És szétbasztam a lábam. Feldagadt. Most olyan mint egy dinnye. Bassza meg!

Fej! Tor! Potroh!

Tévére kényszerítve: nézema a nesquick reklámot. Te, hogy ez mekkora reklám volt a 80 - as években !

Fej! Tor! Potroh!

Szinte az arannyal vetekedett, hát régen volt.

Fej! Tor! Potroh!

A magyar vizsla rőt vörös
Szinte már önkényuralmi jelkép

Fej! Tor! Potroh!

Arról nem is beszélve, hogy ne sértegessük már a kutyákat, ha kérhetném!

Fej! Tor! Potroh!

kártyvárként fog összeomolni a kártyavár...

Fej! Tor! Potroh!

Megjelentek a Tőkés Réce és a Szürke Marha reklámujságok

Fej! Tor! Potroh!

teljesen magam alatt vagyok két órája nem megy a cset ....

Fej! Tor! Potroh!

Lengyelországban nem kell garanciatörvény az egyetértéshez:

''Az új, joboldali, lengyel miniszterelnök expozéjában egyes részletek egy az egyben megegyeznek az előző (baloldali) miniszterelnök, Marek Belka 2004 évi programbeszédjével. Ez nem rossz.


Marcinkiewicz először azt állította, hogy a beszédet Ő írta, tehát nem lehetséges , hogy részletek megegyezzenek a két beszédben.
Ez mégjobb.

Egy lengyel napilap azonban idézetekkel bizonyította állítását.
A miniszterelnök szerint a pénzügyminisztertől kapta a privatizációval kapcsolatos részeket és emelte be beszédjébe. ''
Na ez az igazi.

Fej! Tor! Potroh!

Én szeretném ha kétharmados törvényben rögzítenék, hogy konyhai mosogatást csak nők végezhetnek.
A feleségem azt szeretné kétharmados törvénybe fogaltatni, hogy a férjek kötelezően mindíg legyenek használhatóak.

Fej! Tor! Potroh!

Olvasom egy cikkben, hogy ''Dr. Komor humánpolitikai helyettes államtitkár '' ....
Hahaha. Akkor nézzük:


Dr Komor -marketing vezető Miniszterelnöki Hivatal;
Dr Rab - Igazságügyminisztérium;
Dr Tolvaj - Pénzügyminisztérium;
Dr Szegény - Gazdasági minisztérium;
Dr Néma - IHM;
Dr Gazdag - Szociális Min;
Dr Dolog - Munkaügyi Min;
Dr Tanár - Oktatási Min;

Fej! Tor! Potroh!

Aláírást kellene gyüjteni a netszolgáltatók árképzése ellen....

Fej! Tor! Potroh!

Ilyemire gyüjteném a szavazataitokat a magyar-fusion.hu oldalon:

Levéltervezet

Kovács Kálmán
Miniszter Úr

IHM


Tisztelt Miniszter Úr!


Az utóbbi években örvendetesen fejlődik a szélessávú internetelérés Magyarországon.
A sávszélesség folyamatos emelkedése mellett megjelentek az internetszolgáltatók akciós ajánlatai is. A belépő szintű ADSL szolgáltatás esetén a havi díj már 4000 Forint alatt van és a kábeltévés szolgáltatások árai is jelentősen csökkentek.

Sajnos azonban a szolgáltatók évek óta folytatott üzletpolitikai céljai miatt a kedvezményes, olcsó szolgáltatás elérése kizárólag uj kliensek esetén valós lehetőség, akkor, ha éves, esetenként két éves hűségzerződéseket kötnek a szolgáltatókkal. Ezen szerződések konstrukciója ráadásul automatikus meghosszabbodást tartalmaz, így betonozva be mind a szolgáltatót mind az árakat a felhasználó számára.Így azonos ár mellett ma a felhasználók automatikusan magasabb műszaki tartalmú szolgáltatást kapnak, melyet gyakran nem is igényelnének, illetve alacsonyabb árú szolgáltatás is kielégítené az igényeiket.

Ez több gondot is okoz, egyrészt mivel a klienseket gyakori - amennyiben lehetőségük adódik rá - szolgáltató váltásra ösztönzi, másrészt mivel az internetelérések általános árszínvonalát magasan tartja. Véleményünk szerint a szerződések ilyen automatikus hosszabbítása nem szolgálja a felhasználók érdekét, és jogtalan is. Ezen szerződések lejártakor ugyanis vagy új szerződést kellene kötni, vagy a hűségszerződéseknek határozatlan idejűvé kellene válniuk.
Emiatt akár érdemes lehet ombudsmani vizsgálatot is kérni.

Tisztelt Miniszter Úr!

Mivel meggyőződésünk, hogy az internet további terjedésének a szolgáltatók magatartása gátat szab, javasoljuk ezen cégek vizsgálatát valamint az ombudsmani vizsgálatot a felhasználók számára előnytelen szerződések megszűntetésére.


Üdvözlettel:


aláírók neve és emailcíme


[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

A 107 lóerő az uton hazafelé, lassacskán ballagott....

[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

Nézem, ahogy a Duna vizén gumióvszer libeg tova ...

Fej! Tor! Potroh!

Billegő ágakon libben tova

Fej! Tor! Potroh!

Billegő ágakon libben tova a tél
hideg fuvallattal kérdez
merre mentél,
hova lettél
kedvesem.






[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

Ahogy a tenyeremben az életem,
mint vékony fonál halad egyenesen
nézem és úgy borzongok bele
a baljós semmibe
mint horrorfilmeken felnőtt lélek.
Élek és félek.

Fej! Tor! Potroh!

Itt egy kicsit megszakítjuk a verselést, mert 6000 !!! Juhééé!!!

Fej! Tor! Potroh!

Azt hittem valami megváltozik, de semii. Hmmm. Érdekes.

Fej! Tor! Potroh!

Áttetsző jéghúsa alatt csontváz ágaival
dermedten alszik a gyümölcsfa.

Fej! Tor! Potroh!

Hópelyhekbe fagyott a méhzümmögés
a gyümölcsöt áruló kofa mozdulata.


[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

Álmomban
Lenonra gondoltam.
Fenntről ahogy most lenéz
vajon sír ?

Fej! Tor! Potroh!

Szanaszét szakad szám szélén a szánakozás...

Fej! Tor! Potroh!

Mi baj barátom? Bántatlanban bánt a bánatom?

Fej! Tor! Potroh!

Billegő ágakon libben tova a tél
hideg fuvallattal kérdez:
merre mentél,
hova lettél
kedvesem?

Áttetsző jéghúsa alatt csontváz ágaival
dermedten alszik a gyümölcsfa.
Hópelyhekbe fagyott a méhzümmögés,
s a gyümölcsöt áruló kofa mozdulata.

Mögöttem lábnyomok dideregnek
ez a tél már nélküled lett.
Várjam -e még a tavaszt?

Vagy fogyó téllel, fogyó holddal,
foggyak el én is?

Lassan, ahogy az élet mindnyájunkat elfogyaszt?

[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

múltamból felsejlik jövőm, miközben
nyolcadik utasomat a halált, magammal cipelem

Fej! Tor! Potroh!

jövöm sejteti multam

Fej! Tor! Potroh!

múltamból hozott jövőm cipelem
és nyolcadik utasként a halált.

[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

Hull a hó, jujj de jó
pénzt adott az Unió.
Hogyha több pénzt adott volna
a fidesz is boldog volna.
Az ám.

Más zsebében kotorászunk,
jobb helyen a pénz minálunk!
Büdös angol, olasz, német,
sajnálják tőlünk a pénzet.

Hogyha tőlem így kérnének,
jóanyádba küldenélek!
Még oda se adtam néktek
s máris keveslitek a mértéket?

Hull a hó, jujj de jó
boldog most az unijó.
Csak a fidesz sír, rí, árva,
rossz idő jön az országra.
Az ám.

Fej! Tor! Potroh!

miközben pattogó, száraz szavakat hallgatok:
talál, nem talál, talál.
Oldalt, mint bíró, egy öregúr diktál.

Életem mint egy párbajtőr csörte,
Sisak rácsán a kép összetörve
védek és szúrok és védek egyfolytában
a hétköznap-csatában.

A sarkon az öregúr visszafordul,
lépése koppan, ahogy mellémér,
miközben rámnéz hosszan:
fiatalember egyszer a pást majd véget ér.

Fej! Tor! Potroh!

Ahogy a tenyeremben az életem,
mint vékony fonál halad egyenesen,
nézem és úgy borzongok bele
a baljós semmibe,
mint horrorfilmeken felnőtt lélek.
Élek és félek.
Múltamból hozott jövőm cipelem
és nyolcadik utasként a halált.

Lassan beöltözök az életembe
miközben pattogó, száraz szavakat hallgatok:
talál, nem talál, talál.
Oldalt, mint bíró, egy öregúr diktál.

Életem mint egy párbajtőr csörte,
Sisak rácsán a kép összetörve
védek és szúrok és védek egyfolytában
a hétköznap-csatában.

A sarkon az öregúr visszafordul,
lépése koppan ahogy mellémér,
miközben rámnéz hosszan:
fiatalember egyszer a pást majd véget ér.




[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

csendben hallkan lelépsz a pástról

Fej! Tor! Potroh!

Itt az új év, mindjárt itt van
nagyléptekkel, s beköszönt.
Boldogságot hozzon Neked
egészséget, pénzt, özönt.

Lám már én is megfeküdtem
édeskésnek, nyálasnak,
ezért is köszöntlek Téged
ujév alkalmából.




[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

Ilyenkor kellene úgy fogalmazni,
hogy hihetően szép és boldog legyen a karácsony,
talán ha a ház előtt fát hasogató apámról beszélnék,
vagy ahogy a határban az etetőbe kukoricát visz az erdész,
valahogy el kellen kerülnöm a nyálas és öntévesztő szépelgést,
biztos bennünk lakik a Jezus Krisztus,
már rímeket sem merek találni.

Arra várok, hogy karácsonykor megszólaljatok:
ki ad a macskádnak tejet ha nem vagy otthon?
Kinek a lépéseire ügyel egész nap a bernáthegyid?
Kiről énekel a rigó, ha eltűnsz az életünkből?
Elmondjátok -e az emberbe rejtett gonosz történetét?


Apró ajándékába szomagolja figyelmét,
s éjjel a fa alá csempészett a csomagjait,
zsibongó unokák serege bontja, cibálja.
Majd a család karácsonyi énekében belecsendül
a nagymama szeretete.

Énekünkben megszólalnak végre az állatok,
és dícsérik a teremtőt, dícsérik a teremtettet.
Kegyes hazugság talán? Vagy csak gyávaság?
Jót tett velünk a teremtő, teremtésével ?

Apró ajándékokba csomagoljuk szeretetünket,
s éjjel lopva a karácsonyfa alá csempésszük,
s reggel fegyelmezett mosollyal bontogatjuk
egymás megbeszélt ajándékait.
S a karácsonyi énekbe belerecseg a gramofon.

Ilyenkor kellene úgy fogalmazni,
hogy hihetően szép és boldog legyen a karácsony,
talán ha a dalokban belecsendülő tiszta hangokról írnék,
vagy a képek tiszta színpárjairól, arányairól,
valahogy el kellene kerülnöm a lehangolt, csalódott értelmiségit
hiszen bennünk lakik Jézus Krisztus
vagy ami még maradt a szeretetéből.





[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

Apró ajándékokba csomagolja figyelmét,
s a fa alá csempészett csomagjait,
zsibongó unokák serege bontja, cibálja reggel.
Majd a család karácsonyi énekébe belecsendül
a nagymama szeretete.

Délben pontban, a nagy család dícséri az ebédet,
miközben az asztalra csempészi étkeit,
a a zajos vendégsereg bontja, cibálja a fogásokat.
Majd mosogatni az asszonyok kimennek a konyhába, őket is kíséri
a nagymama szeretete.







[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

sötétbe süppedő téli délutánon

Fej! Tor! Potroh!

Ebben az évben
nem leszel már Mikulás.
Egyébként már tavaly is,
csak olyan voltál mintha.
Lehet, visszajössz
mint húsvéti nyúl.



''W tym roku
nie będziesz już Świętym Mikołajem.
Zresztą i w zeszłym
to było tylko na niby.
Może wrócisz
Wielkanocnym Zającem.

*A Osiecka

Fej! Tor! Potroh!

Kot w pustym mieszkaniu

W Szymborska

Umrzeć - tego nie robi się kotu.
Bo co ma począć kot
w pustym mieszkaniu.
Wdrapywać się na ściany.
Ocierać między meblami.
Nic niby tu nie zmienione,
a jednak pozamieniane.
Niby nie przesunięte,
a jednak porozsuwane.
I wieczorami lampa już nie świeci.
Słychać kroki na schodach,
ale to nie te.
Ręka, co kładzie rybę na talerzyk,
także nie ta, co kładła.

Coś się tu nie zaczyna
w swojej zwykłej porze.
Coś się tu nie odbywa
jak powinno.
Ktoś tutaj był i był,
a potem nagle zniknął
i uporczywie go nie ma.

Do wszystkich szaf się zajrzało.
Przez półki przebiegło.
Wcisnęło się pod dywan i sprawdziło.
Nawet złamało zakaz
i rozrzuciło papiery.
Co więcej jest do zrobienia.
Spać i czekać.

Niech no on tylko wróci,
niech no się pokaże.
Już on się dowie,
że tak z kotem nie można.
Będzie się szło w jego stronę
jakby się wcale nie chciało,
pomalutku,
na bardzo obrażonych łapach.

I żadnych skoków pisków na początek.

Fej! Tor! Potroh!

Üres lakásban

Meghallni - ilyet nem szabad csinálni egy macskával.
Mert mit kezdhet egy macska
egy üres lakással.
Fölmászni a falra.
Bútorok között dörgölözni.
Mintha semmi nem változott volna
mégis minden másképpen van .
Mintha nem lenne semmi arrébb tolva,
mégis minden máshol van.
És esténként már a lámpa nem világít.
Lépéseket hallani a lépcsőházban
de ezek nem azok a lépések.
A halat a tányérra rakja egy kéz,
de ez sem az kéz ami régen.

Valami itt nem kezdődik
saját megszokott idejében.
Valami itt nem úgy folyik
ahogy lennie kell.
Volt itt valaki, volt és volt
aztán eltűnt hirtelen,
és most makacsul nincs.


Az összes szekrény átkutatva.
A polcokon átal futott.
Szőnyeg alá préselte magát és ellenőrzött.
Még a papír is szétszórva
törve a tilalmat.
Mit lehet itt még tenni.
Aludni és várni.

Na majd ha visszajön.
Na majd ha megjelenik.
Majd megtudja,
hogy egy macskával ilyet nem lehet.
Majd úgy kell lépkedni felé,
mintha aki egyáltalán nem akar,
lassacskán,
nagyon sértődött talpacskákkal.

És kezdetben csak semmi ugrabugra se hang.



[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

meghalni és nem meghallni

Fej! Tor! Potroh!

Nocsak jöjjön vissza.
Nocsak jelenjen meg itt.

???

Fej! Tor! Potroh!

2006 évi köszöntő

Voltaképpem zárkózott szívű ember vagyok.
Nem szoktam részegen üvölteni a Himnuszt
a lépcsőházban.
Nincs a szobám falára nemzeti zászló szegezve.
Egyáltalán nem szívesen vernék szeget
a Zászlóba.
Kokárdából is csak egy aprót tűzök ki
a kabátomra.
Azt is csak egy napon.
Máskor egyáltalán nem viselném.

Voltaképpen nyílt szívű ember vagyok.
Hazám képek sorozata. Hazám versek serege.
Mezők, erdők, vizek, hegyek festményei.
Utak, vasút, hajók, távkábelek emlékképei.
Filmek a tanyákról, falvakról, városokról .
Emberek hajaszíne, hangja, testalkata.
Asszonyok, gyermekek, kismamák.
Így áll össze gondolataimban a Hazám.

Voltaképpen szomorú szívű ember vagyok.
Sírást, üvöltést, fájdalmat érzek.
Temetések, halálok, betegségek fájdalmát érzem.
Fiatalember milyen szomorúan nevet Ön.
Boldogtalanok élete.
Eltévedt kisgyerek riadt üvöltése.
Meghalványult lelkek, homályos szemű apák.
Mind mind látom magam előtt, részei Hazámnak.

Voltaképpen boldog szívű ember vagyok.
Az új életet felfedező csecsemő mosolya.
Érettségiző diákok szabadulása.
Első munkám, lakásom öröme.
Egyetemista klubok érettlensége.
Első, második, sokadik szerelmem.
Családok, anyák, apák, gyermekek a parkban.
Minden hangos kacagás, halk mosoly Hazámat alkotja.

Nekem ne lenne Hazám ?

Fej! Tor! Potroh!

Ellenőrzés után...

Üres lakásban
W. Szymborska verse

Meghalni - ilyet nem szabad tenni egy macskával.
Mert mit kezdhet egy macska
egy üres lakással.
Fölmászni a falra.
Bútorok között dörgölőzni.
Mintha semmi nem változott volna,
mégis minden másképpen van.
Mintha nem lenne semmi arrébb tolva,
mégis minden máshol van.
És esténként már a lámpa nem világít.
Lépéseket hallani a lépcsőházban
de ezek nem azok a lépések.
A halat a tányérra rakja egy kéz,
de ez sem a kéz ami régen.

Valami itt nem kezdődik
saját megszokott idejében.
Valami itt nem úgy folyik,
ahogy lennie kell.
Volt itt valaki, volt és volt
aztán eltűnt hirtelen,
és most makacsul nincs.


Az összes szekrény átkutatva.
A polcokon átal futott.
Szőnyeg alá préselte magát és ellenőrzött.
Még a papír is szétszórva,
törve a tilalmat.
Mit lehet itt még tenni.
Aludni és várni.

Na, majd ha visszajön.
Na, majd ha megjelenik.
Majd megtudja,
hogy egy macskával ilyet nem lehet.
Majd úgy kell lépkedni felé,
mintha aki egyáltalán nem akar,
lassacskán,
nagyon sértődött talpacskákkal.

És kezdetben csak semmi ugrabugra se hang.


Saját:
Újévi köszöntő 2006

Voltaképpen zárkózott szívű ember vagyok.
Nem szoktam részegen üvölteni a Himnuszt a lépcsőházban.
Nincs a szobám falára nemzeti zászló szegezve.
Egyáltalán nem szívesen vernék szeget a Zászlóba.
Kokárdából is csak egy aprót tűzök ki a kabátomra.
Azt is csak egy napon.
Máskor egyáltalán nem viselném.

Voltaképpen nyíltszívű ember vagyok.
Hazám képek sorozata. Hazám versek serege.
Mezők, erdők, vizek, hegyek festményei.
Utak, vasút, hajók, távkábelek emlékképei.
Filmek a tanyákról, falvakról, városokról.
Emberek hajaszíne, hangja, testalkata.
Asszonyok, gyermekek, kismamák.
Így áll össze gondolataimban a Hazám.

Voltaképpen szomorú szívű ember vagyok.
Sírást, üvöltést, fájdalmat érzek.
Temetések, halálok, betegségek fájdalmát érzem.
''Fiatalember milyen szomorúan nevet Ön.''
Boldogtalanok élete.
Eltévedt kisgyerek riadt üvöltése.
Meghalványult lelkek, homályos szemű apák.
Mind látom magam előtt, részei Hazámnak.

Voltaképpen boldog szívű ember vagyok.
Az új életet felfedező csecsemő mosolya.
Érettségiző diákok szabadulása.
Első munkám, lakásom öröme.
Egyetemista klubok értetlensége.
Első, második, sokadik szerelmem.
Családok, anyák, apák, gyermekek a parkban.
Minden hangos kacagás, halk mosoly Hazámat alkotja.

Boldog Új Évet Hazám


[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

csak egy javítás:

Voltaképpen szomorú szívű ember vagyok.
Sírást, bánatot, fájdalmat érzek.
Temetések, halálok, betegségek szebvedésétt érzem.
''Fiatalember milyen szomorúan nevet Ön.''
Boldogtalanok élete.
Eltévedt kisgyerek riadt üvöltése.
Meghalványult lelkek, homályos szemű apák.
Mind látom magam előtt, részei Hazámnak.


Voltaképpen boldog szívű ember vagyok.
Az új életet felfedező csecsemő mosolya.
Érettségiző diákok szabadulása.
Első munka, lakás öröme.
Egyetemista klubok éjszakája.
Első, második, sokadik szerelmem.
Családok, anyák, apák, gyermekek a parkban.
Minden hangos kacagás, halk mosoly Hazámat alkotja.

[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

Mostanában még mondataim sincsenek.
És nagyon idegesít, hogy az első mondatomat mindíg kisbetűvel kezdem, aztán muszáj kijavítanom. Mus ....(musz).


[Szerkesztve]

ja tudom már:

''síromra tegyél egy láthatatlan követ''


Egyszer láttam egy zuzalékkal borított temetőt. A temetőben hatalmas szikladarabok voltak fejfák helyett, feliratok nélkül. Én azt szeretném, ha ilyen sírom lehetne...

[Szerkesztve]

Fej! Tor! Potroh!

A minisztériumokban nekem valahogy mindíg úgy tűnik, hogy van valahol egy részleg, ahol az elveszett aparattcsikok gyűlnek össze lázas semmittevésre. Mész, mész ezekben a hodályépületekben, aztán egyszer csak egy hosszú, kihalt folyosó végén balra fordulsz és belépsz egy másik világba: a falakon régi képek, a mult rendszer minisztereivel, PB tagjaival, valahol még egy - két letakart vöröscsillag is megbúvik a falakon. A padló repedezett, a plafon beázott és salétromos. A folyosó végén nyílik az ajtó, de se ki se be nem lép senki.
Benntről mechanikus írógépek zaja hallatszik, valaki diktál: XY elvtársnak, kelt ekkor meg ekkor....elvtársi üdvözlettel stb. stb.
Aztán odaérsz az ajtóhoz, lenyomod a kilincset. Nehezen, nyikorogva nyílik az ajtó, belépsz, bennt félhomály, körülnézel, de mire a szemed megszokja az álmos, koszos fényt, addigra huss, szétrebbennek az elveszett minisztériumi tisztségviselők és titkárnők, és egyedül találod magad, néhány vöröskárpistos fotellal, magasfényű sötét ruhásszekrénnyel, betonvasvázas könyvespolccal.

Ülj le az egyikbe, mozdulatlanul hallgatózz! Lám a következő ajtó mögött lassacskán ujra összegyűlnek az elveszett minisztériumi dolgozók, és ismét lázas semmittevésbe kezdenek, ujra kopognak az írógépek, sercegnek a lámpák, egyhangú monoton diktálás hallatszik, te pedig szép lassan a multban érzed magad, lehúnyod a szemed és belebóbiskolsz a szocializmusba.

Fej! Tor! Potroh!

''siessünk szeretni az embereket, oly gyorsan elmennek''

vagy méginkább:

''siessünk szeretni az embereket, oly gyorsan elmennenk közülünk''

''siessünk szeretni az embereket, oly hamar eltávoznak''

''siessünk szeretni az embereket, oly hamar eltávoznak közülünk''

??

Fej! Tor! Potroh!

Siessünk szeretni az embereket, oly hamar eltávoznak
s utánuk csak a cipők és néma telefonok maradnak

Fej! Tor! Potroh!

Siessünk szeretni az embereket, oly hamar mennek el közülünk
s csak a cipők és néma telefonok maradnak utánuk

Fej! Tor! Potroh!