Többször használtam már X100s + OC-E3 (koppintás, de jobb a talpa, mint az eredeti Canon kábelé, pláne, mióta lecseréltem a kontaktokat egy eredeti, 580II-ről leszedett talpéra) + 580EX II komból, fix blende, a vakun C.Fn5=3, azaz szenzoros vaku üzemmód (igaz, csak ISO1600-ig tekerhető, de ISO3200 meg följebb fejből is lehet szorozni-osztani kettővel a blendét), teljesen elégedett vagyok a kapott képekkel! Illetve EF-20, szintén kábelezve TTL (vagy plafontól).
Azzal, hogy gyakorlatilag kihagyták a hardverből az akku-visszajelzést, már kezdek megbékélni, de attól rendszeresen agyalapi rángógörcsöt kapok, ha (1) rátolok egy TTL sajátrendszerű vakut a gépre (2) majd ezt a vakut bekapcsolom, akkor feltételezem, hogy elég ráutaló magatartást hajtottam már végre, hogy tényleg vakuval akarok fotózni. Nem, Fujiéknál külön be kell még kapcsolnom, hogy most akkor a vaku legyen Forced Flash, illetve utána nem elég csak lekapni a gépről, hanem megintcsak ki is kell kapcsolni, mert a beépítettel villog tovább, pedig nem kéne. Ez már csak azért is zavaró, mert ha nem tolom rá kellően koppig az OC-E3-at, akkor nem hajlandó TTLvakuzni a külsővel, megintcsak készülnek a nyusziszemes ijedtarcos képek a beépített vakuval. Ja, és egy másodikredőnyszinkron-opciót lehet, hogy még el tudnék viselni valahol a menü mélységes bugyraiban, nem mindig vagyok híve a kondenzcsíktolásnak (mint a Naptól távolodó üstökösök).

Szerk.: most olvasom, hogy nemrég ezt már leírtam, de itthagyom, mert erről úgyis csak két embernek szoktam panaszkodni: a boldognak, meg a boldogtalannak...

[ Szerkesztve ]

... megy a csiga hazafelé ... (One World One Dream One More Thinkpad, Please [ o] )