Bevezetés, első rész

Készült egy dokumentumfilm-sorozat, Zeitgeist néven. A szó jelentése: "korszellem". A második részét néztem meg, bizonyos Zeitgeist: Addendumot. Mindegyik rész konspiratív, "szemet felnyitó" jellegű ötleteket, gondolatokat közöl társadalomról, életről, vallásról.
Legalábbis úgy akar tűnni, mint ami ezt teszi.

Egy biztos, jelenleg nagyon népszerű az interneten, annak idején, mikor megjelent, én is sokat hallottam róla, nagy hype övezte. Ingyenesen megtekinthető, egyébként professzionális tálalással rendelkezik, sőt, még magyar szinkronos változatokat is találni.
Számomra egy érdekes élmény volt, inkább negatív, mint pozitív. Nézzük, miről szól!

Első rész

Az első rész pénzügyi jellegű. A monetáris rendszerről, a pénzmultiplikáció és a kötelező tartalékképzés folyamatáról szól, egyszóval ismerteti a mai fékevesztett, átláthatatlan, szabályozatlan és szabályozhatatlan, folyamatos növekedést alapul vevő, körbetartozásokra és adósságra alapuló rendszert.
2008-ban készült, szemmel láthatóan még a Lehman Brothers bedőlése előtt, de már akkor, mikor látszódtak a rendszer hibái. Azóta egy másik, valóban remek dokumentumfilm készült e témában, Inside Job (Bennfentesek) néven.

Szerintük
Már rögtön az eleje gyanús. Azt állítja, hogy a pénz valójában egy alap nélküli dolog, ami csak adósságot jelent, és egész életünkben dolgozhatunk annak visszafizetésén. Mint laikus, azt mondom, talán a pénz gyökereit kellett volna megvizsgálni. Univerzális csereeszköz, aranyon való alapulás, illetve ennek megszűnése a XX. században. Ugyancsak hülyeség, hogy a pénzmultiplikációt a bankok sátáni műveleteként mutatja be.

Pénzmultiplikáció. Micsoda ördögi dolog...

Szerintem
A pénz ma inkább jelképez bizalmat, mint adósságot; a multiplikáció lényege nem az, hogy a bank fiktív pénzt ad ki, hanem az, hogy az általad behelyezett pénzt (illetve annak a kötelező tartalékkal csökkentett részét) másnak is kölcsönadja, míg elméletben az számodra is elérhető marad. A betétes bízik a bankban, hogy kamatostul visszakapja a pénzét, mely kamatot a bank hitelezésből teremti elő. A bank a hitelfelvevőben bízik.

Sajnos elsiklunk azon matematikai tény felett, hogy egy végtelen mértani sor összege egynél kisebb kvóciens (továbbkölcsönzési arány) esetén véges, tehát a pénz mennyisége nem végtelen, kontrollálható. A pénznyomtatás, korábban a pénz aranytartalmának csökkentése mindig is inflációt okozott, ez nem új jelenség.

További részek

Második rész

A második rész a Világbank és az IMF konspirációjáról szól. Kölcsönökkel döntenek nyomorba egy-egy államot, globalizáción, privatizáción és a természeti erőforrások külföldi kézre történő juttatásán keresztül. Egy ilyen, korrumpálást és megvesztegetést végző néhai "gazdasági bérgyilkos" tálal ki a dél-amerikai államok ilyetén módon történő irányításáról.

Nos, ezt aláírom, a globalizáció nem (mindig?) jó dolog. Fenntarthatatlanságot, fékevesztettséget hoz magával, nem az emberek érdekeit tartja szem előtt. A piaci liberalizáció, a neoliberális gazdaságpolitika manapság már kezdi elveszíteni hitelességét.
Kiderült, a "szabad piac" és a "korlátlan verseny" monopóliumokat, kartelleket és általában véve elitizmust, oligarchiát hoz létre, egyszóval befagyasztja a hatalmi rendszert annak felszabadítása, fellazítása helyett.

Saját bőrünkön tapasztalhatjuk, milyen érzés egy államnak (többek között IMF-es) adósságba keveredve élni, mit jelent a külföldi multik térnyerése és a privatizáció, és picit délebbre tekintve láthatjuk, hogy járnak azok a szerencsétlenek, akik nem tudják fizetni adósságaikat.

Egyetlen kérdésem van: miért kell a dél-amerikai diktátorokat jólelkű, a népükért élni-halni vágyó vezetőkként bemutatni? Értem, hogy Amerika-ellenességük szimpatikus volt a film készítőinek, értem, hogy talán többüket tényleg a CIA gyilkolta meg, de ez az egész gondolatmenet hihetőségét rontja. Mindegy, tovább nézve a filmet kiderül, hogy ez csupán apróság a sok baromsághoz képest, ami ezek után következik...

Harmadik és negyedik részek

Lassan csak eljutunk a lényeghez. Most, hogy ismerjük szörnyű világunk összes problémáját, megtudhatjuk, mi a megoldás. Először is kiderül a kapitalizmus soha nem ismert titka: a cél valójában a profit, és a szűk elit jólétét milliók bérrabszolgasága garantálja, mesterséges hiány (!!!) létrehozása segítségével. Máskülönben - és ezt most idézőjelbe teszem, akkora ökörség -, máskülönben "nem lenne profit, hiszen ha nem volna hiány, kereslet hiányában nem tudnánk eladni a dolgokat és nem lehetne profitunk".

Hűha, ez még kimondva is milyen súlyos!

Különösebb kritika nélkül folytatnám, bemutatják a Vénusz Projektet, ami egy jobb, "erőforrás-alapú" (?) gazdaság tervét jelenti. Legalábbis néhány lelkes szószólót látunk, meg sok futurisztikus épületet. Pontokban összeszedve a lényeg:
- A technológia fog mindent uralni, mert minden tudásunk megvan, hogy a gépek szinte az összes munkát elvégezzék helyettünk.
- Mindenki mindent megkap majd, nem kell dolgozni sem, pusztán örömünkben fogunk csinálni ezt-azt.
- Nem lesznek társadalmi osztályok, törvények, pénz, brókerek, bankárok (sic!), bűnözés.
- Szél-, nap-, árapály-, hullám- és geotermikus erőművek látják majd el az egész bolygót energiával.
- Érezni fogjuk, hogy minden egy, és tudatunk egyesül az univerzummal (vagy valami ilyesmi).

Végül a bankok, a katonaság, az energiafogyasztás stb. bojkottálására szólítanak fel minket a film készítői.

Összegzés

Két tudnivaló: a (műszaki) technológia a szakterületem, az energetika és a fenntartható gazdaság az érdeklődési köreim, sokat kutakodtam e témákban.

Talán józan ésszel is látszik, a film megtekintése után pedig főleg, hogy mindez: utopisztikus, futurista, technokrata, anarchista és holisztikus, de legfőképp nem más, mint a jó öreg, hagyományos marxi kommunizmus újracsomagolása némi anarchista utóízzel. "Természetesen" a film a kommunizmust mint eszmét a kapitalizmussal és a többi hasonló -izmussal említi egy lapon!
Maga Venus Project furcsa. Könnyű szép épületeket, járműveket tervezni és rajzolni, de aki kicsit is otthon van a K+F, a mérnöki tervezés és az energetika területén, az egyrészt tudhatja, hogy milyen elképesztően sok idő, munka és pénz még egy-egy egyszerűbb eszköz megtervezése is, másrészt pedig ismerheti a hatékonyság főbb akadályait, az energiaelőállítás, -szállítás és -tárolás problémáit.

A film utolsó egy órája elképesztő, és a második felét inkább nevezném agymosásnak, mintsem dokumentumfilmnek. Különféle technikákkal próbálják a hamis, megalapozatlan és megalapozhatatlan dolgokat eladni. A "3-1"-es módszer az az, hogy néhány, mondjuk három valós tény után egyszerűen mondanak egy negyediket, ami nem igaz, de látszólag kötődik az előzőekhez. Másrészt meghökkentően hangzó, érzelmi hatást kiváltó, konspiratív tények puffogtatásával (pl. 9/11 megrendezett voltának elmélete, terrorizmus = kamu elmélet stb.) villámgyors érzelmi hatást érnek el a nézőben.

Így a végén picit rövidebbre fogtam magam, mint azt terveztem. Bevallom, nincsen kedvem minden egyes buta dolgot megkontrázni, ami a filmben szerepel, ez nem tisztem. Úgy tervezem, egy későbbi írásban mutatom be, mit gondolok jelenleg a kapitalizmusról, a korporatokráciáról és hasonlókról.

A filmet mindenesetre tessék megnézni, és ahogy tartják: senkinek nem kell semmit elhinni, csak azért, mert mondanak valamit. Emellett még a Bennfenteseket is tekintsétek meg, ami szerintem valóban egy remek dokumentumfilm (igaz, nem mentes erkölcsi tanulságoktól és bűnbakkereséstől, de sokkal hihetőbb, alaposabb és tényszerűbb).

A lényeg: mindent meg kell tenni, hogy mai világunkat mennél jobban megismerjük. Fontos kérdéseket kell megválaszolnunk a következő két-három évtized során, és elengedhetetlen a jelenlegi gazdasági, környezeti, hatalmi és technológiai rendszerek alapos ismerete.