Figy, mi 10 merüléssel indultunk el erre a szafarira, és igaz veszettül figyeltünk az oktatásra, és nagyon jó oktatónk is volt, de fel sem merült bennünk hogy megbántuk volna hogy ilyen kezdőn belevágtunk a szafariba. Sőt, azt kell hogy mondjam iszonyat elmélyült a megszerzett tapasztalat és tudás, mert az hogy napi 4-et merülsz, az nagyon nagy benyomás gyakorol az agyra.
Az első 1-2 merülésen ha éreztük hogy valami nem 100-as (de ez is inkább az előkészületeket érintette), a következő merülés előtt ami max. 4 óra múlva jött!!, végiggondoltuk min kéne változtatni, és rögtön meg is hozta a gyümölcsét.
Nem kellett 1 napot várni stb., szerintem így lehet a leggyorsabban fejlődni, minél többet merülsz adott időn belül. Véleményem szerint az "elhúzásnak" semmi értelme nincsen.
Az biztos hogy a szafari az nem "nyugis" de ezt sem úgy értem hogy stresszes lenne, csak azt hogy itt aztán a nap 24 órája csak a merülésről szól.
És ebben aztán van minden, hajóról, zodiákból, barlangos, 40m-es, éjszakai, nyíltvizes, szóval szinte minden. Egyedül roncsot nem merültünk mert ezen az útvonalon nem volt.
De mondták hogy a brothers-en pl. az is van.
Azt el kell ismerni hogy megerőltető is LEHET a szafari, mert a napi 4 merülés tényleg nem gyenge, márcsak a fizikai nehézségeit figyelembevéve. Meg nekem is brutálmód feltörte a csizma a lábam szárát, a ruha durván kikedzte a nyakamat mindkét oldalt, és a derekam is megérezte a súlycipeléseket (pedig nem 50 éves vagyok. , hál istennek nekem a fülemmel nem volt semmi, én ezt a részét jól bírom, de valakinek pl. az is bedurrant, szóval ez egyéntől is függ. Persze néha szenvedtünk már egykét dologtól, de ez olyan szintű járulékos csekélység, ami igazán eltörpül a búvárkodás szépsége mellett.
Sok függ mondjuk a csapattól és a vezetőktől is, de nekünk olyan jó csapatunk volt hogy ezzel a csapattal, kapásból belevágtam volna még egy hét brothers szafarira is.
"Bitcoin has no top, because FIAT has no bottom." Az élet hosszú távon igazságos...