TITAN-ok harca

Bevezető

Azok az olvasóim, akik rendszeresen követik a GPU témájú cikkeimet, megfigyelhették, hogy a terjedelmes, rengeteg kártyát, vagy éppen rengeteg játékot felvonultató írásaimat időnként kisebb lélegzetvételű, egy adott rétegtémára fókuszáló epizóddal egészítem ki. Ilyen volt a legerősebb AGP-s kártyákat vizsgáló cikkem, illetve az SLI és Crossfire rendszereket bemutató írásom, de mellékvágányként ide sorolható a nagy IGP-s tesztem is. Ez a mostani epizód is a kiegészítő cikkek sorát fogja gazdagítani, méghozzá az adott generációk abszolút csúcsmodelljeire, a Titan kártyákra fókuszálva.

Az NVIDIA 5 generációt megélt csúcskártya-sorozata manapság kiváló célpontként szolgál a gyűjtők számára, hiszen egy jól meghatározható, véges elemű listát alkotnak, melyeket ritkaságuk ellenére itthon sem lehetetlen összegyűjteni. Ez a cikk viszont nem gyűjtői különlegességként tekint ezekre a kártyákra, hanem azt vizsgálja, hogy a maguk idejében megérte-e kifizetni értük az igencsak vaskos felárat egy "mezei" GeForce modellhez viszonyítva. Mindegyik típusra jellemző ugyanis, hogy idővel, hosszabb-rövidebb várakozás után kiadtak belőlük egy némileg visszafogott specifikációkkal rendelkező, de az esetek többségében szinte azonos teljesítményt nyújtó, ám sokkal kedvezőbb árú "lakossági" változatot. Egy Titan-t birtokolni persze mindenképp státusszimbólumot jelentett, de ezen felül volt-e gyakorlati hasznuk is ezeknek a típusoknak? A tesztből kiderül. Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy kizárólag játékos szemmel fogjuk vizsgálni a kártyákat, de az NVIDIA amolyan félprofesszionális, munkára is alkalmas termékként pozícionálta (és árazta) őket, vagyis előfordulhatnak olyan felhasználási módok, ahol kifejezetten megérte a Titan-okat választani a sokkal drágább Quadro-k helyett.

A Kepler korszak Titan-jai

A Kepler architektúra volt az NVIDIA történetében mindezidáig az utolsó, mely két GPU-generációt is kiszolgált, és bár DX12 támogatásának hiányosságai miatt időtállóság szempontjából rendesen alulmaradt a konkurens AMD korabeli megoldásaival szemben, a maga korában mégis nagy népszerűségnek örvendett, és sikeres kártyák épültek rá. Az előd Fermi alapú típusokhoz képest hatalmas előrelépést hozott teljesítmény, és energiahatékonyság terén is, és az NVIDIA olyannyira bízott az új architektúra képességeiben, hogy a 600-as GeForce széria csúcsára pozícionált GTX 680-as modellen nem vetette be a legnagyobb Kepler GPU-t, mely ekkoriban kizárólag az adatközpontok számára készült. 2013 elején azonban egy igazán különleges típuson mutatkozott be a végfelhasználói piacon, melyet egyszerűen Titan-nak hívtak, és egy új termékkategóriát teremtett az NVIDIA kínálatában.

A gyönyörű megmunkálású kártya akkoriban döbbenetesen magas, 1000 dolláros árcédulával startolt, így ugyanannyiba került, mint a dupla GPU-s GTX 690-es modell, és bár a korabeli játékokban, amelyekben jól működött az SLI, lassabb volt nála, de időtállóság szempontjából mindenképp jobb választásnak bizonyult az egyetlen masszív GPU-t, és akkoriban felfoghatatlan mennyiségű, 6 GB VRAM-ot alkalmazó újdonság. Mint a fentebbi kis beharangozó videón is látszik, az NVIDIA kifejezetten játékos kártyának hirdette a Titan-t, de a különleges típus egyeduralma mindössze 3 hónapig tartott, ugyanis ekkor megjelent a kissé visszabutított GPU-t, és fele annyi VRAM-ot alkalmazó, ám jóval barátságosabb árcédulát viselő GTX 780-as modell, mely egyből átvette a játékos csúcskártya szerepét, és a Titan-t innentől fogva elsősorban cégek vásárolták, amolyan félprofesszionális célra, hiszen jóval olcsóbb volt, mint a hasonló tudású Quadro modellek. Ebben közrejátszott az is, hogy az NVIDIA szándékosan visszafogta a GTX 780-as típus dupla precizitás (FP64) alatti számítási kapacitását, nehogy részesedést raboljon a Titan-tól a céges munkaállomások piacán.

Mint látható, a két kártya alapvető technikai adatai megegyeznek, de a GTX 780-asban mintegy 15%-kal kevesebb feldolgozóegység aktív. Ezt természetesen nem kompenzálják az árnyalatnyival magasabb órajelei, így játékok alatt is mindenképp erősebb lesz némileg a Titan, de a különbség nem lesz számottevő, így 350 dollárral alacsonyabb árával mindenképp sokkal jobb vételnek számított a 780-as. A legérdekesebb kérdés így az lesz, hogy a dupla akkora VRAM mennyiség segít-e majd a modernebb játékok alatt, vagy az NVIDIA helyesen számolta ki annak idején, hogy ehhez a GPU teljesítményhez 3 GB is bőven elegendő lesz a 780-ason. Jól látható még az FP64 alatti drasztikus teljesítménykülönbség, de ez a játékok alatt mért eredményre semmilyen kihatással nem lesz, csak céges környezetben fontos.

A 780-as és a Titan úgy hasonlít egymásra, mint két tojás. A gyönyörű megmunkálású referenciakártyákat ekkoriban még nem hívták Founders Edition-nek (hiába nevezik így sokan tévesen őket a használtpiaci hirdetésekben). A GTX 690-essel bevezetett dizájnelemek itt is megjelennek, mint a plexiablakon át szemlélhető hűtőborda, és a fémszínű (bár itt már festett műanyagból készült) látványos burkolati elemek, valamint a kártyák felső élén olvasható GeForce GTX felirat, mely LED-es világítást is kapott.

A kártyák nem kaptak hátoldali backplate-et, ami főleg a Titan esetében tűnik érthetetlen spórolásnak, hiszen itt memórialapkákat is találunk, melyek így hűtetlenül árválkodnak. Ezt leszámítva a kidolgozást nem érheti kritika, hiszen látványos és elegáns dizájnt kaptak a hűtések, melyeknél még a csavarok dekoratív megjelenésére is ügyeltek a tervezők. Ekkoriban kezdődött az a mai napig tartó tendencia, hogy az NVIDIA referenciakártyák kézbe véve hatalmas minőségi élményt adnak, melyet egyik AIB gyártó egyedi felépítésű kártyája sem tud reprodukálni.

Ahogy a GK110-es GPU kihozatala javult, a teljes értékű lapkát megkaphatták a játékos célú kártyák is. Az eredeti Titan-ban sem volt aktív ugyanis az összes feldolgozóegység, de ráncfelvarrott változata, a Titan Black, valamint a GTX 780 Ti már nem tartalmazott letiltott részeket. Szükség is volt a teljesítménytöbbletre, hiszen az AMD Radeon R9 290-es kártyái kiválóan sikerültek, és erős konkurenciát jelentettek az NVIDIA számára. A "lakossági" változat a Titan-hoz képest ezúttal 3 hónappal hamarabb jelent meg, és hatalmas népszerűségre tett szert, hiszen gyorsabb volt az eredeti Titan-nál is. A késve érkező, és csak marginális sebességelőnyt biztosító Titan Black-et viszont játékos célra szinte egyáltalán nem vásárolták, így jóval ritkább lett elődjénél, hiszen csak a céges munkaállomások piacán tudott eladásokat felmutatni. Ezt támogatandó egyébként továbbra is megmaradt a drasztikus teljesítményelőny az FP64 számításokban a Titan oldalán.

A GTX 780 Ti ezúttal nem szenvedett el butítást GPU fronton, vagyis ugyanannyi aktív feldolgozóegység található benne, mint a Titan Black-ben. Ez egyébként az eredeti Titan-ban található mennyiségnél is több 7%-kal, a GTX 780-hoz viszonyítva pedig már 20% az előny, és akkor még az órajelemelkedésről nem is beszéltünk. A GDDR5-ös lapkák fejlődésének hála a memória sávszélessége is emelkedett. A Titan továbbra is 6 GB VRAM-mal büszkélkedhet, míg a GeForce-ra 3 GB jutott. Az árkülönbség csökkent némileg a két modell között, hiszen a Titan-ért változatlanul 1000 dollárt kért az NVIDIA, a 780 Ti ára pedig 700 dollárra emelkedett.

A Titan Black-et az eredeti Titan-tól legkönnyebben a hűtőborda, valamint a burkolaton olvasható felirat fekete színe alapján lehet megkülönböztetni, más jelzés ugyanis nem utal rá, hogy a ráncfelvarrott változattal van dolgunk, még a hátoldali típusmatricán is simán csak Titan felirat szerepel, és nem Titan Black. Az új stílusjegyeket természetesen megkapta a 780 Ti is, de itt a típusfeliratok is egyértelművé teszik a beazonosítást. A feketítés egyébként jót tett a kártyák kinézetének, hiszen kontrasztosabbá vált a látvány, így a később megjelent típusok esetén is megtartotta az NVIDIA.

Backplate-et ezúttal sem kaptak a kártyák, így a Titan hátoldali memórialapkái hűtetlenül maradtak. Ezt leszámítva a kártyák szinte csavarra megegyeznek az elődmodelljeikkel, bár a NYÁK-ok minimális változáson estek át, elsősorban a tápellátó részleg területén.

A Kepler-alapú Titan kártyák sora ezzel még nem ért véget, ugyanis a generáció életciklusának vége felé megérkezett az NVIDIA történetének utolsó dupla GPU-s gamer kártyája, a Titan Z személyében. Eredetileg valószínűleg nem tervezték elkészíteni, hiszen a multi-GPU rendszerek ekkoriban már leáldozóban voltak, de reagálniuk kellett az AMD nem sokkal korábban megjelent R9 295 X2-es kártyájára. Az árazással viszont jól érzékeltette az NVIDIA, hogy nem kívánja nagy tételben értékesíteni ezt a típust, hiszen 3000 dollárt kértek érte, vagyis háromszor annyit, mint amennyibe az alapjául szolgáló Titan Black került. Vagyis ha valaki pénzt nem kímélve a legerősebb játékos gépet akarta összeállítani, akkor jobban járt 3 db Titan Black megvásárlásával, 3-way SLI üzemmódban.

A Titan Z teljes értékű lapkákat használ, de az órajeleit alaposan vissza kellett fogni annak érdekében, hogy a dupla GPU-s kártya tolerálható fogyasztás mellett üzemeljen. Abban az esetben tehát, ha nem működik az SLI (és ez az idő előrehaladrával egyre több játékban így lesz), a hatalmas monstrum csúfos vereséget fog szenvedni a Titan Black-től, de még a GTX 780 Ti is képes lehet kellemetlen meglepetést okozni a számára.

A modernebb dupla GPU-s NVIDIA típusok alapvető felépítését alkalmazza a Titan Z is, vagyis a GPU-k a kártya két szélén találhatók, középen pedig egy hatalmas ventilátor hűti őket. Ez természetesen azt eredményezi, hogy az egyik GPU hője teljes egészében a gépházon belülre távozik, ami nem túl szerencsés megoldás. Kinézetre egyébként az előző generációs GTX 690-re hasonlít leginkább a Titan Z, de vastagabb annál, hiszen 3 bővítőhelyet foglal el a hűtése. Ennek ellenére elképesztő mértékben fel tud melegedni működés közben, amennyiben mindkét GPU dolgozik.

A Titan Z-ről már nem spórolta le a hátlapi hűtőlemezt az NVIDIA, de ez a kártya hőtermelését látva nem is csoda. A GPU-k energiaéhségét 2 db 8 pines tápcsatlakozó bekötésével elégíthetjük ki. A 375W-os fogyasztás egyébként mai szemmel már nem tűnik vészesen soknak, de a maga korában drasztikusnak számított. Ennek ellenére az NVIDIA képes volt úgy-ahogy megőrizni a kártya eleganciáját, és nem alkalmazott ordas nagy vízhűtőrendszert, mint az AMD az R9 295 X2 esetében.

A Maxwell korszak Titan-ja

A Maxwell architektúra a viszonylag rövid életű 900-as GeForce széria alapját képezte, és hatalmas előrelépést jelentett a Kepler-hez képest, elsősorban DX12 támogatás, és energiahatékonyság terén. Fejlettségét jól mutatja, hogy egészen a közelmúltig aktív drivertámogatásban részesült az NVIDIA részéről, vagyis kifejezetten jó időtállóságú generációról van szó.

A Maxwell architektúra furcsa módon először egy alsókategóriás fejlesztés keretében mutatkozott be a GTX 750-es kártyákon, de az igazi nagy durranás természetesen a rá épülő Titan kártya megjelenése volt, mely a Titan X nevet kapta. Ez a modell 3 hónapig utalta az abszolút csúcskategóriát, míg szokásos módon meg nem jelent a butított "lakossági" változat a GTX 980 Ti személyében.

A felhasználóegységek számát tekintve 8% előnnyel rendelkezik a Titan X a GTX 980 Ti-hoz képest, és emellett a Boost órajele is egy hajszálnyival magasabb. Az igazi különbséget azonban természetesen a dupla méretű memória jelenti a számára. A 12 GB VRAM még manapság is tisztességes mennyiségnek számít, ezeknek a kártyáknak az idejében pedig egészen döbbenetes érték volt, és játékokhoz meglehetősen feleslegesnek is tűnik, de a cikkből kiderül majd, hogy a később megjelent címek között volt-e olyan, ahol előnyt tudott kovácsolni belőle a Titan X. Természetesen továbbra is félprofesszionális, azaz munka célra is bevethető típusként árulta az NVIDIA a Titan-t, itt pedig jól jöhetett ekkora memória mennyiség, de fontos megjegyezni, hogy a Kepler-alapú kártyáktól eltérően, itt már nem korlátozták mesterségesen a "mezei" GeForce-ok FP64-es számítási kapacitását, vagyis a Titan egy jelentős versenyelőnyt veszített el a céges beszerzések világában. Dicséretes módon az árak változatlanok maradtak az előző generációhoz képest, vagyis a Titan-ért 1000 dollárt, a 980 Ti-ért pedig 650 dollárt kellett a pénztárnál hagyni.

Míg a 980 Ti hűtése csavarra megegyezik az előző generációs típusokéval, addig a Titan esetében az egész kártya fekete színben pompázik, ami mindenképp egyedi megjelenést kölcsönöz neki, de kissé talán túl egyhangú benyomást kelt. Ennek ellenére a célt kiválóan elérték ezzel a módosítással, vagyis első pillantásra azonnal látszik, hogy a csúcsmodellel van dolgunk, és nem a "köznépnek" szánt változattal. Biztos vagyok benne, hogy az ablakos oldalfalú házak terjedésének okán voltak olyanok, akik csak emiatt választották az exkluzív megjelenésű csúcsmodellt.

A hátoldal ezúttal is burkolatlan mindkét kártya esetében, ami azért is különösen furcsa, mert a 900-as GeForce széria kisebb referenciakártyái (970 és 980) már kaptak backplate-et, de ez a legerősebb változatokról valamiért lemaradt. A Titan X fekete burkolata egyébként fémből készült, és élőben nem túl szép minőségű, érdes festéssel rendelkezik, ami csúnyán öregszik, és nem kelt túl igényes benyomást. Dicséretet érdemel ugyanakkor, hogy még a csavarokat, valamint a ventilátor díszkupakját is feketére cserélték, vagyis az összhatás egységes lett.

A Pascal korszak Titan-jai

Elérkeztünk a Pascal architektúrához, mely az NVIDIA történetének alighanem legjobban sikerült, és legnépszerűbb kártyáinak alapjául szolgált. A 10-es GeForce széria erősebb modelljei még a manapság megjelenő játékokhoz is elegendő teljesítménnyel rendelkeznek, csak a Raytracing támogatás hiánya, és a megszűnő drivertámogatás érezteti a korukat. Azt hiszem, ez nem rossz teljesítmény egy 10 éves architektúrától.

A csúcson ezúttal is egy Titan kártya trónol, melyet igencsak szerencsétlen módon ugyanúgy Titan X-nek neveztek, mint az előző generációs, Maxwell alapú Titan-t, így jobb híján Titan X (Pascal) néven hivatkozunk rá. Nehezen érthető ez a malőr az NVIDIA máskor oly kifinomultan működő marketinggépezetében. Természetesen ennek a kártyának is készült butított változata a GTX 1080 Ti személyében, de erre meglepően sokat, 7 hónapot kellett várnia a nagyközönségnek, ami azt eredményezte, hogy a Pascal alapú Titan X szép számban fogyott játékos célra is, és a legelterjedtebb Titan kártya lett. A 1080 Ti azonban túlságosan megközelítette (sőt, esetenként felül is múlta) teljesítményben, így később megjelent egy Titan Xp névre hallgató ráncfelvarrott változat is belőle.

Ebben a generációban áll a legközelebb specifikációk terén a "lakossági" GeForce kártya a Titan-hoz, hiszen a 1080 Ti GPU-ja nem tartalmazott butítást (sőt, az órajelei még magasabbak is), és memória fronton is mindössze egyetlen gigabyte VRAM-ról kellett lemondani, ami minimális memóriabusz-csonkítással járt együtt, de a GDDR5X lapkák fejlődésével elérhető magasabb órajelek miatt a sávszélesség ennek ellenére még nőtt is. Mindez azt eredményezi, hogy a 1080 Ti elméleti teljesítménye magasabb a Titan-énál, annak ellenére, hogy draszrikusan olcsóbb volt nála, hiszen 1200 dollár helyett mindössze 700-at kellett kifizetni érte, ezáltal kiemelkedően jó ajánlatnak számított, és a mai napig igen népszerű típus a használtpiacon. Nem volt tehát kérdéses, hogy az ertedeti Pascal-os Titan-t a 1080 Ti érkezése után nem érdemes gyártásban tartani, így változatlan áron a Titan Xp váltotta le, mely 7%-kal több feldolgozóegységet, és magasabb memória sávszélt kínált, de ez a különbség sem igazán indokolta az árkülönbözetet, így nem vált sikeres és elterjedt típussá. Az NVIDIA később Star Wars tematikájú gyűjtői változatokat is kiadott belőle, melyek igényes és szép kártyák voltak, de egyértelműen csak egy igen szűk réteget céloztak meg vele.

A Pascal alapú referenciakártyákat nevezte az NVIDIA először Founders Edition modelleknek, és egy újfajta, igen látványos, háromszögekkel tagolt dizájnt készített a számukra. A Titan elődjéhez hasonlóan ezúttal is fekete színben pompázik, vagyis könnyen megkülönböztethető a "lakossági" GeForce-októl, de a színvilágot kissé kontrasztosabbra vették a hűtőborda ezüst színével, ami kifejezetten jól áll neki. Érdekesség, hogy a Titan-on még megtalálható volt egy DVI csatlakozó is, de a hűtés hatékonyságának növelése érdekében a 1080 Ti-ról (és a később megjelenő Titan Xp-ről) ezt már eltávolították.

Véleményem szerint a valaha készült legszebb, legelegánsabb, és leginkább ikonikus formájú referenciakártyák a Pascal alapú modellek, melyek utoljára alkalmaztak blower-es (azaz a meleg levegőt a gépházból kifújó) felépítésű hűtést. Ennek ellenére élhető hangerő mellett üzemelő, megbízható kártyák voltak, melyekre jó szívvel emlékszik vissza, aki valaha is birtokolt egyet belőlük, sőt sokan a mai napig használják őket, hiszen teljesítményük elegendő a legújabb játékok nagy részéhez is.

A ráncfelvarrott Titan Xp kártyákból az NVIDIA gyűjtőknek és Star Wars rajongóknak szánt Collectors Edition modelleket is piacra dobott, méghozzá érdekes módon felár nélkül, vagyis ugyanúgy 1200 dollárba kerültek, mint az eredeti Titan Xp. Ennek nyilvánvaló oka az lehetett, hogy ennyi pénzért az alap változat nem fogyott eléggé, de akkor sem rossz ajánlat ez egy limitált elérhetőségű, díszdobozban érkező gyűjtői kiadásért. Ezek a kártyák ma ritkaságukból adódóan jóval nagyobb értéket képviselnek, mint a hagyományos változatok.

El kell ismerni, hogy az NVIDIA kiváló munkát végzett a Star Wars-os Titan-ok megalkotásakor, hiszen a hűtésburkolat minden porcikáját áttervezték, és a két változat egymástól is nagy mértékben különbözik. Emellett extra LED-es megvilágítást is kaptak a kártyák, hiszen a fénykardot imitáló felső díszelem mellett a hűtőbordák lamellái között, valamint a ventilátor körül is rejtett fényforrások találhatók, méghozzá változattól függően zöld, vagy piros színben. A "normál" (nem Collectors Edition) Titan Xp egyébként pontosan ugyanúgy néz ki, mint a fentebb látható Titan X, így csak a DVI csatlakozó hiánya alapján lehet megkülönböztetni az elavultabb változattól.

Nehéz eldönteni, hogy a birodalmi változat hűvös eleganciája, vagy a Jedi-s kiadás ütött-kopott dizájnja a szemet gyönyörködtetőbb. Utóbbi kártya egyébként nem koszos, hanem szándékosan, gyárilag ilyen festéssel rendelkezik, kiválóan visszaadva a filmek űrhajóinak hangulatát. Jómagam nem vagyok nagy Star Wars rajongó, de ezek a kártyák szerintem kiváló tiszteletadást jelentenek a legendás filmsorozat előtt. Még a hátlapi hűtőlemez is egyedi felirattal rendelkezik.

A Volta korszak Titan-ja

Erről az architektúráról a hagyományos, játékos célra szánt GPU-k iránt érdeklődők talán nem is hallottak, hiszen az itt szereplő Titan V, valamint a rá épülő Quadro kártya kivételével nem készült belőle a végfelhasználói piacra másféle típus. Persze annak idején pletyka szinten elterjedt, hogy a Pascal architektúrát a Volta váltja majd, és az AMD még egy nem túl jól sikerült marketingkampányt is készített rá, de a következő GeForce széria végül a Turing architektúrára épült, a Volta pedig megmaradt egy igen különleges rétegtermék alapjának.

A Titan termékvonal pozícionálása gyökeres fordulatot vett ebben a generációban, hiszen a hagyományos "játékkártya, amivel dolgozni is lehet" kategóriából egyértelműen kilógott a Titan V, amit jól bizonyít, hogy a fentebbi kis beharangozó videóban játékokról szó sem esik, sokkal inkább a gépi tanulásról, és a Tensor magokról. Az NVIDIA ugyanis kifejezetten erre a célra ajánlotta ezt a típust, de attól még természetesen játékokat is lehet futtatni vele, mi pedig ebben a cikkben ilyen szemszögből fogjuk vizsgálni a teljesítményét.

Mivel hagyományos GeForce nem készült belőle, ezért a Titan V-t jobb híján az előző generációs Titan Xp-hez hasonlítjuk. Jól látható, hogy bár a gyártástechnológia fejlődött, a GPU magfelülete mégis csaknem a duplájára nőtt, a hagyományos feldolgozóegységek száma azonban mindössze 25%-kal emelkedett, ráadásul az alacsonyabb órajelek ezt az előnyt is nagyban csökkentik. A szilíciumfelület nagy részét ugyanis a 640 db Tensor mag foglalja el, amely érték magasabb a következő generációs, Turing alapú csúcskártyákban található mennyiségnél is. Emellett az FP64 alatti hihetetlenül magas teljesítmény jellemzi még ezt a típust, ami szintén a professzionális felhasználás esetében hasznos. Természetesen fontos megemlíteni azt is, hogy ez az NVIDIA történetének első (és mindezidáig egyetlen) végfelhasználói piacra szánt GPU-ja, mely HBM memóriát használ, de az AMD Radeon VII kártyájával ellentétben nem használták ki a teljes 4096-bites memóriabuszt, ráadásul a lapkák órajelét is kifejezetten alacsonyra állították be (vélhetően a fogyasztás kordában tartása végett), így az elérhető sávszélesség mindössze 16%-kal nőtt a Titan Xp-hez képest, ami korántsem akkora előrelépés, mint amit ettől a méregdrága memóriatípustól várnánk. Ha a fentiek alapján még nem lenne egyértelmű, akkor a 3000 dolláros árcédula láttán már szemernyi kétségünk sem lehet afelől, hogy ezt a típust nem a játékos piacra szánták.

A Titan V még egyszer utoljára alkalmazza az NVIDIA referenciakártyáin sokáig egyeduralkodó blower-es felépítésű hűtést, méghozzá a Pascal alapú kártyákra tervezett változatban, mely ugyan kifejezetten jól néz ki az aranyszínű dizájnnal párosítva, de a hűtőteljesítménye nem elegendő ehhez a kártyához. A tesztek alatt csak fixen 100%-ra állított ventilátorfordulatszám mellett volt képes throttling-limit alatt tartani a GPU hőmérsékletét, ami még akkor is kifejezetten gyenge eredménynek számít, ha a kártya korából fakadóan ráfért volna már egy újrapasztázás, amit értéke, kiváló esztétikai állapota, és a HBM memórialapkák fokozott sérülékenysége miatt inkább nem végeztem el rajta.

Élőben egyébként sokkal jobban néz ki a kártya, mint a képeken, kifejezetten szép és elegáns darab, de semmilyen külsőség nem utal arra, hogy mekkora erő rejtőzik benne, amit viszont játékok alatt nem igazán lehet kihasználni. Mi mégis ilyen szempontból fogjuk most vizsgálni, és kifejezetten kíváncsi vagyok az eredményeire. Nem titok, hogy ez az egész cikk gyakorlatilag amiatt született meg, hogy ezt a kártyát letesztelhessem.

A Turing korszak Titan-ja

Elérkeztünk cikkünk utolsó generációjához, a Turing architektúrához, mely sok szempontból különleges. A 20-as GeForce szériában az NVIDIA úgy érezte, hogy akkora előnyre tett szert a konkurenciával szemben, hogy eljött az ideje valami igazán korszakalkotót bevezetni a piacra. Ez az újítás a Raytracing alapú renderelés támogatása volt. Ehhez extra feldolgozóegységeket kellett a GPU-ba építeni, melyeket Tensor és RT magokra kereszteltek, és jócskán megnövelték a szilíciumigényt, azaz drágán előállítható, nagy magfelületű GPU-k születtek. Ezeknél a típusoknál dobták is a másfél évtizede használt GTX elnevezést, és RTX-re módosították azt, utalva a Raytracing képességekre. Az NVIDIA marketingosztálya persze igyekezett hatalmas jelentőséget tulajdonítani ennek a fejlesztésnek, de a valóságban mindössze néhány extra effektet láthattunk a játékokban, melyek ráadásul drasztikus sebességcsökkenéssel jártak, így a felhasználók nem szívesen vásárolták meg miattuk az erősen túlárazott Turing alapú modelleket, vagyis az előremutató fejlesztések ellenére a 20-as széria nem lett túlságosan népszerű.

Jól mutatja, hogy mennyire elhanyagolta a gyártó az utolsó Titan kártyáját, hogy még külön bemutató videót sem készítettek hozzá, így jobb híján a 2080 Ti-hoz készült, elég irritáló zenei aláfestéssel rendelkező változatot linkeltem be. Kicsit úgy tűnik, mintha az NVIDIA maga sem tudta volna, hogy milyen célra ajánlja ezt a típust, hiszen játékokhoz egyértelműen túl drága volt, munka célra pedig nem rendelkezett elegendő teljesítmény többlettel a GeForce-hoz képest. A Titan V-hez képest az FP64-es számítási teljesítmény ráadásul nagy mértékben csökkent, így egyedül a drasztikus mennyiségű VRAM jelentett némi előnyt azokhoz a munkafolyamatokhoz, ahol szükség volt erre. Ráadásul ezúttal az early adopter-ek sem jelentek meg a vásárlók között, hiszen a kártya később jelent meg, mint a 2080 Ti, így nem csoda, hogy a Titan RTX a legritkább Titan kártya lett, és az NVIDIA 5 generáció után elkaszálta a teljes Titan termékvonalat. Szerepét a mindenkori xx90-es kártyák vették át úgy-ahogy, de a Titan kártyák eleganciáját és exkluzivitását véleményem szerint ezek már nem tudják biztosítani.

A 2080 Ti 6%-kal kevesebb feldolgozóegységet tartalmaz a Titan RTX-hez képest, és az órajelei is alacsonyabbak, bár ez csak a Boost órajelre igaz, ami egyébként is erősen tájékoztató jellegű adat. Emellett a memória alrendszer is elszenvedte a korábban már a 1080 Ti esetében látott csonkítást, ami némi sávszélesség csökkenéssel járt, és természetesen a 24 helyett 11 GB-os VRAM mennyiség is megkülönbözteti a két típust. Ezek az eltérések azonban nem indokolják a bődületesen magas, két és félszeres árat a Titan esetében, főleg annak tudatában, hogy már a 2080 Ti is igencsak drága volt az 1000 dolláros árcédulájával.

Ebben a generációban az NVIDIA szakított a hagyományos, blower-es felépítésű hűtéssel a referenciakártyák esetében, és dupla ventilátoros megoldást terveztek a Turing alapú modellekre. Ennek hatékonysága nem a legjobb, hiszen a bordafelület lehetne nagyobb is, ráadásul túlságosan be is burkolták, így nehezen tud átszellőzni. Talán ez az oka annak, hogy az ekkoriban már az AIB gyártók kártyáinál elterjedt félpasszív üzemmódot nem támogatják ezek a kártyák, vagyis alacsony terhelés esetén sem kapcsolják le teljesen a ventilátorokat. A 2080 Ti megszokott ezüst-fekete színvilágától eltérően a Titan RTX a Titan V-hez hasonlóan arany színű dizájnt kapott, ami nagyon jól áll neki, de sajnos rossz szájíz is társul mellé, hiszen maga a kártya is aranyáron volt kapható. Talán mondanom sem kell, hogy a legnehezebben beszerzett kártya volt a cikkhez, és használtan is egészen ésszerűtlen árat kellett kifizetnem érte.

Be kell vallanom, hogy megjelenésükkor, amíg csak képen láttam őket, nem tetszettek a 20-as GeForce széria Founders Edition kártyái, de amint személyesen is kézbe foghattam egyet, gyökeresen megváltozott a véleményem róluk. Ez egyébként korántsem egyszerű dolog, hiszen ebből a generációból az átlagos típusok esetén is kifejezetten ritkák a referenciakártyák itthon. Ha viszont sikerül beszerezni egyet, akkor egészen döbbenetesen jó minőségű kártyát kapunk, minden apró részlet masszívan összerakott, többszörösen túltervezett benyomást kelt, és az összhatás sokkal igényesebb, mint amit a képek visszaadnak. Természetesen az arany színezésű Titan még egy fokkal kívánatosabb az átlagos GeForce-oknál, és a részletekre való odafigyelést jellemzi, hogy még a hátlapot rögzítő apró csavarok színét is megváltoztatta az NVIDIA ennek a típusnak a kedvéért.

A tesztek előtt

A mérések megkezdése előtt lássunk néhány alapvető információt a cikkel és a tesztekkel kapcsolatban!

A cikk koncepciója:

- 14 lefedett év: 2012-2025
- ezúttal minden kártya minden évben versenyez
- évenként 5 játék
- játékonként 3 felbontás: Full HD (1920x1080), WQHD (2560x1440), 4K UHD (3840x2160)

A játékok kiválasztásának menete:

A játékok kiválasztásánál a nagy GPU időtállósági cikkemben szereplő címek közül válogattam, néhány eltérés akad csupán.

A beállítások kiválasztásának menete:

Mivel abszolút csúcskártyákat teszteltem ebben a cikkben, ezért kíméletlenül az elérhető legmagasabb minőségi szintet állítottam be a játékokban. Egy Titan-tól elvárható, hogy elbírjon ezekkel a beállításokkal, és a célközönség nem is éri be kevesebbel. Egyedüli kivételt a modernebb címek esetén a Raytracing kikapcsolása jelentette, az összehasonlíthatóság kedvéért, hiszen mindössze a két legújabb kártya képes csak ennek az effektnek a megjelenítésére.

Mérési módszerek:

Ebben a cikkben nem alkalmaztam többféle mérési módszert, és a játékok beválogatásánál az egyértelmű, és egyetlen feltétel az volt, hogy a játék rendelkezzen saját beépített benchmark funkcióval, mert az egymáshoz nagyon közeli teljesítményű kártyák esetén a kézi mérés pontossági hibaaránya könnyen értelmetlenné tehette volna az egész tesztet.

Tesztkonfiguráció:

A kártyák alá igyekeztem egy méltó teljesítményű, de a mai horrorisztikus hardware árak mellett is megfizethető konfigurációt összerakni.

2012 játékai

Counter-Strike: Global Offensive

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Valve
Fejlesztő: Valve
Engine: Source
Tesztelt beállítások: Very high + 8x MSAA

A legerősebb kártyák többszáz FPS-re képesek ebben a játékban, mégsem futnak processzorlimitbe, és a kompetitív játékosok el is várják ezt a sebességet. A sort a Turing alapú modellek vezetik, de a Titan V sincs nagyon lemaradva tőlük, nyomában szorosan a Pascal alapú kártyák jönnek. Kiválóan szerepelt a Titan Z is, hiszen régi, DX9 alapú játékról lévén szó, jól működött az SLI, így megelőzte a Maxwell alapú típusokat. A sor végén az 1 GPU-s Kepler alapú kártyák jól látható lemaradásban ugyan, de még mindig kiválóan játszható eredményt adnak 4K felbontásban is.

Hitman: Absolution

Műfaj: Lopakodós
Kiadó: Square Enix Europe
Fejlesztő: IO Interactive
Engine: Glacier 2
Tesztelt beállítások: Ultra + 4x AA

130 FPS körül processzorlimitbe ütközünk ebben a játékban, így itt crop-oltam a grafikont. A legerősebb kártyák még WQHD felbontáson is elérik ezt a határt, így csak 4K-ban mutatható ki különbség közöttük. A Titan V ezúttal inkább a Pascal alapú kártyákhoz van közelebb, melyek kiválóan teljesítettek ebben a játékban. Ismét jól szerepelt a Titan Z is, és még a Maxwell alapú típusok is éppen csak játszható sebességet adnak 4K felbontásban. A Kepler alapú típusokkal már csak WQHD felbontásra lesz esélyünk, és ezen nem változtat a Titan-ok megduplázott VRAM mennyisége sem.

Resident Evil 6

Műfaj: 3rd person shooter
Kiadó: Capcom
Fejlesztő: Capcom
Engine: MT Framework
Tesztelt beállítások: High

Ez a benchmark egy pontértéket ad a teszt végén átlag FPS helyett, így ezt szerepeltetem a grafikonon. Ismét egy régivágású, DX9-es címről van szó, mely ennek ellenére eléggé megizzasztja a korabeli legerősebb kártyákat is. A Titan V kiválóan szerepelt, hiszen szorosan a Turing alapú kártyák nyomában van, míg a Pascal alapú típusok ezúttal kissé lemaradtak tőle, legalábbis 4K felbontásban. A Titan Z ezúttal nem volt képes megelőzni a Maxwell-es kártyákat, de a Kepler alapú csoport élén végzett, szóval az SLI valamennyire működőképes volt ebben a játékban is.

Sleeping Dogs

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: United Front Games
Tesztelt beállítások: Extreme

Az élen a szokásos képet láthatjuk: az élen turing alapú modellek állnak, őket pedig szorosan követi a Titan V. Jól szertepeltek a Pascal alapú kártyák is, őket pedig már jóval nagyobb lemaradással követi a Titan Z, mely ismét képes volt egy hajszálnyival megelőzni a Maxwell alapú modelleket. Utóbbiak egyébként valamiért nem szerepeltek túl jól ezúttal. Ennek a játéknak a Definitive Edition változatával teszteltem, így a leggyengébb típusok csak Full HD felbontásban képesek megfelelő sebességet biztosítani. Látható, hogy a Kepler-es Titan-ok 6GB VRAM mennyisége a 4K felbontásban mért eredményekre jótékony hatással van, de olyan messze vannak már ezek a kártyák a játszhatósági limittől ilyen beállítások mellett, hogy ennek gyakorlati előnye nincs.

Sniper Elite V2

Műfaj: 3rd person shooter
Kiadó: Rebellion Developments
Fejlesztő: Rebellion Developments
Tesztelt beállítások: Ultra + 4x AA

A Titan V ezúttal szinte pontosan félúton helyezkedik el a Turing és a Pascal alapú modellek között, míg a Titan Z ismét megverte a Maxwell-es típusokat. Az 1 GPU-s Kepler-es kártyák a sor végén már nem szerepeltek túl fényesen, de azért Full HD felbontásban még játszható eredménnyel zártak.

2013 játékai

Batman: Arkham Origins

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Warner Bros. Interactive Entertainment
Fejlesztő: WB Games Montreal
Engine: Unreal Engine 3
Tesztelt beállítások: DX11 Enhanced + TXAA High

A legerősebb kártyák nem futnak teljes processzorlimitbe, de 130 FPS fölött már csak nagyon kis különbség alakul ki közöttük. Érdekes, hogy az élen a Titan Xp végzett, vagyis a modernebb architektúráknak nem kedvezett ez a játék. A Titan Z ezúttal kikapott a Maxwell-es párostól, de Kepler alapú testvéreit szép fölénnyel előzte meg.

Grand Theft Auto V

Műfaj: 3rd person akció
Kiadó: Rockstar Games
Fejlesztő: Rockstar North
Engine: RAGE
Tesztelt beállítások: Very high + 4x MSAA

Szokás szerint a játék beépített benchmark rendszere által lefuttatott 5 jelenet átlagát szerepeltetem a grafikonon. Az élen 100 FPS fölött már csak nagyon nehezen tudnak gyorsulni a legmodernebb kártyák, így ott már vészesen közel járunk a processzorlimithez. A Titan Z ezúttal a Maxwell-es kártyák előtt végzett. Azt gondolhatnánk, hogy híresen VRAM-zabáló játékról lévén szó, a Titan-ok végre megmutathatják az előnyüket, de kizárólag a Kepler-es kártyák esetén jelentett ez igazi különbséget, és náluk is csak 4K felbontásban, ahol eleve játszhatatlan sebességre képesek csak.

Grid 2

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Codemasters
Fejlesztő: Codemasters Southam
Engine: EGO Engine 3.0
Tesztelt beállítások: Ultra + 4x AA

Az élen kissé kusza eredmények születtek, hiszen a benchmark egy némileg dinamikus jelenetet futtat, de valószínűleg 320 FPS körül itt is érdemes lett volna crop-olnom a grafikont. Ennek ellenére kiemelendő a Titan V kiváló eredménye, de a Pascal alapú kártyák sem szerepelétek rosszul. A Titan Z ezúttal a Maxwell-es modellek mögött végzett, de így is jól működött az SLI, hiszen jócskán megelőzte Kepler alapú testvéreit.

Metro Last Light

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Deep Silver
Fejlesztő: 4A Games
Engine: 4A Engine
Tesztelt beállítások: DX11 Very high + SSAA

Korának egyik legmegterhelőbb játékaként igencsak megterheli a modernebb típusokat is ez a program. A Turing és a Volta architektúra előnye szépen megmutatkozik, míg a Pascal alapú kártyák ezúttal gyengébben szerepeltek a megszokottnál. Elemében volt viszont a Titan Z, mely újfent megelőzte a Maxwell-es modelleket. A sor végén az 1 GPU-s Kepler alapú kártyákkal már csak Full HD felbontásban kapunk élvezhető sebességet, és a Titan-ok 6 GB VRAM-ja sem menti meg a helyzetet.

Tomb Raider

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Square Enix Europe
Fejlesztő: Crystal Dynamics
Tesztelt beállítások: Ultimate + 4x SSAA

A legendás széria reboot-ja igencsak megizzasztja a korabeli kártyákat, de még a modernebb típusok erősorrendjének felállítására is alkalmas. A Titan V ezúttal jóval közelebb van a Turing alapú kártyákhoz, mint a Pascal-osokhoz, a Titan Z pedig pont a két Maxwell alapú modell közé ékelődött be. A Kepler alapú kártyák esetén ismét csak 4K felbontásban segít a Titan-ok dupla fedélzeti tára, de játszható sebesség elérésére így sem képesek.

2014 játékai

Alien Isolation

Műfaj: Horror
Kiadó: Sega
Fejlesztő: Creative Assembly
Tesztelt beállítások: Very high

A három legerősebb kártya ebben a játékban Full HD-ban CPU limitbe fut, de a Titan V teljesítménye így is megsüvegelendő, hiszen magasabb felbontáson is tartja a lépést a Turing alapú modellekkel. Jól szerepeltek a Pascal alapú kártyák is. A Titan Z ezúttal nem verte meg a Maxwell-es típusokat, és előnye nem túl magas az 1 GPU-s társaihoz viszonyítva. A sor végén a Kepler alapú kártyák a GPU-k erősorrendje alapján állnak fel, vagyis a Titan-ok extra VRAM mennyisége ezúttal sem szólt bele a végeredménybe.

Assetto Corsa

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Kunos Simulazioni
Fejlesztő: Kunos Simulazioni
Tesztelt beállítások: Ultra + 4x AA

Kifejezetten erőforrásigényes játéknak számított a maga idejében ez a kiváló szimulátor, így teljesítménymérésre is kiválóan alkalmas. A sort szokás szeriont a Turing alapú kártyák vezetik, a Titan V pedig szinte pontosan félúton helyezkedik el köztük, és a Pascal alapú modellek között. A Maxwell-es típusok mát jókora lemaradást szednek össze, a Titan Z pedig tőlük is jócskán lemaradva következik a sorban, de így is megelőzi az 1 GPU-s Kepler alapú kártyákat. Utóbbiakkal 4K felbontásban már nem számíthatunk játszható sebességre, és ezen a Titan-ok 6GB memóriája sem segít.

Grid Autosport

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Codemasters
Fejlesztő: Codemasters
Engine: EGO Engine 3.0
Tesztelt beállítások: Ultra + 4x AA

280 FPS-nél crop-oltam a grafikont CPU limit miatt, és ezt a legerősebb kártyák majdnem elérték WQHD felbontásban is. Az erősorrent tekintetében az idén megszokott kép rajzolódik ki: a Pascal-os modellek szépen tartják a lépést a legmodernebb típusokkal, de a Maxwell alapú kártyák már jókora lemaradásban vannak, a Titan Z pedig még tőlük is kikap, annak ellenére, hogy az SLI valamilyen szinten működött, hiszen megverte az 1 GPU-s Kepler alapú kártyákat.

Middle-Earth: Shadow of Mordor

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Warner Bros. Interactive Entertainment
Fejlesztő: Monolith Productions
Engine: LithTech Jupiter EX
Tesztelt beállítások: Ultra

A Titan V ismét beékelődött szinte pontosan középre a Turing és Pascal alapú kártyák közé, a Titan Z pedig ezúttal meg tudta előzni a Maxwell-es típusokat. Az 1 GPU-s Kepler alapú kártyák már éppen csak játszható sebességet adnak csak 4K felbontásban, és a Titan-ok VRAM-előnye ezúttal sem segít rajtuk.

Sniper Elite III

Műfaj: 3rd person shooter
Kiadó: Rebellion Developments
Fejlesztő: Rebellion Developments
Tesztelt beállítások: Ultra + 4x AA

Egyik kedvenc játékom teljesítményméréshez ez a cím, hiszen a korához mérten kellően megizzasztja a modernebb kártyákat is, és szinte sosem fut processzorlimitbe. A Titan V ezúttal inkább a Turing-alapú élmenőkhöz van közelebb, de a Pascal-os kártyák sem szerepeltek rosszul. A Titan Z szinte pontosan megegyező eredményt ért el a Maxwell alapú kártyákkal, ami jó eredménynek számít a részéről. A Kepler alapú kártyák már erősen megszenvedtek ezzel a teszttel, és csak Full HD felbontásban tudnak stabilan játszható sebességet produkálni.

2015 játékai

Batman: Arkham Knight

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Warner Bros. Interactive Entertainment
Fejlesztő: Rocksteady Studios
Engine: Unreal Engine 3
Tesztelt beállítások: High + Gameworks effects ON

Ezt a játékot már többször használtam mérésre a cikkeimben, de ez az első eset, hogy az NVIDIA-specifikus Gameworks effekteket is bekapcsolhattam, hiszen ezúttal Radeon kártyák nem szerepeltek a tesztben. A legerősebb kártyák a CPU limit közelébe érnek, de a Titan V teljesítménye így is megsüvegelendő. Jól szerepeltek a Pascal alapú kártyák is, a Maxwell-es típusok lemaradása viszont már jelentős. Az SLI ebben a játékban már nem működött, így a Titan Z beleszürkült az 1 GPU-s Kepler-es kártyák mezőnyébe, és ez a jövőben egyre többször lesz így.

Dirt Rally

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Codemasters
Fejlesztő: Codemasters
Engine: EGO Engine 4.0
Tesztelt beállítások: Ultra + 4x MSAA

A Titan V ismét jól szerepelt, és a Turing alapú csúcskártyák szintjén teljesített. A Pascal-os modellek lemaradása sem jelentős. A Titan Z ezúttal kikapott a Maxwell alapú típusoktól, annak ellenére is, hogy működött az SLI, hiszen jócskán megelőzte az 1 GPU-s Kepler-es társait.

Rise of the Tomb Raider

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: Crystal Dynamics
Tesztelt beállítások: DX12 Very high + 4x SSAA

Cikkünk első DX12 alapú tesztje szépen kirajzolja az erősorrendet. Az élen a Turing alapú modellek végeztek, mögöttük a Titan V szinte pontosan félúton van a Pascal-os típusok előtt. A Maxwell alapú kártyák lemaradása jelentős, a Kepler-es típusok pedig már csak Full HD felbontásban tudnak játszható sebességet adni. 4K-ban a Titan-ok 6GB VRAM-ja előnyt jelent, de használható teljesítményre így sem képesek. Emellett ez az első játék, ami nem indult el a Titan Z-vel ("Invalid call" hibaüzenetet adott), vagyis a dupla GPU ez esetben kifejezetten hátrányt jelent. Fontos tudni, hogy DX12 alatt nem a hagyományos SLI profilok működnek, hanem a játék fejlesztőinek maguknak kéne megírni a dual GPU támogatást. Úgy látszik, ez esetben ez nem sikerült tökéletesen. Lesz még ilyenre példa a későbbiekben is.

Tom Clancy's Rainbow Six Siege

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Montreal
Engine: AnvilNext 2.0
Tesztelt beállítások: Ultra

A Titan V ebben a játékban közelebb van az élmenő Turing-os típusokhoz, mint a Pascal alapú kártyákhoz, melyek már jól látható lemaradásban vannak. Tőlük is jócskán leszakadnak a Maxwell alapú modellek, de a Titan Z tőlük is kikapott, annak ellenére is, hogy működött az SLI. Az 1 GPU-s Kepler-es kártyák már erősen szenvednek ebben a játékban 4K felbontás esetén.

Total War: Attila

Műfaj: Stratégia
Kiadó: Sega
Fejlesztő: Creative Assembly
Engine: Warscape
Tesztelt beállítások: Extreme quality + 4x AA

Ritka, hogy egy stratégiai játék kimagasló terhelést rójon a GPU-kra, de ennek a címnek az esetén ez a helyzet. Ráadásul a CPU erőforrásokkal sem bánik kesztyűs kézzel a program, hiszen 87 FPS körül már processzorlimitbe ütközünk. Ennek ellenére jól kirajzolódik az erősorrend. A Titan V ismét szorosan a Turing-os modellek nyomában végzett, és a Pascal alapú kártyák kissé leszakadtak tőle. A Maxwell-es típusok szokás szerint külön kategóriát képviselnek a Pascal és a Kepler között, és ezúttal a Titan Z sem előzte meg őket, hiszen szégyenszemre az utolsó helyen végzett.

2016 játékai

Ashes of the Singularity: Escalation

Műfaj: Real-time stratégia
Kiadó: Stardock Entertainment
Fejlesztő: Oxide Games
Engine: Nitrous Engine
Tesztelt beállítások: DX12 Crazy + 4x MSAA

Az egyik legelső DX12 alapú benchmark-ként tartották számon ezt a játékot (bár, mint láthattuk, az előző évben megjelent Rise of the Tomb Raider már támogatta az új API-t), és emiatt előszeretettel alkalmazták a korabeli cikkekben teljesítmény mérésre. Tapasztalataim szerint viszont kifejezetten hektikus eredményeket ad, ráadásul nagyon hosszú jelenetet futtat le. Érthetetlen, hogy az egyes felbontásokban mért eredmények miért vannak ennyire közel egymáshoz, de ezt leszámítva azért a GPU-k erősorrendje nagyjából kirajzolódik. Ez volt az első játék, ahol kifejezetten jól jött a Kepler alapú Titan-ok 6GB VRAM-ja, de játszható sebességre így sem voltak képesek. Némileg csökkentett grafikai beállítások mellett viszont valószínűleg sokkal jobb eredményt adnának, mint a 3GB-os 780-asok, melyekkel ráadásul a textúrák minőségét nem is engedte közepesnél magasabb szintre beállítani a program.

Deus Ex: Mankind Divided

Műfaj: Szerepjáték
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: Eidos-Montreal
Engine: Dawn Engine
Tesztelt beállítások: DX12 Ultra + 4x MSAA

Kifejezetten erőforrásigényes, DX12 alapú játékról lévén szó, nem meglepő a modernebb architektúrák nagyfokú dominanciája. A Titan V nagyjából félúton végzett a Turing-os és a Pascal-os boly között, de a Maxwell-es típusok lemaradása már drasztikus mértékű, a Kepler alapú kártyák pedig teljesen elvéreztek ebben a tesztben.

F1 2016

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Codemasters
Fejlesztő: Codemasters Birmingham
Engine: EGO Engine 4.0
Tesztelt beállítások: Ultra + SMAA + TAA

A mindenkori F1-es játékokat ebben a cikkben nem akartam minden évben beválogatni, hiszen csak minimális előrelépést alkalmaztak grafikailag az egyes epizódok. Látható, hogy a program erőforrásigénye nem túl magas, ennek ellenére a Titan V kiválóan szerepel, és sokkal közelebb jut a Turing alapú kártyákhoz, mint amekkora lemaradással a Pascal-os modellek követik őt. Érdekes, hogy hagyományosabb grafikája ellenére ez a játék már nem támogatja az SLI-t, így a Titan Z beleszürkül a Kepler-es mezőnybe.

Far Cry Primal

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Montreal
Engine: Dunia 2
Tesztelt beállítások: Ultra

Az élen kissé hektikus a sorrend, valószínűleg CPU limit okán, hiszen a három legmodernebb architektúra egymáshoz nagyon közel végzett. A Maxwell-es kártyák lemaradása jelentős, de a Titan Z így sem ér a nyomukba, hiszen bár működött az SLI, de csak egészen gyenge hatékonysággal. A Kepler-es kártyák amúgy is erősen szenvedtek már ebben a játékban, és úgy általában véve ebben az évben már erősen éreztették a korukat.

Hitman

Műfaj: Lopakodós
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: IO Interactive
Tesztelt beállítások: DX12 Ultra

A Titan V csak a Full HD-ban elért jó eredménye okán került a grafikon élére, de ennek ellenére elmondható, hogy kiválóan szerepelt, hiszen magasabb felbontásokban sem nagy a hátránya a Turing alapú kártyákhoz képest. Mögöttük a Pascal-os és a Maxwell-es kártyák a megszokottnak mondható lemaradásban vannak. Ez a játék jó példa arra, hogy DX12 alatt sem lehetetlen jól megírni a multi GPU támogatást, hiszen a Titan Z bár nem tudta megverni a modernebb architektúrára épülő modelleket, de a Kepler alapú társait jelentősen megelőzte.

2017 játékai

Assassin's Creed Origins

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Montreal
Engine: AnvilNext 2.0
Tesztelt beállítások: Ultra high

A Titan V ebben a játékban közelebb van a Pascal-os típusokhoz, mint az élen álló Turing alapú csúcsmodellekhez. A Maxwell alapú kártyák lemaradása szokás szerint magas, a Kepler-es generáció pedig már csak Full HD felbontásban tud játszható sebességet biztosítani.

Car Mechanic Simulator 2018

Műfaj: Autószerelő szimulátor
Kiadó: PlayWay S.A.
Fejlesztő: Red Dot Games
Engine: Unity
Tesztelt beállítások: Best

Furcsa látni, hogy a Titan V teljesítménye mennyire kileng a nála egyel újabb, illetve egyel régebbi generációk között. Ezúttal a modernebb Turing-os típusokhoz áll közelebb, de a Pascal alapú kártyák sem szerepeltek rosszul. Mivel az SLI még ebben a hagyományos grafikájú játékban sem működött már idén, ezért a Titan Z csak az utolsó előtti helyet tudta elérni.

For Honor

Műfaj: Akció
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft
Engine: AnvilNext 2.0
Tesztelt beállítások: Extreme

A Titan V eredménye ezúttal is közelebb van az élmenő duóhoz, mint a Pascal-os kártyákhoz. A Maxwell alapú modellek már erősen szenvednek 4K felbontásban, a Kepler-es típusokkal pedig esélyünk sem lesz játszható sebességet kapni ilyen körülmények között. A Titan Z-vel lefagyott a játék.

Forza Motorsport 7

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Microsoft Studios
Fejlesztő: Turn 10 Studios
Tesztelt beállítások: Ultra + 4x MSAA

Érdekes látni, hogy mennyire kedveli a Turing alapú modelleket ez a játék, hiszen hatalmas előnnyel állnak az élen, míg a Titan V, és a Pascal alapú típusok mintha valamiféle limitbe ütköztek volna. A Maxwell-es generáció lemaradása ezúttal nem olyan vészesen magas, és még a Kepler-es kártyákkal is lesz esélyünk játszható sebességet elérni, persze nem 4K felbontásban.

Middle-Earth: Shadow of War

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Warner Bros. Interactive Entertainment
Fejlesztő: Monolith Productions
Engine: LithTech Firebird
Tesztelt beállítások: Ultra

A Titan V szinte pontosan félúton helyezkedik el a Turing és a Pascal architektúrás modellek között. A Maxwell alapú típusok lemaradása már hatalmas, hiszen szokatlanul közel kerültek a náluk sokkal elavultabb felépítésű Kepler-es kártyákhoz. A Titan Z-vel lefagyott a program.

2018 játékai

Far Cry 5

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Montreal
Engine: Dunia 2
Tesztelt beállítások: Ultra

A Titan V a már sokszor látott módon szinte pont középre ékelődik be a Turing-os és a Pascal-os kártyák közé. A szokás szerint jócskán lemaradó Maxwell-es kártyák mögött a Titan Z futott be, ugyanis ebben a játékban működött az SLI, ami 2018-ban már nem volt megszokott dolog.

Final Fantasy XV

Műfaj: Szerepjáték
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: Square Enix
Engine: Luminous Engine
Tesztelt beállítások: High quality

A grafikonon a benchmark által generált pontszámot szerepeltetem. A Titan V ezúttal is félúton végzett a Turing és a Pascal architektúrás társai között. A Maxwell-es kártyák ebben a játékban inkább a Kepler-es típusokhoz állnak közelebb, ami nem túl jó eredmény számukra. Az SLI nem működött, így a Titan Z az utolsó előtti helyen végzett.

Forza Horizon 4

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Microsoft Studios
Fejlesztő: Playground Games
Tesztelt beállítások: Ultra

Érdekes, hogy a modernebb motorra épülő Horizon esetén már nem láthatjuk azt a Turing-hengert, amit az előző évben a Forza Motorsport 7 esetén megfigyelhettünk. Ennek ellenére természetesen ezek a kártyák vezetik a sort, de az előnyük nem túl magas, sőt 4K felbontáson a Titan V egy hajszálnyival meg is előzte őket. Jól szerepeltek a Pascal alapú modellek is, de a Maxwell-es típusokkal is jól játszható a program. A Kepler alapú kártyákkal már csak Full HD felbontásban van értelme próbálkozni.

Hitman 2

Műfaj: Lopakodós
Kiadó: Warner Bros. Interactive Entertainment
Fejlesztő: IO Interactive
Tesztelt beállítások: DX12 Ultra

Masszív DX12 igénybevételről lévén szó, nem meglepő, hogy a Titan V inkább a Turing alapú kártyákhoz áll közelebb, mint a Pascal-osokhoz. A Maxwell alapú típusokkal 4K-ban, a Kepler-esekkel pedig már WQHD-ban sem kapunk játszható sebsséget. Érdekes, hogy míg az előző részben vették a fáradságot a DX12 multi GPU mód lefejlesztéséhez, addig ebben a játékban már csak 1 GPU-val futott a Titan Z, ennek megfelelően a szokásos utolsó előtti hely jutott neki. Aki mindössze 4 évvel korábban 3000 dollárt adott érte, az biztosan nem volt boldog.

Shadow of the Tomb Raider

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: Eidos Montreal
Tesztelt beállítások: DX12 Highest

Újabb masszív DX12-es cím, mely a szokásos képet festi: tarolnak a Turing alapú kártyák, mögöttük félútpn a Pascal-ok előtt a Titan V végzett. A Maxwell-es típusok lemaradása már hatalmas, a Kepler-es kártyák pedig erősen szenvednek. Érdekes, hogy a játékban működött volna a multi GPU mód, és sokáig szépen is futott a Titan Z, de a benchmark vége felé, egy fix ponton állandóan lefagyott vele a program.

2019 játékai

Borderlands 3

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: 2K
Fejlesztő: Gearbox Software
Engine: Unreal Engine 4
Tesztelt beállítások: Badass

Ez a játék támogatna DX12 módot, de mivel nem volt hajlandó elmenteni a beállításokat, hanem újraindítás után mindig visszaállt DX11-re, ezért a mérést végül így végeztem el vele. Ennek ellenére az összkép nem sokban változott, a Titan V ezúttal is félúton van a Turing és a Pascal alapú kártyák között, viszont a Maxwell-es modellek lemaradása talán kisebb az utóbbi időben megszokotthoz képest. A DX11-es üzemmód ellenére nem működött az SLI a játékban, így a Titan Z a szokásos utolsó előtti helyre szorult, de a Kepler alapú kártyák összességében is erősen szenvedtek ebben a játékban.

Far Cry New Dawn

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Montreal
Engine: Dunia 2
Tesztelt beállítások: Ultra

Az egykor úttörő grafikai megoldásokat alkalmazó Far Cry széria idei epizódja kifejezetten elavult képi világot szolgáltatott. Ezt tükrözik az eredmények is, hiszen a legerősebb típusok a CPU limit közelében végeztek, és még az SLI is működött, bár hatékonysága nem volt túl kimagasló.

Gears 5

Műfaj: 3rd person shooter
Kiadó: Xbox Game Studios
Fejlesztő: The Coalition
Engine: Unreal Engine 4
Tesztelt beállítások: Ultra

A Turing alapú kártyák kimagasló előnnyel nyerték ezt a tesztet, a Titan V eredménye inkább a Pascal-os típusokhoz van közel. A Maxwell alapú kártyák 4K-ban már erősen szenvedtek, a 3GB memóriával szerelt 780-asokon pedig nemes egyszerűséggel nem engedte a játék beállítani ezt a felbontást.

Grid

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Codemasters
Fejlesztő: Codemasters
Engine: Ego
Tesztelt beállítások: Ultra high

Az első 3 generáció erősorrendje a megszokott képet mutatja, de a Maxwell-es típusok lemaradása ezúttal is jelentős, és inkább a Kepler alapú elődeikhez állnak közelebb. Az SLI nem működött, de a Kepler alapú Titan-ok 6GB VRAM-ja ebben a játékban jó szolgálatot tett, hiszen sokkal stabilabban játszható eredményt adtak, mint a 3GB-os 780-asok. Nem sok példa van erre, így mindenképp kiemelendő ez az eredmény.

Metro Exodus

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Deep Silver
Fejlesztő: 4A Games
Engine: 4A Engine
Tesztelt beállítások: DX12 Extreme

Ha egy Metro játék kerül sorra, akkor retteghetnek a GPU-k, mert vért fognak izzadni. Nincs ez másképp ennek az epizódnak az esetében sem, hiszen értékelhető eredményt csak a három legerősebb generációval kapunk, de 4K felbontásban még a Titan RTX-szel sem érdemes próbálkozni. A Kepler alapú kártyák teljesen elvéreztek ebben a játékban, és bár a 6GB VRAM kis mértékű előnyt jelentett a Titan-ok számára, de játszható sebességet így sem tudtak elérni.

2020 játékai

Assassin's Creed Valhalla

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Montreal
Engine: Anvil
Tesztelt beállítások: Ultra high

A Turing alapú modellek kimagasló előnnyel vezetik a sort, a Titan V pedig inkább a Pascal-os kártyákhoz áll közelebb. A Maxwell alapú modellek már csak Full HD felbontásban adnak élvezhető sebességet, ráadásul a 980 Ti WQHD-ban és 4K-ban látványosan kifogyott a VRAM-ból. A Kepler alapú kártyákkal a játék nem indult el, és ettől az évtől kezdve ez egyre általánosabb jelenség lesz sajnos.

Cyberpunk 2077

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: CD Projekt
Fejlesztő: CD Projekt Red
Engine: REDengine 4
Tesztelt beállítások: Ultra (RT off)

Ez az első címünk, ami Raytracing-et is támogatna, de természetesen az összehasonlíthatóság kedvéért ezt kikapcsoltam, hiszen csak a Turing alapú kártyák lennének képesek így futtatni a játékot. Ennek ellenére a legmodernebb kártyák szép előnyre tesznek szert, és már a Pascal-os típusok is jókora lemaradásban vannak. Érdekes, hogy a játék még a Kepler alapú kártyákkal is elindul, de ezek játszható sebességre már nem képesek.

Dirt 5

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Codemasters
Fejlesztő: Codemasters Cheshire
Tesztelt beállítások: Ultra

A Titan V közelebb áll a Turing alapú élmenőkhöz ebben a játékban, mint a Pascal-os elődeihez. A Maxwell-es típusok már nagyon erős lemaradásban vannak, a Kepler-es kártyákkal pedig el sem indult a program.

Horizon Zero Dawn

Műfaj: Szerepjáték
Kiadó: Sony Interactive Entertainment
Fejlesztő: Guerrilla Games
Engine: Decima
Tesztelt beállítások: Ultimate quality

A Titan V eredménye ezúttal a Pascal-os típusokhoz áll közelebb, így a Turing alapú kártyák elhúznak az élen. A Maxwell-es modellek lemaradása ezúttal nem olyan magas, és még a Kepler-es kártyákkal is elindul a játék, bár éppen csak játszható sebességre csak Full HD felbontásban számíthatunk tőlük.

Mount & Blade II: Bannerlord

Műfaj: Stratégia
Kiadó: TaleWorlds Entertainment
Fejlesztő: TaleWorlds Entertainment
Tesztelt beállítások: Very high

Új szereplő a cikkeimben ez a lovagi kort bemutató játék. Az eredmény a szokásos képet mutatja: az élen végző Turing-os modelleket a Titan V követi, majd szinte azonos lemaradással a Pascal alapú kártyák következnek. A sort a Maxwell-es típusok zárják, a Kepler generációval lefagyott a program.

2021 játékai

Car Mechanic Simulator 2021

Műfaj: Autószerelő szimulátor
Kiadó: PlayWay S.A.
Fejlesztő: Red Dot Games
Engine: Unity
Tesztelt beállítások: Ultra

Az élmenő Turing-os típusok egy kicsit elhúznak ebben a tesztben a Titan V-től. A Maxwell alapú kártyák lemaradása is látványos, a Kepler alapú típusok pedig már csak Full HD felbontásban adnak játszható eredményt. A Titan-ok 6GB VRAM-ja egy kis mértékben segít nekik, de csodát nem tesz.

Chernobylite

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: All in! Games SA
Fejlesztő: The Farm 51
Engine: Unreal Engine 4
Tesztelt beállítások: Ultra

Ez a kifejezetten szép grafikájú játék erősen megizzasztja a kártyákat. A Titan V ezúttal, főleg magasabb felbontásokban, a Turing alapú kártyákhoz áll közelebb, de a Pascal-os típusok lemaradása sem jelentős. A sor végén a Kepler-es modellekkel már csak Full HD felbontásban van értelme próbálkozni ezzel a játékkal.

Far Cry 6

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Toronto
Engine: Dunia 2
Tesztelt beállítások: Ultra

Ez a játék kifejezetten rosszul futott a Titan V-vel. Bár a végeredményen nem látszik, de súlyos framepacing problémák voltak, amit más cím alatt nem tapasztaltam. A Maxwell-es típusok lemaradása ezúttal nem olyan jelentős a Pascal-os kártyák mögött, de a Kepler generációval ez a játék sem indult el.

Hitman III

Műfaj: Lopakodós
Kiadó: IO Interactive
Fejlesztő: IO Interactive
Engine: Glacier
Tesztelt beállítások: Ultra

Jól szerepelt a Titan V ebben a tesztben, hiszen közelebb végzett az élmenő Turing alapú modellekhez, mint Pascal-os elődeihez. A Maxwell-es típusok lemaradása már jelentős, a Kepler-es kártyákkal pedig csak Full HD felbontásban kapunk játszható sebességet, de 2021-ben már az is egy kisebb csodának számított, ha egy ennyire modern játék egyáltalán elindult velük.

Marvel's Guardians of the Galaxy

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: Eidos Montreal
Engine: Dawn Engine
Tesztelt beállítások: Ultra (RT off)

Az élmezőny eléggé egyben van, a 3 legerősebb architektúra kiválóan teljesített, de a Maxwell alapú kártyákat valamiért nagyon nem szerette ez a játék. Kissé érthetetlen számomra ez a jelenség, hiszen más címnél nem tapasztaltam ilyen drasztikus belassulást ennél az egyébként eddigre már igencsak kiöregedő félben lévő generációnál.

2022 játékai

Call of Duty: Modern Warfare II

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Activision
Fejlesztő: Infinity Ward
Engine: IW 9.0
Tesztelt beállítások: Extreme

Ez a játék kedveli a Titan V-t, hiszen közel végzett a Turing alapú kártyákhoz, míg a Pascal-os modellek kissé lemaradtak, de még a Maxwell-es típusokkal is kiválóan játszható sebességet kapunk.

Dying Light 2

Műfaj: Szerepjáték
Kiadó: Techland
Fejlesztő: Techland
Tesztelt beállítások: High quality

Hatalmas dicséretet érdemel a Titan V, hiszen a Turing-os kártyákkal gyakorlatilag megegyező eredménnyel zárt, míg a Pascal-os típusok erősen lemaradtak tőle. A játék elindul a Kepler-es generációval is, de játszható sebességet már Full HD felbontásban sem kapunk ezekkel a kártyákkal.

The Callisto Protocol

Műfaj: Horror
Kiadó: Krafton
Fejlesztő: Striking Distance Studios
Engine: Unreal Engine 4
Tesztelt beállítások: Ultra high (RT off)

A Turing alapú kártyák uralma jellemzi ezt a játékot, a Titan V ezúttal visszacsúszott a Pascal-os modellek szintjére. A Maxwell-es típusok lemaradása kisebb a megszokottnál, de a Kepler generációval nem indult el a játék.

Tiny Tina's Wonderlands

Műfaj: Szerepjáték
Kiadó: 2K
Fejlesztő: Gearbox Software
Engine: Unreal Engine 4
Tesztelt beállítások: DX12 Badass

A Titan V ezúttal is inkább a Pascal-os modellekhez áll közelebb, míg a Maxwell-es típusok lemaradása viszonylag magas. A játék elindul a Kepler-es kártyákkal is, de éppen csak játszható sebességre csak Full HD felbontásban képesek.

Tom Clancy's Rainbow Six Extraction

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Montreal
Engine: AnvilNext 2.0
Tesztelt beállítások: Ultra

A megszokott képet festi az aktuális Rainbow Six epizód alatt mért eredmény is.

2023 játékai

Assassin's Creed Mirage

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Bordeaux
Engine: Anvil
Tesztelt beállítások: Ultra high

A sort a Turing alapú modellek vezetik, és a Titan V eredménye inkább a Pascal-os típusokhoz áll közelebb. A Maxwell alapú modellek lemaradása viszont kisebb a megszokottnál, de velük már csak Full HD felbontásban kapunk jól játszható sebességet.

Avatar: Frontiers of Pandora

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Massive Entertainment
Engine: Snowdrop
Tesztelt beállítások: Ultra

Az év egyik leginkább erőforrásigényes játéka igencsak megizzasztja az összes kártyát, még a Turing alapú csúcsmodellek is csak WQHD felbontásban adnak játszható sebességet, a Pascal alapú generációval már csak Full HD-ban van értelme próbálkozni, a Maxwell-es generáció foga pedig beletört ebbe a feladatba.

Company of Heroes 3

Műfaj: Real-time stratégia
Kiadó: Sega
Fejlesztő: Relic Entertainment
Engine: Essence Engine 5.0
Tesztelt beállítások: Maximum

Ez a játék kifejezetten kedveli a Turing alapú kártyákat, hiszen nagyfokú előnyre tudnak szert tenni a követőboly előtt. A Titan V inkább a Pascal-os típusokhoz áll közelebb, a Maxwell alapú kártyák pedig még tőlük is jócskán lemaradnak. A játék elindul a Kepler-es modellekkel is, de velük csak Full HD felbontásban kapunk úgy-ahogy játszható sebességet.

Forspoken

Műfaj: Szerepjáték
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: Luminous Productions
Engine: Luminous Engine
Tesztelt beállítások: Ultra high

Ez a benchmark igencsak hektikus eredményt adott. Nehezen magyarázható a WQHD és 4K felbontásban szinte azonos eredmény gyakorlatilag az összes kártya esetében. Az is furcsa, hogy a Titan V ezekben a felbontásokban nyerni tudott. A sor végén a 980 Ti megszokottnál gyengébb eredménye azt mutatja, hogy a Titan X dupla memória mennyisége ebben a játékban jó szolgálatot tesz.

Forza Motorsport

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: Xbox Game Studios
Fejlesztő: Turn 10 Studios
Engine: ForzaTech
Tesztelt beállítások: Ultra (RT off)

Egy újabb játékot láthatunk, amiben hatalmas mértékű előnyre tesznek szert a Turing alapú kártyák. A Titan V visszacsúszik a Pascal-ok szintjére, a Maxwell-es típusok lemaradása viszont kisebb a megszokottnál, de velük már nem kapunk játszható sebességet Full HD-ban sem. Megemlítendő még az egyes felbontásokban mért eredmények közötti alacsony különbség az elavultabb típusok esetén, ami valamifajta egyéb limitációra utal.

2024 játékai

Black Myth: Wukong

Műfaj: Akció/szerepjáték
Kiadó: Game Science
Fejlesztő: Game Science
Engine: Unreal Engine 5
Tesztelt beállítások: Cinematic (RT off)

Ezt az elképesztően magas gépigényű játékot csak a Turing alapú kártyák képesek játszható sebességgel futtatni, és velük is csak Full HD felbontásban van értelme próbálkozni, ráadásul a Raytracing-et még be se kapcsoltuk. 2024-ben elérkeztünk abba a számomra már egyáltalán nem szimpatikus korba, amikor a különféle felskálázó algoritmusok nélkül nem kapunk értékelhető sebességet a komolyabb játékokban.

Call of Duty: Black Ops 6

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Activision
Fejlesztő: Treyarch, Raven Software
Tesztelt beállítások: Extreme

Jól szerepel a Titan V ebben a játékban, és megközelíti az élen álló Turing alapú párost. A Pascal-os típusok kissé lemaradnak, a Maxwell alapú kártyákkal pedig 4K felbontásban érdekes módon lefagyott a program. Ennek nem lehet elégtelen mennyiségű VRAM az oka, hiszen a Titan X-en ugyanúgy 12GB található, mint a modernebb típusokon. A kisebb felbontásban elért eredményeket látva persze úgysem kaptunk volna játszható sebességet velük.

Marvel Rivals

Műfaj: Hero shooter
Kiadó: NetEase
Fejlesztő: NetEase
Engine: Unreal Engine 5
Tesztelt beállítások: Ultra

Ez a játék kifejezetten kedveli a Turing alapú modelleket, így jócskán elhúznak az élen. A Titan V inkább a Pascal-os kártyák csoportjába sorol be, a Maxwell-es típusok pedig már nem képesek játszható sebességet elérni Full HD felbontásban sem.

Skull and Bones

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Singapore
Engine: Anvil
Tesztelt beállítások: Ultra high (RT off)

A Titan V félúton végzett a Turing és a Pascal architektúrás kártyák csoportja között. A Maxwell-es típusok hatalmas lemaradásban vannak, de még éppen játszható sebességet adnak Full HD felbontásban.

The Talos Principle 2

Műfaj: Logikai
Kiadó: Devolver Digital
Fejlesztő: Croteam
Engine: Unreal Engine 5
Tesztelt beállítások: Ultra

A Titan V itt is a Turing és a Pascal alapú csoport közé sorol be, de utóbbi kártyákkal már csak Full HD felbontásban érdemes próbálkozni. A Maxwell-es típusok már itt sem adnak játszható eredményt.

2025 játékai

Anno 117: Pax Romana

Műfaj: Stratégia
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Mainz
Engine: Empire Engine
Tesztelt beállítások: Ultra (RT off)

A Titan V ebben a játékban inkább a Turing alapú kártyákhoz áll közelebb, hiszen a Pascal-os típusok már erősen szenvednek, és csak Full HD felbontásban adnak játszható sebességet. A még régebbi Maxwell alapú modellekkel természetesen már erre sem lesz esélyünk, így a grafikai beállítások csökkentésére lenne szükségük.

Assassin's Creed Shadows

Műfaj: Akció/kaland
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Quebec
Engine: Anvil
Tesztelt beállítások: Ultra

A Titan V itt is inkább az erősebb Turing-os kártyák felé húz, és a Psacal-os modellekkel itt is már csak Full HD felbontással van értelme próbálkozni. A Maxwell alapú kártyák tulajdonosainak jelentős minőségcsökkentésre lenne szükségük az élvezhető sebesség eléréséhez.

Doom: The Dark Ages

Műfaj: First-person shooter
Kiadó: Bethesda Softworks
Fejlesztő: id Software
Engine: id Tech 8
Tesztelt beállítások: Ultra nightmare (PT off) + DLAA

Ritka még manapság az olyan játék, ami kifejezett elvárásként határozza meg a Raytracing támogatást, de idővel a számuk valószínűleg egyre nőni fog. A legendás Doom sorozat legújabb részét ezért indokoltnak láttam beválogatni a cikkbe. A Turing alapú típusokkal WQHD felbontásig merészkedhetünk, természetesen a Path Tracing kikapcsolása mellett, hiszen azt az üzemmódot csak a kettővel újabb Ada Lovelace generációs kártyák tudják megfelelő sebességgel futtatni.

F1 25

Műfaj: Autóverseny
Kiadó: EA Sports
Fejlesztő: Codemasters
Engine: EGO Engine 4.0
Tesztelt beállítások: Ultra high (RT off)

F1 játék minden évben megjelenik, és mindig szolgáltat benchmark funkciót is. Általában kiválóan futnak a gyengébb kártyákon is, és nincs ez másképp most sem, hiszen még a Maxwell alapú modellekkel is van esélyünk játszható sebesség elérésére, akár WQHD felbontásban is.

Monster Hunter Wilds

Műfaj: Akció/szerepjáték
Kiadó: Capcom
Fejlesztő: Capcom
Engine: RE Engine
Tesztelt beállítások: Ultra (RT off)

Utolsó címünk egy kifejezetten magas gépigényű játék, hiszen maximális részletesség mellett még a Pascal alapú kártyákkal sem kapunk játszható sebességet, Full HD felbontásban sem. A Titan V viszont kifejezetten jól szerepelt, és tartja a lépést a Turing alapú élmenőkkel.

Végeredmény

A tesztek eredményeinek összegzéséhez a következő képletet használtam: minden kártyánál kiszámoltam, hogy az adott tesztben elért legjobb eredményhez képest hány %-ot teljesítettek, majd ezeket az eredményeket összeadtam. Összesen A 14 lefedett év, évenként 5 játékkal és 3 felbontással tesztelve összesen 210 mérési pontot jelentett, azaz 21000 pontot lehetett gyűjteni, abban az esetben, ha valamelyik kártya az összes tesztben az élen végez.

Turing architektúra

A két legerősebb kártya a cikkben egyértelműen a 2080 Ti és a Titan RTX voltak, és az évek előrehaladtával egyre jobban leszakították az elavultabb modellekből álló követőbolyt. Ráadásul mindössze egyetlen cím kivételével kifejezetten olyan játékokat válogattam be a cikkbe, melyek nem teszik kötelezővé a Raytracing használatát, és a méréseket is ennek a funkciónak a kikapcsolásával végeztem az összehasonlíthatóság érdekében, így a Turing alapú kártyák az általuk bevezetett igazi újításból nem tudtak előnyt kovácsolni, pusztán a nyers teljesítményükre támaszkodhattak. A Titan RTX egyértelműen erősebb kártya a 2080 Ti-nál, ám korántsem annyival, ami a vaskos felárát indokolná, hiszen előnye mindössze 4-5% körül alakult, és ez az évek során meglehetősen konstans volt. A 24 GB VRAM-ot természetesen a legújabb játékok sem tudták kihasználni, így esélye sem volt igazán elhúzni kisebb testvérétől.

Volta architektúra

A Titan V játékok alatt nagy átlagban a Pascal és a Turing alapú kártyák között szinte pontosan félúton végzett, de játék függvényében erősen ingadozott, hogy melyik csoporthoz állt közelebb a teljesítménye. A viselkedésén jól látszott, hogy egyáltalán nem játékra tervezték, és néhány esetben érthetetlen belassulást is produkált, de alapvetően azért hozta a tőle elvárható eredményt. Ennek ellenére ritkasága, és mindmáig igen magas használtpiaci ára miatt egyáltalán nem ajánlható játékra, de ha valaki egy igazi kuriózumot szeretne birtokolni az NVIDIA kínálatából, akkor végső soron befogható ilyen célra is.

Pascal architektúra

A Pascal alapú kártyák bizonyították, hogy rászolgáltak a kimagasló népszerűségükre, hiszen jócskán megverték az előző generációs modelleket, és a legújabb játékokat is használható sebességgel futtatták. Ahogy az várható volt, a Titan-ok előnye egyáltalán nem mutatkozott meg a 1080 Ti-vel szemben, hiszen az első Pascal alapú Titan konkrétan mögötte végzett, és a Titan Xp is csak 6-7% körüli előnyre tudott szert tenni, ami a technikai paramétereiből fakad. A +1 GB VRAM inkább csak szépségtapasz ezeknek a kártyáknak az esetében, valós haszna nemigen van.

Maxwell architektúra

A Maxwell alapú kártyák szépen helytálltak a tesztben, hiszen minden játékot el tudtak indítani, de a legújabb címek esetén már erősen érződött, hogy eljárt felettük az idő. Összességében teljesítményük kicsit csalódást keltett, hiszen jócskán lemaradtak a modernebb Pascal alapú típusoktól, a Kepler-es elődeiket viszont magabiztos fölénnyel verték, főleg a későbbi években, jobb DX12 támogatásuknak hála. A Titan ebben a generációban sem volt képes nagy mértékű előnyre szert tenni a GeForce-hoz képest, hiszen mindössze 4-5% előnye volt csak az évek nagy részében, és elvétve fordult csak elő az, hogy a 12 GB VRAM előnyt jelentett a számára. Erre, mint a grafikonon is látható, főleg az utolsó években volt példa, de a játszhatósági határon ritkán billentette át a kártyát.

Kepler architektúra

Az eredményeket látva azt hihetnénk, hogy a Kepler alapú kártyák esetében volt létjogosultsága játékok alatt is a Titan-ok 6 GB VRAM-jának a GeForce-ok 3 GB-jával szemben, hiszen gyengébb nyers teljesítménye ellenére az első Titan legyőzte a 780 Ti-t összetettben. Ennek ellenére az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a Titan-ok csak olyan esetben tudtak előnyt kovácsolni a nagyobb memória mennyiségből, amikor már játszhatatlanul alacsony sebességre voltak csak képeset, vagyis valós felhasználói előny nemigen származik belőle. Persze elképzelhető olyan játék, vagy grafikai szint, ahol éppen a játszhatósági határ átlépésében segítene az extra VRAM a Titan-oknak, de ez nagyon ritka esetben fordulhat csak elő. A GK110-es GPU teljesítményéhez alapvetően elegendő a 3 GB memória, így a magasabb mennyiségnek csak presztizs értéke van. A dupla GPU-s Titan Z szereplése igencsak vegyes volt, hiszen azokban a játékokban, ahol jól működött az SLI, nagyjából a Maxwell alapú modellek szintjén teljesített, de ennek hiányában a teljesítménye bezuhant a csökkentett órajeleinek megfelelő értékre, sőt több játékban hibát is okozott a dupla GPU jelenléte, és lefagytak a kártyával, ami mindenképp nagyban csökkenti a felhasználói élményt egy ilyen méregdrága típus esetén. Nagyjából 2017 táján teljesen elengedte az NVIDIA az SLI támogatását, de még a legjobb éveiben is csak 50% körüli előnye származott a kártyának a dupla GPU-ból a Titan Black-hez képest, ami a háromszoros árat már újkorában sem tette indokolttá.

Architektúrák időtállósága

Bár ez a cikk az évenkénti mindössze 5 db tesztelt játék miatt nem alkalmas messzemenő következtetések levonására az időtállóságot illetően (erre a célra egy korábbi írásomat javaslom), de azért érdekesség képpen felrajzolhatjuk az egyes architektúrák legerősebb (1 GPU-s) modelljeinek erőviszonyait az évek tükrében. Jól látható, hogy bár a Titan V szinte végig nagyjából a Turing és a Pascal között félúton végzett, de alapvetően inkább a Pascal-lal mozog együtt a görbéje, vagyis játékos értelemben az architektúra sok újdonságot nem hozott, de erre persze számítani is lehetett. A Maxwell kezdetben inkább a Kepler-hez áll közelebb, mint a Pascal-hoz, ám később, a DX12 terjedésével, modernebb felépítésének hála közeledni tud az újabb generációhoz. A Kepler alapú kártyák számára az igazi érvágást a 2020-as év jelentette, innentől ugyanis egyre kevesebb játékot tudtak elindítani, ami az amúgy is gyenge DX12-es teljesítményük mellett még tovább rontotta az eredményüket összetettben.