No, végre rámesett egy villanygitár.

Lenne egy-két kérdésem az info-gitárosokhoz.

1. Réköthetem-e a gityót simán a DELL noteszemre amiben integrált HDA Intel karesz SigmaTel STAC9200 chippel van. Nem vágja haza, nem teszi tönkre? Ti hogy' oldjátok ezt meg? Nyilván egy kis erősítő vagy kombó jobb lenne, de mivel nagy csöves erősítőm van, egyenlőre nem akarom a szomszédokat a hiányos gitártudásommal pusztítani, maradna a notebook-fülhallgató párosítás.

2. Ki milyen / hányas húrt használ? Egy húrcsere nem ártana a gityón.

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Mondjuk annyira nem lényeges a szempontomból. A következő cél egy parlor gitár beszerzése, belátható határidőn belül.
Ez is elég húzós project, a Cortnak meg a Sigmának van elérhető árú modellje, de nem olcsóak ezek sem... (Hátha még belehúzna az ember egy Furchhal )

[ Szerkesztve ]

Sigma DCM 1STE 88.900.- (balkezes)
Vélemény? Minőségre milyenek?
Esetleg alternatíva?

Megnéztem ma egy két helyet, az ibanez pf15 kiesett a buliból. A fedlap nem tömör és nem is annyira jó minőségű.
Ellenben próbáltam egy Sigma SI-DM-1STL-t ami ugyan kilóg az eredeti keretből, de kézben fogva nagyon kényelmes, meggyőző hangszernek tűnt. Gondolkozom, hogy kibővítsem e addig a keretet vagy maradjak a cort ad-880-nál ami már bevált sokaknak (sajnos ezt nem volt lehetőségem kipróbálni.)

"It's a fez. I wear a fez now. Fezzes are cool."

Igen, ezért is húzok most a sigma felé, igazából már 90%, hogy az lesz, már tömör a fedlap, tényleg kényelmes, jó érzés volt játszani rajta, pár nap múlva megnézem megint ha ismét olyan jó el is hozom, évek távlatában az a pár ezer forint többlet úgy se fog számítani.

"It's a fez. I wear a fez now. Fezzes are cool."

Elmentem kipróbálni a Codába, volt mindkettőből, de nem győzött meg a Takamina gd-20, az eladó srác szerint is a Cort earth 70 magában jobban szólt. De ami nagyon elbizonytalanított, hogy megmutatott egy sigma dm-1st-t ami megint egy nagyobb előrelépés volt hangban, de sajnos már 70ezer Most láttam az oldalon, hogy a legolcsóbb sigma a dm-st változat, de ilyen sajnos nem volt, pedig ez felkeltette az érdeklődésemet, hogy mennyire szólhat a kicsivel drágább sigmához képest máshogy, mert 70-et nem szeretnék gitárra költeni, de a képeken mintha kivitelezésre is talán egyszerűbb lenne. Szóval most vacilálok, hogy megéri-e nekem a sigma, a cort-al szemben.

Megszületett a döntés és a vásárlás is Sigma DM-ST lett. Hangban ez tetszett a legjobban, és árban is a kettő között van amiket néztem (60ezer). Hangban nekem nem tűnt fel szinte semmi különbség a kicsit nagyobb testvér DM-1ST-vel szemben és annyit semmiféleképp nem szántam volna rá (70ezer), természetesen vájtfül biztos felfedezi a különbséget. Kezdésnek ez bőven elég lesz. Szerintem aki teheti adjon neki egy esélyt, hátha neki is megtetszik.
Ha tényleg érdekes lehet a múlt akkor, egy régebbi használt asszem hora típusú nejlonhúros gitárral kezdtem el a dolgot kb 17-18 évesként(7-8éve), mivel nem értettem hozzá, ezért nem sikerült a legjobb minőségűt megvenni, nyaka is rossz, bundok is kopottak voltak így nem volt túl nagy öröm játszani vele, állandóan rezgett, meg nehéz volt lefogni rendesen. Egyik tanult haverom tanított néha, meg magamtól néha, de a kezdeti nehézségek miatt végül kb 2 hónapig próbálkoztam.
Most meg főleg önképző szakkör lesz, de azért szerintem megint összejövünk majd haverokkal tanulgatni, úgy mindig nagyobb az ösztönző erő

[ Szerkesztve ]

Érdekelt a történeted, kíváncsi voltam, hogy hol tört derékba a karriered De úgy tűnik, valóban a hangszerrel volt a hiba, a nem megfelelő típust (klasszikus) vetted, leharcolt állapotban, és így nem történhetett meg a sikerélmény. Ennyi.
Na de majd most! Nagyon jól döntöttél, a Sigma egy remek hangszer, símán megéri az árát. Gratulálok hozzá.
A hangszer imígyen rendben van mostmár, önmagaddal meg légy kicsit türelmesebb, mint régen.

Azért jó a tengerparton, mert ott csak 3 oldalról vesznek körbe hülyék.

Mindenki ilyet szeretne.
Full tömör ennyiért nincsen, én a Sigma gitárok közül választanék egy szimpatikusat.

Azért jó a tengerparton, mert ott csak 3 oldalról vesznek körbe hülyék.

Boldog karácsonyt mindenkinek!

A sok szabadidőtől újra beindult az álomgyár, elektroakusztikból mi az általános ajánlás? A mennyország egy Taylor 310ce lenne, de úgy látom, hogy a megfizethetőségbe csak a fedlap tömörsége fér bele. Natúr szín, dreadnought, testkivágás, vékony nyakprofil, minél hókuszpókuszosabb elektronika (belső mikrofon blend jó lenne, de nem nagyon találtam olyat) a cél. Most egy Squier SD-6-om van Artec piezoval, nagyon szeretem, meg is marad tábortűz mellé.
Eredetileg Fender CD-140 vagy CD-280 volt az elképzelés, de a low end elektronikájuk miatt nem szimpatikusak. Régen próbálgattam 1000 euró környéki Guildet és Martint, azok nagyon tetszettek, ezért a legjobban most a Sigma fogott meg, ami valami Martin licensznek tűnik. Ez a DRC-28E tényleg olyan jó lehet, mint amilyennek látszik? Vagy esetleg Cort MR-730FX tömör háttal, vagy Yamaha FGX-720, FGX-730?
Utólagos elektronikával lehet, hogy jobban járnék most is, de a cutaway jól jönne, az pedig általában csak a gyári elektromosokhoz jár.

Még nagyon messze, évekre van a vásárlás, csak most kezdem megálmodni, de hangszerboltban kipróbálhatatlannak tűnnek, alig van készlet minőségibb akusztikból, ezért próbálok minden infót begyűjteni, hogy melyikeket érdemes kipróbálásra levadászni.

Köszi!

Veszélyes vizekre evezel
Én úgy mentem be a hangszerboltba, hogy kell egy fémhúros akusztikus kb. 60k körül.
Próbálgattam Cort-ot, Ibanez-t..., azután csak a kezembe kellett fogni egy Sigma DR-35-öt.
Na akkor jött a besz...k, behu...k. Annyival jobb volt, hogy le sem lehet írni. A nüansznyi probléma annyi volt, hogy kétszer annyiba került, mint amennyit rá akartam költeni. Mondani sem kell, nem maradt a boltban
Egyébként jól tudod, a Sigma a Martin-nak olyan, mint a Fender-Squier.
Ez a gitár nem elektroakusztikus egyébként, arról avatott szakértők tudnának mesélni, szoktak is, hogy ez az elektronika de sz@r, azzal mi a baj...
Véleményem szerint a Sigmával nem járnál rosszul, nagyon igényesen megépített darab.
(Ha nézed az általam írt modell árát, kicsit több mint 30k-val drágább, mint amikor vettem. Ugye a dollár...)
Az Eldorádo-ban (én itt vettem) elég nagy a választék akusztikusokból, akkor sem kergetnek el, ha nem veszed meg a próbálgatott példányt, külön szoba a próbához. Szerintem nézz körül, az semmibe nem kerül

"There must be some kind of way out of here..."

Köszi, megerősítettél. Azóta csak a Sigmát nézegettem, beleszerettem, pedig nem is fogtam. Láttam egy Martin-Taylor összehasonlítót, akkor esett ki a Taylor a listámról, nem tetszett a hangja.
Ezért a Martinért a fél életem eladnám (újonnan próbáltam 8 éve), ha érzésre közel van hozzá a Sigma, tökéletesen elégedett leszek vele.
Az Eldorádóban eddig nagyon gyér volt a felhozatal, bármit is akartam venni, hátha akusztikusokkal valami hasznuk is lesz, be fogok nézni.

Az Eldorádóban nekem Vörösmarty Imihez volt szerencsém, ő szolgált ki, a szó legnemesebb értelmében. Amikor az n+1. gitár után kezembe vettem a Sigmát, épp hozott valami újabb darabot. Modtam neki, azt rögtön vissza is viheti , köszönöm, de EZ AZ ami kell nekem. Egyébként sokat mesélt a fákról, fogólap ápolásról, stb. Nagyon jó arc, ha teheted keresd őt ( A többieket nem ismerem igazán, lehet, hogy ők is.)

"There must be some kind of way out of here..."

Pont ma láttam, szép darab, bár engem a full mahagóni nem fogott meg soha. De most már biztos, hogy Sigma lesz a következő akusztikom, pontosan ugyanolyan a nyakprofiljuk, mint az öreg Squieremnek, amit imádok.

Úristen. Sosem akartam eddig fekete Stratot, de ez gyönyörű.

Apropó, a Gibson rezonanciáját megszokva rájöttem, hogy a régi Stratom agathis fája felettébb fostos. A hangszedőknek még mai füllel is nagyon jó hangja van, felvételhez tökéletes, de hiányzik játék közben a test rezgése, az érzés. Érdemes lehet emiatt elkezdeni vágyni egy ilyenre (kinézetre majdnem Knopfler, nagyon tetszik), vagy egy mehikói Stratra? El nem adnám a régit sem, úgysem kapnék érte annyit, amennyit az én szememben ér (~80k). Vagy csak játsszak rajta többet bedugva, hogy tovább szeressem a hangját?
Ettől függetlenül már így is pár éves tervben van a CVC Tele és a Sigma, nem hiszem, hogy bölcs dolog lenne tovább bővíteni a közvetlen közeli kívánságlistát.

Jajj, én Chapmant nem is láttam.

Viszont kipróbáltam az álom American Special HSS Stratot, tényleg álom, nagyon kell. Nagyon finom sima a nyaka is, lehet, hogy egy pici lakk is van rajta, de egyáltalán nem tapadós.

Sok drága akusztikot is ki tudtam próbálni, Sigma DRC-28E, DMC-4E, Yamaha FSX-830, A1R, és nagyon tanulságos volt, egyrészt a szaguk borzalmas, másrészt nincs meg bennük az az érzet, mint a többszázezresekben. Ugyanúgy hibás, porszemes a lakk, repedezett a nyakcsatlakozásnál, és semmivel nem szólnak jobban, mint a 90-120 ezresek. Használtan jó vételek lehetnek, de újonnan már tuti nem veszek ilyet.

(#23746) Humbucker
Melyiket mennyiért? A KX-5-ömet én 45-ért vettem, ennyiért nagyonszuper, de többet nem igazán adnék érte. Az M520 szerintem is komolyabb hangszer lehet, bár még csak az M600-ast próbáltam. Nagyon más világ a kettő, nyaka is, teste is, faanyagok is.

[ Szerkesztve ]

Nem tűnik annyira vészesnek, az én 11 éves Squierem szerintem kopottabb, de a használatot az se befolyásolja.
De ha jól látom ennek is fényes a nyaka, csak a test tűnik mattnak.

Sopron szerintem is rossz helyen van, nemrég csábított oda egy Sigma DRC-28E keménytokkal 120-ért... Várom a következő lehetőséget, mert az új árát már nem vagyok hajlandó kiadni rá, mióta kipróbáltam.

Szerk.: Ha már akusztik, a Dowinával van valakinek közelebbi ismeretsége? Jókat hallottam róluk, de majdnem minden gitárjuk cédrustetejű, nekem pedig fenyő és rózsa oldal/hát az elképzelésem (dreadnought.cutaway).

[ Szerkesztve ]

Ne aggódj, én épp Linzben találtam Sigma 12 húrost 125 euróért, annyiért ajándék. Ha tökéletesen látnék, talán ki is mennék érte. Anyagilag nem feltétlen érné meg, de az út a fontos, nem a megérkezés.
Egy éve midikontrollert is majdnem Grazból vettem, csak aztán megjelent a megmentőm a Vágóhídnál.

Na ez megint két hozzászólás egymás után, de eszembe jutott ,még pár dolog.
Én akusztikus gitár vásárlása kapcsán kerültem kapcsolatba Imivel. Nem volt konkrét elképzelésem (persze előtte itthon youtube+google), mert élőben kell hallani a hangszert. Az egy dolog, hogy minden akusztikus gitárról tudott percekig beszélni (faanyag, hol gyártották, hol magasabb a páratartalom, kiszáradás stb.), de tényleg ő hordta be az újabb példányokat, amíg én próbálgattam. Azután egyszer behozott egy Sigmát, ami annyira verte a többit, hogy azt mondtam, hogy kész ez lesz. Ő erre, mivel az ára bőven az általam először mondott keret felett volt, erősködött, hogy hoz olcsóbbat. Ergo nem arra ment, hogy a végén vedd meg a legdrágábbat. Ez az eladói mentalitás annyira bejött nekem, hogy pár nap múlva visszamentem, és vittem neki egy üveg piát. Meglepődött, de örült neki. Persze a végén a Sigmát vettem meg .

"There must be some kind of way out of here..."

Uhh az a Sigma. Hálistennek elég drága ahhoz, hogy ne vegyem meg.

Fogalmam sincs, talán Kika, legalább 10 éves, azóta én sem láttam ilyet. Tényleg jó lámpa, 300 wattos halogén cső van felül, ez tartott ébren egyetemista koromban, mikor tanulni kellett.

Köszi! (Amúgy eddig fel se tűnt, hogy a Sigma sokkal nagyobb, mint a régi akusztikom. )

[ Szerkesztve ]

Én a 11-52-t használok, 80/20-as bronz, régen Fender, mostanában kici olcó kínai, vagy Dáridó. A Sigmán még a gyári húrok vannak, színe alapján foszfor.

Köszi mindenkinek! A kamera egy Nikon D5100 10-20-as Sigma objektívvel. Felvenni meg csak simán Sony Vegas-ban. A kombó fejjhallgató kimenetét kötöttem be a gép inputjába.

Én 15 éve 80/20-as bronzot használok, először Fender, aztán Dáridó, legutóbb olcó kínai Fender utánzat, mind egyformán jó volt. Egyszer volt GHS készletem, azt az egyet nem szerettem, rossz hangja volt. Elixirt csak hangszerboltban próbáltam, Taylor 514CE-n, nagyon jó hangja volt, de már elkezdett hámlani róla a védőréteg. Az árából pedig inkább cserélném a 400 ft-os kínai húrokat havonta.
A Sigmámon gondolom a gyári Martin húrok vannak, színe alapján foszforos, egyelőre azt nem bántottam, de érzésre az is teljesen jó.
Ha nem szereted, ha érdes a húrok felszíne, néha lehet kapni flatwoundot, eredetileg jazzgitárokon használatos, ha jól tudom.

(#28352) Humbucker
ayy_lmao kolléga egyszál aktív EMG-vel használja az M600-asát, ha jól tudom, talán 60-assal.

[ Szerkesztve ]

Ez egy nagyon szép Sigma grat hozzá, még ha régi vételről is van szó gondolom a hangja is csecse

Így kell ezt csinálni, gratu! Jófélék ezek a Sigmák, szóval megértem, hogy valahogy hozzádragadt ott a boltban

Ha valakit Sigma akusztikus gitár közelébe sodorna az élet, a következőktől kímélheti meg magát mostantól:
1. lépés - Dikk, nem lehet nyakpálcát állítani.
2. lépés - Google, spéci hosszú imbusszal lehet állítani, köszönjük Martin.
3. lépés - Ebay, bazdmeg az 5 mm-es nem jó bele.
4. lépés - Ebay ismét, a 4 mm-es jó, boldogság.

@Eastman
Most már nem kell annyira küzdeni vele.

Aránylag sok drága akusztikus gitárt próbáltam, van, amin érezni, van, amin kevésbé. Egy ilyen egyedi hangszert nyilván a saját kívánságaid után gyártanak, szubjektív értelemben annál "jobb" gitárt nem tudok elképzelni.

A sorozatgyártott fémhúros gitárok közül régebben (10 éve) a fél millió körüli Guild és Martin gitárok nyűgöztek le, teljesen más hangzásvilágot képviseltek azonos testformán belül is, de ugyanaz a minőségérzet volt. Manapság a Taylorokat érzem kiemelkedőnek, teljesen más világ, és még azon belül is érezhető az ugrás a 600 ezres és a 900 ezres szériák között. Tradicionálisabb vonalon a Gibson Hummingbird fogott meg nagyon (nagyon meglepett, előtte nem szimpatizáltam a Gibson akusztikokkal), de hát az is közel millás árcédulát hord.

Az más kérdés, hogy egy korlátos pénztárcával rendelkező hobbizenésznek ez mind felesleges/elérhetetlen, én még a Sigma SDR-28H-mat is túlzásnak érzem, nem hiszem, hogy valaha igazából szükségem lesz ennél többre.

Ez a gityó melyik standnál volt?

Én Kempert és Marshall Origint teszteltem és jó kis Sigma elektro akusztikust.

Seagullt próbáltam egyszer a Codában, nekem nem jött be, se hangra, se szagra, se érzésre. Taylorból 5-600-as szériákat próbáltam, fantasztikusak, de azok nagyon más kategóriák, a low end gitárjaik sose voltak szimpatikusak. A többit még nem próbáltam.
Akkor már inkább egy felsőkategóriás Yamaha, Sigma, Dowina, Faith, vagy egy távolkeleti Martin vagy Guild (10+ éve próbáltam egy 1000 euró alatti Guildet, azt nagyon szerettem). Nemrég a Gibson Hummingbird fogott meg nagyon, nyilván az is nagyon drága, de ennek nyomán talán érdemes lehet megnézni a felsőkategóriás Epiket is.

Én végül egy fulltömör Sigmát vettem, mert nagyon jó áron volt, de ha az nem lett volna, akkor valószínű valami 200 ezer alatti Dowinát vagy Yamahát veszek.

Ennyiért már kapsz Martint is, vagy a Sigma top gitárjait is .
De ha tudod mindenképpen próbáld ki előtte...

Ennyi pénzért már nem ad rossz gitárt egyik gyártó sem, és legalább a vágyott márkanév van rajta. Ott a Martin jóárasított márkája, a Sigma, nekik is van 300+ ezres gitárjuk, nem hiszem, hogy ugyanabban a kategóriában lenne minőségbeli különbség a Sigma és a Martin között. Legfeljebb a jövőbeli értéktartásukban lehet nagy különbség (így vettem én a ~300 ezres Sigmám alig használtan 140-ért).

Ezeknél nekem már minden csak a hangszínen, játékérzeten és az illaton múlik, a Guildeknek nagyon más hangja van, én nagyon szeretem. Az illata is teljesen más minden márkának, gondolom más típusú faragasztót használnak. Ha korlátlan forrásom lenne, kéne egy Martin 000-28EC, Guild D-55, Gibson Hummingbird és mondjuk egy Taylor 514CE is. Meg jó lenne felnőni hozzájuk játéktudás tekintetében is.

Szerintem ebben nincs igazad.
A Sigma magasabb árú gitárjai megközelítik a Martin minőségét.
A Sigma semmiképpen sem egy olcsó másolat, minőségi gitárjai vannak 70K-tól 300 feletti árig...
Ha a Gibson túl drága ott vannak az Epiphone Masterbuilt gityói.
A Guild jó választás lehet mindenképpen.

Mint írtam leginkább a Martin alsó kategóriás gitárjaira gondolok, illetve a Taylor alsó kategóriás darabjaira stb.

Ügye a Sigmát azért nem vettem feltétlenül egy kalap alá a Martinnal mert ha jól rémlik valamikor a 2000-es években leállt a Martin a gyártásukkal és valamilyen külsős kezdte újra a gyártását és vásárolta meg a jogot, hogy a Martin neve alatt árusíthassa. Persze ne érts félre inkább vennék egy felső kategóriás Sigmát mint a legolcsóbb Martint.

Az Epiphone gitárok sem rosszak a consensus szerint természetesen, de semmi extra. Sokszor pont ez az előnyük, viszonylag azonos minőséget képesek elérni bármelyik modellt veszed, bármelyiket fogod ki.

Martin fronton viszont értesüléseim szerint a zászlóshajók, illetve a 1, 15, 16 és a hasonló árú modellek azok amik hozzá a szintet. Taylornál is hasonló a helyzet.

De vannak érdekes gyártók, például a Yamaha ami szinte bármihez nyúl minőségi terméket állít elő ( a maga kategóriájában), nem hiába ajánlják annyian.

Engem a Guild az anyaghasználat miatt fogott meg leginkább - kevés olyan gitár van ebben az árkategóriában melynél tömör a fedlap, az oldallap és a hátlap is.

Egyedül a Seagull Maritime van amiről még hallok, hogy teljesen tömör. Sajnos a fórumon kevés embernek van ezzel tapasztalata, pedig az, hogy Kanadában készül, kanadai fából, kézzel eléggé vonzó a mai futószalagos, Made in China világban, ahol ki tudja milyen anyagokból készülnek a gitárok. Nem hiába festik állandóan az olcsóbb kategóriás gitárokat, így elfedvén a gyenge minőségű anyagokat.

De persze, ne érts félre, van létjogosultsága ezeknek a gitároknak is, csak annyit szerettem volna ezzel mondani, hogy én személy szerint szívesebben nézelődöm olyan irányba ahol nem a márkát kell megfizetnem. Ami nyilván egy rendes Gibsonnál már nem jön úgy ki de az alsó kategóriában igen.

Mert ha a Seagull és a Guild képesek teljesen tömör testtel, és minőségi anyagokkal, igényesen dolgozni akkor csak egyetlen magyarázat van amiért mondjuk egy Epiphone nem hozza ezt a szintet azonos áron, ez pedig a márkanév felára.

De ismétlem, ez nem teszi őket rossz hangszerekké, mindössze számomra nem feltétlenül számít a név, nem elsődleges.

[ Szerkesztve ]

Gentleman, you had my curiosity, but now you have my attention.

Első körben menj el valami komolyabb hangszerboltba (akár külföldön), vagy majd a Music Expora, és próbálj ki sokat, mert katalógus alapján nehéz megtalálni a tökéletes gitárt. Én annak idején a Cortokkal szemeztem, de nem volt kényelmes nekem a nyakuk, hiába szóltak szépen. 200 ezer környékén már lehet kapni fulltömör gitárokat is kis szerencsével, bár a legtöbb még csak tömörfedlapos lesz.

Pár éve kerestem komolyabb dreadnought gitárt, élőben szimpatikusak voltak a Yamahák és a Sigmák, de a Dowina felé is húztam látatlanban. Aztán felülírt mindent, mikor találtam egy fulltömör rózsafa hátú Sigmát 140-ért.
Azóta láttam egyszer egy szép zebrano Dowinát olcsón, azóta is bánom kicsit, hogy nem gazdagítottam vele a gyűjteményt, de úgysincs időm gitározni.

Amúgy a különböző formákat is érdemes kipróbálni, következőnek én dreadnought helyett grand auditorium jellegűt vennék például, nagyon tetszett egy, amit próbáltam.

Üdv!
Jaja, Muzikertől rendeltem már számtalanszor, sose volt gond. Volt mikor másfél nap alatt hozták.
Marha jó a CD140, nagyon érezni a tömör fedlapot.
Az elektronikája is király kierősítve (Fishman), próbáltam úgy is.
Este dobok privátba pár képet, meg youtube coverünk van fennt 2 vele asszem .
Cimbi is vett 1 tömör fedlapos Sigmát, más a hangzás mint előtte a 2 kis olcsó akusztikon (Squier és egy Cort)

Esetleg Sigma?
Mondjuk sima kausztikus, tömör fedlappal:
http://www.kisshangszer.hu/termekek/adatlap/si-dm-st
vagy 80k fölött, elektronikával: http://www.kisshangszer.hu/termekek/adatlap/si-000me-plus1
Azt sajnos nem tudom, hogy raktárról van-e, vagy mennyit kell várni.

Yamaha FS800-as széria vagy Sigma 000 széria.

Romani ite domum!

Beállítás után jó lesz az is. Én is küzdöttem a Sigmámmal, mikor megvettem, nagyon magasak voltak a húrok, Eastman kolléga is megjegyezte, mikor kipróbálta, hogy küzdeni kell minden hangért, cserébe nagyon jól szól.
Aztán nagy nehezen szereztem hozzá való imbuszkulcsot, beállítottam a nyakát és majdnem ugyanolyan puha lett, mint a jól bejátszott 19 éves régi Squier akusztikom. Plusz nehezítés, hogy jóval nagyobb a teste is, itt látszik, a távolabbi a Squier.

Ez milyen Sigma?

Bocs, Moleman-ek akartam.

[ Szerkesztve ]

Köszi. Van egy hasonló Sigmám, ugyanígy rózsafa a hát és oldallapja.

[ Szerkesztve ]

Az igen!

Szép darab lehet. Jó, hogy előkerült a téma, így listára tettem a Sigmát is.

[ Szerkesztve ]

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Ja bocs, én is ott vettem, csak keverem őket.

Akkoriban kipróbáltam nagyon sok gitárt kb 200 ezerig, Fender, Seagull, Cort, Yamaha, de magasan a Sigmák illettek a legjobban hozzám, már a 100 ezer körüliek is nagyon jók voltak. Egyedül a Dowina maradt ki a potenciális versenyzők közül, olyannal még nem volt személyes találkozásom.

...ahogy' látom, a Sigma márkára több a találat itt...

[ Szerkesztve ]

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Vannak bőven jobbak ennyiért. Néhány márka amire érdemes ránézni és tuti nem lősz vele mellé: Takamine, Dowina, Sigma.

Igen, akár jó is lehet. Nekem nagyon bevált a Sigma, de érdemes kipróbálni többfélét, mert hangra, nyakprofilra, kényelemre minden márka más, márkán belül már hasonlóak a hangszerek.
A használtpiacon sem árt körülnézni, nekem mázlim volt, ezt megkaptam gyakorlatilag újonnan (csak kipróbálva volt) kevesebb mint féláron. Előtte Yamahákat nézegettem, meg a Dowinát akartam kipróbálni, arra végül nem került sor.

[ Szerkesztve ]

Ezzel a Sigma-val én is szemeztem.
Valami felvételed róla amit meg is osztanál velünk?

[#47721 Ctrl+Alt~Del]: Örülök, hogy tudtam segíteni, nem gondoltam volna, hogy ekkora örömet fog okozni.

[Akusztikus szál]: Nekem azért jött az elhatározás, mert a villany gitárt lusta voltam rákötni mindig erősítőre, többnyire nem bedugva toltam, de úgy meg nem annyira hallottam ki a hibákat. Mellesleg az asszony is mindig rágta a fülem, hogy neki annak a hangja tetszik, aztán láttam a Kóródi Tomi megmutatta a Stageshop-ot, gondoltam elmegyek meglesem ha más nem egy Sigma-val fogok hazatérni, de a vezérhangya beindult aztán egyre jobban lőttem fel az ársávot, ami még belefér. Eddig csak 50 ezer Ft alatti gitárjaim voltak. Kipróbáltam sok mindent de meglett a szerelem gitár. Ha a kezembe veszem iszonyat jól kikapcsol a fejem és élvezem a hangját ahogy megszólaltatom.

Szia!

Nekem az a tapasztalatom, hogy a test miatt előbb érezhető kényelmetlennek mint a nyak miatt.
Próbáltam annó Sigma gitárokat, amikor az enyémet vettem akkor meg Eastmen-eket, Martin DJR10-E, Furch indigo, violet, meg blue szériát (mondjuk a Furch-oknak egyforma szerintem a nyakformája). Szerintem nyak ügyileg mindegyik kényelmes volt, a gitár forma viszont nagyon nem.

Hát ha van időm 1 sör mellett felütöm valamelyik csalamádét és próbálgatom a dalokat a Sigmán. Ha egyedül vagyok akkor Katana .
De mindkét gitár a falon lóg ha csak 5 percem van akkor is megfogom.Néha megnézek egy filmet akkor is a kezben van és ha más nem pentaton oda-vissza,vagy sika stb.Nagy tervek nincsennek ha a dallam visszaköszön pár akkordból már elégedett vagyok.A H7 meg egy tök jó akkord Ítélet helyett Em H7 C