Folytatom a storyt. Szóval másnap a HMS Coriolanus és egy kisebb mélységű merülés volt betervezve. Ekkor történt a Nitroxos tanfolyam gyakorlati része, tehát papíron megterveztük a merülést, a palackban megmértük a gáz O2 tartalmát, majd ezután finomítottunk a merülési paramétereken. (Merüléskor meg végig a computert néztük )
4 fős csoportba kerültem, majd megkezdtük a gyors süllyedést a hajóhoz. Sajnos közepes áramlás volt (én eddig csak enyhével találkoztam), és a maszkomba már 5m-en víz került, amit nem nagyon tudtam kiüríteni. Ekkor mutattam a többieknek, hogy ők csak menjenek le, én megyek maszkot cserélni. Csere maszkkal és egy másik csoporttal ezután én is lesüllyedtem a kb 25m-es mélységbe. Aki még nem látot élőben roncsot, annak el sem tudom mondani, hogy mekkora élmény volt már 6-8m mélyen meglátni a roncs sziluettjét, és után folyamatosan egyre több részletet felfedezni belőle. Az áramlás sajnos lent sem szűnt meg, de a hajótesthez közel egy picit enyhült. Természetesen áramlással szemben kezdtük meg a felfedző túrát. Mint említettem a merülőtársamnak volt egy 50w-os lámpája, szóval olyan részletek váltak láthatóvá, amiket az én kis 6w-os tartaléknak való, de anyagiak miatt egyelőre főlámpaként használt ''játékszeremmel'' nem is remélhettem volna. Egy bátrabb búvárpáros (akik közül az egyik rendszeresen ír a Submarine-ba élményeiről, és az újságbam általában ez az 1. cikk) be is hatolt a roncsba, de nekem egyelőre biztonságosabbnak tűnt itt kinn. Kb 30 percet tölthettünk lenn, amikor el kellett kezdeni a feljövetelt, ami a kötélnek hála az áramlás ellenére sem volt túl nagy feladat.
A délutáni merülésre igazság szerint nem is nagyon emlékszek. Valami sziklafalat merültünk, láttunk 1-2 kőhalat (vagy sziklahalat? - Ezeket mindig keverem.), de a roncs után ez max levezetésnek volt jó. Szerencsére itt volt alkalmam egy picit gyakorolni a maszkommal, és egy kis pántállítgatás után 95%-ban ki tudtam már üríteni. Ekkor derült ki, hogy az egyik DiveMasternek szintén ilyen maszkja van, és hasonló gondokkal küzd, mint én, tehát, hogy nem tudja teljesen kiüríteni. Ekkor azért egy picit megnyugodtam, hogy nem én vagyok béna
Mondanom sem kell, hogy mennyire vártam a következő merülést, amit az Istriához (Hans Schmidt) terveztünk.

És végül ttt egy pár kép a Coriolanusról: Bővebben: link

[Szerkesztve]

Dive ever, work never.