Na most a harmadik:
Nézzük mi fog történni:
Az alsó m(2) tömegüü deszka elkezd mozogni v0 sebességgel, Ezt a mozgást két súrlódás fogja fékezni, egy ''alsó'' F(s2)=u2*[m(1)+m(2)]*g, és egy ''felsöö'' F(s1)=u1*m(1)*g, ezek, mivel péthuzamosak és azonos irányúak összeadódnak.
Nyilván az alsó deszka mozgásba hozza a felsööt is a ''felsöö'' súrlódás miatt. Ez akkor nem fog leesni, ha a felsöö, és az alsó deszka által a mozgás során megtett út kisebb, vagy egyenlöö mint L/2, mivel a homogén deszka tömegközéppontja pont a felénél van.
Igazából az számít, hogy mikor az alsó megáll, akkor a felsöö közepe, még rajta legyen, utánna a felsöö még tovább fog mozogni, de már egyre inkább ''rámozog'' az alsóra, tehát számunkra már nem érdekes.
[ Hacsak nem fog túlfutni rajta ami itt nem fordulhat elöö, hiszen csak akkor fordulhatna elöö, ha hatalmas tapadási, és nagyon kicsi csúszási súrlódás lenne, de itt nem bontják szét (szerencsére). ]
Bontsuk szét a mozgásokat, tekintsük úgy, hogy az alsó v0 kezdöösebességgel a2 lassulással mozog s2 úton ''t'' idöö alatt, a felsöö pedig nulla kezdöösebességgel a1 gyorsulásal s1 úton szintén t idöö alatt.
Az alsó deszka( a földhöz képest) s2=a2/2*t*t utat tesz meg a megállásáig, a felsöö pedig
s1=a1/2*t*t, ha s2-s1 kisebbegyenlöö mint L/2, akkor rajtamarad.
a2=[F(s1)+F(s2)]/m2
a1=F(s1)/m1

El kel mennem enni, utánna átgondolom, és folytatom