Ubuntu produktív környezetben környezetben
Office
Kezdjük rögtön a legérzékenyebb ponttal: Office. Az, hogy a LibreOffice kompatibilis a Microsoft Office-szal, bár jól hangzik, sajnos nem igaz. Részben valóban kompatibilis, ahogyan az MS Office is képes kezelni az ODT formátumot, de nagyon hamar belefuthatunk súlyos inkompatibilitásba, és ez különösen az Excel esetében lesz fájdalmas. Megnyitni ugyanis szépen megnyitja a LibreOffice mind az .xls, mind az .xlsx fájlokat (bár néha találkozhatunk félrecsúszott formázással), de elmentve a változtatásokat az MS Office már hibát fog jelezni, és felajánlja a helyreállítást, amit ha elfogadunk, tönkreteszi a formázást, ha pedig nem, akkor nem nyitja meg. Word fájlok esetében sokkal jobb a helyzet, legalábbis amit én tapasztaltam, de ott is lehetnek anomáliák, csak kevésbé végzetesek.
LibreOffice Writer (Word) és Calc (Excel) egymás mellett
Tehát szükségünk lesz MS Office-ra, amennyiben dolgoznunk kell ilyenekkel. Ha csak saját célra kell Office csomag, (pl. CV, diplomamunka vagy egyéb dokumentumok írására, formázására, otthoni táblázatok készítésére stb.) oda több, mint megfelelő a LibreOffice. Gond akkor keletkezik, ha a Microsoft formátumaival kell dolgoznunk külső tényezők miatt.
A Microsoft Office régebbi verziói elméletileg futtathatóak Wine (Windows emulációs környezet) alatt linuxon is, de én erről lebeszélnék mindenkit, mert közel sem optimális. Ha kellően erős hardverrel rendelkezünk (lásd lentebb), akkor virtualizálhatunk is egy Windows rendszert, amire Office-t telepítve meg is oldottuk az Office problémáját.
Harmadik lehetőségünk a dual boot, vagyis a két rendszer (Ubuntu és Windows) párhuzamos telepítése a gépre, ez főleg ott javasolt, ahol a virtualizációhoz nem elég erős a hardver, és/vagy más programokat is futtatnánk Windows alatt, amelyek megéreznék a virtualizált környezet erőforrás-veszteségét (játékok például). Ennek a verziónak a hátrányai közé tartozik a nagyobb tárterület-igény (ha már nem virtualizált környezetben van, akkor nem javasolt a kurtított Windows használata), illetve a rendszerek váltásához elengedhetetlen újraindítás.
Tippem: virtualizált környezet, a lehető megminimálisabb Windows 7 telepítésével, Windows update kikapcsolása (különben el fogja vinni a tárhelyünket), Office-ból is csak a szükséges alkalmazások telepítése. A virtuális hardver tekintetében 1 vagy max 2 mag bőven elegendő, 1-2 GB RAM, 10 GB körüli tárhely.
Virtualizáció
Ha rendelkezünk legalább 4 GB memóriával, VT-x és VT-d támogatással rendelkező processzorral, ami jellemzően Core i3 és attól felfele, akkor nyugodtan nekivághatunk. A virtualizációhoz - főleg az SSD-vel rendelkezőknek - érdemes egy némileg megkurtított Windows 7-es rendszert használni, különben hamar elvész a meghajtó tekintélyes része az Office-futtatás oltárán. Egy kellően optimalizált Windows 7 a vonatkozó Office csomaggal kijöhet akár 8-10 GB-ból is, (virtuális gép) memóriának pedig szűkösen 1 GB is elég, de jobban járunk a 2 GB-tal. Bátrabbak próbálkozhatnak Windows 10-zel is, én azt feladtam, miután a kezdeti 10 GB-os telepítés felment 30 GB fölé.
A virtualizált verzió a fenti hardvereken (laptop, Surface Pro) tökéletesen fut, szinte észrevétlen a virtualizációs mivolta, gyorsan indítható és leállítható, gyakorlatilag teljes az átjárhatóság. Szoftveres oldalról vagy a Virtualboxra (a szoftverközpontból elérhető), vagy a VMware Playerre lesz szükségünk, ezek feltelepítése után pedig mindenképpen konfiguráljuk a virtuális hardvert (magok száma, memória, tárterület), illetve a vendég OS (jelen esetben Windows) telepítése után telepítsük az integrációs szolgáltatásokat (erre külön menüpont van), ez jelentősen növeli a teljesítményt és a funkcionalitást.
Fontos megemlíteni, hogy Windows licenre akkor is szükségünk van, ha virtuális környezetben futtatjuk, de produktív környezetben ez remélhetőleg adott egyébként is, ahogyan az Office licenc is.
Ez nem egy kivágott kép, ez egy Virtualbox alatt futó Windows 7 a 4. virtuális asztalra dedikálva (lásd virtuális asztalok)
Tippem: bár eleinte a VMware Playert preferáltam, most már egyszerűsége és remek teljesítménye miatt a Virtualboxot javaslom. Az áruházból egy kattintással telepíthető, ahogyan konfigurálni is másodpercek kérdése, az integrációs szolgáltatások telepítése szintén.
Még egy tipp, ami az általános tippeknél kerül bővebb kifejtésre: érdemes egy virtuális asztalhoz dedikálni, így szeparáltan tudjuk kezelni, de gyorsan elérhető.
Távoli asztal
Ha távoli asztal elérésre van szükségünk, akkor nem kell külső szoftvert telepítenünk, a Remmina alapértelmezésben rendelkezésre áll, és segítségével különböző protokollokon csatlakozhatunk távoli asztalokhoz.
Email kliens is rendelkezésre áll alapból, a rendszer alapértelmezése a Thunderbird, ami elég intuitív a postafiókok felvételénél, kezeli a HTML aláírásokat is, és minden általános igényt ki tud elégíteni. Emellett integrálódik a felső panelbe, de a Unity indítón is megjeleníti a beérkezett emailek számát.
Naptár
Naptár a 16.04-től külön alkalmazásként is elérhető (gnome calendar), de használhatjuk az Evolution levelező naptárját is, ha nem tévedek, mindkettő támogatja a Google naptár integrációját.
Grafika
Akik alkalomadtán, vagy rendszeresen foglalkoznak grafikával, azok számára a Gimp áll rendelkezésre, mint bitmap képszerkesztő, vektorgarikus feladatokhoz pedig az Inkscape, ami képes szinte minden igényt kielégíteni.
GIMP
Inkscape
Mindkét szoftver használható professzionális célokra is, én az Inkscape-et használom rendszeresen kisebb grafikai munkákra (logótervezés leginkább), de ismerek olyat, aki kifejezetten professzionális szinten használja munkaeszközként, logótervezésre és egyéb grafikai munkákra.
Archív fájlok kezelése
Az archívumkezelő a rendszer része alapértelmezetten, a legelterjedtebb formátumokat kezeli, ha alapból nem támogatott formátumot szeretnénk megnyitni, akkor pedig felajánlja a plusz formátum támogatásához szükséges kiegészítő telepítését (pl. a 7zip, 7z formátuma).
Fájlkezelés
A rendszer része a Nautilus fájlmenedzser, ami kétablakos kezelést nem tud, de lapokat kezel, és a Windows 7-ben megismert snap (ablakillesztés) funkciók itt is működnek, tehát egymás mellé tehető két fájlkezelő ablak. Egyszerűen csatolhatunk vele hálózati meghajtókat, ezeket könyvjelzővel is elláthatjuk a későbbi gyors elérés érdekében. A szimbolikus linkek használatával könnyen átirányíthatóak a felhőben szinkronizált mappák (lásd alább). Lehetőségünk van egyébként más fájlmenedzserek használatára is, de az már nem fér bele a bemutatóba, ennek érdemes utánaolvasni.
Tippem: Mindenképpen célszerű használni a könyvjelzőket hálózati megosztásokhoz, ahogyan a fenti képen látható ablakillesztés is hasznos két mappa közötti műveletek esetén. Aki szeretne egy Norton Commanderhez hasonló, terminálból futtatható kétablakos fájlböngészőt, az tegyen egy próbát a midnight commanderrel (sudo apt-get install mc).
Felhő integráció
Ebben a tekintetben nem áll túl jól a platform, komolyan vehető kliense csak a Dropboxnak van (tudomásom szerint), viszont az úgy működik, ahogyan kell, integrálódik a felső információs panelbe, elérhető a szelektív szinkronizálás is és ugyanúgy láthatjuk a nemrégiben változott fájlokat, ahogyan megállíthatjuk a szinkronizálást. A sebessége kiváló, gyakorlatilag kihasználja a 30 mbites internetkapcsolatomat.
Tippem: a ~/Dropbox könyvtár mappastruktúrájához szimbolikus linkeket hoztam létre a felhasználói könyvtáron belül, tehát pl. a Dropbox/Dokumentumok könyvtárra mutat egy link a felhasználó/Dokumentumok „mappából” (ami maga a link), így azokat a mappákat amiket szinkronizálni szeretnék az eszközök között, szimplán linkelem (ehhez először le kell törölnünk a már meglévő ~/Dokumentumok stb. mappát).
SSH
Ha SSH kliensre van szükségünk, akkor nem kell keresgélnünk, ugyanis a terminálból használhatjuk a protokollt.
Tippem: SSH -l (felhasználónév) ip cím, és már bent is vagyunk.
Biztonsági mentés
A rendszer része a mentőeszköz, azt teszi amire hivatott.
Tippem: ne arra a meghajtóra mentsünk, amit menteni akarunk, remélem ez a többségnek nem új információ.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
