2024. április 19., péntek

Gyorskeresés

Új firmware D-Link ADSL modemekhez

Új alternatív firmware D-Link DSL-321B, DSL-320B és 360R T1 ADSL modemekhez

[ ÚJ TESZT ]

ADSL finomhangolás

Az ADSL paraméterek finomhangolása kulcskérdés abban, hogy a vonalunk mennyire stabil illetve gyors.

Mielőtt neki állnánk módosítani a paramétereket, meg kell értenünk, hogy azok mit csinálnak, hogyan hatnak a vonal állapotára.

Target SNR Margin:

Ez a szám mutatja meg, hogy az ADSL által alkalamzott tartalékoláson felül még mennyi tartalékot használjon a vonal. Ez az egyik legfontosabb paraméter: ha túl alacsony, akkor szakadozni fog a vonal, ha túl magas, akkor pedig túl lassú lesz.

Normál esetben ezt a szolgáltatók állítják be egy statisztikai alapon meghatározott értékre, ahol a vonalak 99%-a még stabil. Ezzel az a probléma, hogy néhány helyen ez a tartalék nem elégséges (szakad a vonal), az esetek egy jelentős részében pedig a vonal nagyobb sebességre is képes lenne kisebb SNR margin mellett úgy, hogy még nem szakad.

A beállítható érték %-ban értendő, és a szolgáltató által konfigurált értékhez viszonyul. A vonalak többségén 10dB körüli a target margin letöltési irányban, tehát ha például a target margint 70%-ra állítjuk, akkor a vonal tartalékolása 10dB-ről 10*0,7=7dB lesz a target SNR. Így csökken a tartalék, viszont nő a sávszélesség.

Ugyanez fordítva úgy néz ki, hogy a 10dB-s alap target SNR mellé 130%-ot állítunk be, akkor 10*1,3=13dB-s lesz az új target margin.
Vegyük figyelembe, hogy ezek nem pontos értékek: 1-2dB-t is eltérhet a kiszámított és a valós target SNR.

Ha stabil a vonalunk, de nem érjük el a maximális - az előfizetésünkhöz tartozó - sebességet, akkor 1dB-s ugrásokban haladjunk lefelé addig, amíg vagy el nem érjük a maximális vonalsebességet, vagy el nem kezd szakadni a vonalunk.

Ugyanez fordítva is igaz: ha szakadozik az ADSL vonalunk, akkor 1dB-s lépésekben emeljük a target margint, amíg meg nem szűnik a szakadozás.

Minden esetben a változtatás után legalább 2 napig hagyjuk a modemet működni az új beállításokkal, ne gondoljuk 10 perc hibamentes futás után, hogy stabil a vonal.

A modemben van két óra, a "Modem uptime" azt mutatja, hogy mióta van bekapcsolt állapotban az ADSL modem. A "DSL uptime" azt mutatja, hogy mióta van szinkronban az ADSL kapcsolatunk. Előbbivel ellenőrizhetjük, hogy mikor volt utoljára áramszünet, utóbbival pedig ellenőrizhetjük, hogy mikor szakadt meg utoljára az ADSL kapcsolatunk.

A target SNR margin beállítását a modem webes felületén a DSL/WAN --> DSL settings menüpont alatt lehet megtenni. Az alapértelmezett beállítás 100%, tehát a szolgáltató által beállított értéken működik a modem.

Tone cancellation [vivőkizárás]:

Egy másik fontos diagnosztikai funkció a Tone cancellation, vagy más néven vivőkizárás. Az ADSL többvivős rendszer, ami egy nagyobb frekvenciasávot oszt fel sok, egymás mellett lévő keskenysávú vivőre (alcsatornára). Erre azért van szükség, mert a kommunikációra használt viszonylag széles frekvencia sávban a különböző frekvenciákon eltérő zavaró hatások léphetnek fel, és azáltal, hogy a frekvencia sávot több kisebb vivőre osztjuk, az egyes frekvenciákon fellépő zavartatások nem érintik az egész vonalat, csak egy, vagy néhány alcsatornát. Például a magsabb frekvenián található vivőkre jobban hat a csillapítás, általában több külső zaj (zavartatás) éri őket, míg az alacsonyabb frekvenián található vivőkre jobban hat az áthallási zaj.

A lényeg, hogy számos olyan hatás érheti a vonalat, amelyek különböző vivőket érintenek. Az ADSL ezeket a zavartatásokat viszonylag jól kezeli, de több szempontból is előnyös, ha a túlságosan zajos vivőket kizárjuk a kommunikációból:

1. Ha például van egy erősen zavart vivőnk, vagy vivő csoportunk, akkor például egy 15megás előfizetésnél, ahol már nincsenek tartalék vivők a bitswap számára, könnyen megszakadhat a kapcsolat. Ebben az esetben elkezdhetjük növelni a Target SNR margin-t, viszont ezzel az összes vivőn megnöveljük a tartalékot, többségében lyanokon is, ahol nincs, vagy nagyon kis zavartatás van. Ezáltal a stabil vonal eléréséhez viszonylag sok szávszélességet elbukunk.

2. Ugyanez a megközelítés akkor, ha adásteljesítmény(power) szempontból vizsgáljuk a kérdést: általában a gyors (15megás) előfizetések gyakran power limitesek. Ha viszont kizárunk néhány rossz vivőt, amiken a teljes adászint mellett is csak viszonylag kevés adatot tudunk átvinni, akkor az így megspórolt adásteljesítményt az ADSL el tudja osztani a jól, vagy kevéssé zavart vivők között.

3. Periodikus zavartatások: sajnos az ADSL által használt frekvencia sávban rengeteg zavaró forrás üzemel: az AM rádió adók, a rádió amatőrök, kártyaolvasók, nagy teljesítményű elektromos motorral szerelt háztartási gépek (pl.: mosógép), egyes garázskapu nyitók stb. Az ADSL azokat a zavarásokat, amik időben és teljesítményben állandóak (folyamatosan jelen vannak) jól kezeli, de főleg egy olyan vonalon, ahol már alig van tartalék vivő (15megás előfizetők jelentős része) egy egy ilyen zavarás a vonal szakadásához vezethet. Az ilyen periodikus zavartatásokat elég nehéz megtalálni, de a DMT nevű szoftverrel nem lehetetlen. A következő oldalon erről is írok bővebben.

Példa:

A Kossuth rádió AM sávban sugárzott adása a legtöbb magyarországi ADSL vonalon jól látható tüskét idéz elő a bitallokációs táblában a 125-ös vivőnél. Nem csoda, hiszen a solti adó 2000kilowattal sugározza a Kossuth rádió adását. Mivel az AM sávú adás kb. 10kHz sávszélességű, míg egy ADSL vivő 4,3kHz, belátható, hogy a Kossuth rádió több vivőt is zavar, legrosszabb esetben 3 vivőt: a 124, 125 és126-os vivőket. Ha tehát azt szeretnénk, hogy ezt a három vivőt NE használja az ADSL, akkor a modem webes felületén a a DSL/WAN --> DSL settings menüpont alatt a Tone cancellation-t bekapcsolt (ON) állásba kell kapcsolni, és a kapcsoló alatti mezőbe ezt kell írni:

0-123,127-511

A beállításokat elmentve és a modemet újraindítva látszani fog a bitallokációs térképen, hogy a modem már nem használja ezeket a vivőket. Ugyanígy tetszőleges számú és helyen lévő vivőt ki lehet zárni.

Az alábbi képen egy erősen (elsősroabn AM rádióadók által) zavart ADSL vonal bitallokációs és SNR térképe látható:

A fent látható képen több zavart vivőcsoport is van, mi ebből kettőt emelünk ki: a 125-ös és 160-as vivők magasságában találhatóakat. Nagyjából a képen már látszik, merre kell keresnünk a zavart vivőket, de honna tudjuk meg pontosan mely vivők és mennyire zavartak? Ezt a CLI fülön kiadott "adslctl info --SNR" parancs kimenetének a tanulmányozásával érhetjük el. A parancs kiadása után minden vivőről pontosan látni fogjuk, hogy mekkora a rajta mért SNR. Mivel tudjuk, hogy a 125-as és 160-as vivőknél kell keresnia hibát, görgessünk előbb az egyikhez, majd a másikhoz.

Jól látható, hogy a környékükön lévő vivőkhöz képest 3-3 vivő az, ami látványosan zajos, ezek közül is 1-1 kimondottan rossz. A hibás vivők rendre: a 124,125,126 és 161,162,163 Ezeket NEM szeretnénk használni.

A webes felületen állítsuk a Tone canccealtion melletti kapcsolót ON állásba, majd adjuk meg a listát úgy, hogy a használni kívánt vivők legyenek benne, a hibásak ne. A fenti példát alapul véve ezt kell beírni:

0-123,127-160,164-511

A változtatások elmentése, és a modem újraindítása, vagy a DSL kapcsolat újraindítása után ez a kép fogad minket, ahol látható, hogy a korábban kizárt 3-3 vivőt az ADSL többet nem használja:

A lényeg, hogy mindig azokat a vivőket kell "felsorolni", amiket használni szeretnénk. Mindig törekedjünk arra, hogy csak a valóban problémás vivőket zárjuk ki, másként értékes sávszélességtől esünk el.

Egyéb, az ADSL 138kHz és 2,2MHz közötti frekvencia sávját zavaró forrásokról itt tájékozódhattok.

Mouláció, ADSL verzió kiválasztása:

Jelenleg Magyarországon 3 féle ADSL rendszer üzemel:

1. Hagyományos ADSL, más néven ADSL1, vagy G.DMT. Csak 138KHz-től 1,1MHz-ig működik, lefelé 8-9megabitet, felfelé 7-800kbit/s-ot tud maximum.
2. Komoly ráncfelvarrás után érkezett az ADSL2, mi még mindig az ADSL1 frekvencia sávjában működik, de számos fontos újjítást hozott, ami a sebesség növelését és a stabilabb működést hivatott biztosítani.
3. Végül az ADSL2+, mely az ADSL2 előnyeit kombinálja egy kétszeresére növelt frekvenica sávval, jelentősen megnövelt lefelé irányú sávszélességgel.

A modem szoftverében beállíthatóak a különböző ADSL módok. Alapértelmezésben az ADSL2+ mód az ajánlott. Ha azonban próbáljuk kideríteni, hogy miért szakad az ADSL kapcsolatunk, érdemes végigpróbálni mindhárom módot. Különösen az 5-6megabites ADSL előfizetőknek ajánlott, hogy szakadás esetén próbálják ki az ADSL1 és az ADSL2 módokat is, több esetben beigazolódott, hogy probléma esetén az ADSL1 és ADSL2 módok stabilabb működést eredményeznek, nem egyszer megszűntek a szakadások. Ezt a magasabb (15megás) sebességű előfizetők is megtehetik, de számolniuk kell azzal, hogy az ADSL1 és ADSL2 módokban a sávszélesség lefelé irányban maximum 8-9megabit/s lesz a technológiai limit miatt.

Előfordulhat, hogy a vonalunkon nem engedélyezett az ADSL2+, és ezzel a beállítással a modem nem áll szinkronba. Ilyenkor mindig a leggyorsabbtól a leglassabb modulációig próbáljuk végig az egyes beállításokat (ADSL2+ --> ADSL2 --> ADSL/G.DMT ).

Bitswap, Trellis, SRA, pHyreXmt:

A kifejezések bővebb magyarázata nélkül a Trellis és a Bitswap minden esetben legyen bekapcsolva. Mivel az SRA-t nem támogatják a hazai szolgáltatók, ezért azt érdemes kikapcsolni. A pHyreXmt egy Broadcom specifikus technológia, aminek a működéséhez az kell, hogy az előfizető modeme és a szolgáltató DSLAM berendezése is támogassa ezt a technológiát. A mi esetünkben a modem támogatja ezt, a Magyar Telekomnál Broadcom chipsetet használnak a DSLAM-ben, de legjobb tudásom szerint a pHyreXmt technológia nincs bekapcsolva a Telekom DSLAM berendezéseiben. Lehet vele kísérletezni, de az alapértelmezett mód itt is a kikapcsolt állapot.

Frissítés:

Van még három beállítási lehetőség: a --sesdrop, a --i24k és a --CoMinMgn, aminek sikerült kitalálni az értelmét:

1. A sesdrop beállításával a modem elbontja az ADSL kapcslatot , ha SES hibát érzékel. Bekapcsolása NEM ajánlott!
2. A CoMinMgn beállításával a modem elbontja az ADSL kapcsolatot, ha a központi oldalon meghatározott minimális SNR margin alá csökken az előfizetőnél mért SNR margin. Bekapcsolása NEM ajánlott!
3. Az i24K egy speciális interleaving beállítást takar. Megnöveli az Interleaver memória méretét 16K-ról 24K-ra. Ettől némiképp stabilabb lesz a vonal, jellemzően 1-2ms késleltetés növekedéssel jár. Bekapcsolása ajánlott, különösen akkor ha a vonal szakadozik vagy csökkentettük a target SNR margin-t.

Annex A és Annex B:

A két Annex között annyi a különbség, hogy az Annex A hagyományos analóg telefonvonal mellett működő ADSL-hez való, míg az Annex B digitális (ISDN) telefonvonal mellé való. A Magyar Telekom szolgáltatási területén (tehát az ország nagy részén) mindenhol Annex B rendszert használnak, míg viszonylag kevés területen (elsősorban Invitel, Hugarotel) területeken fordulhat még elő Annex A rendszer. Fontos, hogy ha a szolgáltatási területen ahol élünk például Annex B rendszer van, és a modemet Annex A rendszerbe konfiguráljuk (vagy fordítva), akkor nem fog működni az ADSL kapcsolat!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.