Felkeltem. Nem tudok aludni.. Baromi rossz dolog, mikor hajnali 5 körül fekszel le, és délután 3-4 óra körül kelsz föl.
Sosem voltam egyébként ilyen lusta, ez a mellkasi fájdalmak miatt van. Baromira megváltoztatott már most. Érzem. Sajnos azt gondolom, ezt a párom sem nagyon hiszi el, amit átélek. A sok kórházi bent létem alatt egyet biztosan megtanultam: Hogy nem akarom, hogy sajnáljanak. Nem tudom miért, de mióta beteg vagyok, egy senkinek érzem magam. Nem tud semmi lekötni, csak a PC-m. No, meg persze a család, de van sokszor, mikor fájdalmaim vannak, nem érdekelnek ők sem. Nem tudom miért. Talán mert mikor ezzel küszködök, mihamarabb túl akarok lenni rajta. Márpedig ha túl akarok lenni rajta, akkor vagy lefekszem aludni, vagy elfoglalom magam a gépemmel. Elkényelmesedem, és reménykedem benne, hogy elmúlik.
Hát nem nagyon szokott, de egy próbát mindenképpen megér.
Előző írásomban ígértem, hogy írni fogok nektek, a hardveraprós múltamról.
Sajnos, mikor először itt voltam, nem tudtam mi ez az oldal. Mi ennek az oldalnak a szépsége, a varázsa. Minden itt van, ami érdekel. Szinte ez nekem a média. Nem szoktam televíziót nézni, sem rádiót hallgatni.
Elkövettem pár hibát, és végül kicsaptak az oldalról. Nem, nem vertem át senkit, és nem is állt szándékomban sosem. Csupán akkoriban, egy töketlen srác voltam, aki nem tudta/nem akarta felfogni a modik üzeneteit. ( Ezúton sajnálok mindent, a sok kellemetlenséget )
Nekem nagyon sok üzletem volt már itt, és soha, senkit sem vertem át egy forinttal sem. Valahogy nem tudnám ezt megtenni. Volt már üzletem itt olyanokkal, akik pénzesek, és jómódúak, de volt olyannal is, aki szegény. Biztos voltam benne, hogy ő is az utolsó pénzéből vásárolja meg magának az adott hardvert, és szeretné kiélvezni, amíg van rá ideje/türelme. No igen. Én is így vagyok/voltam/leszek..
A holnapi nap megyek az orvoshoz, beszámolni neki mik a fejlemények, és hogy adjon utazásit, mert mennem kell Szolnokra a rehabra, mert le szeretném magam százalékoltatni egy időre, míg meg nem műtenek. Aztán meg időpontot kérni Debrecenbe a mellkassebészetre. Sok orvos azt tanácsolta nekem, hogy ha tudom mindenképpen essek át egy műtéten, mert ez kell. Én is belegondoltam: Ha 2010 óta vannak ezek a panaszok, akkor ugyan mi lesz ha öregedni fogok? Egyre rosszabb ebbe belegondolni is.
Nagyon reménykedem benne, sikerül leszázalékoltatnom magam, egy időre, míg meg nem gyógyulok.. Aztán szeretném tovább fejleszteni az angolomat, illetve sok tervem van.
De ez így a jó, nem?
Azt hiszem elég volt mára ennyi, meg kell próbálnom aludni, nemsokára kelhetek.
Intel Haswel i5 Feel the Real Power !