Phanteks Enthoo Evolv ITX I.

Úgy egy hét várakozás után végre jött a mail, megérkezett a megrendelt termékem, mehetek érte. Kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, JA NEM, mert mínusz 2 fok volt és még a kicsiny "púzókám" is fázott, így inkább a fűtést csavartam fel (na most milyen jól jött volna a LinX AVX fűtése).

Épp nagyba csapattam a városban, mikor egy telefon is befutott, FELVETTEK a megpályázott munkahelyre, ÉLJEN! Na de nem is ez a fontos. Igazából azért akartam erre kitérni, mert ezúton üzenem az MPX-XXX rendszámú audis para**tnak, hogy szerintem vegyen magának egy rollert, mert vezetni nem tud - igazából jól is esett keresztbe állni a Váci úton - még jó, hogy nem jöttek belém, mert Ő sietett. Ugye se tükör, se index nem volt az autóján, na meg ilyen, hogy záróvonal-piroslámpa kombó, az se számított. Most, hogy kimondtam a bajom és nem kell Joshi Bharat-hoz mennem, végre tényleg tudok koncentrálni arra, amire kéne.

Szóval most már fizikailag is "hazaért" a ház, neki is álltam széttépni a dobozt. Az örömmámor, ami ért, leírhatatlan. Az eddigi kiborulásaim semmik ahhoz viszonyítva, amit a ház csomagolásának felnyitása közben átéltem. Ha valakinek esetleg felmerülne az boldogságom mértéke, akkor a következő videó nagyon jól ábrázolja a kirohanásom:

Szépen lassan lehiggadtam, és jobban szemügyre vettem az új számítógépházam. A szokásos módon csomagolták, bezacskózva, hungarocellel védve egy karton dobozban pihent, a plexi oldallapon természetesen mindkét oldalt védő fólia volt. Oda is tettem a gép mellé gyorsan a felbontott kuckót, hogy az alkatrészek szokják egymás jelenlétét.

Na és akkor mélyvíz! Rózsa, csoki, vacsora és már vetkőzött is a Phanteks üdvöskéje. A plexis oldallapot levéve csak úgy virított a piros belső. Mit ne mondjak, azért sokat tompít rajta, ha az oldallap fent van a helyén. Félreértés ne essék, még így is nagyon tetszett a ház, csak hegesztőszemüveg kellett, hogy a belsejét is szemügyre tudjam venni.

Ami úgy elsőre megfogott, az az anyagminőség! Régen volt olyan házam, ami ennyire minőségi darab lett volna. Az illesztések, festés és anyagvastagság nagyon rendben van. A csavarok és a furatok pontosak, semmit nem kellett feszíteni, erőltetni. A gumi kábelátvezetők kellemes tapintásúak, és nem azt a förtelmes műanyag érzést keltik, a hátsó kábelelvezető tépőzáras lefogatók is igen jó anyagból készültek, szorosan tartják a kábeleket, hatalmas plusz pont ezért a Phanteksnek.

De ha már így szórom az ötösöket, akkor jöjjön egy egyes is! Igencsak spórolósan adtak csavart a házhoz, de ami a legnagyobb szívfájdalmam volt, az a ventilátorcsavarok hiánya. Egyszerűen nem hiszem el, hogy még 4 darab csavart nehéz lett volna belecsomagolni. Nem egy drága házról van szó, de nem is egy olcsóról, ezt szerintem illett volna belerakni a kis dobozkába.

"Úgy néz ki, mint egy csont!" - mondta a kis feleségem a számítógép előlapjára. Könnyen levettem, 4 darab gömbpatent tartotta, így nehéz dolgom nem volt. Viszont amit megjegyeznék, hogy szerintem az öreg Schwarzi járt a gyártónál, mert ez a "csont" bezony álumíniumbó’ vót.

Tágra nyílt pupillákkal pislogtam, hogy na, maguk a gömbpatentok és az előlap is fém volt (azért az utóbbit egy műanyag keret tartotta). Mögötte található egy porszűrő és egy gyárilag beszerelt 20 cm átmérőjű ventilátor. Még írhatnék arról, hogy - a gépház tetején található a bekapcsoló gomb, az elején pedig 2 darab USB 3 port, 1 mikrofon, 1 fej/fülhallgató jack dugó és a reset gomb - de nem írok.

Felmerült bennem a kérdés, hogy ha én felülre szeretnék ventilátor szerelni, akkor hova és hogyan tovább? 12 darab csavart tekertem ki, de még így sem jött le a ház teteje... Itt a Phanteks más megoldást gondolt ki. Elég lett volna 4 csavart kihajtani és akkor egy sínen kihúzható egy előre furatolt tartólemez, amire akár egy dupla radiátort is felszerelhetünk (max. 280 mm), vagy akár 2 darab 140 mm-s ventilátort (3 darab 12-s sajnos nem fér oda).

Beszúrok egy gyári fotót is, mert nekem nem sikerült valami jól lefotózni, már máshol járt az agyam, csak később vettem észre, hogy homályos lett.

Alapvetően szerintem jó ötlet ez, de jobban tetszene, ha a ház fedlapját is le tudtam volna venni egyszerűen. Biztosan lefabrikálható, de nem technika szakkörre mentem, így nem álltam neki a szétbombázásnak, mert a végén az oroszok velem is összerúgják a port. Bár ez már csak szőrszálhasogatás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!