Magyar vonatkozások az űrkutatásban
A MASAT-1 műhold (@Masat.Space)
Dr. Gschwindt András vezetésével valósult meg az első magyar cubesat-projekt, a MASAT-1, amely még 2012-ben fel is jutott a világűrbe, és végül csaknem két éven keresztül működött. A projekt első sorban az alapvető feladatok teljesítését tűzte ki célul: a műhold működőképesen jusson fel a világűrbe, a fedélzetén relatíve stabil hőháztartást tudjanak biztosítani a működéshez, ami a megfelelő energia- és kommunikációs képességek biztosítására is elegendő. Végül még egy apró VGA kamera is rákerülhetett a külső felületére. Ezek a gépészeti, elektromos és kommunikációs gyakorlati képességekhez voltak hasznosnak, és a program sikere után reménykedtek abban, hogy komolyabb célokat is kitűzhetnek, majd elérhetnek.
A SMOG-P nanoműhold (@BME)
A probléma az volt, hogy ehhez vagy komoly állami vagy magán szponzoráció (avagy megrendelő) szükséges. Az előbbi nem valósult meg, így a fejlesztőcsapat egy nem kevésbé ambiciózus célt tűzött ki: egy ¼ méretű cubesat, vagyis 5x5x5 cm méretű, legfeljebb 250 grammos nano-műhold elkészítését, ami az elektro-szmog vizsgálatát végezné el, ennek a műholdprojektnek a neve végül SMOG lett (miután a BME elnevezést megvétózta a Budapesti Műszaki Egyetem). A pénzügyi támogatást több szponzor is biztosította kisebb összegekkel, de az igazi változást az hozta el, hogy a hazai ATL (Advanced Technology of Laser) Kft. európai uniós támogatást kapott mintegy 400 millió forint értékben speciális kompozit szigetelőrétegek kutatására. Az ATL Kft. a SMOG-on dolgozó csapathoz fordult, és a H-Ion Kft. munkatársaival illetve az ELTE kutatóival együtt egy, a SMOG-nál kétszer nagyobb, 5x5x10 cm-es műholdat épített, amelynek a fedélzetén négy akkumulátort helyeztek el, ebből három különböző kísérleti, alumínium-oxid szigetelést kapott, míg a negyedik hagyományosat, referenciának.
Az ATL-1 és a SMOG-P nanoműholdak (@BME)
A kis méret hátránya volt, hogy az ArianeSpace Vega rakétájának lehetőségét elutasították, részben azért, mert ilyen kis méretű műholdak pályáját nehezebben lehet követni. Végül a RocketLab Electron rakétájának tizedik indításával, 2019. december 6-án sikeresen Föld körüli, mintegy 365 km magas pályára állították. Mindkét műhold az elvártaknak megfelelően működött, és mintegy 10 hónap után égtek el a légkörben.
Az eddigi eredmények alapján, részben a MASAT, SMOG-P és ATL-1 fejlesztésében részt vett emberekből két űripari cég is indult, a C3S Kft. és a 27G Kft. Előbbi cég vezetésével, az ESA támogatásával készülő RADCUBE (3U méretű) műhold 2021-ben indul a világűrbe sugárzáskutatási feladatokkal. Emellett az ELTE kutatóinak vezetésével egy magyar-japán-szlovák gammasugárzást kutató tesztműholdat, a GRBAlphát építik tesztelési céllal, hogy az itt kifejlesztett érzékelőkkel felvértezett, 3U méretű cubesatokkal váltsák le a remények szerint a jelenlegi gamma-kitöréseket vizsgáló asztrofizikai műholdakat a jövőben.
A eddigi eredmények és a fejlesztés alatt álló projekteket elnézve aligha vitás, hogy elkezdett éledezni a hazai űripar is…
