2022. november 30., szerda

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Kultúra rovat

Watchmen - a film

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Klasszikus képregény, amit szerzője megfilmesíthetetlennek tartott... van benne valami.

[ ÚJ TESZT ]

A Watchmen talán az első blockbuster-jelölt film idén a mozikban - bár Magyarországon a képregények ismeretének hiánya miatt valószínűleg sokkal kevesebben várták, mint nyugaton, és valószínűleg kevésbé is lesz sikeres.

A történetről a lényeget már leírtam a képregényről szóló írásomban (spoileres, olvasása előtt ezzel érdemes tisztában lenni, a link a cikk végén található), így most csak a filmre koncentrálnék - ez az írásom is spoileres lesz, tehát aki nem akar lelőni magának előre semmit, az inkább ne folytassa az olvasást.
Zack Snyder rendező a 300-zal két dolgot bizonyított: egyrészt a Mátrix óta meglevő trendnek megfelelően imádja a különböző lassításokkal megbolondított harci jelenteket, másrészt képregényfanatikus lehet, aki tiszteli a klasszikusokat. Ezeket a jeleket a Watchmen rendezése közben is megtartotta, de az eredeti némi változáson is átesett a megfilmesítés során. Először is, teljesen kimaradt a Tales of the Black Freighter képregényről szóló szál; ezzel kapcsolatban kimaradtak az újságos és a fekete kissrác jelenetei is egy rövid cameót leszámítva New York pusztulásánál; a történet vége átírásra került: Veidt nem egy mesterséges élőlény teleportálásával pusztít, hanem a Dr. Manhattan energiájára épülő reaktorokkal, és nem csak NY-ban van robbanás, hanem szerte a világon; emiatt szintén kimaradt a szörnyet megteremtő csapat köré fűzött háttérszál a Max Shea írót kereső rendőrökkel és újságíróval (a rendőrök csak a legelején, Blake lakásában, az újságíró a végén, Rorschach naplójánál kerül vászonra), valamint kimaradt a szöktetés után Hollis Mason meggyilkolása is - és nem mellesleg a film néhány akciójelenete - elsősorban Rorschach megszöktetése - sokkal véresebbé és akciódúsabbá vált (ső, belekerült egy extra is, ahol Dan és Laurie a sikátorban szó szerint péppé ver egy rájuk támadó bandát). Ezek a változtatások egyrészt segítettek kordában tartani a film hosszát, ami így is 163 perc; másrészt viszont aláássák a képregény azon aspektusát, hogy a szereplői - jelmezük ellenére - egyszerű emberek.
A filmben Adrian Veidt/Ozymandias nem egyszerűen egy zseni, aki mellesleg képzett tornász és artista, hanem szinte emberfeletti erejű, gyorsaságú és ügyességű: pisztolygolyót kap el és hihetetlen könnyedséggel dobálja mind a Komédiást, mind Rorschachékat, amikor verekedésre kerül sor. Dan Dreiberg kissé pocakos Éji Bagoly, de ennek ellenére képzett verekedő, és még 8 év tétlenség után is rendkívül könnyedén harcol a börtönben, mint ahogy Laurie Juspeczyk is meglepően hatékony ebben a jelenetben. Ezzel együtt a filmben a szereplők sokkal sötétebbek, sokkal keményebbek - és őrültebbek is. Dreiberg a sikátorban az első rátámadó karját gondolkodás nélkül eltöri (és itt kettős nyílt törésre tessék gondolni), és a Selyem Kísértet sem fogja vissza a tűsarkúban kivitelezett rúgásait. Merem állítani, hogy amíg a képregényben maximum Rorschach, Blake és Veidt küzdött pszichikai problémákkal, a filmben mind az 5, elvileg ember hős súlyos, kezelésre szoruló eset volt.
A színészek teljesítményéről nyilván sokat olvashatunk majd, nekem személy szerint egyikükkel sem volt problémám - sőt, Jeffrey Dean Morgan kitűnő volt Edward Blake-ként, és Jackie Earle Haley is remekül hozta Rorschachot, nem is beszélve Patrick Wilson alakításáról Dan Dreiberg szerepében. Érdekes, hogy a legtöbb szereplő nem kimondottan ismert színész, Carla Gugino és Billy Crudup kivételével (persze a Shoot'em Up rajongói fel fogják ismerni Stephen McHattie-t, az Eureka kedvelői meg Matt Frewert is...). A filmzene teljesen hiteles - amennyire emlékszem, valamennyi szám elhangozhatott 1985-ben (én akkor 5 éves voltam, szóval ha tévednék, írjátok ennek a számlájára...). A jelmezek, a hajviselet, a város - szintén mind megfelel annak, amit '85-től várhatunk.

Én az eredeti képregény rajongójaként ezt a filmet egy teljesen korrekt, a lehetőségekhez képest elfogadható kompromisszumokkal megvalósított mozinak tartom, ami ha nem is feltétlenül lesz olyan klasszikus saját műfajában, mint az eredeti volt, azért emlékezetes darab. A saját értékelésem szerint egy tízes skálán 8-ast ért el.
Egyéb írások: Index, Geekz öszefoglaló: 1. rész (az író Alan Moore-ról), 2. rész, film.

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.