Én vagyok teljesen hülye, vagy ez a 600 kalóriás diéta alapból 800?

'Micsoda nyűg" by Rest (FA Brotherhood) │ Szarkazmus valószínűsége: 70%

Na de ezt írják már az elején.

"The diet was predominantly based around:
Optifast meal replacement sachets, which provided 75% of the calories (600 cals)
The other 200 calories came from non-starchy vegetables."

Az 800. Nem mintha számomra ez működőképes lenne a +200 kalóriától, csak fura.

'Micsoda nyűg" by Rest (FA Brotherhood) │ Szarkazmus valószínűsége: 70%

Idézet a Xanax betegtájékoztatójából:
"A Xanax tabletta hatóanyaga, az alprazolam egy triazolo-benzodiazepin típusú vegyület, amely szorongásoldó, nyugtató-altató, izomlazító és görcsgátló hatással rendelkezik."

Ahogy írtam, minden benzodiazepinnek ugyanaz a hatásspektruma. A biológiai féléletidejük különbözik (vagyis, hogy meddig hat/menniy idő alatt ürül ki), esetleg abban lehetnek különbségek, hogy egyik vegyületnek ilyen hatása tűnik a tapasztalatok alapján kifejezettebbnek, a másiknak meg olyan. De ezzel óvatosan kell bánni, mert ez valószínűleg részben egyénfüggő is, mivel elvileg az összes benzodiazepinnek ugyanaz a dolog a target fehérjéje, egy úgynevezett GABAa recepor (+/- egyéb targeteek is lehetnek, de ezekről még keveset tudunk). Tehát papíron, "hivatalosan" minden benzodiazepin szorongáscsökkentő, altató, görcsgátló és izomrelaxáns hatású gyógyszer. És még félhivatalos szinten sincs a megnevezésekben olyan bontás, amire utalsz, a félreértések elkerülése végett, mert a potenciális hatásaik ugyanazok lehetnek. Nyilván a pácienseknek laikus szinten szoktak magyarázni, szóval én nem vonom kétségbe, hogy neked valaki "hivatalosan" szorongáscsökkentőnek nevezte a Xanax-ot. De a valóság ettől még a fenti.

"A kettő közt (ezt már orvos mondta) az a különbség, hogy az altató elvileg jóval rövidebb ideig hat, hamarabb kiürül a szervezetből, a szorongás csökkentő hatása tovább tart. (Nem keresem a logikát, hogy akkor miért voltam álmos az altatótól napközben és miért nem a xanaxtól)"

Pedig lehet kellene, mert ez így pont hülyeségnek tűnik. Persze azért ilyenkor én mindig azt mondom, hogy szeretném hallani a szó szerinti magyarázatot az orvostól, mert saját tapasztalatok alapján amit az orvos elmond, aztán meg amit később a beteg ebből megjegyez/értelmez/visszamond, sokszor lényegi dolgokban tér el egymástól. Persze NO OFFENSE, ez valahol természetes is (gondolom), mert szerintem intelligens embereknél is megfigyeltem ezt, szóval most nem degradálni aakarom a te értelmi képességeit pusztán ennyi alapján (és persze még mindig ott van a lehetőség, hogy ilyen hülyén mondta el az orvos...sajnos).

A lényeg az, hogy a rövid féléletidejűeket használják elsősorban altatóként (pl. midazolam, meg a Z szerek - zoplidem, zaleplon...ezek mind hatóanyagok természetesen), mert szorongáscsökkentésre a hatástartamuk alapján nem kényelmesen használhatóak.

A közepes hatástartamúakat használhatják altatásra meg szorongáscsökkentésre is (ide tartozik az alprazolam (Xanax) is). A hatás ahogy írtam korábban is, jelentős részben dózisfüggő. Persze a szorongáscsökkentő dózisnak is van elalvást segítő hatása (ha nem is kifejezetten altató hatású - ahhoz magasabb dózis kellene), úgyhogy ezeket szeretik a legjobban olyan betegeknél akiknek NEM kifejezetten CSAK az elalvással van gondjuk . Az előny jellemzően ennél a dózistartománynál az, hogy napközben nem vagy zombi tőle, vagy legalábbis nem annyira. Ez persze egyénfüggő is, ezért kell játszani sokszor a hatóanyagokkal/dózisokkal.

A hosszú féléletidejűeket (pl a jól ismert diazepam) elsősorban szorongásgátlásra használják, altatóként nincs értelme használni őket, mert a hatásidejűk jóval túlnyúlhat az 8-10 órán, vagyis ettől garantáltam zombi leszel napközben is, ha nem a legminimálisabb dózisban szeded.

Lehet te utóbbiból kaptál neked nem megfelelő dózisban. Mindenesetre az altató/szorongásgátló hatás olyan tekintetben nem bontható ketté, hogy "gyorsabban kiürül, de a szorongáscsökkentő hatása tovább tart". Ha már kiment a szervezetedből a gyógyszer, nincs semmilyen konkrét hatása. Az természetesen viszont igaz, hogy a szorongásgtló hatás mindegyik gyógyszernél tovább tart, mint az altató hatás, mivel utóbbihoz a magasabb dózis kell, vagyis egy ilyen gyógyszernek olyan vérkoncentrációnál még lehet szorongásgátló hatása, ahol már nincsen kifejezetten altató hatása.

"Hozzászokás/függőség: a kettő, úgy vettem észre, valahol együtt jár. Először csak az volt feltűnő, hogy már nem segít elaludni, később már egyéb problémákat is okozott, amire jött, hogy akkor növeljük az adagot. A vége az volt, hogy a napi egy .25-ös szép lassan felkúszott 3x.5-re."

Hát ha tolerancia megjelenésekor folyamatosan pumpálják a dózist felfelé, akkor persze, hogy előbb-utóbb a függőség is megjelenik. De attól ÖNMAGÁBAN, hogy valakinél tolerancia alakul ki, még nem lesz függő is egyben, előbbiből nem feltétlen következik utóbbi (csak akkor, ha a válasz a folyamatos dózisemelés az orvos részéről). Sajnos sok betegnél ez amúgy elkerülhetetlen.

"a feledékenység, lelassult gondolkodás stb. mind a gyógyszer miatt vannak, nem a cukorbetegség következményei.
Itt jött képbe a függőség: kb. három hónap alatt, elég kellemetlen dolgokat átélve (zsibbadások, szívritmus zavar, szédülés stb.)"
Hát nemtom, ezek jól ismert mellékhatások, cukorbetegségnek valami súlyos előrehaladott állapotban lehetnek esetleg ilyen mellékhatásai (tudtommal), a vascularis károsodások miatt. "Érdekes", hogy akárki is nézett rá a papírjaidra, nem egyből a gyógyszerre gondolt...ejnye.

Nem azok a kifejezetten jellemző elvonási tünetek, amiket írsz, de "belefér a pakliba" (bár szivritmus zavar az szerintem így látatlanban inkább szívritmus zavar érzés volt nálad, mint konkrét, EKG-val diagnosztizált ritmuszavar). Az biztos, hogy nagyon nem lehet kellemes. Sokszor azok a tünetek jönnek vissza, amik ellen anno elkezdték szedni a gyógyszert, csak hatványozottabban. Innentől kezdve a kör bezárult. Persze ahogy írtam, sajnos sok beteggel nem lehet mást kezdeni bizonyos körülmények miatt, mint egy életre a gyógyszer rabjává tenni. Örülök, hogy nálad sikerült elhagyni.

"És nagyon nem ajánlom senkinek, hogy ilyesmit kérjen a háziorvostól. (Van aki a beteg kérésére felírja)"
Ezzel én is így vagyok. A benzodiazepinek megfelelő dózisban és megfelelő korlátozásokkal használva kiváló gyógyszerek, de sajnos könnyen el tud szaladni a csikó. Úgyhogy én is csak azt tudom tanácsolni, hogy ne a gyógyszer legyen az első próbálkozás a probléma kezelésére.

[ Szerkesztve ]

I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando

"Elalvással kapcsolatos gondokat itt nem említenek."

Nincs is rá szükség. Az alvással kapcsolatos panaszok jellemző tüneteit képezik a depressziónak, vagy a szorongásos zavaroknak. Az alvászavar általában egy tünet, nem önálló betegség. A benzodiazepinek hatásosak lehetnek akkor is, amikor az alvászavar nem valaminek a tüneteként jelentkezik, viszont ilyen kezelési indikációjuk nincsen, a potenciális mellékatásaik és a dependencia veszélye miatt. A betegtájékoztatón ezért nem szerepelhet a "következő betegségek esetén alkalmazható" listán pl. az Insomnia, mint önálló entitás (annak ellenére, hogy altató hatású gyógyszerek)

A Zopigen hatóanyaga zopiclon. Ez is egy Z betűs szer, a hosszabb féléletidejű. De ez valójában nem benzodiazepin. Na itt most jogosan mondhatod, hogy akkor magamnak mondok ellent. Ez így is van, de csak azért, mert CSALTAM: én is leegyszerűsítettem a dolgokat korábban, mert nem lett volna értelme ilyen szinte belemenni a témába, plusz nem volt kevdem ennyit írni. Nade, akkor közeledjünk jobban a valósághoz:

A Z betűs szereket (zolpidem, zaleplon, zopiclon) a benzodiazepinek közé szokták sorolni az egyszerűség kedvéért, de ez csak félig meddig helyes a hatásspektrum alapján, kémiai szerkezetüket tekintve meg egyáltalán nem, mivel kémiai szerkezetüket tekintve NEM benzodiazepinek. Viszont ugyanúgy a GABAa receptoron hatnak, de nem feltétlen ugyanazokon a GABAa receptorokon, és nem feltétlen ugyanolyan affinitással. Ez így eléggé hülyeségnek tűnik? Oké, ha csak ennyit írok, akkor annak is tűnhet, megintcsak teljesen jogosan. Az újabb látszólagos ellentmondás feloldása érdekében még jobban mélyíteni kell a magyarázat szintjét.

A GABAa receptor valójában nem egy egységes struktúra a szervezetben. Ez a receptor egy 5 alegységből álló fehérjekomplex, az alegységek lehetnek alfa, béta, gamma, delta stb. Ezek az alegységek különböző kombinációkban alkothatják a tényleges receptort. A különböző hatásokat (szorongáscsökkentés/altatás/görcsgátlás/izomrelaxáns hatás) úgy tűnik az befolyásolja, hogy elsősorban melyik alegységhez van nagyobb affinitása a gyógyszernek. A szorongásgátló hatásért a kutatások alapján úgy tűnik hogy a béta alegységhez való kötődés a felelős, míg az altató hatásért az alfa alegységhez való kötődés. Namost, úgy tűnik, az IGAZI benzodiazepinek szinte mindegyik alegységhez kötődnek valamilyen affinitással, ezért minden igazi benzodiazepinnek ugyanaz a POTENCIÁLIS hatásspektruma. Bár a tényleges hatásokban lehetnek az egyes gyógyszerek között különbségek (erre írtam, hogy a tapasztalatok alapján egyik másik ilyen gyógyszernek kifejezettebbnek találták az altató, vagy szorongáscsökkentő hatását, ami a fentiak alapján, teljesen érthető), ugyanakkor ez részben egyénfüggő is, ezért kell óvatosan bánni a tapasztalatokkal.

A kivételt a Z betűs szerek alkotják, melyek ahogy írtam fentebb, nem igazi benzodiazepinek. Kémiailag biztosan nem, hatásukat tekintve sem teljesen. A GABAa receptorhoz kötődnek ugyan, de úgy tűnik a kutatások alapján, hogy kifejezetten nagy affinitásuk van az alfa alegységhez (altató hatás), a többi alegységhez való affinitásuk meg meglepően kevésve. A klinikai tapasztalatok ezt alátámasztják. A Z betűs szereknek ugyanis görcsgátló vagy izomrelaxáns hatásuk szinte egyáltalán nincs, szorongásgátló hatásuk is sokkal alacsonyabb mértékű szokott lenni, mint egy igazi benzodiazepiné.(Cserébe függőség, pontosabban az elvonási tünetek, szorongás, nyugtalanság, és meglepő módon, fokozódó alvászavaros panazsok is sokkal ritkábban alakulnak, mint az igazi benzodiazepinek esetén): Ez az oka annak, hogy a Z betűs szereket szinte kivétel nélkül csak altatásra használják, "csak" altatóként emlegetik.

A Z betűs szerek tehát nem alkalmazhatók depresszióban, szorongásos állapotokban, mert ezeken a betegségeken nem nagyon segítenek, max az alvászavaros, ezekkel a betegségekkel jellemzően együttjáró panaszokat kezelik. A betegtájékoztatón ezért nincsenek is felsorolva ezek. Viszont mivel szinte csak altató hatásuk van, ha az alvászavar mint önálló entitás, és nem pedig mint tünet jelentkezik, ezek engedhetőek meg a leginkább. Ezért írják a betegtájékoztatón az álmatlanságot, mint kezelési indikációt (nem vizsgálva, hogy lényegében van-e valami az alvászavar mögött, vagy nincs). Viszont nem véletlen csak rövid távon használhatóak, mivel a súlyos alvászavarokat mindig alaposan ki kell(ene) vizsgálni.

Mivel amúgy a zopiclon (Zopigen) a leghosszabb hatású Z betűs szer, nem meglepő, hogy napközben problémáid voltak a szedése miatt. Nem értem igazából, hogy miért ezt írták anno fel neked, miért nem a rövid hatásúakközül valamelyiket (lehet ez sokkal olcsóbb, mint a másik kettő).

"Ritmuszavart konkrétan a vérnyomásmérőm is jelezte több alkalommal, szóval az biztosan volt valamilyen mértékben és lehet, hogy csak véletlen egybeesés, de akkor jelentkezett ilyen durván, hogy a mérőm is észrevette, mikor leszokóban voltam a Xanaxról."
itt mire gondolsz, hogy jelezte a mérő a ritmuszavart?

[ Szerkesztve ]

I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando