Az k8200 is arduino alapú, csak a motorvezérlőket és az io shieldet egy nyákra pakolták fel vele. Ez is egy reprap változat. A klasszikus költséghatékony megoldás is kb azt tudja, csak ott normál arduino mega board hátán van egy shield, amibe a motorvezérlők és a melegítők csatlakoznak.

Alapból az arduino csak kontrollálja a motorokat és a melegítőket, de a pécé küldi élőben a feladatot.
Van olyan kiegészítő, ami sd kártyáról képes lejátszani a feladatot a nyomtatáshoz és akkor nem kell pécé hozzá. [link] másik [link]. (valsz az lcd időzítése miatt nem szabad a kábelhosszt változtatni)

Persze a konkrét nyomtatótól is függ, hogy miket lehet rákötni, de mivel elég közeli rokonok, így esélyes hogy működhet.

[ Szerkesztve ]

Tudom, hogy azzal mennek, ha jol emlekszem az Ultimaker, ami nekunk van, az is aduinoaduinos, ennek ellenere nem tartom a legjobb megoldasnak. A user interface nagyon diy, az sd kezeles lassu, nem szeretem ezt a reszet. Muszakilag sem tetszik. Amugy meg olyan lassuak a folyamatok, hogy siman viszi barmelyik RasPi OS.

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Pont ez a lényeg, hogy nem kell hozzá külső "pécé" szerű eszköz. A pécén legenerálja a feladatot, beteszi az sd kártyát és önállóan csinálja a masina. Ahogy újra megnéztem a videót, a bővítő panelen nincsen külön logika, a készülék lelkét adó meglévő arduino board végzi a munkát. Ha jól emlékszem mondja a srác, hogy még pontosabb is lett, mivel nincs olyan lagg, ami a pécéről vezérlésnél jelentkezik. A pécé / raspi csak egy plusz bonyolítás.

Raspi megoldásnak akkor lehet értelme, ha az vezérli a motorokat is.

Egyébként ha real time os-ről van szó, akkor pláne mi más jobb, mint az olcsó mega2560. Az arduinon nem fut oprendszer, hanem közvetlenül a hardveren fut az alkalmazás. Ha valaki új cuccot épít, akkor olcsóbban is jön ki a már bevált arduino megoldással. Egy raspi ára környékén megkapni a mega2560, ramps 1.4 boardot + 5 motorvezérlőt és egy lcd vezérlő panelt [link]

A raspi nem vezérli a motorokat, hanem a pc-t helyettesíti, de sokkal több értelme van mint az sd modulnak, és még olcsóbb is. Az sd modul a kijelző meretéből adódóan nagyon primitív kezelőfelületet biztosít, nagyon kevés visszajelzéssel. Ráadasúl csak a nyomtató mellett álva tudod követni a folyamatot, és sd kártyával kell vacakolni. Ezzel szemben a raspi az octopi-al hálózaton elerhető bármiről amin van böngésző. Ugyanúgy készre generált gcode-ot kell rá feltölteni, mint amit sd kártyán a kártya modullal kell etetni. Csak sokkal kényelmesebb, nem sd kártyára mented a kodot, hogy aztán a kártyát átdugd a nyomiba, hanem egyből a raspira töltöm fel. Én úgy szoktam csinálni, hogy pc-n megszerkesztem a tárgyat valami 3d szerkesztőben, aztán a .stl-t megnyitom repetier host-tal, beállítgatom a nyomtatási paramétereket (rétegvastagság, flow rate, kitöltés, falvastagság, sebességek, stb...), aztán elindítom a kód generálást, és a szoftver megcsinálja azt a kódsort amit utána a nyomtató végrehajt. Ezt elmentem gcode-ként és hálózaton keresztül feltöltöm a raspi-ra, általában egyszerre többet is. Ha azonnal akarok nyomtatni, akkor mielőtt elkezdek a repetierrel ügyködni, az octopi-al bekapcsolom az asztalfűtést, mert az elég lassú.

Mikor elindítottam a nyomtatást, szintén neten keresztül tudom figyelni a folyamatot, nem kell órákig a nyomtató mellett ülni, dolgozok a notin, néha rákukkantok a böngésző ablakban hogy áll a munka, látom a raspicam képét, hogy nem vált-e fel a munkadarab, látom a hátralévő időt és egyébb infókat. De van hogy egy nyomtatást este tudok elindítani, mikor már nem dolgozok a notin, tablettről megnyitom az octopi-t, kiválasztom a feltöltött fileok közül amelyikre szükségem van és elindítom a nyomtatást. Utána ugyanúgy tudom figyelni a folyamatot, mint notiról, látom a hőmérsékleteket, a sebességeket, a video streamet, stb...

És az egész hihetetlenül stabil. Mondjuk "lagot" pc-n sem tapasztaltam, de volt olyan hogy ha feljött a képernyővédő, vagy valami program nagyon leterhelte a gépet, akkor egy pillanatra megakadt a nyomtató, de raspin semmi gond, rendíthetetlenül nyomtat órákon át, akár 40-50 ezer parancsból álló kódot is.

www.simson4t.hu

Ha elég profi lennék, akkor persze vaamilyen aurdinos, vagy más mikrokontroller alapú célhardvert építenék, de nem vagyok az. Nagyon nagy feladat lenne nekem, hogy a bejövő adatok feldolgozására írjak valami programot, ami aztán logolja azokat, és valami vezeték nélküli kapcsolaton küldi úgy hogy egy mobil eszközön valami emberi formában megjelenítsem. Viszont a raspi gpio portjához van kismillió kész kód, amiket egyszeru használni, aztán az adatok feldolgozására csak összehozok valami programocskát, ami aztán egy valamilyen kész linuxos webszerveren keresztül "küldi" az adatokat amit egy böngésző ablakban meg tudok nezni.

De nézegettem azóta más megoldásokat is, pl a ti launchpad szimatikus, amihez van felhőalapú háttérszolgáltatás, és eleg egyszerűnek tűnik a használata.

Most először raspival kisérletezek, aztan meglátom, szerencsére elég olcsó cucc, így ha nem válik be, nem buktam semmit.

www.simson4t.hu

Egyébként rendeltem egy odroid w-t . Bár mar idénre nem terveztem ilyesmire költeni, mert így is kupacban álnak az alkattédzek két hónapja az asztalomon, nincs idom semmire, de annyira megtetszett, hogy nem akartam lemaradni róla

www.simson4t.hu

A tenyleg profik nem hasznalnak arduinot, max ha kiprobalnak valamit. Komoly cuccba nativ c kodot irnak, nem hasznaljak az arduino frameworkot!
Ha kesz kod van RasPi-re, akkor ne vacakolj massal! A Win-es PC-nel tuti stabilabb.

(#204) azbest válasza tvamos (#203) üzenetére
Hat... Azert vagy 20 alkatreszt nyomtattam mar a mienkel, tudom, hogy megy, ezert tudom azt is, hogy hasznos lenne egy olyan kezelo felulet, ami interaktivan lehet beavatkozni, nem csak annyit, hogy "abort", 'oszt dobod el, ami addig kijott, es kezded elorol a nyomtatast.

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

En is tudnek hova tenni vagy 4 odroid-w-t... de nincs ra most keret. Nemsoka itt a karacsony...

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Na ittlennék újabb agymenésemmel

Szóval előre is bocsi, hogy csapongok össze-vissza, de most épp a GPIO portok leírásánál tartottam, hogy mit-hogy-hova stb, amikor megláttam, hogy a 4. GPIO tüskesoron 4 láb az TVIN0-1-2-3.
Egész pontosan itt találtam:
[link]

Namármost, gyorsan beindult a fantáziám, én ilyennel is játszani akarok, szóval új irányt vett a gugli. Amire jutottam, hogy CB-nél is találtak páran ilyen lábakat(nem csoda, hisz az is A10/A20), de több infot nem nagyon sikerült szerválni, hogy mégis hogy kell megpróbálni ezeket működésre bírni.

Esetleg más is játszott már hasonlót és van valami tippje, hogy merre induljak, vagy egyedül vagyok a perverzióimmal?

Továbbá, nem szorosan ehhez kapcsolódik, de mégis erről jutott eszembe, hogy ezeket, illetve a hangrendszer portjait lehet használni analóg bemenetnek?(pl. pár analóg szenzornak)

Vagy inkább lőjem le magam?

Üdv.: steveetm

Arra gondolsz, hogy stepper motor vezérlést raspival?

[ Szerkesztve ]

(nem kötelező megadni)

Nem feltetlen, bar az sem nagy dolog.
Inkabb a user interface... Az nem valami jo.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Sziasztok! Rendeltem egy Banana Pi-t. Tervem, hogy RS485-ön adatokat gyűjtsek vele egyedi protokollal, azokat TCP Modbus-on átadjam a PC-n futó vb.net programnak feldolgozásra. Valamint egy kis Webszerver, AJAX-al böngésző felületen gyors, de kis adatmennyiségű monitorozáshoz. Egy kicsit minden területhez konyítok, egy PIC-en már elkészült egy hasonló, működget, de ehhez kevés, lassú, meguntam nyűglődni vele...
Kérdésem az lenne, hogy a fellelhető, Pi-re telepíthető OP rendszerekre milyen fejlesztői felületek léteznek, ahol a felvázolt feladatot le lehetne programozni? PHP kezeli a soros portot és a TCP MODBUS-t vagy egyéb adatátvitelt amit a dotnet is kezel? Esetleg C? A C megy valamicskét, igaz ebben a környezetben (linux) nem nagyon használtam még. Várom javaslatotokat IDE-kre, OP javaslatokra, megoldásokra!
Köszönöm!

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

1. Szerintem rs485-öt c-ben érdemes kezelni, babrásabb, de biztosabb. nem hiszek az interpretált nyelvekben hardverközeli dolgoknál.
2. nem látom, minek használnál ebben a felállásban tcp/modbust. szerintem teljesen feleslegesen bonyolítja a felállást.
2a. a mért adatok átadására a legegyszerűbb módszer, ha egy ascii fájlba lerakod a webszerveren és onnan tölti le a vb programod http-n.
2b. a nem annyira legegyszerűbb módszer, ha xml-ben rakod le
2c. a szép megoldás szerintem az, ha menedzselési feladatokat menedzsment protokollal hajtunk végre. a mért adatokat snmp szerverbe tölteném bele és pc-n simán snmp-vel szedném le. ezzel a megoldással azt is elérnéd, hogy nem csak az általad faragott klienssel lehet feldolgozni az adataidat, hanem tetszőleges nms-sel is.

a 2b megoldás arra is jó lehetne, hogy beletolod js-ben az egyszerű lekérdező scriptet a böngészőbe, és utána ugyanazzal a protokkollal ugyanúgy szedné le a böngészős felület, mint a pc-s vb felület. egy melóval két probléma letudva.

a c-s megoldás annyiból jó lehet, hogyha az rs485 csatoló esetleg usb-s, azt pc-be dugva gyorsan lehet fejleszteni a lekérdezőt, utána csak le kell fordítani pire és áttölteni.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Köszönöm a válaszokat!
1. Elfogadom és egyetértek a véleményeddel. Viszont linux alá nem ismerek még fejlesztő környezetet, ami kezelné a hálózatos dolgokat, vagy egyáltalán, de remélem tudtok ajánlani ilyet! (az pl. hogy C nekem nem sokat mond, egy link infókra annál többet.)
2c. Eddig nagyon hardver közeli dolgokkal oldottam meg a kommunikációt (PIC, asm, C). Kicsit idegen és ismeretlen terület, amikor menedzsment protokollról beszélsz. Ennek utána kell néznem.
2b. js-ben tákoltam már pár dolgot ajax megközelítésben, de még nem vagyok benne profi. Az ötlet jónak tűnik, foglalkozom vele!

Van több féle RS485 csatolóm, a fejlesztési ötlet jónak tűnik, bár nem tudom, hogy ha távoli asztallal fejlesztek, akkor az mennyire macerás, a banán pi elvileg elég gyors. A PC-n win7 fut, ha jól sejtem nem nagyon lehet linux alá C programot fejleszteni rajta, jobb ha debuggolni is lehet, azt meg inkább magán a pi-n lehet. ? Esetleg ha egy linuxot feldobnék? Azt hiszem ez elkerülhetetlen lesz, ha bele akarok merülni ebbe a világba is. Viszont nem hiszem, hogy a PC-n ugyanaz a kód ugyanúgy fog viselkedni. Meglátom, ha megjön a pi, mit szól a távoli asztalhoz. (ez is még csak hallomás, hogy ssh, samba, meg még mi kell hozzá?)

Az is jó kérdés, hogy a pi-ken futó oprendszerek mennyire kompatibilisek egymással és összességében a "linux-al"? Gondolok itt arra, hogy ha a PC-re feltennék pl. egy Debiant, akkor azzal mennyit tanulnék, menniyre lennék közelebb a pi rendszeréhez? Gondolom pi-re nem Androidot kéne tenni, ha nem akkor mit javasolnál?

Az egész a fejemben még egy nagy katyvasz, nézzétek el, ha valami triviálisat nem értenék, igyekszem letisztítani, addig is szívesen vennék infókat!
Köszi!

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Igazad lehet! Első körben a GPIO-n található RX, TX-re gondoltam átalakító IC-vel, de akkor a programnak kezelnie kéne az irányokat, aminek megoldása jelen állásban számomra teljesen homály. Egy USB-s, vagy más RS485 illesztő elvégzi az irányok kezelését, így egyszerűbb lenne az élet. Nem tudom, meglátom, ha megismerem a lehetőségeket fejlesztői környezetek terén. Köszi!

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Nagyon tetszik a gumstick... kar, hogy ilyen draga.
Jol latom akkor azt, hogy az Odroid w a legolcsobb?

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Én távoli asztal elérést ezalapján a videó alapján lőttem be pi-n, elég egyszerű és jól működik [link]

www.simson4t.hu

Ki fogom próbálni, köszi!

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Kicsit beletúrtam a linuxba, tetszik ( [link] ) . Mindig ilyen lelkületű votlam, csak valahogy a PC-n mindig olyan programokat használtam, ami a munkámhoz és a hobbimhoz kellett, így a linux kimaradt (kiéltem magam a mikrovezérlőkben). Na majd most... (Azért nem teszem offba, mert a nyitó posztban külön említésre került a linux mint oprendszer a kártya PC-k szerves részeként. Remélem jól gondolom akkor, hogy itt lehet erről is beszélni?)

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Utána olvastam pár dolognak. gcc. eddig oké. Aztán találtam Gtk-t, meg Gdk-t, meg X-et. Jelenleg melyik grafikus környezet az aktuális? Google nem sokat segített, mert 2009-nél frissebb infót nem találok, fórumokon nehéz megtalálni csak olvasással az infót, regisztrálni meg nem akarok mindenhová.
Szóval valami képet tudtok adni a jelenlegi linuxos C programozási trendről? Köszönöm!

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Igazából nekem nem teljesen tiszta, hogy milyen grafikus felületet akarsz készíteni, de a három a dolog amit írtál, három teljesen különálló része a képnek:

GTK: GIMP Toolkit - Lényegében ezzel készíted az UI-t. Tartalmaz gombokat, ablakokat, kereteket, stb, tehát minden, ami egy UI felépítéséhez kell.
GDK: GIMP Drawing Kit - Ez az, amire 99.99%-ban biztos hogy nem lesz szükséges. Ez egy alacsonyszintü API, amely a GTK(+) és az X között teremti meg a kapcsolatot. Tehát lényegében mikor te azt mondod, hogy kérek egy ablakot az x,y helyre, akkor azt a GTK-nak adod ki, amely GDK parancsokkal elkészíti az ablakot, a GDK pedig szól az X-nek, hogy ezt meg azt kéne ide meg oda rajzolni.
X : Ebben is biztos vagyok, hogy nem ezt akarod fejleszteni. Az X felelős azért, hogy a gépen lévő HW-ről információt ad a felsőbb rétegek felé, tehát hol a korzuk, milyen képernyők vannak, stb.

Mindhárom NAGYON le van egyszerűsítve, mert Linux alatt (is), nagyon elkülönölnek a dolgok, mert ezeken kívül még ezer másik dolog is végzi külön a dolgát(tehát egy asztali környezeten KÍVÜL van még egy ablakkezelőd is, és még a grafikus szerver és a grafikus kliens és külön megvalósítás lehet. De ez iszonyat off irány, inkább visszakanyarodom).

Naszóval, mivel nem tudom, hogy neked pontosan mi kell, ezért bedobnék egy olyat is, hogy az egész X cuccot felejtsd el, és esetleg egy frambufferbe rajzolsz SDL-el, amit szeretnél. Az SDL egy olyasmi dolog, mint windowson a DirectX, működik C/C++-ban, és biztos állíthatom, hogy normál halandó is el tud benne igazodni.
Ami hátrány: MINDENT neked kell megcsinálni benne, nincsenek kész UI elemek(mint ablak, gomb, stb)
Ami előny: Nem kell hozzá X, meg semmi extra.

Ha mégis az X irány kell, akkor neked GTK(+) -ra, vagy QT-ra van szükséged, ezt a kettőt keresd, a többit ne.

Üdv.: steveetm

Ja igen, amit kihagytam:
GTK tutorial
SDL tutorial
QT tutorial

Érdemes megnézni az egy gombot tartalmazó GTK és QT hello worldöt^^
(jójó, tudom, alma-körte, de valamiért nekem esztétikusabb, pedig akkora ultra-gtk-s voltam világ életemben, hogy ihaj, de QT kódra sose tudtam rosszat mondani

Mondjuk az is sokat nyom a latba, hogy ott van hozzá a QTCreator is egyből, na)

Üdv.: steveetm

[ Szerkesztve ]

Szia! Köszönöm az irányba igazítást! Közben sokat olvasok és tisztul a kép, de te is sokat segítettél a X-ek terén! A grafikus felületre nem lesz szükségem, igazad van, mert nem is lesz kijelző a kütyün üzemszerűen. Ami nekem kell, az egy C fordító, meg egy jó editor. Aztán kell majd infó, hogy hogyan érem el a soros portokat és ha szükség lenne rá, hogyan kezelem a GPIO-t, hogy az RS485 irányokat kezelni tudjam. Aztán az erhernet területe is kérdéses lesz, mert valahogy adatokat kell átadjak a PC-nek.

Az OS esetében oda jutottam, hogy a Bananian-t próbálom ki. Ez egy Debian 7 Bpi-re fordított verziója. Kíváncsi vagyok, van e más javaslat!

(Holnap itt lesz a Bpi remélem, tudok valamit valóságban is próbálni, addig is köszi minden segítséget és várom a további fejtágítást!)

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Fejlesztőkörnyezet beállításához tudom ajánlani ezt a leírást.
Ilyenkor, a fejlesztőkörnyezet futhat a saját gépeden(Ami erőforrás igényes, én ilyeneket nem tákolnék pi-n, amikor a legkisebb projektemnél a netbeans/eclipse 5-600 mega alatt nem áll meg), viszont a fordítás / futtatás a pi-n történik. A debugolás pedig történhet remote módon, tehát pi-n fut a kód, de a netbeans-ben tudod debugolni, a saját gépeden ([link]).

És ha eddig ez nem derült volna ki, fejlesztőkörnyezetnek javasolom a NetBeans-t

Annyi megjegyzés, hogy amiket írtam azért már picit haladóbbak, nem árt némi rálátás, hogy mi miért merre és hogyan történik, különben hajtépés inc. Nem kell hozzá atomfizikusnak lenni, de egy egy vi + gcc program.c -nél ezt bonyolultabb beállítani.

Üdv.: steveetm

[ Szerkesztve ]

A NetBeans nagy hibája, hogy Java alapú. Az MPLAB-X is erre épült fel, de nem valami szívderítő a sebessége. A Glade nem jó? Ha jól olvastam megy win alatt is, bár van egy olyan partícióm, amire fel tudok dobni egy Debian -t is.
A fejlesztési módszer, amit felvázoltál tetszik, biztosan így fogom megpróbálni. Igaz Glade esetén a debuggolás nem fog úgy menni, ahogy a NetBeans esetén leírtad... Ki fogom próbálni mindkettőt! Köszi!

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

A Glade nem fejlesztőkörnyezet, ezen kívül sok baja nincs, de amikor én néztem, még a megmosolyogtató kategóriába tartozott, bár kétség kívül megvalósította azt, amit ígért.

A NetBeans mellé használható Glade, vagy Glade mellé NetBeans, de semmiképp sem jó egyik a másik kiváltására, teljesen másra valóak!

A NetBeansnek semmiképp nem hibája az, hogy Java alapú, ha van benned valami rossz beidegződés a Java-val szemben, akkor el kell felejteni. Ha bedöglik a Toyotám akkor sem fogom azt mondani, hogy ne használj Opel-t, mert az is Ottó-motorra épül

Üdv.: steveetm

[ Szerkesztve ]

szerintem így kellene megcsinálni (két lehetőséget látok):
1. megírsz egy c programot, ami rs485-ön kommunikál a berendezéssel, és leszedi róla a neked szükséges adatokat (egy menetben az összeset), majd ezeket az adatokat valami strukturált formában leteszi egy fájlba. azok a programok, amik használni akarják az adatokat, ebből a fájlból dolgoznak (például teheti a web szerver könyvtárába is.
2. megírsz egy c programot, aminek paraméterként átadod, hogy konkrétan melyik adatra van szükséged, és azt az egy adatot leszedi a berendezésedről, majd kiírja a kimenetére. utána az snmp csomagban levő snmpd-t felkonfigurálod, hogy általad meghatározott snmp object azonosítókon milyen adatokat adjon vissza, és egy konfig kitöltésével összekötöd a két programot. ez úgy tud működni, hogy bármilyen gépről snmp klienssel megszólítva a málnát/banánt, az azon futó snmp szerver elindítja az általad írt programot, átveszi a kimenetét és visszaküldi a hálózaton a kiírt eredményt.

ez csak elsőre hangzik fekete mágiának, mert nem az. az snmp szerver dolgozhat akár az első pontban leírt fájlból is.

a lényeg, hogy szét kell szedni a problémát, nem egyben megoldani. egy alprobléma a berendezéssel való kommunikáció, egy másik alprobléma az adatok kinyerése a málnából/banánból és egy harmadik alprobléma, hogy weben is el akarod érni.

én úgy fejlesztenék, hogy egy pc-re feldobnék egy debiant, ha eddig nem volt, és abba dugnám bele a fejlesztés idejére az rs485-öt. ezzel kímélném az egyébként nem túl gyors és nem túl nagy tárhelyes málnát az erőlködéstől. amikor megírtam azt a c programot, ami az rs485-öt hajtja, akkor ezt a pc-t nem használnám tovább, hanem a c programot áttolnám a málnára, és ott lefordítanám.

"Viszont nem hiszem, hogy a PC-n ugyanaz a kód ugyanúgy fog viselkedni.": de. én nemrég faragtam rfid kártyaolvasóhoz ugyanígy programot, simán ment. persze itt nem csicsás grafikus cuccokra kell gondolni, hanem ilyen 100-130 soros konzolon futó c programra. mert nem kell több.

nem tudom, mit kellene itt távoli asztalozni, ez a kategória szerintem nem erről szól. írhatsz programot a málnán is, ha türelmes vagy. ha nem, akkor pc. én nem voltam türelmes, pc-n írtam.

"Az is jó kérdés, hogy a pi-ken futó oprendszerek mennyire kompatibilisek egymással és összességében a "linux-al"?": a raspbian az raspberry pi-re portolt debian. azokon a területeken, amire itt neked szükséged lehet, teljesen kompatibilis. legalábbis forráskód szintjén, mert binárisan nyilván nem. de amit megírtál c-ben pc-n, a c forrást átmásolva, le lehet fordítani málnán és működik. illetve egy halom program megvan a málnára is, ami a pc-s debianban benne van.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

"Aztán az erhernet területe is kérdéses lesz, mert valahogy adatokat kell átadjak a PC-nek.": unix. használd azt, amit mások megcsináltak már. nehogy te faragj ethernet cuccokat, az egész kompletten készen van.

szerintem ezen a szinten "fejlesztői környezetnek" nincs sok értelme, egy vi (vim) pont elég.

(#230) steveetm: "A NetBeansnek semmiképp nem hibája az, hogy Java alapú, ha van benned valami rossz beidegződés a Java-val szemben, akkor el kell felejteni." de legalább jó lassú, nagy tohonya dög

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Aha, közben leesett, főleg, hogy mondod!
Nincs bajom a Java-val, csak annyi, hogy lassú. A cégnél is használunk weben keresztül Java alapú rendszereket, gázosak! De ezen nem fogunk összeveszni, talán a 4 magon használható. Régebben próbáltam ,akkor lassú volt. Leszedtem, feldobom a délután...

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Értem, azt hiszem. Ami jelenleg fekete folt, hogy hogyan lehet elérni ezeket a perifériákat programból, de ahogy nézegettem néhány dolgot, egyszerűnek kéne lennie. Meglátom! Köszi!

A málnához annyit, hogy ez nem málna, ez banán. 2magos 1GHz, 1 giga RAM. Már alig várom, hogy itt legyen!

[ Szerkesztve ]

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Rögtön lenne is egy kérdésem. Szerintetek az optimalizált linuxokban, amiket teszem azt BPi-re fordítottak, benne vannak a GPIO-n található portok driverei (SPI, USART-ok, talán I2C-re is emlékszem) ? Ha igen, hogyan lehet C-ből ezeket megnyitni? Az RPi-s tapasztalatok is jöhetnek, mert vélhetően ugyanaz a kérdéskör. Meg lehet nézni valahol, hogy teszem azt Allwinner A20 ARM Cortex-A7 -hez milyen lib-ek vannak? Lehet, hogy a BPi valamelyik könyvtárában megtalálható?

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Pár példa:
[link]
[link]

A második link A13, de nem zavarjon meg, a metodika ugyanaz lesz. Nyilván ez egy kicsit "csalás", mert mmap-ról még szó sincs, és GPIO lib se kell külön. Ezt fel lehet fogni előnyként és hátrányként is, sorold be, ahova szeretnéd

Egyébként libek is vannak, de most nem találom a linkemet, de talán mintha az A20 SDK-ban is lenne hozzá valami. Ha megleltem, akkor még jelentkezem.
Üdv.: steveetm

[ Szerkesztve ]

Most nézem, picit felületesen olvastam amit írtál.
Itt egy helyesebb link:
[link]

Ezen belül már van I2c, SPI userspace példa is, ami neked tetszik.

Üdv.: steveetm

Köszönöm, ez tényleg jónak tűnik! Lesz mit olvasnom, próbálgatnom délután!
Ezek a linuxok még mindig kérdéseket okoznak bennem, azaz mindegy milyen linuxról van szó a lib-ek "gcc közösek"? Mindegyik linux ugyanazt a közös gcc-t használja a libekkel? Ha jön egy új platform, akkor csak kibővítik a lib-eket és más leírókat és onnantól mindegyik linux ezt használja? Esetleg van aki ezt koordinálja, mint a kernelt?
Bocs, ha baromságokat kérdezek!

[ Szerkesztve ]

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Aha! Közben okosodok. Ha jól értem ez a SUNXI kvázi portolja az Allwinner SoC-okat különböző linuxok alá. Azt még nem értem hogyan kell majd használni, de próbálom...
Mik nincsenek a Wikin, bxaras: [link]

[ Szerkesztve ]

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Belenéztem a Bananian linux drivereibe és ott van mindegyik periféria az A20-ból! Ettől nagyon boldog vagyok! Remélem akkor a gcc-je is támogatja! A PC-re még nem tudom, hogyan fog felkerülni a sok lib, mert ott tutira nincs meg a Cygwin-ben, de lehet hogy tévedek és ott lesz a rengeteg kiegészítés között!

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Sziasztok! Tegnap 8előtt értem haza nem sok időm volt kísérletezgetni, feldobtam az Android 4.2.2-t, felismerte a vezeték nálküli USB-s egeret, billenytűt, gyors, videókat játsza (VLC-vel, ami simán települt), internetezni is elég gyorsnak tűnik, stb. Aztán felraktam a Bananian linuxot és kicsit más világba csöppentem a konzolos felületnél fogva. Ha jól olvastam ennek a verziónak nincs is X-es felülete, pont arra készült, amire nekem kéne, csak már régen volt, hogy konzolon pötyögjek be mindent.
Lényeg, hogy nem sikerült távoli aztalról elérnem, utána kell járnom, mit, hogyan kell beállítani. Pinggel látom, tehát a LAN él, de valószínű nincs engedélyezve a távoli elérés, vagy nem fut az ssh process, nem tudom. Szép ez a linux közösség, meg minden, de azért ez akkor is mazoizmus! Szóval jön a google...

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Értem én, és talán jogos is...

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Korábban olvastam, hogy sokan azért óckodnak a BPi-től, mert félnek, hogy nem lesz annyira támogatott, mint a málna és nem kompatibilis. Jelenleg az a helyzet, hogy néhány hónappal a forgalmazása után kétszer több oprendszer van rá, mint málnára és nem is akármilyenek(13db)! Még a Raspbian is át lett gyúrva rá és a legújjabb verziók támogatják az SPI, I2C, PWM és egyéb beépített perifériákat. A kompatibilitás legyűrhető néhány kábellel, mert csak méretbeli eltérések vannak állítólag, bár engem nem érdekelnek a gyári kiegészítők, biztosan sokakat igen. De ha a BPi elterjed, tuti, hogy ebben is fordulat lesz.
Van egy sanda gyanúm, hogy a kínaiak jobban nyomják ezt a ipart, mint az angolok!

Vannak dolgok, amiről mindenki tudja, hogy nem lehet megoldani. Aztán jön valaki, aki erről nem tud, és megoldja. A.E. Civic 2.2 ctdi mk8

Te honnan rendelted az odroidot, és mennyi idő alatt jött meg? Én a német oldalról rendeltem pay-pal-al kifizettem múlt héten. Egy visszaigazoló mail jött hogy vették a rendelést, de azóta semmi, és csomag sem jött.

www.simson4t.hu