Sziasztok!

Tegnap rákerestem, és megtaláltam (milyen meglepő) a Hubble által készített képeket!!!

GYÖNYÖRŰEK!!!! Aki teheti nézzen be ide:

Bővebben: link

Vannak HATALMAS képek, hátterek! Ki gondolta volna, hogy az Univerzumunk ilyen szép!

[Szerkesztve]

ezeknek a fele kamu kép nem

-

hivatalos hubble siteon?

lol.

[Szerkesztve]

http://www.flickr.com/photos/dmrl - http://dmrl.hu - Spectrum ZX 48k

nagyon szépek! nekem már régóta egy hubble-fotó a hátterem, imádom

Nem tudom elhinni, hogy valódiak, vannak közte annyira szépek
Kössz, hogy belinkelted az oldalt!

Az ET-nek ez a google earth/maps.

[Szerkesztve]

''...de a konfigjából kiindulva, nem hiszem, hogy 40 éves családos ember lenne...'' -- by Slax

Kár, hogy a Hubble lassan (pontosan nem tudom, h. mikor) nyugdíjba vonul, és a helyét egy olyan űrtávcső veszi át, ami nem a látható fény tartományában ''fényképez''. Sajnos ez az ilyen csodás felvételek végét fogja jelenteni...

Up

+

Jobbra fel

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Még 1 képet ízelítőnek:

ezen az oldalon a két utolsó hír következő generációs teleszkópokkal foglalkozik, érdemes elovasni ha valakit érdekel a téma. a hubble-ről is van szó benne.
Bővebben: link

Nem semmi gyönyrű képek

PSN:BiZzare_0 ️

Nem kapcsolódik szorosan a témához, de akit érdekel a nap állapota: Bővebben: link

egyedül vagyunk a világűrben? Válasz: 1. (saját vélemény) Addig jó nekünk, amíg igen, legalábbis, ha másik faj is olyan a gyengébbel, mint az emberiség. 2. Valami ezen területen dolgozó csillagász szerint is valószínűleg a Galaxisban legalábbis egyedül. Ezt 2 megfontolás látszik alátámasztani. a, A Föld keletkezésekor rendkívül érzékeny időpontban, szűk időintervallumban kellett hogy kozmikus ütközést szenvedjen szintén szűk határok közé eső tömegű testtel. Ekkor szakadt ki a sokkal nagyobb sűrűségű olvadt vas-nikkel magmát beborító szilikátos kéreg nagy része, ( ennek egy része ma a Hold) a maradék pedig a lökéshullám miatt összegyűlik a bolygó másik felén, de már nem annyira forró a Föld, hogy újra szét tudna terülni a felszínen, ezért jön létre az őskontinens, a Pángea. Enélkül a kozmikus baleset nélkül a szilikátos kőzetek kb egyenletesen terülnének szét a Föld felszínén, a víz beborítja, és kb 3 - 4 km mélységű óceán mindenütt, és nincs szárazföldi élet, nincs gépi civilizáció. b, A mai rádiótávcsövekkel 30 -40 fényév távolságból nemcsak irányított rádióadást, de holmi kósza kereskedelmi TV adást is képesek lennénk fogni, ha tehát nem veszünk semmi adást, az azért van, mert ilyenek nincsenek...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Újszülöttnek minden vicc új... Én már >8 éve töltögetem a Hubble képeit (URL lehet változott közben), tényleg jó oldal.

Hubble-nál maradva, egy másik projekt, másik oldal - részben átfedő képanyaggal, de nekem jobban tetszett:
http://heritage.stsci.edu/gallery/gallery.htmlBővebben: link
Az eredeti képek is letölthetők, magyarázó oldallal minden objektumhoz.

Egyébként a színek többnyire nem valódiak.
Néhol közelítik a valódit, néhol nem. Úgy működik, hogy a Hubble csinál N képet egy területről különféle szűrőkkel (H-alfa stb) aztán -ha valami ütős kép kell a sajtónak- kiválasztanak 3 csatornát, és csinálnak belőle színes képet egy-egy színt megfeleltetve egy-egy hullámhossztartománynak.
Ilyen szempontból tényleg ''kamu'' némelyik felvétel de csak azért, hogy jobban látni lehessen a célobjektumot. Ha egyszer infravörösben vagy UV-ben, vagy így-amúgy polarizáltan látszik jól a lényeg, muszáj csalni a színekkel... Érdekes, ez a színezés kicsit ''divatfüggő'' is: 10-15 évvel ezelőtti asztrofotókat nézegetve, észrevehetően más a színvilág, mint manapság
Ettől függetlenül elég rotfl a NASA oldalait lekamuzni

ha valaki kifejezetten a ''csillagos'' nagyméretű asztrofotókra bukik, ajánlható meg:
http://www.robgendlerastropics.comBővebben: link
Ezek a földfelszínről készültek, egy jobb amatőrtávcsővel. Kicsit turbózva vannak színvilág terén, részletesen leírja az oldal, milyen műszerrel, hogyan készültek.
Másik hasonló oldal: http://www.ifa.hawaii.edu/~wang/ -> Gallery menüpont

A JPL oldalán inkább a Naprendszer objektumairól tölthetők le amit az elmúlt 30 év űrszondái készítettek - izmos gyűjtemény. (Pár ezerszer pár ezer pixeles marsi panorámák is előfordulnak)
http://photojournal.jpl.nasa.gov/gallery/universeBővebben: link

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Igazad van abból a szempontból, hogy újszülöttnek minden vicc új,.de itt nem csak én vagyok újszülött! Ez az oldal lehet, hogy sokan másokan is új!

A felvilágosítást a képekről nagyon örülök, hogy leírtad, ezeket nem tudtam...

És micsoda jó, kis okatatófilmjeik vannak. Aahh.

Fej! Tor! Potroh!

Nem lehet, hogy hasonló okokból, mint a mai kontinensvándorlások? Repedések a kéregben, elcsúszások, felgyűrődések stb...

A képek különben fantasztikusak. , hogy on is legyek. Elképesztő ez a brutál sok galaxis. Belegondoltam, hogy mit csinálnék egy tuti térugró hajóval, ami bárhová elvinne pár pillanat alatt. Sajnos túl túl sok még igy is.

A kontinensek pontosan azért tudnak vándorolni, mert a szilikát uszadékok a sokkal sűrűbb vas-nikkel-mangán érc alapú magma olvadékon úszkálnak. Mivel lényegesen kisebb a sűrűségük, a Föld keletkezésekor egyenletesen be kellett borítaniuk a felszínt. Mese nincs, ezt az állapotot csak egy kozmikus katasztrófa módosíthatta. Ha már az ütközéskor szilárd szilikátos burok övezte volna a Földet, mint ma, akkor mondjuk lenne egy 25 - 30 %-os szárazföldhiány, a többi földkéreg össze-vissza töredezve valahogy visszahuppant volna, és egy nagy óceán létezése mellett még mindíg lenne egy kb 1 km-es mélységű világóceán. Szárazföld pedig alig. Ha túl korai szakaszban törénik az ütközés, a szilikátos közetek megolvadva ''nagyjából'' megint beterítik a Föld felszínét, eredmény ugyanaz. Azt figyelembe kell, venni, hogy azért mégsem egy másik Föld nagyságrendű tömeggel történt az ütközés, mert az aszteroidákra való szétszakadással járt volna, vagy ha annyira koncetrikus lett volna, akkor a bolygóképződés folyamatának újra lefolytatása következett volna be, eredmény megint ugyanaz. ''Viszonylag kis tömegű'' ütköző test, kiszakadó szilikátos kéreg darab, és a maradék a lökéshullám által az ellenpóluson felgyülemlik, ( mert még elég olvadékony) de már nem tud újra szétterülni, ehhez már túlságosan kihűlő félben van. Miez ha nem egy nagyon kis valószínűségű esemény? És a megfelelő Naprendszerek megfelelő bolygói közül ez hánnyal következik be? Na ezért ritkább sokkal a civilizáció, és egyáltalán a szárazföldi (uralkodó) típusú élet, mint azt a Sci-Fi írók hinni szeretnék.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Picit sem retusálták a képeket?

Jó az oldal, leragadtam egy kis időre...

Marx halott, Lenin halott, és én sem érzem túl jól magam...

egyedül vagyunk a világűrben?? nem tudni!! egy populáció ami képes jeket adni magáról az mindössze pár ezer évet él. namost ezalatt a pár ezer év alatt szinte 0 az esélye annak, hogy felfogjon ez a populáció egy másik működő populációt, el is jusson hozzá és akkor még életben legyenk. tehát, hogy 2 civilizáció találkozzon annak szinte 0 az esélye

Na ez a másik. Olyan jól sikerül kiuzsoráznunk a Földet, elszennyezni, hogy atomháború nélkül is pár ezer évnek látszik egy mienkhez hasonló gépi civilizáció tündöklése. A Naprendszer ma kb 5 Milliárd éves, max 10 Milliárd évig létezik, ebből még a valószínűtlen 10 ezer évig létező civilizáció esetén is az következik, hogy egy megfelelő Solar rendszer csak életidejének kb 1 milliomod idejég funkcionál, mint civilizációteremtő. Nem beszélve arról, hogy a Tejút, ill bármelyik más galaxis csak a külső harmadában lévő kb 10-15 % gyűrűben képezhet ilyen naprendszereket. Ugyanis a belső tartományokban olyan gyakori a szupernova robbanás, hogy a kísérő röntgen sugártás kb 300 -400 millió évenként sterilizálja az életnek otthont adó bolygókat, az egészen külső tartományokban ahol pedig ez túl ritka esemény, nem képződik emiatt elég nehéz elem, nem is nagyon jönnek létre igazi Földtípusú nagy sűrűségű bolygók, csak olyanaok, mint az alapvetően gázból összeálló óriásbolygók, tehát megint csak nincs civilizáció.
Szóval egyedül vagyunk...


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Up ennek a jó kis topicnak!

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

A topikcímet tekintve kissé off, csak azért reagálok rá, nehogy rögzüljön sokakban a butaság. (véletlenül, ezt tanultam az egyetemen)

Ezek a katasztrófaelméletek megalapozatlanok, nemlétező rejtélyekre adnak hamis, áltudományos magyarázatokat. A Föld jelenlegi kinézetének semmi köze sincs múltbeli kozmikus becsapódásokhoz.
A Föld szerkezetét a szeizológia révén elég régóta jól ismerjük. Belseje legnagyobbrészt szilárd, a több ezer kilométerrel (pontosan 2899 +/-2) alattunk levő külső magot kivéve. Nem úszkálnak a szilikátos ''kontinensek'' semmilyen magma-olvadékon. Nincs jelentős elemösszetétel-beli különbség a litoszféralemezek és az alattuk levő köpenyanyag között, amin elmozdulnak. Mind a kettő szilárd, és elemösszetétele a bazalttal azonos -azaz szilikátos-, a lefelé növekvő nyomás miatt egyre kompaktabb ásványmódosulatokba szerveződve. Utóbbi ugrásokat okoz az átlagsűrűség menetében vertikális irányban. Ezen kívül a köpeny anyaga horizontálisan erősen izotrop. A sűrűség lefelé nő, de nem az anyagminőség változása, hanem a nyomás miatt: a felszíni 2.5-2.7 g/cm3 a litoszféra alján már 3.5-re nő, a köpenyben már 4.6, és még mindig csak 650 km mélyen járunk
A litoszféralemezek a relatíve alacsony viszkozitású (kb. mint az üveg) asztenoszférának nevezett övezeten ''úszkálnak''.
A folyamat hajtóereje a földköpeny szilárd fázisban történő termikus konvekciója, amelyhez az energiát a magban levő U,Th radioaktív bomláshője szolgáltatja.
A termikus konvekció elmélete jól kidolgozott, és összhangban van a megfigyelésekkel.

A kontinentális kéreg valóban kisebb sűrűségű, de szintén szilikátos, és térfogata jóval kisebb a lemeztektonika által évmilliárdok óta ''gyúrt'' litoszféralemezek térfogatához képest. Tkp. csak a litoszféralemezek tetején ''ülnek'' a kontinentális kéregdarabok, jelentőségük abban áll, hogy nem tudnak szubdukálódni, azaz másik litoszféralemez alá bukni. Kontinentális kéreg tud képződni, a földtörténet során képződött is - nem kellett a kezdetektől jelen legyen.
A 4.5 milliárd éves földtörténetből csak a legutóbbi fél milliárd évet tekintve, már ezalatt is felismerhetetlenségig átalakította a lemeztektonika a kontinensek eloszlását, alakját, és komoly mennyiségű kontinentális kéreg jött létre.

Persze, történhettek nagy becsapódások a múltban, sőt biztos hogy történtek, de ennek nincs kihatása a Föld jelenlegi működésére, és az leírható, megmagyarázható becsapódások nélkül is.

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Up!
Bővebben: link
Bővebben: link
Csak szerényen szeretném megjegyezni, As a result, the large plates on the e arth's crust slowly drift on the surface. <= első link, vagyis a kéreg lágyan úszik a felszínen, na persze nem úgy mint egy ponty, de mégiscsak úszik, a litoszféra pedig deformed like silly putty in response to the warmth of the Earth, such that the rocks actually flow. <= második link, vagyis folyékony, mégha nem is úgy mint mondjuk a víz, vagy egyéb ilyesmi. Én is csak azért írtam ezt le, nehogy sokakban rögzüljön a butaság. Mellesleg az kontinensek utóbbi fél milliárd éves vándorlásai után is látszik, hogyan illeszkedik össze pl Afrika, Dél-Amerika, hogyan forgatható be a Dekkán fennsík, ( India), az Antarktisz, Ausztrália, az őskontinens egykori darabjaként. Mellesleg ezeket az illeszkedéseket nem egyszerűen a tengerfelszín vonalai mentén kell vizsgálni, hanem a kontinentális talapzat körvonala mentén.
Azt már csak nagyon félve merem megkérdezni, hogy olyan sűrűségű közeteket, mint a bazalt, gránit, stb miként lehet majd 30%-kal kisebb térfogatúra összenyomni, ha ugyebár az összetétel nem változik... Persze a probléma megszűnik, ha az összetétel, mondjuk fokozatosan, de változhat. Az, hogy a Föld belső hője maghasadásból származik stimmel. Lévén a legnagyobb sűrűségű elem, valóban a bolygóképződés során a legmélyebb helyet az uránium különböző izotópjai foglalták el.

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Benne van ez minden normális tankönyvben, nem is kell olyan vészesen sok matek hozzá. Ezzel témával a geofizika foglalkozik. Kezdőknek ajánlható pl. Dr. Meskó Attila Bevezetés a geofizikába. c. egyetemi tankönyve.

A második link néhol keveri a dolgokat, de a lényeg jó, csak érteni kell. Valóban egy áramlásként írható le a mozgás, csak szilárd fázisban. Helyesen, az asztenoszféra lenne a ''not-so-rigid'' de ez is messze van attól amit a hétköznapi életben lágynak nevezünk. (írtam is) Ez van a litoszféra alatt és ezen ''úszkálnak'' a litoszféralemezek. Egyébként gyakran keveredik a kéreg és a litoszféra fogalma.

Afrika, Dél-Amerika, Dekkán stb.:
Ez mind OK, csak nem félmilliárd éve esett szét a Pangea, hanem a 150 és 100 millió évvel ezelőtti időszakban. És messze nem öröktől fogva létezett: csak úgy 350-300 millió évvel ezelőtt állt össze korábbi különálló, szanaszét bolyongó kontinensekből. Ez az összeállás-széthullás többször is megtörtént a földtörténet során, de csak az utolsó félmilliárd évet lehet jól kutatni. U.i. nem találsz 200 millió évnél fiatalabb óceáni kérget, hacsak nem felgyűrődve hegységekbe. A fél milliárd éve felszíni/felszínközeli kőzetek rég lepusztultak vagy metamorfizálódtak, fosszília sincs, elég nehéz az ezelőtti viszonyokról pontosat tudni.

bazalt, gránit kompaktálódás: a szilárdtestfizika tudományát tudom ajánlani
A sűrűség(mélység) fgv. menete elég jól ismert, akárcsak a nagymértékű horizontális izotrópa a rugalmassági paraméterekben. Anyagminőség különbség a sok milliárd éves konvekció miatt nem maradhat fenn.

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

''Most akkor a hubble az hány megapixeles?''

hogy ontopic is legyen:
http://hubblesite.org/newscenter/newsdesk/archive/releases/2005/12/image/a+warn
Ez a kép konkréten 91 megapixeles Az általam valaha lehúzott legnagyobb asztrofotó, ''csak'' 106 MB összegyűrve JPEG-be Érdekes nézegetni bene az M51 galaxis spirálkarjaiban levő nyílthalmazokat, a világító ködöket, a porsávokat...

Valahol az oldalon írják hogy pontosan mekkora a CCD: a WFPC esetében is csak 2.5 megapixel a 4 CCD együtt, szóval nem nagy. Az óriás képeket ''csempézve'' rakják össze.

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

A többire majd később válaszolok, a többszöri szétválás és összeállás megtörténésére semmi bizonyíték sincs. Erre az 500 - 550 millió évvel ezelőtti széttöredezésre viszont van. Pontosan ekkor alakult ki egyébként az élővilágban a többsejtűek tömkelege. Ez a Földtörténeti-kor a Kambrium. Előtte a fosziliták vizsgálata azt mutatja, hogy a tenger, a világóceán annyira tápanyaghiányos volt, hogy a legnagyobb többsejtű állati élőlények is mindössze kb fél cm átmérőjű lényecskék voltak, mégpedig oly módon, hogy a bőrük még zöld pigmenteket is tartalmazott, a szegényes táplálékot kiegészítendő. Amikor azonban a kontinens feldarabolódás után az esőzések az óceánokba ömlő folyók révén ellátták az óceánokat sóval, kénnel és foszforral, ami a fehérje építéshez szükséges, ugrászszerűen megnőtt a biomassza tömege a földi élővilágban. Ez tette lehetővé a nagytestű növények, és emiatt végső soron a nagytestű állatok, evolúciós kialakukását. A Kambrium időszak előtt a tengerek sótartalma kb a az 1/4-e volt a mai értéknek, - nem véletlenül - éppen annyi, ami most kb az élő szervezetek sótartalma. A kontinensek feldarabolódása, és szétúszkálása nélkül egy darabban az őskontinens egyszerűen egy száraz kontinentális éghajlatot idézett elő a saját területe fölött, ami a homok képződéshez, stb megfelelő volt, de nem jöhettek létre rajta azok a nagy folyók, amik bemosták volna az élővilág számára oly fontos ásványi anyagokat a világóceánba. Amikor ez végre megtörtént, akkor következett be a biomassza robbanásszerű növekedése, és az a törzsfejlődés, ami később a dinoszauruszok, és az emlősök, végső soron az ember és a civilizáció kialakulásához vezetett.


Ui.:A kontinensek kőzeteinek anyaga szabályosan folytatódik a kontinensek összeillesztése során, na most ha másképp rakom össze, akkor ez viszont nem klappol...



[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

vati-neduddgi nagyon vágjátok a témát

1. ''foszilita'' = fosszília ékes magyar nyelven,
A ''földtörténet'' szót és a földtörténeti időszakok neveit (mint pl. a kambrium) a magyar terminológiában kisbetűvel írjuk.

2. Fejből nem tudom megmondani, van-e kőzettani bizonyíték a kambrium előtti tengerk só-, kén-, és foszfortartalmára, de kézenfekvőnek tartanám hogy van (csak 1-2, kambrium előttre korolható evaporitos üledékelőfordulás kell hozzá...)
Az érdekelne, honnan vetted ezt az 1/4-es prekambriumi sótartalmat. Honnan jöhetett ez ki? Hol publikálták?
Szárazföldek mindig is voltak, hol egy darabban, hol nem. Ha tudsz bizonyítékot egy széttöredezésre 500-550 milló éve, az jó, akkor már előttünk áll egy teljes ciklus: széttöredezett, összeállt, majd újra széttöredezett a Pangea, és ez csak a földtörténet utolsó 5%-a.
Semmi okot nem tudok, ami miatt régen kevésbé lehetett volna sós az óceán. Pl. a kénforrások (vulkáni működés) ugyanúgy megvoltak, esők ugyanúgy leestek (mállás, sóbevitel) sőt, legjobb tudomásom szerint pont az az érdekes, hogy miért nem lett már nagyon korán nagyon sós a világóceán?

A biomassza nem tudjuk, hány milliárd éve fejlődik robbanásszerűen. Elég érdekes dolgokat találtak prekambriumi rétegekben is (ediacara-fauna) ami fejlett élővilágra, ököológiai rendszerre utal - csak éppen jól fosszilizálódó szervetlen váz nélkül.
A kambrium időszaknak csak annyi a jelentősége, hogy -evolúciós változás révén- ekkor ''találta fel'' az elővilág (egysejtűektől fölfelé) a mészvázat. Ez pedig prímán tud fosszilizálódni, így fosszíliákon alapuló rétegtan, korolás a kambriumtól fölfelé van. Alatta nincs lelet -csak néhány kivételes lelőhely, szilárd váz nélküli lények lenyomatával-, mert nem éltek szilárd vázú állatok. (pl. kőzetalkotó menniségben mészvázú egysejtűek) Persze már mindent lehet korolni radioaktív bomlásos módszerkkel, de régen csak a fosszília volt. A ''kambriumi robbanás'' azt jelenti, hogy ez előtt nincsenek fosszilis leletek, ez után óriási tömegben vannak. ''Mintha'' minden akkor alakult volna ki hirtelen a semmiből. De ez a fajta kambrium-prekambrium lehatárolás tkp. önkényes, a tudomány régi állapotát tükrözi.
Amiért mégis érdekes lehet, hogy ettől kezdve komoly mennyiségű légköri CO2 tudott megkötődni karbonátok formájában a tenger fenekén.
Ezt a geokémiai szemszögű földtörténetet is tárgyalják tankönyvek, a szerző nem jut eszembe - talán ''környezeti kémia'' vagy ''geokémia'' a címe.

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

jav.:
''és ez csak a földtörténet utolsó 5%-a''
na jó, legyen pl. 12%

más: valószínűsíthető, hogy a Föld története során a szárazföldi kéreg részaránya folyamatosan nőtt, régen sokkal kevesebb volt. Az viszont biztos, hogy a lemeztektonika intenzitása idővel csökken, az elején még többszöröse volt a belső hőtermelés a mainak. Mivel a hővezetés változatlan, és a lemeztektonika puszta megléte is elég érzékeny a delta T-re, valószínűsíthető, hogy egyszer meg fog állni, ahogy más bolygókon is megállt. (Vénuszon szépen látszanak a nyomai)

A Föld-szerű bolygók természetes degenerálódási folyamata a vastag kontinentális kéreg folyamatos gyarapodása (ami nehezíti a tektonikus mozgást) pérhuzamosan a lemeztektonika energiahiány miatti általános gyengülésével. Az eredmény egy egyre szűkülő majd megálló ''anyagcsere'' a Föld belseje és a felszín között. Ha a Föld jövőjére vagyunk kíváncsiak, a Vénuszt (és esetleg a Marsot) érdemes megnézni, mint ilyen szempontból teljesen ''megdöglött'' bolygót. Mintha a 3-4 milliárd évvel ezutáni Földet látnánk.
A Vénuszon valószínűleg hamar megszaladt a légköri üvegházhatás, a Marson nagyon hamar leállt a tektonika (vagy be sem indult) mind a kettőre van esély hosszú távon, a Föld esetében is.

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Bocsi nem olvastam végig, csak az első két sort, a linkek a NASA honlapjáról valók, az egyéb tartalom pedig a Scientific America nálunk sajnos csak angol nyelven megjelenő, ( fogadjunk, hogy Norvégiában van lefordított kiadás ) havonként megjelenő folyóiratból. Ami a helyesírást illeti, lehet, hogy igazad van, én csak követtem a Nemzeti Múzeum földtörténeti korokról szóló tárlatának egykori gyakorlatát: Kambrium, Szilur, Devon, Karbon, Perm, Triász, Jura, Kréta, meg a ''-cén'' végűek... Csá!

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Na mégiscsak végigolvastam. Szóval 12% az már tényleg jó. A pre-kambriumi rétegekben lévő fél centi átmérőjű állatkák koruk bálnái voltak. Méghozzá 40- 50 millió éven keresztül. Ha megnézed, hogy ugyanennyi idő alatt a dinoszauruszok világában, vagy az emlősok idején ( ez utóbbi nem is több összesen 60 millió évnél) az őscickányoktól a mammutokig, a gyapjas orrszarvúakig, a kardfogú tigrisig, ...stb micsoda változásik mentek végbe, elgonolkoztató lehet a tény magától is, hogy evolúciós szempontból majdnem ugyanennyi ideig miért nem történt semmi. Illetve megvan az oka, a tengerek tápanyaghiányos állapota.
Ami földtörténeti szempontból megletetősen ''hirtelen'' változott meg. A száraz kontinentális éghajlat során elporló anyag mennyiséget egyszer csak elkezdték átmosni az éghajlatváltozásból megjelenő nagy esőzések, és a tengerekbe így kerülttek be a ma is bennük lévő ásványi sók. Azt, hogy a prekambriumi időkben a tengerek sótartalma 1/4-e volt a mainak, magmondom őszintén, egyszerűen elhiszem. Mivel a szerzők tudományos fokozatai, továbbá a Scientific America cikkeit lektoráló személyek tudományos fokozatai számomra elegendő meggyőző erővel bírnak. Ha ebben nem bíznék, akkor bármely egyetemi tankönyvet is kétségbe vonhatnám... asszem azér' ez elég komolytalan hozzáállás lenne.
Ja, a Föld esetében az üvegházhatás felerősödése láthatóan itt is van már a nyakunkon...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Szerintem a prekambriumi korokban is esett az eső a szárazföldeken, volt légkör, volt mállás, előfordult tenger alatti vulkanizmus, volt honnan sósodjon, savasodjon a tenger.
Szóval érdekelne honnan hozták ezt ki.

''Azt, hogy a prekambriumi időkben a tengerek sótartalma 1/4-e volt a mainak, magmondom őszintén, egyszerűen elhiszem. Mivel a szerzők tudományos fokozatai, továbbá a Scientific America cikkeit lektoráló személyek tudományos fokozatai számomra elegendő meggyőző erővel bírnak.''
Én vigyáznék ezzel az elhivéssel, a gondolkodás meg a tájékozódás sosem árt. Vannak a világon mindenhol noname egyetemek, belterjesség, a cím nem feltételen jelent észt is egyben. Valamikor a 90-es évek első felében járt az ELTÉn előadni egy norvég(?) faszi, nemtommilyen egyetemről, fokozattal, aki erősen bizonygatta hogy a lemeztektonika márpedig hülyeség, ő tudja hogy nem igaz. (személyesen nem volt szerencsém látni)
Már akkor is vagy 30 éve sok oldalról bizonyított, elfogadott dolog volt, de őt ez nem zavarta.

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Én ezt szoktam nézegetni. Minden nap felraknak valami érdekes képet és elég szépen kommentálják is plusz egy csomó linket is adnak, ha jobban beleakarnál olvasni

Bővebben: link

Nemrég volt valami space hétvége a Discoveryn és pontt benne volt a Hubble története. Nagyon frankó volt, érdemes megnézni, főleg, ahogy összerakták. Nekem legjobban a csiszolás tetszett(amit ugye el is csesztek).

Most nincs energiám utána nézni de ígérem, vissza fogom keresni, és ha addig a topic megszűnik, emailban el fogom küldeni neked. +
Öröm volt eszmét cserélni veled, ( nemcsak ebben a topicban ... ) magam részéről azonban, ha új tény nem merül fel, lezártnak tekintem a témát.


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Indul a LHC a Nagy Hadron Ütközetető --> ebből az alaklombó ... [link]

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Sötét anyagból galaxis?? [link]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

...senkit nem érdekel már a tudomány...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

De engem érdekel a tudomány, és a blogomban pont van egy írás, Űrszekéren utazva címmel az égbolt csodáiról.

A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

M51