Új hozzászólás Aktív témák

  • Crus
    addikt

    Batmanből az Arkham Asylumig csak az MD-s ment. De batmobilos és batwinges szekciók abban is voltak, szerintem a filmnek akkor majd minden adaptációjában próbálták ezeket elsütni, hiszen ugyanazt a sztorit követték, és ugyanazt az eszköztárat próbálták játékba átültetni.

    Halvány fingja nincs arról a példában szereplő Halo 1 vót' az első játékom zsurnalisztának, aki ezt nem élte át.

    Az a vicc, hogy ezeken 15 éve is röhögtünk, de most már ők szinte régi motorosok. Ez a korral jár, ettől még lehet nyitottnak lenni és ismerkedni a történelemmel. Ezért is tartom fontosnak a hozzáférhetőséget. Nem mondom, hogy minden fiatal fog olvasni olvasni Homéroszt vagy megnézi a Metropolist, de ezeket legalább a tágabb szakma is ismeri, és köztudatban is tartja. Számtechen, mondjuk, mi is DOS-t, Win 3.1-et, Paintet, Turbo Pascalt tanultunk - kivéve, ha a tanárnak dolga akadt, vagyos otthagyott minket elszabadulni. (Hint: voltak játékok is a gépeken.)

    Egyébként jó dolgokat írsz, Mérőt, mint Novotrade-alapítót hajlamos vagyok elfelejteni, a másik pedig teljesen új számomra.

    Bop'n rumble

    Osztálytársaktól sokat hallottam róla, mint legendáról, de akihez átjártam, neki nem volt meg. A földrajz kötött, a megye másik végébe nem mentem át órák után, de még hétvégén sem miatta.

    Ha megnézed, hogy 90-92 között milyen stuffok jöttek rá, nyilván találsz jelentősebb darabokat, de 93-tól durvult be keményen a buli.

    De azért Wizardry 7, Ultima 7, Ultima Underworld, Eye of the Beholderek (illetve az SSi ontotta magából a D&D-licencelt játékokat, pontosabban azokat is), Wolfenstein 3D, Civilization, rakat kalandjáték, szimulátorok (Steel Thunder, Red Baron stb.), Sim City, Test Drive, Street Rod, The Incredible Machine stb. Ezen nagyja DOS-exkluzív vagy -fókuszú, de ami esetleg jobb is votl Amigán, az konzolon attól még nem létezett. Meg hát mennyire fair úgy nézni, hogy a SNES és az MD kínálatát összeöntjük. Mondom, műfajfüggő volt, pl. szimezni PC-n lehetett világba, konzolon meg gyakorlatilag egyáltalán nem. RPG-knél ugye preferncia kérdése volt, nyugati RPG PC vagy home computer kellett, FF-re Nintendo, Phantasy Starra, Shining Force-ra MD, bár azt se tudom, mennyi volt ezekből akkor nyugati nyelven, ez még az FF-nél sem volt mindig alap.

    És eközben a SNES csak 92-ben jutott el Európába (amikor PC-n már pörgött a CD), Mega Drive legalább már 90-ben. Ez egy átmeneti korszak volt, 93 hívható átfordulásnak, de volt már finomság bőven.

    Persze, ez nem vitás, csak azért nem mindegy, hogy 8 bitre sütnek el ilyesmit, 1 MHz mellett, vagy többször nagyobb erőforrás áll rendelkezésre...

    Igen, a hozzáférhetőségben egyetértünk, de attól tartok ez csak maréknyi embert érdekel igazán. Mario Kart 1-et amikor a fiam meglátta, tolt vele 1-2 kört, azt mondta, hogy apa én soha az életben nem szeretnék ezzel többet játszani. Az NSW2-es verziót nyilván nem kicsit többet pörgette. Eleve azt látom, hogy a legtöbbje ránéz a grafra és azt mondja ez túl régi, nem érdekel... esélyt se adnak.

    Meg a korábban általam említett Scarabeus (3D téma C64-en), akkor és ott zseni volt, ma meg már a műkedvelő C64 userek se indítják el, mert vannak addiktívabb és szórakoztatóbb címek a vasra dögivel.

    Homérosz érdekes példa, mert az Ody és az Ili azok kötelezők vótak' nekem, de megengedem, hogy már nem azok :D

    Nekünk akkor kegyesebb IT ticsőr' volt, mert volt persze tanulás, de ritkán volt, hogy nem engedett meg órán gamelést a vége felé, akár 10 percre. (Totál u.a. tanultuk, mint ti, viszont annyival megfejelném, hogy általánosban is volt már ilyen irányú oktatásban részem, ami szerintem ott és akkor azért nem volt kis szó, ott volt Plus/4, C64 és VTC.)

    Nekem Kiss Donát nagy favoritom (nagy koponya, remek stílus)... de amúgy jobban belegondolva, nagyon nagyon kevés a negatív, vagy antipatikus figura a hőskorból. Sajnos később, a 90-es években sokkal több wannabe arc lett, akikről inkább már tudni se akartam/akarok. Közülük nem egy és nem kettő pl. ki nem állhatta CoVBoy-t akinek pedig az egész nyomorult ország gamingje mocsok sokat köszönhet. (Zöme azért nem csípi CoVBoy-t, mert soha az életben senki mást nem adott csak saját magát.)

    Na... amiket felsoroltál ősclassic RPG-ket, azok pontosan meg is határozták a saját szűk körüket. Azért egy Ultimáért kevesebben tudtak őszintén rajongani, mint egy Contráért. No offense, de emlékszem azokra az arcokra, akik ezekbe a címekbe ott és akkor bele voltak buzulva és szerintem még ma sem láttak nőt, pedig eltelt közben lassan 4 évtized. Toltam én is ezekkel az ős RPG-kkel, volt ami végig is ment, de én egyszerűen nem tudok úgy visszagondolni a zömére, hogy kedves emlékek. K. sok volt benne a frusztráció, meg a játékosidegen megoldások, az időhúzás, meg sokszor nem tudtam, hogy bug miatt nem történik meg aminek kéne, vagy mert nem azt csinálom amit kéne.

    Azt a setét' foltomat még nem is említettem, hogy én sosem szerettem a Wolfensteint. Mindent készséggel elismerek amit jelentett, de olyan nagyon max 15-20 percnél sosem akartam vele több időt tölteni. Fárasztott a rengeteg üres helyszín, meg az n+1. u.o. szoldzsa, meg persze a PC speaker prüntyögése és ezen aztán az Adlib zajkeltők se emeltek sokat. Mire nekem AWE 32 ISA kártyám lett, a gépemen nem tűrtem el... tény, hogy ez már vastagon az X-Com korszak, tehát kb. 94.

    De ha már Wolf... eszembe jutott közben egy legenda Shadowcaster! NA AZ adta! Eleve az, hogy át tudtál alakulni, ha jól rémlik 3 formába és úgy tudtál nyomulni... zseni volt. John Carmacknak nyilván volt hozzá köze, hiszen a Wolf módosított Raven motorja futott alatta. És nem tudom rémlik-e, ha ismerted a stuffot, de bizony előbb jött, ki mint a Doom!

    The Incredible Machine! Váááááá... az mennyire alap volt! Ha most nem említed... évek óta eszembe se jutott, pedig hetekig elvoltam vele. Ma is vastagon megállja a helyét!

    Persze... ezért is álltam mindig több lábon, pont amit említesz: volt ami csak PC-n volt, ami csak konzolon.

    SNES-re sajnos nekünk nem telt, azt hiszem ezt már említettem... Pro 7, Sat 1-en láttam a reklámokat, a nyálam folyt a kijelzőn végig, de totál esélytelen volt. Persze akkora katasztrófának nem éltem meg, hiszen C64, Famicom NES és MD-val bőven ki lehetett ezeket az éveket tölteni és utána jött a 486-os vasam 93-94 körül.

Új hozzászólás Aktív témák