Új hozzászólás Aktív témák

  • Zó
    senior tag

    Persze, ez nem vitás, csak azért nem mindegy, hogy 8 bitre sütnek el ilyesmit, 1 MHz mellett, vagy többször nagyobb erőforrás áll rendelkezésre...

    Igen, a hozzáférhetőségben egyetértünk, de attól tartok ez csak maréknyi embert érdekel igazán. Mario Kart 1-et amikor a fiam meglátta, tolt vele 1-2 kört, azt mondta, hogy apa én soha az életben nem szeretnék ezzel többet játszani. Az NSW2-es verziót nyilván nem kicsit többet pörgette. Eleve azt látom, hogy a legtöbbje ránéz a grafra és azt mondja ez túl régi, nem érdekel... esélyt se adnak.

    Meg a korábban általam említett Scarabeus (3D téma C64-en), akkor és ott zseni volt, ma meg már a műkedvelő C64 userek se indítják el, mert vannak addiktívabb és szórakoztatóbb címek a vasra dögivel.

    Homérosz érdekes példa, mert az Ody és az Ili azok kötelezők vótak' nekem, de megengedem, hogy már nem azok :D

    Nekünk akkor kegyesebb IT ticsőr' volt, mert volt persze tanulás, de ritkán volt, hogy nem engedett meg órán gamelést a vége felé, akár 10 percre. (Totál u.a. tanultuk, mint ti, viszont annyival megfejelném, hogy általánosban is volt már ilyen irányú oktatásban részem, ami szerintem ott és akkor azért nem volt kis szó, ott volt Plus/4, C64 és VTC.)

    Nekem Kiss Donát nagy favoritom (nagy koponya, remek stílus)... de amúgy jobban belegondolva, nagyon nagyon kevés a negatív, vagy antipatikus figura a hőskorból. Sajnos később, a 90-es években sokkal több wannabe arc lett, akikről inkább már tudni se akartam/akarok. Közülük nem egy és nem kettő pl. ki nem állhatta CoVBoy-t akinek pedig az egész nyomorult ország gamingje mocsok sokat köszönhet. (Zöme azért nem csípi CoVBoy-t, mert soha az életben senki mást nem adott csak saját magát.)

    Na... amiket felsoroltál ősclassic RPG-ket, azok pontosan meg is határozták a saját szűk körüket. Azért egy Ultimáért kevesebben tudtak őszintén rajongani, mint egy Contráért. No offense, de emlékszem azokra az arcokra, akik ezekbe a címekbe ott és akkor bele voltak buzulva és szerintem még ma sem láttak nőt, pedig eltelt közben lassan 4 évtized. Toltam én is ezekkel az ős RPG-kkel, volt ami végig is ment, de én egyszerűen nem tudok úgy visszagondolni a zömére, hogy kedves emlékek. K. sok volt benne a frusztráció, meg a játékosidegen megoldások, az időhúzás, meg sokszor nem tudtam, hogy bug miatt nem történik meg aminek kéne, vagy mert nem azt csinálom amit kéne.

    Azt a setét' foltomat még nem is említettem, hogy én sosem szerettem a Wolfensteint. Mindent készséggel elismerek amit jelentett, de olyan nagyon max 15-20 percnél sosem akartam vele több időt tölteni. Fárasztott a rengeteg üres helyszín, meg az n+1. u.o. szoldzsa, meg persze a PC speaker prüntyögése és ezen aztán az Adlib zajkeltők se emeltek sokat. Mire nekem AWE 32 ISA kártyám lett, a gépemen nem tűrtem el... tény, hogy ez már vastagon az X-Com korszak, tehát kb. 94.

    De ha már Wolf... eszembe jutott közben egy legenda Shadowcaster! NA AZ adta! Eleve az, hogy át tudtál alakulni, ha jól rémlik 3 formába és úgy tudtál nyomulni... zseni volt. John Carmacknak nyilván volt hozzá köze, hiszen a Wolf módosított Raven motorja futott alatta. És nem tudom rémlik-e, ha ismerted a stuffot, de bizony előbb jött, ki mint a Doom!

    The Incredible Machine! Váááááá... az mennyire alap volt! Ha most nem említed... évek óta eszembe se jutott, pedig hetekig elvoltam vele. Ma is vastagon megállja a helyét!

    Persze... ezért is álltam mindig több lábon, pont amit említesz: volt ami csak PC-n volt, ami csak konzolon.

    SNES-re sajnos nekünk nem telt, azt hiszem ezt már említettem... Pro 7, Sat 1-en láttam a reklámokat, a nyálam folyt a kijelzőn végig, de totál esélytelen volt. Persze akkora katasztrófának nem éltem meg, hiszen C64, Famicom NES és MD-val bőven ki lehetett ezeket az éveket tölteni és utána jött a 486-os vasam 93-94 körül.

    Vannak azért elég jó régi RPG-k, nyilván még inkább turbókocka volt az akkori közegük egy része, de én meg a BASIC-ben programozást tartottam szórakoztatónak. És sajnálom, hogy ott és akkor kimaradtak a régi RPG-k, de amellett, hogy nemjöttek szembe, az angol is akadály volt, mert az nekem csak harmadik idegen nyelv. Az Elvirában sem tudtuk, mit kellene csinálni. Mindenesetre a stratégiák és az RPG-k iránti vonzalmam meg volt, és a NES-em után nem újabb konzolra vágytam. A Mega Drive-ot is úgy próbáltuk, hogy tök jó, de nekünk inkább PC vagy Amiga kéne. (Hozzáteszem az időrend kedvéért, hogy akkor már kinn volt a Doom.)

    A konzoljátékos cikkeket akkoriban már vállvonogatva olvastam az 576-ban, ha már CoVboy, bár még Zolee volt a főszerkeszesztő, amikor kezdtem. Ennek ellenére később szerettem, amikor még benne voltak a konzolok is, de a 98-as szétválást az akkori PC-s és PS1-es játékdömping nagyon is igazolta. A nyomtatott lapok élménye is olyan, hogy a maiaknak kimarad, és azoknak is kimaradt, akiknek 10 éve Gamestar jutott már. Sőt nekem is kiamradt a CoV. Ez van, már nem hőskor van jó ideje.

    A Wolf 3D fasza, de a Doom mellett nagyon putri, ha utána is szívesen elő-elővettem. A Shadowcasterhez nem jutottunk hozzá, sőt csak pár éve hallottam róla először.

Új hozzászólás Aktív témák