2024. július 23., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Olcsó USB WiFi AC adapter

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Egy olcsó WiFi AC USB adapter jó szolgálatot jelenthet, ha az új router csak elvileg támogatja a 2,4 GHz-es átvitelt.

[ ÚJ TESZT ]

A történet úgy kezdődött, hogy durván fagyott a céges asztali környezet az otthoni munkánál. Elvileg elég lehetett volna egy szűrő, de sajnos a modem-router-t is lecserélték, mert az előző már régi volt és az új sokkal gyorsabb, rengeteg LED van rajta, és a neve is gyönyörű és romantikus: Kaonmedia CG3000. Viszont az időnként 1 Mbps alatti WiFi átviteli sebesség nem tűnt annyira gyorsnak, már amikor éppen működött. De sajnos az legfeljebb néhány nap volt két újrakonfigurálás között.

Nincs mese, támogatás kellett, és ki máshoz fordulhatna az ember, mint Vandához, aki mesterséges és intelligens. Segítőkész, de határozott is. Reménytelen vele bármire menni, amíg zavarba nem hozzuk. Azért nem fordulhat az ember máshoz, mert így van megcsinálva, csak Vandán keresztül lehet bármit elindítani. Egyből megkérdezte, hogy kérek-e netbővítőt, ami azért idegesítő, mert korlátlan otthoni internet előfizetésről van szó.
Lefuttatott egy gyors műszaki vizsgálatot, és időnként talált hibát, időnként nem. Sajnos csak igent és nemet hajlandó elfogadni válaszként. Aztán közli, hogy mindent újraindít és majd negyedóra múlva felhív. És tényleg, megkérdezi, hogy rendben van-e minden. Szomorú szívvel továbbít egy hús-vér ügyintézőhöz. Amikor mindez már tucatszor történt meg, jött egy újabb csavar a történetben. Megfenyegettek. Nem, nem Vanda, hanem a műszaki ügyintéző. Kijönnek, de ha nem találnak hibát, akkor ki kell fizetnem a kiszállási és ellenőrzési díjat. És egyébként a WiFi funkció valójában nem is része az előfizetésemnek, azt csak ajándékként adják, vagyis ne ugráljak. Na itt kezdtem el üvölteni az úriemberrel. Ha a szerelő nem képes semmit csinálni, akkor majd jól leszoktatnak a hibabejelentésről némi büntetéssel. Hogy merem én rontani az ő kulcs-mutatószámaikat?

De miről is van szó? Arról, hogy a fenti router-en a WiFi-t nem lehetett a 2,4 GHz-en tartós működésre bírni. Ráadásul az admin felületen történő újraindítás nem egyenlő a router hátoldalán a reset megnyomásával, ami viszont nem egy gomb, hanem egy tűvel kell a szekrény tetején levő router hátlapjának tetején egy kis lyukba beletalálni. Hogy valami nem stimmel, az abból is látszik, hogy 2,4 GHz-en 14 csatorna közül lehet választani, viszont ezek közül a 14-es sehol nem használható, a 12-es és 13-as az Egyesült Államokban pedig csak csökkentett energiájú módban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy átlagos eszközzel nem fog menni. A firmware pedig globálisnak tűnik vagyis a 2,4 GHz WiFi csatornánál az automatikus beállítás nem járható út. Próba szerencse alapon ki kell választani egy csatornát a 11-ből és reménykedni. Újraindítás az admin felületről nem elég, utána a reset lyukba is bele kell találni. És mindezt két-három naponta, amikor teljesen elmegy a WiFi vagy leesik 1 Mbit/s alá az átvitel. Egy másik ügyintéző telefonos segítségként hozzátette, hogy jobb, ha én módosítom a router beállítást, mert ha központilag csinálják, akkor már úgyis csak helyileg lehet rendbehozni. Csak hab a tortán, hogy mellékesen ki szokta írni a böngésző, hogy a beállításokhoz használt címen a HTTPS tanúsítvány érvénytelen. Ezen túl még ismerősök megnyugtattak, hogy a másik színárnyalatú szolgáltató rosszabb, nem érdemes váltani.

Miért próbáltam 2,4 GHz-es WiFi-t használni? Lustaságból, nem kell otthon semmi extra, a szükséges 10 Mbit/s-et a korábbi, ugyancsak a szolgáltatótól kapott WiFi router simán tudta. És a rendelkezésre álló régi TP-LINK WiFi adapterek csak a 2,4 GHz-et tudják. De körvonalazódott, hogy out-of-the-box, vagyis a dobozon kívül kell gondolkodni, kell egy AC-s USB adapter, és akkor a 2,4 GHz-es WiFi-t ki lehet lőni. Kivéve az e-olvasót, ami nem tud mást, de majd USB kábelen töltöm rá a könyveket. És így talán Vandával és Kaonmédiával is sikerül rendezni a felmerült nézeteltéréseket.

Mennyibe kerül egy USB-s, megbízhatóan működő AC WiFi adapter? Némi keresés után a legolcsóbb 1258 Ft + szállítás (690 Ft Easyboxba) és mindez két év garanciával. Persze nem a legfrissebb szabvány és külső antenna sincs rajta, de azért a 433 Mbps 5,8 GHz-en ilyen áron jól hangzott, tekintettel a maximum 150 Mbps-re (de lehet, hogy már 200 Mbps) a választott előfizetési csomagban. És nem utolsósorban ott van az adapteren, hogy "AC600 Free Driver', bármit jelent is ez.

A magyar webshop oldalán nem sok információ volt elérhető, viszont némi keresgélés után sikerült a gyártó oldalán a pontos típust megtalálni: [Wodesys 4507AC ], még a rendelés elindítása előtt. Ez alapján Realtek RTL8811 chipset van benne, többek között Linux-szal is megy és a nagyobb webshop-oknál négy csillagot kapott, vagyis jó eséllyel működik is. De ha mégsem, akkor ott van rá a két hét elállás internetes rendelésnél és a két év garancia.

support operating system windows xp/vista/linux/ win 7/win 8 /win8.1 /win10 /mac os

Fizetés után nagyon hamar, három napon belül meg is jött a WiFi adapter és ledöbbentem, hogy milyen apró, a 29x15x7 mm az adatlapon pontos, de a 29 mm-ben benne van az USB A 2.0 csatlakozó. Persze ettől még rá lehet dugni USB 3.x portra is, de tekintettel az előfizetési korlátra, ez nem szükséges.
Linux-on próbáltam és persze elsőre nem ment. Ez nem lepett meg. Az viszont igen, hogy lsusb paranccsal mi jelent meg:
Bus 003 Device 004: ID 0bda:1a2b RTL8188GU 802.11n WLAN Adapter (Driver CDROM Mode)

Akkor ebben egy másik chipset van, mint a gyártói oldalon a termékkód (product ID) és a leírás lapján? És nem is tud AC-t csak 802.11n-t, vagyis csak 2,4 GHz-et? És mi a ****** a "Driver CDROM mode" egy WiFi adapteren?

Némi internetes keresés után tisztult a kép. Az "AC600 Free Driver" azt jelenti, hogy CDROM módban indul el Windows alatt, telepíti a drivert, majd a driver átkapcsolja WiFi adapter üzemmódba és kész, plug-n-play...

Tehát Linux alatt két dolgot kellett megoldani: drivert kellett találni és minden indításnál át kell kapcsolni az adaptert a megfelelő módba.

Arch Linuxhoz mindkettő egyszerűnek bizonyult. Több driver is elérhető, ha valaki igényt tart rá, akkor extra funkciókkal is, bár ezekre nekem nem volt szükségem, ezért egyszerűen a rtl8812au-openhd-dkms-git drivert választottam. Fontos, hogy lehetőség szerint dkms legyen a driver, mert így kernel frissítéskor automatikusan újratelepül, nem kell kézzel újra feltenni.

És itt jött egy kis balszerencse, mert a WiFI driver feltelepítése után már nem működött a gyári nVidia driver. Újratelepítések után kiderült, hogy ennek semmi köze nem volt a WiFi driver telepítéshez, hanem az új sima és LTS kernel verziókkal nem volt kompatibilis az nvidia-470xx driver csomag, de egy patch ezt megoldotta, illetve rövidesen a hivatalos csomagot is javították.

Most már a WiFi adapter működéséhez az USB mód váltást kellett megoldani, és itt szerencsém volt, ugyanis a frissen telepített usb_modeswitch alkalmazás adatbázisában már szerepel a fenti vendor:product ID (0bda:1a2b)

A systemd journal-ból látszik, hogy mit csinál az usb_modeswitch:
usb_modeswitch[927]: switch device 0bda:1a2b on 003/003
kernel: usb 3-3: USB disconnect, device number 3
kernel: usb 3-3: new high-speed USB device number 4 using xhci_hcd
kernel: usb 3-3: New USB device found, idVendor=0bda, idProduct=c811, bcdDevice= 2.00
kernel: usb 3-3: New USB device strings: Mfr=1, Product=2, SerialNumber=3
kernel: usb 3-3: Product: 802.11ac NIC
kernel usb 3-3: Manufacturer: Realtek
kernel: usb 3-3: SerialNumber: 123456

Ezek után a WiFi adapter megfelelően működött. Indításnál vagy az USB adapter eltávolítása és visszahelyezése után néhány másodperc alatt megtörténik az USB mód váltás. A leírás szerint beépített 2
dBi körsugárzó antenna van benne.
2,4 GHz-en a korábbi adapterhez hasonlóan lassú volt a WiFi. 5,8 GHz-en viszont a sebességmérésnél 100 Mbps fölött volt a letöltési sebesség kb. 10 méterre a routertől egy fallal és néhány szekrénnyel tovább árnyékolva, ami az igényeket, illetve a korábbi sebességet figyelembe véve megfelelő.

A NetworkManager Applet szerint az átviteli sebesség 292 és 351 Mbps között ingadozik, a driver rtw_8821cu.

Figyelembe véve az időt, amit korábban a reklamációkkal töltöttem, egy héten belül megtérült az új WiFi, gyorsabb és megbízhatóbb lett a kapcsolat. Az, hogy egy USB eszköz a gyártó és termékazonosítót nem megfelelően adja meg, vagyis álruhát visel, viszonylag gyakran okoz gondot Linux-on. Windows-on a gyártó általában mellékeli a drivert. Ebben az esetben a Windows driver ott van magán az adapteren és települ is a CDROM módban. Másfelől viszont a Linux driver szabad forráskódú, elvileg ellenőrizhető és extra funkciókat is elérhetővé tesz.

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.