatlan vevők azt hiszik, hogy az nagyon is jó dolog, ha egy gépnek vannak "képi üzemmódjai". Ezeket az amatőr gépeket amatőröknek gyártják, akik a katalógusban leírt baromságok alapján választanak: ha ott "több lumen" van leírva, akkor ők azt hiszik, hogy az a gép fényesebb. Azt, hogy a 6500K-re kalibrálás során a gép el fogja majd veszteni a fényerő (és a kontraszt) kb. felét, kb. senki nem érti, így ez nem is érdekel senkit. Ezek a gépek is sokkal jobbak lehetnének akkor, ha nem kellene őket "megnyomorítani" a tudatlan vevők szájíze szerint.

A komoly gépet viszont a profik veszik, őket a szabványosra kalibrált kép fényereje és kontrasztja érdekli ... emiatt (a fenti indoklás alapján) ezekben SOHA nincsenek "képi üzemmódok". Ezekben csak egyetlen "üzemmód" van ... de akkor olyan is a kép, hogy az ember csak pislog ...

Kérdések?

OK, még egy kiegészítés ...

Van egy további lehetőség "képi üzemmódok" implementálására egy DLP-ben. A "csel" az, hogy a VIDI lámpavezérlés "hullámformája" szoftveresen választható, ezeknek a lehetséges "hullámformáknak" a paraméterei a lámpavezérlő memóriájában vannak tárolva.

Normál esetben a vezérlő a vörös szegmens idején ad egy "áramfröccsöt" a lámpára. Mivel az UHP lámpának (illetve a benne plazma állapotban levő higanygőznek) nincsen emissziós csúcsa vörösben, a vörös fény NEM a hagyományos módon (az elektronok különböző energia-szintű pályák közötti "ugrálása" során keletkezett fotonok) hanem "tisztán" feketetest sugárzás által keletkezik. A vörösből tehát ott sugároz sokat a plazma, ahol az a legmelegebb, ezek a pontok pedig ott vannak, ahol a legnagyobb áram folyik át a plazma állapotú gáz legkisebb felületén. Ezek a pontok a lámpa elektródáinak a csúcsainál vannak, tehát ezeken a pontokon keletkezik a vörös fény zöme (és optikailag az is nyilvánvaló, hogy ezek a pontok nem pontosan a foncsor fókuszpontjában vannak, a "helyzetük" pedig tovább romlik ahogy az elektródák kopnak és az ív idővel hosszabbá válik, ezért csökken a vörös mennyisége a lámpa fényében idővel).

A vörös szegmens alatt a lámpára adott áramfröccs megemeli a plazma hőmérsékletét, ezért egyrészt az ív végein még több vörös foton keletkezik, másrészt az ív közepén is megnő a kisugárzott vörös fény mennyisége. Ez azért fontos, mert ez a vörös fény viszont pontosan a foncsor fókuszpontjában keletkezik, tehát a foncsor pontosan a tüköralagút közepébe tudja azt fókuszálni, így ez a fény igen jól hasznosul.

A VIDI lámpavezérlés tehát komoly mértékben javítja az UHP lámpa által előállított fény "hasznosíthatóságát" azáltal, hogy a vörös mennyiségét megnöveli (amikor arra szükség van, azaz a vörös szegmens ideje alatt). A (csacsi?) gyártó viszont dönthet úgy is, hogy "jó" fény helyett inkább "sok" fényt "termeltet" a lámpával, azaz pl. a vörös szegmens helyett a zöld szegmens idején kapja meg a lámpa az "áramfröccsöt".

Magyarul a lámpa "hullámformáját" módosítva is lehet "bright" módot tenni egy DLP projektorba, a VIDI lámpavezérlést kihasználva. A kép persze egy zöld(es-kékes) szar lesz, vörös (szinte) "nyomokban" sem lesz a vásznon, a színeknek annyi, de a fényerő növekszik. Ha így vannak implementálva a "képi üzemmódok" egy projektorban, akkor nem éri el felesleges fény a DMD felületét "cinema" módban sem, azaz nem romlik (tovább) a kontraszt, ekkor a képi "üzemmódok" jelenléte "megbocsátható" lenne ... de a komoly gyártók még így SEM tesznek képi üzemmódokat a projektorokba ... mivel ez kb. tökfelesleges, hiszen aki sokmilliót kifizet egy gépért, ami referencia minőségű képet tud vetíteni, az ritkán akar zöldeskék szart nézni a vásznon...

A tény tehát tény marad: ha egy (DLP) projektor menüjében "képi üzemmódok" vannak, az valószínűleg nem egy komoly (DLP) projektor.

És még egy kiegészítés ... azután egy ideig "csendben" leszek...

A lentiek alapján már érthető, hogy miért ilyen jó a 3 chip-es DLP rendszer.

Láttuk, hogy a kontraszt, a fényerő és a lámpa paraméterei szorosan összefüggnek. A pici DLP chip fő hátránya (a pici mikrotükrök gyenge felület/kerület aránya mellett) az, hogy (adott fényforrással) nem lehet (annyira) kis (átlagos) szögű fénnyel megvilágítani, mint egy nagyobb chip-et.

Láttuk, hogy a chip fizikai méretével négyzetesen arányos az adott fényforrással elérhető kontraszt, a mikrotükrök méretével pedig lineáris a függés (ha mindkét paraméter különbözik, akkor ezek szorzata a végső eredmény).

A fenti szabályokat azonban (részben) meg lehet "kerülni" több DLP chip használatával.

Az 1 chip-es gép lámpája által termelt fény 2/3 része át sem jut a színkeréken (ha azon RGBRGB szegmensek vannak, mindig csak 1 alapszínt hasznosít a gép). Az 1 chip-es DLP tehát "kukázza" a fény kétharmadát ... ami nem teljesen igaz, de első közelítésben elfogadható modell.

A 3 chip-es gép lámpája által termelt fényt (interferencia-szűrőkkel) "szétosztják" alapszínekre és mindegyiket folyamatosan hasznosítja a gép (első közelítésben). Az eredmény kb. ugyanaz, mintha egy olyan lámpánk lenne, ami azonos foltméretre 3x több fényt juttat ... ráadásul azonos áramfogyasztás mellett. Így viszont kapunk egy csomó plusz fényerőt, ennek egy részét "elpazarolva" a kontraszt oltárán (pl. szűkebb íriszt téve a lencsébe) még mindig elég fényes marad a kép, de sokkal jobb kontraszt mellett.

3db "pici" chip használatával tehát "szimulálhatjuk" egy sokkal nagyobb (ezért jobb kontrasztú) chip használatát (azonos fényerő mellett). Ezen az elven alapulnak egyes nagyon komoly projektorok (pl. Digital Projection HighLite, amiben 3db 0,67"-es DLP chip van).

A "végső és tökéletes" elmélet szerint tehát az adott géppel elérhető kontrasztot az alábbi paraméterek együtt határozzák meg:
- DLP chip(ek) mérete (négyzetes függés)
- mikrotükrök mérete a DLP chip-eken (lineáris függés)
- lámpa teljesítménye (ha fényesebb, több fényt pazarolhatunk el a kontraszt "oltárán")
- lámpa foltmérete (ez elsősorban az ívhossztól függ, rövidebb ívhosszú lámpa fénye jobban hasznosítható)
- DLP chip-ek darabszáma.

Ha valaki ezeket a dolgokat megérti, akkor onnantól kezdve minden projektort kb. "azonosnak" tekint majd hardveresen, hiszen mindegyik ugyanazon fizikai elvek "mentén" működik. Tökmindegy, hogy egy gépre melyik gyártó neve van írva, a kontraszt- a fényerő és a többi optikai paraméter szabadon hangolható. E gépek között CSAK a "hangolásuk" a különbség, de ez akár otthon is szabadon módosítható.

Innentől kezdve tehát csak kétféle gép van:

- A "rendesen" megépített gépek, ezekben semmi nincs "elcseszve" szoftveresen. Ezeket bárhogy hangolhatjuk (szabadon növelhetjük a fényerőt, ha arra van szükség, vagy javíthatjuk a kontrasztot is, ha az a fontosabb) mivel alapvetően jól működnek, mindig korrekt képet látunk a vásznon. Ezeket a gépeket csak élvezni kell.

- Az "elcseszett" gépek azok, amelyekben a vezérlő szoftver el van cseszve. Ezekkel bármit csinálunk optikailag, a vásznon csak szart látunk majd. Hiába teszünk egy ilyen gépbe pl. fluorit lencsét, hiába teszünk bele jobb lámpát, hiába javítjuk a kontrasztot, a vásznon ezután is csak kaki lesz. Ez pedig azért nagy gáz, mert alapvetően (hardveresen) ezek a gépek is alkalmasak lennének jó minőségű kép vetítésére, ha az elektronikájukat kivághatnánk a szemétbe (persze képletesen értem). Ezután csak egy rendes lencsét kellene tenni egy ilyen gépbe (meg elvágni a "rezgetés" drótját) és máris jó képet vetítenének ezek is. De ezt nyilván nem csinálhatjuk meg a gyakorlatban.

Egy reménysugár azonban még mindig maradt: a kép "előtorzításával" korrigáljuk az elcseszett elektronika által okozott képhibákat. HTPC-n van olyan szoftver ami képes egy CMS feladatát ellátni (yCMS), elvben ezzel (3D LUT használtával) javítható a gagyi gép szar gammája, a béna RGB együttfutás, a szar szín-dekódoló rendszer színtorzítása. HA ez működik, akkor csak egy jó lencse kell a gépbe és máris használható képet vetít.

A másik teendő, hogy elvesszük a szar elektronikától azokat a feladatokat, amelyeket úgyis biztosan elcseszne. A HDR anyagok korrekt dekódolására ma még csak a legjobb gépek képesek, a nagyobb színteret is bénán dekódolják a gagyi gépek. Mindezt egy HTPC minden projektornál jobb minőségben megcsinálja ... gyakorlatilag ingyen. Amit nem bízunk a gagyi gép elektronikájára, azt legalább nem cseszi el. Az UHD anyag feldolgozását csak HTPC-n szabad csinálni ... szerintem.

Rendszeresen figyelem a használtpiacot, olyan (legalább) 0,67"-es DMD-vel épített 4K DLP-t keresve, amelyik már elég olcsó ahhoz, hogy az ember ne sajnálja "szétbarmolni". A kicsi chip és az 5 mikronos billenőtükrök miatt ezek soha nem fogják utolérni a komoly, nagy chip-es gépek képminőségét, még megközelíteni sem fogják, de ha nagyon olcsók lennének, akkor egy elfogadható kompromisszumot talán ki lehetne hozni belőlük. Ennek azonban még nem jött el az ideje, ma még minden "4K" feliratot hordozó projektor irreálisan drága. Márpedig senki nem fog annyi pénzt kifizetni egy Trabantért, amennyiért egy Ferrari-t is vehet...

Az egyik baja DLP-nek hogy olcsó tömegcikkekbe elkezdték beépíteni, amelyek multimédiás bohóckodásra jók, de házimozira nem. Mentségére legyen szólva LCD-ből sem lesz házimozira alkalmasabb projektor újonnan 300-500 ezereért. Használtpiacot most tegyük félre. Én is elgondolkoztam anno a BenQ w2700-on, persze mostani fejjel eszem ágában sem lenne megvenni, ott is inkább a vetítési táv volt az indok. A nagy DMD-s gépek pedig bitang összegekbe kerülnek és itt érkezünk a második problémához.
A második gond a natív kontraszt. Az rendben hogy te "megpatkolod" az elérhető árú régi gépeket akár 6000-es natív kontrasztra, de ugye ezek a Barco-k és más nagy DMD-s gépek professzionális használtatra készülnek, és ha van is házimozira gyárilag alkalmas gép, nem nagyon jut el a felhasználókhoz, egyáltalán a létezésük ténye sem. Na most szerintem az emberek úgy 90%-nak a kontraszt határozza meg elsődlegesen a képminőséget. Gyakorlatban, meg persze a tudat a behazudott specifikációkról, habár egy 1000:1-es natív kontrasztú gépről a vak is látja hogy szar képet fog vetíteni.
Projectiondreams-nek a cikke elgondolkoztató a kontraszt igényekről. Mi az ahol a DLP elvérzik? A sötét jelenetek. És nem is csupán a sötét jelenetek, hanem azok a sötét jelenetek amelyek kontrasztja alacsony. A magas kontrasztú sötét jelenet nem probléma. És ennek egyszerű az oka, maga a tény hogy az emberi szem natív kontrasztja 1:100 körüli. Tehát egy kisebb világos terület képes adott pillanatban becsapni a szemed hogy elfedi a vetített kép gyenge feketéjét. Ugyebár minél nagyobb a feketében a világos felület, 100x-os fényerőben, annál jobban húzza be a pupillád, annál jobban feketének látod a feketét. Itt az a kérdés, mekkora a fehé-fekete arány ahol egyszerűen nem látsz különbséget 1:100-as kontraszt felett, ha tippelnem kell bőven 50% alatt, vagyis az ANSI kontraszt érték alatt.
Vizsgáljuk meg a másik oldalát az éremnek, ugye ANSI kontraszt 50%-os tartalmat mér, ha a világos részek aránya efölött van, tovább csökken a kontraszt a visszaverődés miatt, a görbe alapján talán valahol 80%-nál éri el az 1:100-at egy 200-300-as ANSI kontrasztú gépnél. Ezekről lehetne érdekes kísérleteket készíteni.
Megkockáztatom, hogy az erős fényerejű jelenetek miatt , hogy 80% fehérnél ne laposodjon el a kép, azaz 1:100 felett maradjon a kontraszt, ez a 200-300 ANSI kontraszt a mérvadó, magyarul ha megvan a 300-as ANSI kontrasztod, öröm és boldogság, 99%-ban innen nem veszed észre a jobb ANSI-t, még ha 1:2000 lenne is.
Viszont a filmek nagy része 10% ADL alatt van, ahol nagyon is számít az on-off kontraszt. Jóformán az összes jobb vetítő tudja a 200-300-as ANSI-t megfelelő szobában, tehát a csata az on-off kontrasztnál dől el. A másik dolog ami kiderül a projectiondreams diagramokból, hogy kb. 1:20.000, talán 1:30.000-hez az a gyakorlati on-off kontraszt aminél már hiába magasabb az érték, egyszerűen a vetítés sajátosságai miatt, a legkisebb nem fekete képi tartalomnál meredek zuhanásba kezd, és valahol a legkontraszttalanabb sötét, Harry Potteres jelenetnél is 1:10.000-15.000-ig, majd hirtelen eléri a 10.000-et, és még mindig egy relatíve sötét jelenetnél 1:6000 körüli értéket ad.

Nekem jelenleg a konklúzió:
1. Legtöbb felhasználónak a kontraszt az elsődleges meghatározó képminőségileg, természetesen ha más képi jellemző nem lóg ki nagyon lefelé.
2. Gyakorlatilag jelenlegi vetítési technikánal gyakolrati szempontból 1:20.000-es on-off és 1:200-as ANSI kontrasztnál csak nagyon egyedi igények esetén érdemes nagyobb tudású vetítőt beruházni, a lényeg hogy egy közel tökéletes házimozi vetítő kontraszt görbéje ne kerüljön ez alá.
1:10.000-es on-off kontraszt és 1:200 ANSI a bőven kiváló kategória, ha neked ezt az olvasottak alapján sikerült kihozni DLP-ből, és a felhasználó nem szivárványérzékeny akkor a seggét verheti a plafonba örömében, főleg hogy félmillió körül megkapja ezt a tudást, a DLP szín és mozgásmegjelenítésével. Nem fogom kijelenteni hogy ez a legjobb, mert főleg az OLED-ek elterjedésével még mindig sokan 1:30.000-es on-off kontrasztú képet preferálnak az igazán mély feketéje miatt. HA kész lesz a szoba, záros határidőn belül megkereslek mit lehet szerinted majd kihozni a RS-1100-ból (sajnos plazma után én is kissé fekete érzékeny vagyok).
3. 1:300-as ANSI és 1:30.000-es on-off felett különleges igények, sznobizmus, vagy megszállottság (ideje más hobbit keresni) a kontraszt hajszolása, mert annyira marginális, megkockáztatom SDR filmezés (HDR-t hagyjuk meg az OLED-nek) esetén 0,01% képtartalomnál lehet picit jobb a kép, és sokkal többet számít más képi jellemző. Kivéve ha valaki a fekete képben akar gyönyörködni, hogy a projektor képe bekapcsolt állapotban mennyire sötét a fekete falhoz viszonyítva töksötétben.

[ Szerkesztve ]

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Ezzel teljesen egyet ertek. Engem borzasztoan irrital az oledek eltulzott feketeje. Annyira rajatszanak erre a fekete bolonderiara hogy 1 es nulla kozott nem csak a 0 a fekete hanem a 0.1 is es emiatt az egesz kep elvesziti a termeszetes kullemet. Persze aki kiad 1-2 misit egy tv-ert az nem valoszinu hogy ezt valaha is el fogja ismerni.

http://www.imdb.com/name/nm1481844/?ref_=nv_sr_1

Nagyon okosakat írtál, egyetértek, csak pár kiegészítés:

> Használtpiacot most tegyük félre. ... A nagy DMD-s gépek pedig bitang összegekbe kerülnek és itt érkezünk a második problémához.

Ez teljesen igaz, újonnan ezek nagyon drága masinák ... de nem értem miért kell félretenni a használtpiacot?

Aki rendes képet akar nézni, annak sajnos jó gép kell. Így viszont csak két választása van: új vagy használt. Újonnan kevesen tudnak egy ilyet kifizetni, marad a használt ....

> Na most szerintem az emberek úgy 90%-nak a kontraszt határozza meg elsődlegesen a képminőséget.

Pont ez a baj! Az on/off kontraszt leginkább azt mondja meg, hogy mi van a vásznon akkor, amikor nincs rajta kép (azaz mennyire szürke a fekete). Ki a fene találta ki, hogy ez a legfontosabb??? A filmekben (tipikusan) EMBEREKET nézünk, tehát szerintem az a legfontosabb, hogy egy projektor a vászonra olyan minőségben vetítse az emberek képét, hogy el tudjam hinni, hogy az ott egy igazi, élő ember. Ehhez éles kép, pontos színek (különösen bőrszínek) és pontos gamma/RGB együttfutás kell ... meg persze jó ANSI kontraszt is.

Ha már az olcsó, bolti projektor is képes lenne rendes minőségben megjeleníteni egy film cselekményét, akkor a következő "fokozat" lehetne a kontraszt vizslatása. De hát hol vagyunk még ettől?

> És ennek egyszerű az oka, maga a tény hogy az emberi szem natív kontrasztja 1:100 körüli.

Ezzel nem értek egyet, szerintem ennél azért nagyobb a valóságban ez az érték.

Amikor a 2560 pixeles gépet tuningoltam kontrasztra, sok-sok lépcsőben jutottam el a végeredményig (mondjuk 6000:1-ig). Az ANSI kontraszt közben nem változott, csak az on/off kontraszt javult. Minden lépésnél (az utolsónál is) látszott a különbség és NEM csak a sötét jeleneteken.

A másik "ellenpélda" a Quantum esete a tökfekete a moziban v.s. nálunk. Az a gép 700:1 körüli ANSI kontrasztot tud, a tökfekete szobában SOKKAL dinamikusabb volt a képe, mint nálunk a sötétkék moziban. Szerintem nem láttuk volna a különbséget ha az emberi szem ilyen alacsony kontraszttal "beérné". Bár a szem gyakorlottsága is számíthat...

> Mi az ahol a DLP elvérzik? A sötét jelenetek. És nem is csupán a sötét jelenetek, hanem azok a sötét jelenetek amelyek kontrasztja alacsony.

Teljesen igaz. Az LCD viszont akkor vérzik el, ha emberi arc van a képen (és különösen ha az még mozog is). Melyik lesz a kevésbé zavaró? :-)

Halkan mondom, az on/off kontraszt lényegében azt mondja meg, hogy MENNYIRE kell sötétnek és kontraszttalannak lennie egy jelenetnek ahhoz, hogy egy gép elvérezzen rajta. Egy jó DLP-nek a legtöbb olyan jelenet, ahol a bolti gépek már rég elvéreztek, még mindig sima ügy (vér nélkül :-). A valóban sötét jeleneteken persze ezek is elvéreznek, de az ilyen jelenet olyan ritka, hogy százszor inkább vállalom ezt, mint a zsírkrétával sminkelt, "szétkent" fejű, homályos arcú embereket a vásznon ... :-)

> Megkockáztatom, hogy az erős fényerejű jelenetek miatt , hogy 80% fehérnél ne laposodjon el a kép, azaz 1:100 felett maradjon a kontraszt, ez a 200-300 ANSI kontraszt a mérvadó, magyarul ha megvan a 300-as ANSI kontrasztod, öröm és boldogság, 99%-ban innen nem veszed észre a jobb ANSI-t, még ha 1:2000 lenne is.

Az elvvel egyetértek, a számokkal nem ... de simán lehetséges, hogy én tévedek. Az ANSI kontraszttal eddig nem igazán foglalkoztam, nem is mértem. Lehet, hogy meg kellene mérni...

De ha a 700:1-es és az 500:1-es ANSI kontrasztú gép képe szemmel láthatóan különbözik, akkor szerintem ennél érzékenyebb a szem.

> Jóformán az összes jobb vetítő tudja a 200-300-as ANSI-t megfelelő szobában, tehát a csata az on-off kontrasztnál dől el.

Teljesen Igaz, de egy jó DLP (főleg egy kis kontraszt-reszelés után) csak akkor vérzik el, ha már tényleg nagyon sötét egy jelenet. Ekkor a legjobb DLP is elvérzik (megreszelve is). Viszont az ennyire sötét jelenet ritka. Egy "reszelt" kontrasztú 1080p-s F32 pl. elfogadhatóan levetíti a Passengers űrsétás jeleneteit, mivel ott mindig van pár fényes részlet (sisaklámpa, űrhajó oldalán lámpák) a képben, pont ahogy említetted. A kiváló ANSI kontraszt ekkor is fontos ahhoz, hogy a fekete szürkesége ne legyen zavaró. Ha az ANSI gyenge, akkor a sisaklámpa fényét szórná szét a gép a háttérben és ettől ugyanúgy szürke lenne a vászon.

A modern (oda-vissza játszós, azaz reflektív, pl. D-ILA, SXRD) LCD egyértelmű kontraszt előnyben van, az talán sosem vérzik el a sötét jelenetekben, de mégsem érzem, hogy akkorákat tudnának ezek "villantani" a vásznon, mint egy jó DLP ... bár a Sony 870 (9 millióért) már elég közel volt hozzá. A "villantáson" azokat a pillanatokat értem, amikor a kép olyan jól néz ki, hogy az ember szinte nem is hisz a szemének, elindul a bizsergés a gerinc mentén ... szerintem mindenki érti mire gondolok. Ezekhez persze jó film és jó projektor (és jó környezet) is kell, de talán pont ezekért a pillanatokért érdemes egyáltalán vetíteni (de ez nagyon szubjektív, tehát ez a magánvéleményem). Azt viszont látom, hogy egy komoly DLP rendszeresen "villant" a vásznon ... és az olcsó gépek ezt nem tudják utánozni.

Az is egyértelmű, hogy a "villantások" NEM az on/off kontraszttal vannak kapcsolatban: a Quantum ipari változatában nagyobb a lencse-írisze, így annak "csak" 2500-3000:1 körüli az on/off kontrasztja, mégis ugyanolyan gyakran és ugyanakkorákat "villant".

Ezek alapján azt gondolom, hogy a lényeg a vetített kép minősége, nem a kontraszt. Ha a kép életszerű, éles, pontos és dögös, akkor az on/off kontraszt jelentősége relatíve kicsi (persze egy minimumot, mondjuk a 2000-2500:1-et azért el kell érnie a NATÍV kontrasztnak, különben a kép lapos lesz már közepesen fényes jelenetekben is). Van otthon 600:1 kontrasztú gépem is, na, az egy igazi tragédia (Vivitek Qumi). Mondjuk elrettentő példának tökéletes ... :-)

Egyetértek tehát abban, hogy az ANSI kontraszt a lényeg a legtöbb esetben, de a konkrét számokat én valamivel nagyobbra tippelem ... de persze tévedhetek is.

> Viszont a filmek nagy része 10% ADL alatt van, ahol nagyon is számít az on-off kontraszt. Jóformán az összes jobb vetítő tudja a 200-300-as ANSI-t megfelelő szobában, tehát a csata az on-off kontrasztnál dől el.

Én úgy fogalmaznék, hogy a kettő szorosan összefügg. A dolog fizikája nagyon egyszerű, ide kívánkozik:

A háttér szürkeségét KÉT paraméter alakítja ki (pl. DLP esetén):

- a mikrotükrök peremén szórt fény (ez folyamatosan jelen van és a mennyisége ÁLLANDÓ (persze ha a megvilágítás intenzitása állandó). Ezt jellemzi az on/off kontraszt.

- a lencsék felületén, a polírozási hibákon, az üveganyagban és a lencse peremén szórt fény - ez viszont csak akkor van jelen, ha a képben tartalom van (nem csak fekete) tehát (elsősorban) "világosabb" jelenetek esetén. Ezt jellemzi az ANSI kontraszt.

Az on/off kontraszt tehát egy ÁLLANDÓ szürkeséget ad a háttérnek, az ANSI kontraszt pedig ezt DINAMIKUSAN tovább rontja (jobban rontja ha a kép világosabb).

Amint egy pici tartalom is van a képben, az ANSi kontraszt is szerepet kap. Ekkor a két kontraszt EGYÜTT határozza meg a szürkeség mértékét.

A baba-Barco ultra-magas ANSI kontrasztja tehát legalább annyira meghatározza a sötét (de nem teljesen fekete) jelenetek során a vásznon látottakat, mint az on/off kontraszt.

Egy JVC bődületesen jó feketét vetít akkor, ha a kép tökfekete. Amint azonban tartalom is van a képben, a relatíve gyenge ANSI kontraszt "dolgozni" kezd és (mondjuk) 3% ADL felett már annyi fényt szór szét az optika (a valóságban a polárszűrők) a vásznon, hogy a szürke már szürkébb lesz, mint pl. a baba-Barco esetén (ahol a fekete háttér szürkébb, de az optika azon már keveset ront).

Bármelyik LCD-t és DLP-t is hasonlítjuk össze, ha az LCD natív kontrasztja a jobb (és a DLP ANSI kontrasztban nyer) akkor mindig lesz egy olyan ADL ami felett a DLP vetít feketébb feketét, alatta pedig az LCD.

A lent linkelt cikkben látható statisztika azt mutatja, hogy a filmek sokkal sötétebbek, mint azt eddig gondoltuk volna, így ez a határérték hiába látszik relatíve kicsinek (mondjuk 5% ADL), ha a valóságban sok film sok képkockája lesz ilyen pici megvilágítás alatt.

Ha a DLP kontrasztja jobb, a fenti "határérték" lejjebb vándorol a szürkeskálán (adott LCD-hez képest). Ha az ANSI kontrasztot javítjuk, akkor is valamivel lejjebb vándorol a határérték. E két paraméter javításával a DLP hátránya csökken ... de adott ADL alatt a kontraszt-versenyt mindig a JVC fogja megnyerni. Ha tényleg a kontraszt lenne a lényeg, az összes DLP mehetne a kukába.

Szerintem azonban nagyon nem a kontraszt a lényeg. A kontrasztot azért favorizálja ennyire az ipar, mert könnyen kommunikálható a tudatlan vevők felé. Nagyobb szám, jobb vetítő, ezt mindenki érti. Az átlagos vevő még az ANSI kontrasztról sem hallott, nekik ez a hozzáállás "bejöhet", de a profik ezen csak nevetnek. Ha nem így lenne, nem egy (mérve) 2200:1 kontrasztú DLP-t tettek volna a "világ legjobb házimozi bemutatószobájába".

> Legtöbb felhasználónak a kontraszt az elsődleges meghatározó képminőségileg, természetesen ha más képi jellemző nem lóg ki nagyon lefelé.

Ez az igazi baj! Pedagógiai eszközökkel el kellene érni, hogy ehelyett:

a kép természetességét (színek, élesség, RGB tracking, gamma, dinamika) tekintsük a lényegnek és az ilyen kép vetítésére alkalmas projektorokat favorizáljuk (HA a kontraszt amúgy nem lóg ki nagyon lefelé).

Én olyan helyzetekben, amikor nagyon vakarom a fejem és nem értek valamit, megpróbálom megnézni a "profik" háza táját. Nehéz nem észrevenni, hogy a csúcsgépek esetén (nagyon) nem az on/off kontrasztra "gyúrnak" a legkomolyabb gyártók. Viszont az ANSI kontrasztja a nagymozis gépeknek is magas. A Sony (nagy)mozis gépei is "csak" 4000:1 körüli on/off kontraszttal vetítenek ... ez szerintem valamit mutat ....

> 1:10.000-es on-off kontraszt és 1:200 ANSI a bőven kiváló kategória, ha neked ezt az olvasottak alapján sikerült kihozni DLP-ből, és a felhasználó nem szivárványérzékeny akkor a seggét verheti a plafonba örömében

Én 6000:1 on/off és 500:1 ANSI kontrasztot mondanék, de alapvetően egyetértek. E felett a kontraszt jelentősége minimálissá válik egyéb képi paraméterekhez képest. Ezt elérni egy 0,95"-es 1080p DLP chip-pel sima ügy, kb. tökmindegy, hogy ki gyártotta a gépet.

> Manapság meg egy csúcsplazma 1:20.000-es kontrasztja is kevés lett hirtelen, miközben mozifilmeknél baromira nincs jelentőségük, legflejebb pár jelenetnél csámcsoghatnak rajta húú de mély a fekete, aztán kiderül hogy rohadtul nincs kalibrálva a kép, sötét részletek kb tökig bele vannak tolva a feketébe, de milyen jó fekete.

Tudtommal a JVC sok gépe is ezt csinálja, azaz ott is "beletolják" a feketébe a sötét részleteket. A tesztekben ezt az "árnyékban részletek" vizsgálásával próbálják leírni ... több-kevesebb sikerrel. Ebben a tesztben a JVC-k nem is szoktak jól szerepelni ... tudtommal.

A gond az, hogy ha a sötét tartományban a gamma tracking szar (tökmindegy, hogy direkt csinálták ilyenre, mert valami barom kitalálta, hogy ha csukódik a fekete, akkor kevésbé látja az ember szarnak a kontrasztot ... ami szerintem teljes csacskaság) szóval így hiába adunk rá "brightness"-t, NEM a sötét részletek jelennek meg a képben, hanem a fekete lesz szürke. Az olcsó DLP-k is pont ezt csinálják, azaz vagy fekete van a képben, vagy sötét részletek, de a kettő egyszerre soha. De rég nem láttam ilyen projektort ... mivel egyetlen komolyabb gép sem csinál ilyet. De legalább van még egy dolog amivel szívni lehet ha gagyit vesz az ember ... :-)

Az is vicces, hogy a tesztekben csak (mondjuk) 10% felett mérik a gammát. Ez azért nagyon logikus, mert a szar gép gammája mondjuk 3% alatt lesz szar és ezzel a kép ki is van nyírva. Akkor most a tények feltárása vagy elfedése a teszt célja???

Azt viszont sok filmben észrevettem, hogy a fekete részek nem igazán feketék, hanem szürkék. Ilyen esetben segíthet ez a "beletolás" dolog ... de szerintem akkor is butaság ezt betenni egy gépbe, főleg kikapcsolhatatlanul, mivel ezzel a jó minőségű filmek képét is tönkreteszik ... a szar meg úgyis szar marad.

Ha az OLED tévék is ezt csinálják, akkor olyat sem veszek ... nem mintha ennek fennált volna a "veszélye".

HDR-ben a pixelek abszolút fényessége van tárolva, ha ott nem a valós fényességgel jeleníti meg őket a gép, az szerintem megbocsáthatatlan (kivéve a nagyon fényes részeket, ott nincs más megoldás, mint az EOTF "ellaposítása" ... de nyilván a fekete környékén nem ezért van elcseszve a szürkeskála, hanem az emberi idiotizmus miatt).

Ha egy OLED így van beállítva, nem csoda, hogy az zavarja a szemet. Ha meg nem is lehet máshogy beállítani, akkor azt én tuti nem veszem meg soha...

1:100-at egy oldalon olvastam, de lehet hogy elírták, mert máshol 1:1000-et írnak a szem kontrasztérzékelésére (dinamika tartománya ugye ennek sokszorosa). A te tapasztalataid alapján inkább akkor az 1:1000 lehet igaz.
2cm DLP projektor kontraszt görbéje. Ez pedig a D-ILA.
A filmek ADL-je mediánja 5% átlagosan: [link], 10% az átlag ADL. Természetesen lesznek kiugró jelenetek 1% alatti értékkel és akár 50% felettivel. Az 1% alatt az on-off kontraszt a mérvadó, 50%-nál már kizárólag az ANSI.
Ha megnézzük a kontraszt görbéket, D-ILA kb 17% ADL-nél esik 1000-es kontraszt alá, a DLP Vivitek talán 20% körül lehet. 50%-nál a DLP kontrasztja meglepően jó a Viviteknek, 400 körüli, D-ILA fele annyi.
Itt jön az a rész hogy világosabb, 15-20% ADL feletti jeleneteknél a DLP élvez előnyt, míg sötét, 2% alatti jelenetknél ahol a forrásanyag statikus kontrasztja 1000 alatt van a szem magas dinamikatartománya miatt a D-ILA győz. Kontrasztban.
Összességében a külföldi fórumokon nem véletlen hogy népszerű a JVC, a magas on-off kontrasztjával kedvezőbb lehet a filmekre jellemzően sötétebb képeknél. Viszont magas kategóriás DLP-k háttérbe szorulása kicsit érthetetlen számomra, pontosabban érthető mivel egyetlen konzumer márka sem gyárt ilyeneket, amit egy bemutatóteremben elérsz, ott a Sony és JVC az úr, esetleg Epson. Egyszerűen nem létezik komoly 0.95"-os DMD-s DLP projektor amit polcon megtalálsz újonnan. Szomorú, mert 1:6000-es kontraszt, amit szerintem még a fényforrásokkal tovább tudnának csiszolni megfelelő sötét jeleneteknél, ANSI-ban a legjobb lenne, pengeéles képpel, mozgásmegjelenítéssel.

Megjegyzem hogy tapasztalataim alapján régebbi, 2000-es évek előtt készült filmeknél alig találtam eddig olyat ahol probléma lehetne még egy 1:3000-es on-off kontraszt is. Az elmúlt 10-20 évben jöttek divatba ezek a sötét, dinamikátlan jelenetek, régi filmeken látszik hogy a világítással még egy koromsötét képnél is volt dinamikája a képnek.

／人◕ ‿‿ ◕人＼