Tudod a kérdésed hasonlít XII. Lajos francia király egykori tudományos felvetésére;
Miszerint miért van az, hogy ha egy tartályba ami színültig tele van vízzel, beteszünk egy akár milyen nagy élő halat, a víz a tartály falán a víz mégsem folyik ki. Pénzdíj 300 arany, és jöttek a tudományos elvont, a fluidumok rejtett tulajdonságait kihasználó csavaros magyarázatok, míg valaki föl nem vetette, próbáljuk ki...! És lőn csodálkozás, a színültig vízzel teli edényből bizony kicsordult a víz, amikor belé helyezték az akármilyen nagy élő halat. Szóval a bepumpálás nem állandó. Ha te állandósult P1 nyomással létrehoztál egy ''v1'' sebességgel mozgó vízoszlopot,egy A1 keresztmetszetű csőben, akkor annak elöl haladó vonulata midőn eléri az A2 szűkebb cső bejáratát, bizony lelassítja a mögötte haladó vízoszlop sebességét. 2 eset lehetséges. Növeled P1 nyomást P2-re, és akkor a továbbiakban állandósult P2 nyomás esetén továbbra is V1 marad az A1 keresztmetszetű csőrészben a folyadék sebessége. A2 szakaszon meg persze több a sebesség, ehez energiát (P2-P1) nyomástöbblet(*térfogat) szolgáltat. Második eset, hogy P1 nyomás nem nő, ekkor azonban mihelyt a folyadék frontvonulata elérte a szűkületet, a továbbiakban belassul az áramlás. A felvetésben a tévedés ott van, hogy hallgatólagosan azt tételezi fel, hogy az úgynevezett állandósult Px nyomás hatására létrejött Vx sebesség az A1 térfogatrészen nem változna,( pedig hát nőne,) ha a szűkületet megszüntetnéd...


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.