A két-három éves gyerek sajátítsa el a nagy motoros képességeket, sokat mozogjon, ugráljon, futkározzon, mellette sokat meséljenek neki énekeljenek vele, neki, dobálják a magasba, birkózzanak vele, ölelgessék, pörgessék. Nincs szüksége mások által leképezett vizuális világra. A mesehősök megelevenednek neki akkor is, ha azt az apa meséli, egy fadarab űrhajó vagy baba szerepét is simán betöltheti egyben. Fontos nála az, hogy a szülő közelében, a szülővel együtt élhesse meg a kisgyermekkorát. Nincs szüksége sem a baby tv-re, sem a videojátékok világára. Három gyermekem van. Kétéves korukban nem mobiloztak, és, amikor mobilra volt igényük, készítettek maguknak papírdobozból. Háromévesen nem lehet elsajátítani semmi értelmes dolgot a mobiltelefonon. Egyszereplőssé teszi őt, a kijelzőt nézi az anya és az apa minta helyett. A lányaim két-három évesen főztek, utánozva anyát, a fiam verte a műanyag szegeket a műanyag kalapácsával... talán engem utánozva.
Amiről te írsz, az nem az óvoda előtti kor, hanem a kisiskolás kor. Ott nagyon más már a helyzet. A nagy motoros képességek már a helyén vannak, van helye a finom motoros világnak, és bár ekkor sem tartom személy szerint támogatandónak az okostelózást, de már kisebb a kár, amit ez okoz. Persze technikailag fejlettebb lesz a társainál, amit vsz secperc alatt be tud hozni később az ebben visszatartott gyermek, de sokat veszít a szocializációjából szvsz, sokat veszít a fantáziavilágából, mert készen kínálják neki a képi világot. Ezt sok esetben nem lehet forintosítani, ezért manapság nem szempont...
Én személy szerint 10 évesen adtam a lányom kezébe okos telefont. Nagyon hamar megismerte, és kb 80%-ban ki is tudja használni, alig kellett segítenem (szinte egyáltalán nem). Nincs hátrányban azzal az osztálytárssal szemben, aki már 6 éves kora óta aktívan telefonozik.
De a telót nem viszi magával a suliba most sem, csak ha nagyon különleges ok miatt indokolt (évi 3-4 alkalom).
uff

www.refujvaros.hu