Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • niof
    veterán

    Soha nem fogom megérteni ezt a sok hókusz pókuszt, amit sokan placebo miatt kézzel foghatónak mondotok. A CD lejátszó digitális készülék, ha a rezgés miatt lenne a gránitlap, annak sem lenne értelme, mert maga a készülék akkor sem gerjeszt annyi rezgést, hogy befolyásolja az olvasás minőségét (szép is lenne...), anno a discman és CD-s autórádiókban is azért volt rezgéscsillapítás (mondjuk ott a mechanika fel volt függesztve a házon belül, nem súlyozva volt), mert ott mozgott maga a lejátszó egység (és ha hiba volt, egyszerűen megakadt a lejátszás, nem a konkrét hangminőség romlott).

    De pesze megértem (igazából nem), mert nemrég megtudtam, hogy az UTP kábel minősége és iránya (!), sőt, a használt switch (!!!) márkája sem mindegy, ha hálózatról megy a zenelejátszás. Eszembe jut az a japán tag, aki külön villanyoszlopot rakatott magának, mert belehallotta a hálózati zajt a zenébe (az nem számít, hogy az oszlop külső oldalán ugyanaz a hálózat van, mint előtte). Bár az aranyozott csatlakozós Toslink kábel után már semmin nem lepődök meg...

    A hivatkozott HD DAC1 pedig nem vaslapot rejt (utánanéztem), hanem egy masszív aluminium bordát, aminek egyszerű oka van: ezen vannak a meghajtó FET-ek, és minden más hűtést igénylő komponens (azért ekkora, mert passzív a hűtés). Ugyanilyet találni asztali erősítőkben is, az analógokban is. Azokba sem azért került akkora borda -ami gyakran a készülék 1/3 részét kiadta-, hogy ne csússzon le az asztalról.

    A "gránitlap" eredeti miértjéről a #21-es hsz-ban írtam. Személyesen hallottam ilyen lejátszót, egy Philips volt (nem olcsó), amiben annyira érzékeny volt a mechanika, ha csak egy kicsit magasabb volt a hangerő, ugyanaz történt, mint amit te az autós CD lejátszókról írtál, megakadt a lejátszás. Haverom ezt nem gránitlappal oldotta meg, hanem alápakolta a Révai összes lexikonját, amit otthon talált. Pont ugyanúgy működött, mint a gránitlap, stabilizálta a lejátszót. Ennyi. Semmi többet nem kell ebbe belegondolni, mert nincs is több benne.

    Az ilyen UTP, meg switch témáknál mindig eszembe jut, hogy hogyan hasonlították őket össze. Ugyanis, az ember hangemlékezete nagyon rövid, konkrétan nincs. Nem tudunk emlékezetből hangokat összehasonlítani. Ezt használják ki az ilyen audiofil guruk is. Megállítják a lejátszást, pofáznak egy kicsit, esetleg valamit molyolnak a rendszeren, mondjuk tényleg kicserélik az UTP kábelt, vagy ne adj isten megfordítják. Mivel az ember nem tudja összehasonlítani azzal, amit hallott, az a fél perc-pár perc elég arra, hogy megmagyarázzák a népnek, hogy máshogy fog szólni. Ez puszta pszichológia, és ezzel ők tisztában vannak. Esetleg, ha nagyon trükkösek, állítanak +0,5 dB-t a hangerőn felfelé, mikor a pozitív változást akarják "demózni". Ugyanis, +0,5 dB nem sok, de hallható, hangosabb, és a fülünk olyan, hogy ami hangosabban szól, az jobbnak is véljük. Ez van, ez egy pszichoakusztikai jelenség.
    Csak még egy példa. Most már pár éve aktívan foglalkozom amatőr szintű mastering-el, belelátok ebbe-abba. (A saját mixeimet masterelem, mielőtt feltöltöm őket a hearthis-re.) Ha keresel a témában YT videókat, ahol különböző plugineket tesztelnek a mérnökök, vagy a mastering láncban próbálgatnak egy új plugint, nem véletlen, hogy a különböző beállításoknál ki-be kapcsolgatják a plugint, vagy összehasonlítás esetén váltanak egyikről a másikra (esetleg a pluginek beépített A/B funkcióját használják) a másodperc tört része alatt. Azért, mert az agy nem emlékszik, de egy rövid idő alatt létrejövő változást simán meg lehet hallani. Persze, a YT audió konverziója a finom változások érzékeltetését hazavágja, ezért ezekben a videókban általában túltolják a hatást (over-do), hogy szemléletesebb legyen.

Új hozzászólás Aktív témák