Gondoltam egy elméletre ami talán jó lehet, de az is lehet hogy hülyeség.
Mi van akkor, ha mondjuk a lenn élők szervezetében vagy környezetében van egy olyan tényező (egy ideg, sejt, anyag... bármi) ami akkor változik meg, ha a Vénusz közel kerül a földhöz. Lehet olyan hatása ami akkor érvényesül (még ha egészen parányi is) amikor egymás mellett elhaladnak?
Mert ha tudom a vénusz és a nap sebességét, akkor abból már kiszámolhatom hogy földi idő szerint milyen ciklusokban megy végbe az együttállás.
Nos? Vélemény?

"War... war never changes"

Hűha! Érdekes! Nagyon.
Első kérdésem, hogyan látnak ott 35km mélyen? Gondolom oda a nap már nem süt be. Vagy ultrahanggal "látnak"? És arra gondoltál, hogy kb mekkora hőmérséklet uralkodik 35km mélyen? Mert szerintem elég brutál magas.

No de visszatérve a kérdésre. Az időt ahogy mondod valamihez viszonyítani kell. A fizikában a hivatalos megfogalmazás az univerzum entrópiájának növekedése. De jól megfogalmaztad a lényeget, valamihez viszonyítani kell. Ezért is kérdezem, hogy hogyan "látnak" odalent. Mit tudnak mihez viszonyítani.
Az időről elmélkedtem pár hete egy bejegyzésben. -> [link] ha gondolod fusd át, de sz.tem választ ebből se fogsz kapni.
Szóval viszonyítani mindig ahhoz tudunk amit képesek vagyunk érzékelni / mérni. Nyilván mivel kifejlődő fajról van szó első körben a mérést el is vethetjük. Viszont mivel ez a te kitalált világod, neked kéne tudni mihez képesek viszonyítani.

De az ár-apály dolog nem lenne hülyeség! A Hold ~ 385.000 km-re van, szerintem az a plusz 35km nem számít a gravitációnak. Valószínű tehát befolyásolná azokat a lávatengereket ha nem túl nagy a sűrűsége / fajsúlya.

Upsz, bocsi a duplázásért... kicsit lassú a böngészőm

[ Szerkesztve ]

"War... war never changes"

Természetesen igen.
Ezeknél jóval aprólékosabb részleteket is kigondoltam és utánajártam mint a fény és a hőmérséklet. Úgy oldottam meg, hogy egy olyan 'talajon' laknak ami lehűti a légkört. Ilyen elméletben van a föld alatt, mert ahogy a földkéreg a másik lemez alá bukik, a tengerből visz le vizet magával szivacs ként magába szívva. Ami a zárt közeg miatt képtelen elpárologni, és ebből kifolyólag jóval hűvösebb mint a környező anyagok. Továbbá... A víztározó réteg felett van egy olyan ásvány, ami átengedi a köpenyben található folyékony láva fényét olyannyira felerősítve, hogy a napnál gyengébb de állandó fényforrást biztosít a lent élők számára. Így születtek, és ezt szokták meg. Félnek és tartanak a sötéttől, ezért nem akarnak kimenni abból a világból amit jól ismernek. A vallásuk is erre épül... Na de ennél jobban egyenlőre nem akarok belemenni a részletekbe egyenlőre.
A lényeg, hogy az átlag hőmérséklet 50°C nagyjából.... attól függően hol milyen vékony a lemez, és milyen közel laknak a felszínre törő lávától...
De a fő témánk most az idő.
Az árapály mellett van még egy dolog amit megtudtam. Amiről már a korábbi hsz-ben is beszéltem, a vénusz hatása. Legyen egy anyag a világukban, amiből sok van, és ami reakcióba lép a 'térrel' amikor a Vénusz közel van a Földhöz. Ismereteim alapján a föld 365,26 -nap alatt kerüli meg a napot, míg a vénusz 224,7-nap alatt. Ebből a 2 adatból ki lehet számolni, hogy pontosan hány (földi mércével mérve) napos ciklusban találkoznak össze újra, és ez a 'közelség' nagyjából mennyi ideig tart?
Mert ha van egy árapály mércém, egy fix idő intervallumban végbemenő kőzetreakcióval ami szintén fix ideig tart, akkor ebből a három idő mértékegységből már össze tudom állítani a részleteket elég aprólékosan.

[ Szerkesztve ]

"War... war never changes"

Tényleg jó videó, de EZ szerintem még szuperebb
Ja és még valami. Mindenkinek ajánlom a Symphony of Science sorozatot unalmas perceire. Amikor megtaláltam nem bírtam leszakadni róla hosszú órákig Majd másnap megint hallgattam és néztem a klippeket. Valami csodálatos.

[ Szerkesztve ]

"War... war never changes"

35 km melyen mindenhol tobb szaz fok meleg van, hatalmas nyomason, minden megsul.

A Fold kopenye NEM olvadt lavabol all. Semmifele lavaocean nincsen alattunk.
A Fold a mi fogalmaink szerint tokeletesen szilard (pontosan a nagy nyomas miatt tud az maradni) viselkedesre olyan mint az uveg - egeszen a kulso mag hataraig. Van egy reteg kb 150 km melyen, ahol minimuma van a viszkozitasnak (alatta is, felette is merevebb) ezen a retegen tudnak elcsuszni a litoszferalemezek, de hetkoznapi fogalmak szerint itt is szilard halmazallapotu kozet van. Lefele haladva no a homerseklet -ami csokkentene a viszkozitast- viszont a nyomas is novekszik, ami noveli a viszkozitast -merevebb kozetek-, es vegul a nyomas hatasa fog dominalni.
Tobbe-kevesbe folyekony lava kizarolag a felszin kozeleben fordul elo, elszigetelt helyeken:
1) vagy ahol nagyon nagy melysegbol, a kopeny aljarol evmilliok alatt felaramlik a forrobb kopenyanyag, a relative kis nyomasu litoszferaban mar parcialisan megolvad. (=a kozetet alkoto asvanyok 1-3%-a olvadt lesz) es ha ezek a magmacsomok attorik a kerget, megjelenik a hot spot tipusu vulkanizmus, pl. Hawaii, Izland, Afar-haromszog.
2) vagy ahol a szubdukcios zonakban alabuko oceani kereg -mivel mas osszetetelu- a tobb szaz km-en uralkodo homersekleten szinten parcialisan megolvad, es kepes lesz felfele szivarogni - ennek a felszini eredmenye az andezites vulkanizmus (Andok, Kamcsatka, Japan)
De nagy altalanossagban a Fold kopenye szilard. Maskepp nem is tudnanak benne terjedni a transzverzalis rengeshullamok.
Eleg lehetetlennek tunik, hogy barmi kozeteknel bonyolultabb struktura letezzen ott, anyagcsererol, evoluciorol nem is beszelve.

35 km melyen a Hold es a Nap gravitacios vonzasa ugyanolyan mint a felszinen. Semmi oka nincs hogy mas legyen.
Maganak a Foldnek a gravitacioja szinten kb. annyi mint a felszinen. Igaz hogy a felso 35 km-es hej vonzasa nem jatszik, (tessek kiintegralni gombhej vonzasat tetszoleges belso pontra) viszont kozelebb leszunk a sokkal surubb anyagu maghoz.
A Venusz gravitacios hatasa elhanyagolhato.

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Köszönöm a részletes választ. Sok mindent megtudtam belőle. Az alap elméletem nem változott ugyan (tekintve a mélységet és az élőhelyüket) csak a láva mennyiségét kihúztam elhanyagolhatóra. Az újonnan alkotott alaprendszer szerint máshogyan megy végbe a periódus.
A hőmérséklet dolgot még csiszolom kicsit.

"War... war never changes"

A viz arrafele kotott allapotban van. Vagyis nincs viz.
Az alabuko litoszferalemezekben valamivel tenyleg alacsonyabb a homerseklet, de nem sokkal. Mondjuk nem 600 fok, csak 500. A termodinamika 2. fotetele ott is mukodik.
Tartosan 50 C fokot fenntartani eleg lehetetlennek tunik.

Sacc kb 50000x gyengebb a Venusz gravitacios hatasa mint a Nape, igy folosleges foglalkozni vele ilyen szempontbol.

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Hogy konstruktivabb legyek: ha a helyszin pl. a Jupiter Europa nevu holdja lenne, a felszini jegkereg alatti ocean, eleg erdekes amellett hogy teljesen "tudomanyos" marad.
Ott van folyekony viz -tobb mint az egesz Foldon-, lehet kellemes meleg is, lehetnek elethez szukseges asvanyok, egyedul a feny problemas...

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Privát ment

"War... war never changes"

Jó ötleteket kaptál! Az Európa nekem eszembe se jutott volna. : )
A Vénuszról én is csak annyit írtam volna, hogy a visszavert Napfényen kívül maximum a gravitációja ami eléri a Földet, de az meg - ahogy már írták az előbb - elhanyagolható.
Kíváncsi vagyok a "folytatásra"! Vajon áttelepíted-e a kolóniát az Európára? Úgy is érdekes lenne és talán még hitelesebb is.

Az idő viszonyítására még talán annyit tudnék mondani, hogy ha léteznek valamilyen évszakok, amik ciklikusan váltják egymást, akkor ahhoz már tudnának viszonyítani. Föld alatti / víz alatti életet is befolyásolhat 1-1 évszakváltozás. Esetleg lenne valamilyen növény ami mondjuk xy évszak első napján virágzik vagy hasonló.

Amúgy van egy dokumentumfilm. Nem tudom mi a címe. De az (is) azzal foglalkozik, hogy egy kitalált bolygón kitalált körülmények között, de amúgy valós fizikának és biológiának megfelelően milyen élet jöhet létre.
Azt azt hiszem érdemes lenne megnézned. Abból sok ötletet meríthetsz, hogy pl a kisebb vagy nagyobb gravitáció milyen hatással lehet az élő illetve a kialakuló szervezetre. Vagy mondjuk a sűrű gázfelhőkben milyen élőlények élhetnek talán... pl asszem volt benne valami lebegő bálnaféle. Mindez persze elképzelt bolygón de annak megfelelően hitelesen.

Overlordok
Egyébként semmiképp sem telepítem át őket, inkább az alternatív megoldáshoz segítő ötleteket várom
Mit adjak még hozzá, hogy létezhessen?

"War... war never changes"

Régebben valaki mondta nekem, hogyha a világegyetem végtelen lenne akkor mindenhol fényesség lenne. Ezt mivel bizonyítják? Neten nem nagyon találtam semmit, csak kíváncsi vagyok.
Előre is köszönöm a választ!

Nem vagyok szakmai, de én úgy tudom ezt arra mondták, hogy a világegyetem nem statikus. Tehát nem végtelen, hanem tágul.
Tehát ha véges lenne és nem tágulna akkor lenne fényesebb az ég, de majd kijavítanak!

Steam: szedibatta | EA, Battlenet: Szedi90

De van rá a neten infó. Ráadásul egész jó.

Olbers-paradoxonnak hívják. És a lényege annyi, hogy ha a világegyetem végtelen, akkor az végtelen számú csillagkeletkezést és ezáltal végtelen számú csillagot is feltételez. Márpedig végtelen számú csillag végtelen erősséggel sugároz fényt. Ami egy idő után eljutna a Földre és bevilágítaná az egyet. Ugye végtelen számról beszélünk. És mint látod az a pár csillag is amit az égen látni elég fényes ahhoz képest, hogy csak párezer. Most képzeld el ezt végtelennel...

De a paradoxonnak létezik feloldása is. Nem tudom van-e értelme leírnom hiszen ott van a wikipédiás oldalon.

Ahogy látom azt viszont nem írja le, hogy miből következtethetünk arra, hogy véges. Azt most én se tudom hirtelen, hogy mi a hivatalos verzió. Mert biztosan van.
Az enyém egyszerű. Ha a világegyetem végtelen lenne, akkor az nem csak a tér végtelenségét jelentené hanem az időét is. Ugye nincs tér meg idő, csak téridő van. Tehát ha az univerzum végtelen lenne akkor annak végtelen idővel ezelőtt kellett keletkeznie. Ez pedig nem igaz. Az univerzum gyorsuló tágulásából tudjuk, hogy egyszer valamikor a régmúltban egy közös pontból kellett kiindulnia. Ez volt az a szingularitás amit ősrobbanásnak nevezünk. Konkrétan ebbe nem érdemes jobban belemenni, a lényeg, hogy a tér és az idő akkor keletkezett. Nagyjából 13,7-14 milliárd éve. Ennyi idős az univerzum. Márpedig véges idő alatt (mert konkrétan 13,7 milliárd éves) nem érhetett el végtelen kiterjedést.

Köszönöm a segítséget! Jól összefoglaltad, de a Wikipédián is elolvastam, mostmár érthető minden.
Amúgy én is azt vallom, hogy az univerzum tágul, tehát nem végtelen.
De hova tágul? Mi van az univerzum "mögött"(na jó, ez nagyon béna kérdésnek hangzik)?

[ Szerkesztve ]

Tudnátok jó csillagászat/tudomány témájú oldalakat mondani? Ilyen [origo] Tudomány féléket.

[ Szerkesztve ]

Se óragép se jó fényképező ... ennyi jut.

Jester

kis up:

Werner von Braunnal kapcsolatban keresek egy idezetet, asszem Peenemundeben volt? egy emlekmu, rajta egy idezettel a csillagokrol. ha valaki tudna segiteni, nagyon halas lennek

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

Sziasztok .

Kezdő részére milyen típusú távcsövet ajánlottok ? ( 20 ezer forint alatt )

Ez engem is érdekelne.

Más:
Régebben olyat olvastam, hogy a fekete lyukkal lehet utazni. Egy féregjárat féleség (csillagkapu fan vagyok. ). Nem tudom ebből mi igaz, de érdekesnek hangzik számomra. Elképzelhető ez ? Nem, mintha ki lehetne próbálni, mert a "közelben" nem lesz ilyen.. de úgy mégis..

"Nem tudom ebből mi igaz, de érdekesnek hangzik számomra. Elképzelhető ez ? "

Nem.

Elméleti fizika területén lehetséges, más kérdés a megvalósítás

gabesz939: Stephen Hawking könyveiben olvashatsz a fekete lyukakról, nagyon jó ismeretterjesztő könyvek.

Oh igen.... Az elmélet sokszor sajnos tényleg csak az elméletet tartalmazza és vajmi kevés köze van a valósághoz...

Pont Steven Hawking ír erről több könyvében is. Ugye mondanom se kell, hogy már a Fekete lyuk megközelítése is "halálos" ha meg eléred az eseményhorizontot akkor szépen atomjaidra szakadsz szét.
Egész egyszerűen azért, mert akkora a gravitációs különbség ér akkor két atomod között, hogy míg az egyiket csak "kicsit" húzza befelé az utána következő atomot meg már sok sok sok millió g-s erővel húzza így atomjaira szaggat kb mindent a feketelyuk.

És igen, lehet folytatni a hawking sugárzással meg egyéb nyalánksággal, de igazából semmi nincs ami arra utalna akár csak kicsit is, hogy egyáltalán lehet bárhová is utazni egy fekete lyukban. Nemhogy túlélni. Mert igazából még az eseményhorizontig se jutnál el élve sehogy...
Mármint most gondolom emberes / gépi utazásról volt szó.

az új távcsövet, a Hubble utódjának vannak publikus felvételei?
persze nem a látható fényben pásztáz ...

a New Horizont akkor 2015-ben el fogja érni a Pluto-t?

mi a legávolabbi bolygó, amit a naprendszerben felfedeztek?
az Eris meg a Sedna után van még?

(#517) AkosAkos:
http://www.csillagaszat.hu/

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg

James Webb a Hubble utódja és 2014-ben fogják kitenni az űrbe. Tekintettel erre az információra, nem gondolom, hogy vannak akár nem publikus fényképek a világűrről általa.

Steam: szedibatta | EA, Battlenet: Szedi90

ja'nem a Kepler volt az utóda?
ami eleinte csak Next Gen, "Következő generációs űrtávcső" néven futott?

ja elolvastam ímt írtál .-) és tényleg ez lesz az NGST .-)
köszi!

[ Szerkesztve ]

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg

Amúgy én is nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen képeket fog készíteni az NGST. Talán TV-ben hallottam, hogy messze fogják elhelyezni a földtől, mert sokkal nagyobb mint a Hubble és teniszpályányi árnyékot vetne a földre.

Steam: szedibatta | EA, Battlenet: Szedi90

igen -igen ... .-)
valami 1.200.000 km lesz asszem ... a föld-hold táv 4x-ese

én csak azt nem értem, miért nem mehet oda űrhajó szervizelni
ha a hold táv 3 nap, akkor ez 9 ....

mint ahogy azt sem, hogy a voyagerek idejében azt mondták, hogy a Jupteren túl nem tudnak szondát küldeni, erre tessék, itt van a New Horizont, 2015-be érkezik meg a Plútóhoz ....

nem úgy van az űrben, hogy ha egy szonda elindul 10.000 km-es sebességgel, akkor az a sebesség nem tud csökkenni? vagy folyamatosan "tolni" kell a bolygók gravitációs mezeje miatt?

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg

nem kell tolni, a lendulet viszi, ami nem fogy el, csak ha beleutkozik valamibe - gaz, reszecskek, vagy eppenseggel gravitacios vonzasba. na meg nappal szembe se igazan gyorsulna

erdekes dolog az asztrofizika

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

és a voyager nem ment át az ord felhőn? .-)

mert most már a csillagközi űrben van, ha jól tudom

vagy átment az ord felhőn, csak olyan ritkán vannak ott objektumok, meg annyira nincs már fény, hogy nincs mit fényképezni?

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg

igen, a mult heten jelentette be a NASA, hogy hivatalosan is a csillagkozi terbe lepett....[link]

es hogy kuldi haza? asszem mar reg kaputt a fenykepezoje.

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

minimalis problema (ok johet a soder hogy wikit linkelek)

[ Szerkesztve ]

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

dobbenet .-O

találtam egy képet: vannak más ismert égítestek is a kuiper övből

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg

a 2006-os(?) csillagaszati kongresszus definialta ujra a bolygokat, ami szerint 8 nagybolygo, es tobb kis/torpebolygo van. imho nem orulok neki, mert igy minden morzsat kb. torpebolygonak lehet nevezni, a kuiper ov kaoszaban, es az oort felho sotetsegeben olalkodo darabokrol nem beszelve.

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

engem is zavar )))-. ... nagyon megosztotta a csillagászari közösséget is ... plutnóknak neveztik továbbá vagy törpebolygónak a plutó méretű égitesteket ... asszem azért nem lehetett bolygó mert inkább egy kuiper - elemre hasonlított ...

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg

jo igen, es a kuiper ov elementjeit mivel definialjuk egyaltalan? annyifele van. foleg hogy a masszivum mivolta miatt az uj bolygo-besorolasnak nem is tehet eleget egy kerek objektum, a gravitacios tiszta kitetel miatt.

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

van valami oldal, ami felsoeolja az eddigi szondákat?
USA CCCP ...

illetve a Vénuszra mikor küldenek megint szondát?

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg

ha felsorolas, darabszam, akkor wikipedia, [link] itt vannak cikkek, meg a wikibol kinezett nevekkel lehet guglizni ertelmesebb oldalakra.

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

Inkább az Európára küldhetnének szondát, hogy kezdje el fúrni a jégfelszínt. Ott biztos több érdekes dolgot találna mint a Vénuszon

Steam: szedibatta | EA, Battlenet: Szedi90

jogos

csak az Europa-ra
1. oda kell küldeni egy szondát melynek le kell szállni a jégen
2. egy -vélhetően- reaktor általá táplált olvasztó fejet kell leengednie a jégen át
3. gondolom kábel kell a felszinen maradt egyégtől vontatnia maga után
4. meg kell oldani az utána levő lyuk visszafagyásának problémáját
5. fel kell készülni a kábel tekintetében hogy akár több km is lehet a jég vastagsága
6. miután a fej a jégréteg alján eléri a vizet, ki kell engedni egy úszó szondát
7. ez most rádióhullámokkal kell hogy kommunikáljon az olvasztófejjel, ami kábelen küldi azt fel a leszállóegységhez
8. kérdéses a hatósugár, vagy rádiójel továbbítókat kell az úszó szondának elhelyeznie a mélyben, amiknek nem szabad elmerülniük. (mondjuk ez könnyen megoldható, ha a fajsúllya könnyebb lenne az Europa vízénél, mert akkor felfele törekedne, és a jég aljánál megállna, nem merülne el.
9. a víz alatti egyésgnek jól kell tudnia navigálni a vízben, és ki kell tudnia kerülni az akadályokat, továbbá nincs energiaforrása ... ha kábellel lenne összekötve, akkor kaphatna a felszíni egységtől annak napelemétől energiát.

a vénuszra csak ennyi kellene:
1. jobban bírja a nyomást mint a Szovjet Venyera szondák.
2. készítsen képeket és küldje haza

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg

De nem is kellene olyan messzire menni. Itt van a holdunk, temérdek Hélium 3-al. Azt kéne kitalálni, hogy hogyan lehetne ott elviselhető, élhető körülményeket kialakítani, és hazaküldeni a cuccot, (ez elvileg mikrohullámmal megoldható, nem?) ezzel megoldódna a föld energia gondja. Ráadásul a holdról indulni a Marsra is sokkal egyszerűbb lenne.

Gondolom a tőkéseknek nem érdekük ekkora beruházást tenni amíg van kőolaj és földgáz itthon.

Steam: szedibatta | EA, Battlenet: Szedi90

olvastad az űrodüsszeiát?

(#545) roedie héliumból hogy csinálsz energiát jó hatásfokkal? semleges nemesgáz. meg ahhoz milyen energia kell, hogy mikrohullámon küldjed, nem beszélve az útjába kerülő dolgokról, pl. légkör, vagy egy repülőgép, stb.

[ Szerkesztve ]

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

Magfúzióval. Úgy hallottam, hogy a Hélium 3-nak van a legjobb hatásfoka a fúzióhoz. Kérdésedre a válasz: Fúziós erőművel lehet belőle energiát nyerni. Azt nem tudom, hogy mekkora energia kell a továbbításához...

Steam: szedibatta | EA, Battlenet: Szedi90

legjobb hatásfok igen, de nagyon ritka izotóp. főleg, hogy az egész holdas majré költségvetéséből ki lehetne hozni már egy stabilan működő trícium fúziós reaktort. (holdbázis kiépítése, stb) persze jó ötlet lenne, csak elég rossz a befektetés-megtérülés-időegység aránya.

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

Tudom, hogy a mai világban nem szempont, viszont azt is olvastam, hogy a Hélium 3 után gyakorlatilag minimális a radio-aktív sugárzás.

Steam: szedibatta | EA, Battlenet: Szedi90

jaja ,-D
tanákoztam' vele .-)

piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg