A processzorok esetében megszokhattuk, hogy bioszból könnyedén állíthatjuk a feszültségét, ezáltal elérve a plusz teljesitmény lehetőségét vagy stabilabb működést.
Videókártyáknál (1-2 speciális esetet kivéve) nincs lehetőségünk szoftveres módon feszültség emelésére.

Erre két hardveres lehetőségünk van:
• Pencil mod
• Forrasztásos mod

Ez a cikk csak a pencil moddal, azaz a grafit ceruzás moddal foglalkozik. Eredetileg Galaxy 73GT-GDDR3 kártyán végeztem, de bármilyen kártyán elvégezhető, inkább általánosságban mutatnám be a ceruzás modot.
Előnye, hogy nagyon egyszerű megcsinálni, és később maradéktalanul eltávolítható. Hátrányai, hogy egy bizonyos szint elérése után nagyon nehéz tovább emelni a feszültséget, bár ez az akadály egy kis gyakorlat után könnyedén kiküszöbölhető. Említendő még, hogy idővel történhet, hogy a grafitréteg tapadása csökken, ezáltal csökkenhet a feszültség (ez akár 1 hónapon belül is bekövetkezhet). Fontos még, hogy minden módosításnál teljesen áramtalanítani kell a gépet, ez egy komoly hátrány a forrasztásos moddal szemben.

Grafitozás müködése

Az egész lényege az, hogy a GPU (vagy a memória) feszültségét szabályzó IC, ellenállás, (SMD) ellenállás értékét (ohm) csökkentsük, így nyerve plusz feszültséget. Kézenfekvő anyag így a grafit, olcsó, egyszerű, könnyen beszerezhető.


[link]

[link]

Én ez alapján készítettem el a vmodom: [link]

Multiméter használata, feszültség mérési lehetőségek

A mod elvégzéséhez szükség van egy multiméterre és egy márkásabb (tompa) 2B-s ceruzára.


[link]

A multimétert nagyon egyszerű használni, a fekete végét földelni kell, ezt megteszi bármelyik üres molex csatlakozó fekete érintkezője. Piros végét kell érinteni a mérendő ponthoz, természetesen ezt már bekapcsolt géppel.
Két lehetőségünk van a eredő feszültség mérésére. Az egyik a hagyományos mérőponton való feszültség mérés, hátránya, hogy mindig be kell kapcsolni a gépet, ekkor pár másodperc után láthatjuk a feszültséget. Probléma, hogy tulajdonképpen vakon indítjuk a gépet és ha nagyon durván satíroztunk akkor előfordulhat, hogy túl sok feszt fog kapni a kártya ám erről pár másodperc után veszünk csak tudomást. Azt megjegyezném, hogy ahhoz meglehetősen durvának kell lenni, hogy annyira felsatírozzuk, hogy megsüljön.
Másik biztonságosabb mérési lehetőség, hogy a fekete és a piros érintkezőt kikapcsolt állapotban az ellenállás két lábához illesztjük, a multimétert ohm állásba állítjuk és leolvassuk az így kapott értéket.
Az eredő feszültség számítási módja: az alapfeszültségen mért ohm értéket meg kell szorozni az 1/új ohm értékel.
Írok egy példát: Vegyünk egy 700ohm-os ellenállást példaként. Satírozás után ezen az ellenálláson 450ohm-ot mérünk, akkor a számítás menete:
700/450 = U/alapfesz. ahol U=eredő fesz.
Ha az alapfesz 1.3V akkor a 700ohmos ellenállás esetén a következő eredményt kapjuk:

700/450 = U/1.3V azaz 1.55x1.3 = 2.0V


[link]

[link]

[link]

[link]

Mielőtt tovább mennénk, felhívnám a figyelmet, hogy a plusz feszültség plusz hőtermelést von maga után. Tehát a megfelelő hűtés (és házhűtés) elkerülhetetlen. Léghűtéseknél Zalman VF700-as teljesen megfelel, gyári hűtővel, ill. gyengébb hűtővel próbálkozni fölösleges. Vízhűtéssel a lehetőségek tulajdonképpen határtalanok.

Grafitozási technikák

• Maszkolás nélkül akkor ajánlott, hogy ha az adott SMD környékén nem helyezkednek el zavaró elemek, illetve másik SMD-k. Kezdésnek elég csak az ellenállás felületét megsatírozni, de hamar tapasztalni fogjuk, hogy itt nem tud lerakódni megfelelő mennyiségű grafit. Következő lépcső a sarkok, illetve az oldalakra kicsit erősebben rányomva próbáljunk satírozni. Majd ha van elég hely, akár a nyák környékét is megsatírozhatjuk. Létezik még ügyesebb technika is, de annak előfeltétele a maszkolás.
• A maszkolás azt jelenti, hogy az adott SMD, pl. egy kivágott szigetelő szalaggal leragasztjuk, így a környező elemeket véletlenül sem érheti grafit, és az adott területre tömörebben, sűrűbben vihető fel a grafit. Lehet morzsolni is, majd ezt a reszeléket az SMD köré szórni megpróbálva valahogy azt rögzíteni, tömöríteni. Végül, hogy véglegesítsük a modot, ez leragaszthatjuk egy cellux-szal.

Maszkolás nélkül is komoly feszültségeket lehet elérni (1,8v), bár maszkolással bármekkora fesz elérhető (2v+).


[link]

[link]

Következzen a lényeg először a GPU majd a memória tuning-statisztikai grafikonja: Adott feszültséghez tartozó maximális órajel (nem feltétlenül stabil, majd meglátjuk 1-2 esetben) és ezekhez tartozó üresjárati és terheléses hőmérsékletek vízhűtés esetén.




Látható, hogy a feszültség-órajel viszony egy logaritmikus skálát ír le (kék), ez azt jelenti, hogy eleinte radikális különbségeket tapasztalunk, majd a grafikon átmegy az „optimális” szakaszba és a végén már csak minimális növekedést tapasztalunk.

Zöld= alapfesz
Sárga= ideális beállítás léghűtéssel
Piros= veszélyes

Átlagos-mindennapi tuningot, léghűtéssel érdemes valahol az optimális zónában kiválasztani. Efölött inkább csak rekord-döntögetésre érdemes gyúrni.

Az alábbi grafikonokon ugyanezt a statisztikát láthatjuk, csak a memóriára vonatkozóan.



Teljesítmény tesztek



Elsőre bonyolultnak tűnhet a táblázat, főleg mert két független program pontjait raktam bele. Egyik a 3dmark06 két tesztjének pontszáma a másik pedig egy soft shadows nevű tesztprogramban elért eredmény.
Fentebb említettem, hogy nem mindig stabil értékeket szerepeltettem a táblázatba, így pont az idálisnak vélt 1,55v-on 775/1000es beállítás mellett szépen látható, hogy a 3dmark visszahajlik. Magyarázat lentebb:
Százalék értékben megvizsgáltam az órajelek %-ának középértékének a viszonyulását is a programokban elért %-os gyorsulással. 3dmarkban 48%os órajel emelés 44%-os teljesítmény növekedést hozott.

Visszahajlás/Feszültség/Hőmérséklet

Minden egyes feszültség lépcsőn érdemes megállapítani az elérhető maximális órajelet. Ez viszont sok mindentől függ, érdemes rászánni pár percet, különben teljesítmény-visszahajlásba futunk.
Ha szeretnénk elkerülni a vissza hajlást akkor feltétlenül maradjunk ~65fok (terhelt!) közelében.
Emeljük az órajelet mindaddig míg nem tapasztaljuk valami jelét a túlhúzásnak (GPU: fagyás, 1-2mp re megakad a kép, RAM: Szemcsézés, Textúrahiba), majd ettől a ponttól 5-10mhz-el visszább futtassunk egy terhelést ~5percig (Pl. atitool forgókocka).



Majd futathatjuk a tesztprogramokat, amikben még előfordulhatnak a túlhúzás jelei. Megjegyzem ez erősen program függő. Tehát ami 3dmarkban stabil az előfordulhat, hogy bizonyos játékoknál fagyást idéz elő.
Legerőltettőbb teszt szerintem 3dmark 05 és 06 esetében is a FireFly Forest, ezt szoktam 2-3x egymás után lefuttatni, ha nem tapasztalok problémát, akkor az adott órajelet stabilnak tudhatom.

Túlhajtott GPU és Memória órajel hatása egymásra

Ez egy kritikus pont egy tuningoló életében. Célszerű az optimális beállításra törekedni, mivel komolyabb tuning esetén az órajelek hatással vannak egymásra.
Pl.: Fix memória órajel mellett korlátozott a maximálisan elérhető GPU órajel, ilyenkor célszerű – a kártya felépítésétől függően – áldozni a memória órajeléből, hogy a GPU jobban húzható legyen. Fordított helyzetről nincs tudomásom.

Optimális órajelek

Más tészta, hogy az adott környezet mit követel, azaz a GPU és a memória sávszélességhez mik az optimális órajelek. Például egy 12 futószalagos 76GS-DDR3 esetében sokszor többet profitálhatunk a memória emeléséből, ugyanis az erősebb GPU gyorsabb memóriával alkot jó párost. Míg a 8 futószalagos 73GT-DDR3 esetében többet profitálunk 30mhz gpu emeléssel mint 100mhz memória emeléssel! Ha ezt a példát levetítjük a DDR2-es kártyákra, akkor ott szörnyű a helyzet, ott minden egyes mhz emelés nagyon sokat jelenthet a memóriának.

Zárszó

A ceruzás voltmod jó, ajándék plusz teljesítmény, miniális plusz költséggel jár (komolyabb hűtő), egy kis bátorsággal és egy délutánnal. Elérhetünk vele akár 40-50%os gyorsulást, probléma esetén viszaállítható a gyári állapot.
FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALOK AZÉRT HA VKI TÖNKREKÚRJA A KÁRTYÁJÁT…