Azért tekintik ezt sokan órajelcsökkentésnek, mert nulla mérnöki tudással mérnöknek képzelik magukat. De egyszer már leírtam, hogy az adott hardver kihasználásánál nem az órajel számít, hanem az, hogy a TDP limitet elért minden egyes szituációban. Ez adja majd a legnagyobb átlagos teljesítményt, mert mindig maximális a kártya kihasználása. A Hawaii új megoldása azért áttörés, mert soha semmi nem tudott még úgy működni, hogy minden szituációban képes volt hozni a beállított TDP limitet, és a legrosszabb kihasználtság mellett is csak 1 wattra volt tőle. És az érdekesség, hogy az NV a GK110-ben is ezért vezette be a hőmérsékletfüggő turbót, mert a normál turbóval volt olyan szituáció, amikor 15 wattra voltak a TDP limittől, ami azt jelenti, hogy teljesítmény maradt a rendszerben, amit hasznosítani lehetne egy GPU Boostnál jobb technikával. Erre volt jó a GPU Boost 2.0, ami legrosszabb szituációkban 10 wattra megközelítette a TDP limitet, de az NV akkor mondta, hogy ez még mindig nem elég jó, mert az lenne az ideális, ha 1 wattra kerülnének a TDP limittől. Ezt az AMD csinálta meg a Hawaii-jal. Technikai értelemben ez a megoldás az, amiért az AMD és az NV elkezdte ezt az órajelállítást, mert a limit minden hardverben megvan, de nem mindegy, hogy mennyire hatékonyan használod a lapkát a limiten belül. A régi hardverek 30 wattra is lehettek a limittől, ami akkor jó volt, de azóta eltelt 3 év, és milliókat költenek arra a cégek, hogy 1 wattra kerüljenek a limittől, vagyis elérjék a hardver maximális kihasználását. A Hawaii az első termék, ami ezt a célkitűzést hatékonyan megvalósítja, de a jövőben mindegyik hardver ilyen lesz, mert a maximális hatékonyságra kell törekedni.
Az meg, hogy függ a hőmérséklettől az órajel. Nos, ezt az NV GPU Boost 2.0 vezette be. Pontosan azért, mert hőmérséklet fontos szerepet tölt be abban, hogy közel kerüljenek a limithez. A Hawaii ezt a rendszert csak továbbfejlesztette. Ráadásul ez a megoldás adja a legjobb eredményt az órajelzuhanásra vonatkozó fps-esésre. Mivel az órajel csökkenése folyamatos, és nem egyszeri. A legrosszabb eredményt a GPU Boost 2.0 adja, mert ott 150 MHz-et eshet az órajel egy ciklus alatt. A Hawaii maximum 10 MHz-es váltást enged meg.
---
(#720) HSM: Az, hogy ezek a rendszerek így működnek nekünk jó, mert a hardver mindig maximális teljesítményt ad le. Ha ez a technológia nem lenne, akkor a Hawaii cGPU nem skálázna 1000 MHz-re, hanem 600 MHz lenne az alapórajele, illetve az NV-nél a GK110 sem mennek 900+ MHz-et, hanem be lenne állítva fixen 500 MHz-re. Ez azt jelenti, hogy a GK110 és a Hawaii sem született volna meg, mert nem lenne gyorsabb a kisebb GPU-knál.
Ne képzeljük már magunkat okosabbnak azoknál a mérnököknél, akik óránként többet keresnek annál, amit mi egy nap összeszedünk. Az interneten mindenki olyan okos, csak azt tudnám, hogy miért nem az itt egybegyűltek ülnek ott a tervezőszékben. Talán azért, mert nem voltunk színjelesek fizikából, és nincs több mérnöki mesterduplimánk. Persze könnyebb beszólni, hogy ez így nem jó, de közben folyamatosan beszélni arról, hogy gyorsabb kártya kell, mert már nem fut 50x-es AA-val a Bátölfíld.
Persze mindenkinek lehet véleménye a GPU Boost 2.0-ról és a Hawaii PowerTune-ról. Lehet anonim módon osztani, hogy fosok ezek a hőmérsékletfüggő rendszerek, ahogy mondjuk a prociknál is, hiszen azok is ugyanilyen boostot használnak. Viszont a GPU Boost 2.0 nélkül nem lenne GK110 és az új PowerTune nélkül sem lenne Hawaii.
---
(#721) players111: Ez jól mutatja a színvonalat. Érteni nem érti senki, hogy miért olyan a GPU Boost 2.0 és az új PowerTune, de biztos rossz. Én voltam a hülye, hogy megmagyaráztam. Az meg külön érdekes, hogy a jobb megoldás van rosszabbnak beállítva. Ez annyira aranyos. Az NV mondta a GPU Boost 2.0-nál, hogy az 1 wattos limithatár elérése a cél. Itt láthatóan örültek ennek a célkitűzésnek. Az AMD elérte, most már ez rossz. Biztosíthatók mindenkit, hogy ezt az NV is el fogja érni, akkor már jó lesz?
---
(#706) SzlobiG: A tekercs cicereg. Emellett ezeknek a hűtés nem számít, mert nem a meleg miatt csinálja, hanem azért, mert a gyártás során esetleg gyantahiányosak lettek, így a tekercs megmozdulhat, aztán ezzel meg is repedhet. Ez előjöhet az első használatnál, vagy esetleg egy-két év múlva … kvázi bármikor. Azt meg senki nem tudja garantálni, hogy egy tekercs tökéletes, illetve ez még nem is igazán függ a terheléstől. Szerencsére maga a gond nem okoz működésbeli problémát, amíg a tekercs a helyén marad (hova menne ugye ).
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.