Nos! A hetem nagyon frankón zárult, és ilyen nagyon még nem volt! A lényeg, hogy voltam a volt csajomnál, aki igazán már nem a volt csajom, hanem a csajom. Az egész úgy történt, hogy voltam nálla, és befejeztem(mostmár tökéletesre) a gépet, és akkor elkeztem vele beszélni a kettőnk dolgárol. Mondta, hogy szörnyen sajnálja, és megtanult megbecsülni, meg hasonlók. Nagyon semmi extra nem törént, és nem is maradtunk semmiben. Köteleztek, hogy még maradjak kajálni, és csak utána lépjek le. Nem volt nagyon kifogásom,mert farkas éhes voltam. Megkajáltam, megköszöntem, és mentünk kifele, elbúcsúztunk. Ahogy távolodtam a kaputól, ő utánam kiáltott, hogy titkon azt reméli, hogy vissza forgulok, és még beszélgetek vele. Hát vissza fordúltam, de nem történt semmi változatos. Beszélgettünk még egy kicsit, majd tényleg mennem kellett, mert ment a buszom is. Ahogy mentem a buszmegálló felé, azon gondolkoztam, hogy hogyan lehetek ekkora marha, hogy nem smároltam le, és vagy ötször vissza fordultam, meg megállítam, de tovább mentem inkább, mert nem akartam magamból nagyon hülyét csinálni. Ott álltam a buszmegállóban, és folyamatosan azon tűnődtem, hogy felszáljak-e a buszra, vagy inkább menjek vissza a csajhoz. Ahogy néztem ki a fejemből egyszer csak feltünt a csaj. Meglepődtem(bár titkon erre vártam), és nagyon boldog voltam. Azt mondta, hogy csak úgy elment biciklizni, és épp erre járt véletlenül. Én meg megkérdeztem, hogy jól működik-e a gépe, és erre azt mondta, hogy megy, meg minden, de valami miatt nem igazán futnak a játékok. Valami angol szöveget ír ki, de nem igazán érti, és egyszer megint eljöhetnék, hogy megnézzem, hogy mi is a baj. És hát ekkor összeszedtem magam, és megcsókoltam. És a busz érkeztéig(15perc, szerencsére, kicsit késett) ölelkeztünk, illetve csókolóztunk. És nagyon jó volt. És nagyon Happy vagyok, és csak azért írtam le most ezt a kis történetet, hogy megtudja mindenki, hogy milyen Happy vagyok, és hogy miért.
Üdv. H