Bevezető, tartozékok

Bizonyára nem vagyunk egyedül, akik azt gondolják, hogy roppant nehéz választani a piacon lévő androidos okostelefonok közül, a bőség zavarában nehéz a döntés, határt csak a pénztárcánk mérete szabhat.

Karácsony közeledtével két telefon beszerzésével bíztak meg. Az egyik családon belül marad, a lényeg, hogy nagy kijelzős legyen, és 35000 forintnál ne legyen drágább, ismerkedni az okostelefonok világával ennél drágább készülék nem kell. A másik egy kolléga feleségének karácsonyi ajándéka lesz, a kikötés itt sem volt túl sok, ráfordítandó keret 50000 forint, és ne legyen túl nagy a telefon, szintén első smart mobilja lesz az asszonykának.

A most következő tesztben, egy feltörekvő, B brandbe tartozó és egy elismert első vonalas gyártó terméke kerül összehasonlításra.

A THL T9 Pro 4G 88 USA dollár, ellenfele Xiaomi Redmi 3S 4G megvásárlásakor 123 dollárt kell a kasszánál hagynunk. A járulékos költségek megfizetése után a T9 Pro 34000 a Redmi 3S 47000 forintba került.

THL T9 Pro: a THL a Technology Happy Life (technológián alapuló boldog élet) rövidítése, ami egy kicsit viccesen hangzik, de Kínában széles körben ismertek a 2008 óta működő shenzheni székhelyű gyártó termékei. Hivatalosan kisbetűkkel írja a gyártó a nevét, a továbbiakban én is így fogom.

Xiaomi Redmi 3S: a Xiaomi megmutatta, hogyan kell négy év alatt egy 45 milliárd dollár értékű vállalatot felépíteni és a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártójának lenni.

A T9 Pro fehér, oldalról nyitható mágneszárral ellátott dobozába egy 600 mA töltőfejet, USB 2.0 kábelt, garanciajegyet, használati útmutatót és egy szilikon tokot csomagoltak.
A Redmi 3S szintén fehér és jóval kisebb dobozába némi papírnyomtatvány, egy SIM-tű, egy microUSB kábel és egy nem EU-szabványú, 2 amperes töltőfej fért bele.
Ebben a menetben a thl-nek jár a plusz védőtok és az ár miatt, igaz a fali töltő teljesítménye elég harmatos, de legalább nem kell átalakítót használnunk.

Külső, kijelző

Kezdjük talán azzal, hogy ennyi pénzért senki ne várjon díjnyertes dizájnt, de azért egyáltalán nem néz ki rosszul a THL mobilja, simán felveszi a versenyt a legtöbb középkategóriás készülékkel. A ház egy erősebb fajta műanyagból készült, jól össze van rakva.

A telefon pontos fizikai mérete 152 x 77,3 x 8,5 mm, ami teljesen átlagos ekkora kijelző méret mellett, tömege 182 gramm.

Az 5,5 hüvelykes HD (1280x720 pixel) felbontású IPS panel 267 ppi-s képpontsűrűséggel rendelkezik. Az alacsony felbontás csak akkor tűnt fel mikor egy másik 5,5 hüvelykes, Full HD felbontású mobilon néztem meg ugyanazt a képet, szóval nem vészes. Az már vészesebb, hogy csak két ponton érzékeli az érintést, gyors és gépírók kíméljenek.

Plusz védelmet nem kapott a kijelző, meg kell elégednünk a kijelzővédő fóliával. A maximális fényerő jó, ezért napsütésben is megfelelően láthatók a tartalmak. A kontrasztarány viszont alacsony, de ezen a MiraVision menüpont alatt állíthatunk, ahol a telítettség, a kontrasztok, az élesség és a színhőmérséklet is finomhangolható.

A Redmi 3S esetében a készülékház fémből készült, az összeszerelés minősége hibátlan, a magnézium ötvözet váz nem recseg-ropog, prémium minőség.
A készülék méretei 139,3 x 69,6 x 8,5 mm, tömege 144 gramm. Ezekkel a méretekkel nagyon kényelmesen fogható, a lekerekített íveknek hála a készülék tökéletesen a tenyérbe simul, abszolút alkalmas az egykezes használatra.

Az 5 hüvelykes, szintén HD felbontású IPS LTPS panel 294 ppi-s képpontsűrűséggel rendelkezik.
Sajnos itt sem kapunk Gorilla Glass védelmet, ezért ajánlott egy védőfólia beszerzése.
Az érintésérzékeléssel nincs gond, egyszerre maximum 5 ujjat képes kezelni.

A kijelző nem tükröződik, betekintési szögek jók, megjelenítendő színek élénksége rendben van, a fényerő elegendő. Színhőmérséklet állítására itt is van külön menüpont.

A T9 Pro előlapján fent az 5 megapixeles frontkamerát, a beszédhangszórót, fény- és távolságérzékelő szenzort találjuk, az értesítési LED kimaradt. Lenti részre érintőgombok nem kerültek, így a kijelzőből vesznek el néhány sornyi pixelt a rendszer kezeléséhez szükséges virtuális billentyűk, amikor nincs szükségünk a használatukra, akkor gond nélkül eltüntethetjük a fölösleges sávot.
A hangerőszabályzó és bekapcsoló gomb jobb oldalra került, nyomáspontjuk megfelelő, nem lötyögnek. A készüléket egy körbefutó világoskék csíkkal dobták fel.
A Xiaomin az előlapon felül a fénymérő, a közelségérzékelő, az 5 megapixeles kamera és a beszélgetési hangszóró található, alulra pedig az alkalmazásváltó, a kezdőképernyő és a vissza érintőgomb került, háttérvilágítás nélkül. Az aprócska értesítési LED az alkalmazásváltó alatt kapott helyet.
Itt is a jobb oldalra helyezték hangerőszabályzó és bekapcsoló gombokat. Baloldalra került a SIM-tálca, ami egy micro és egy nanoSIM kártya, vagy egy microSIM és egy microSD kombinációban használható.

A THL készülékházának tetejére került a 3,5 milliméteres jack csatlakozó, alul pedig microUSB port üldögél a monó hangszórók és a mikrofon között.

A levehető műanyag hátlap alatt kapott helyet a cserélhető 3000 mAh akkumulátor, a két microSIM slot és a microSD foglalat. Bal oldalt fent a 8 megapixeles főkamera, alatta LED villanó, a szokott helyen az ujjlenyomat olvasó, alatta a márkalogó és Technology Happy Life felirat látható. A biometrikus azonosító nagyon pontosan dolgozik, hibátlanul teszi a dolgát.

Xiaomi Redmi 3S esetében felülre, a zajszűrő mikrofon és a 3,5 milliméteres fülhallató-kimenet és az infraport került, ami nem túl gyakori vendég, pedig nagyon hasznos. Alul a microUSB kábel, mellette a beszélgetési mikrofon pillantható meg.
A nem eltávolítható hátlap bal felső sarkában a 13 megapixeles kamera és a ledes villanó, középen az ujjlenyomat-olvasó, legalul pedig a hangszóró található. Itt is hibátlan az ujjlenyomat érzékelő.
Ezt a menetet nem meglepő módon a sokkal igényesebb készülékházba bújtatott Redmi 3S nyerte.

Hardver, szoftverezettség

A thl T9 Pro burkolata alatt egy 28 nanométer csíkszélességű MediaTek MT6737 SoC lakozik. Az ARMv8A architektúrára építkező processzorban négy darab 1,3 GHz-re skálázott mag dolgozik. A grafikus gyorsítást a Mali-T720MP2 végzi. A RAM mérete 2 GB, a belső memória 16 GB, amiből 12,1 áll a felhasználó rendelkezésére, a többi a rendszeré. Akinek ez kevés lenne, megnövelheti a háttértárat egy külön erre a célra kialakított slotba helyezett, maximum 128 gigabájtos kártya segítségével.
A Xiaomi fém burkolata alatt szintén egy 28 nanométer csíkszélességű, de Qualcomm Snapdragon 430 lapkakészlet (MSM8937) dolgozik.

Az ARMv8 architektúrára építkező processzorban négy darab 1,4 GHz-re skálázott és négy 1,1 gigahertzre skálázott Cortex-A53 mag dolgozik, ezek külön-külön és együttesen is képesek működni, attól függően, hogy milyen feladatot kell ellátniuk. Itt is 2 GB RAM és 16 GB-os belső tároló áll rendelkezésre, de bővíteni csak az egyik SIM foglalat feláldozásával lehet, szintén maximum 128 gigabyte-ig.
A teljesítmény-tesztben elért pontszámok az alábbi képeken láthatók.

A thl büszkeségén az Android 6.0 fut, a felületet egy kicsit átszabták a kínaiak, módosították az ikonkészletet, működésileg viszont nem nyúltak a rendszerhez. Ez így tökéletes, nincs telepakolva a rendszer felesleges alkalmazásokkal, a Play Áruházból mindenki letöltheti, amire szüksége van. Természetesen nem kell lemondanunk a Marshmallow rendszer újdonságairól. Az újragondolt alkalmazásengedélyek rendszerről, az energiatakarékos Doze módról vagy az Adaptive Storage funkcióról, amikor is a készülék belső memóriáját és a microSD kártya kapacitását egybe lehet olvasztani. A kezelőfelület hangoló és az alkalmazásokra lebontott memória és akkumulátor használat is hasznos és értelmes újítás a droidban. Plusz hozzá adott fícsör a gesztus vezérlés, ami a Direct menüpontban érhető el.

A pekingi székhelyű gyártó telefonjának motorházteteje alatt egy kicsit frissebb 6.0.1-es zöld robotos verzió fut. Amennyire fapados a stock Android, annyira fullos az MIUI, ami a készüléken fut.
Alapból egy MIUI 7-es stabil verzióval érkezett a mobil. Nem volt vele semmi probléma, de mivel van már 8-as (hamarosan MIUI 9 Android 7-es alapon) ezért frissítettem.

Mit kell tudni a MIUI-ról? A XIAOMI saját fejlesztésű operációs rendszere, amelyet 2010-ben adták bétatesztereknek, majd egy évvel később az első nagy dobásuk a Xiaomi Mi 1 már a MIUI első kiadásával volt megvásárolható. Jómagam a kettes verzió óta követem, a rendszer fejlődését. Látványban a legnagyobb különbség az, hogy hiányzik a menü, tehát minden app és widget a főoldalakon kap helyet.
A rendszer rengeteg hasznos extrát kínál, ezeket naphosszat lehetne sorolni. Van egykezes mód, gyerek mód, témázási lehetőség, hívásrögzítés, többféle energiatakarékossági opció, biztonsági központ és sok hasznos gyári eszköz, illetve alkalmazás.
Ezt a menetet hardveres téren a Redmi 3S vitte, de szoftver tekintetében a stock Androidnak több híve van az egyszerűsége miatt, ezért a thl is bezsákolhat egy pontot. Közvetlen indítás után a MIUI rendszere 890 MB, míg faék egyszerű droid 1450 MB szabad memóriával gazdálkodott, ami elég szignifikáns különbség.

Kamerák, multimédia

A T9 Pro hátlapján egy 8 megapixeles Sony IMX219PQ Exmor R autófókusszal, az előlapján pedig egy 2 megapixeles GalaxyCore GC2365 szenzort találunk. A készülék 16, illetve 8 megapixeles képeket is enged készíteni, de ezek csak interpolált értékek, azaz nem valósak.
A kameraszoftver AOSP-alapú, viszonylag egyszerű, de azért elég sok extra funkciót és beállítási lehetőséget kapunk. Többek között van panoráma mód, HDR, élő fotó, mozgáskövető mód, arcfelismerés, arcszépítés, és sorozatkép készítési lehetőség is.

A fotók minőségétől nem fogunk elájulni, de a helyzet nem teljesen reménytelen. A képek elég zajosak, a színek viszont elég jók, és a közelebbi témákon a részletesség sem mosódik el annyira.
Mozgóképet legfeljebb 720p-ben felbontásban, 15 fps képsebességgel rögzíthetünk.
A szokásos tesztképek automata módban, alapbeállításokkal készültek.

Eredeti képek itt érhetőek el.

A Redmi 3S hátlapjára egy 13 megapixeles Samsung S5K3L2 szenzor került f/2-es lencsével, fáziskülönbség érzékelős autofókusz rendszerrel (PDAF). Az előlapi kamera 5 megapixeles.

A MIUI kameraszoftvere kicsi komolyabb és több beállítási lehetőséget tartalmaz. Mód menüben lehet állítani hangvezérlést, szépítést, időzítőt, vízmértéket bekapcsolni, van panoráma és esti mód, valamint vannak jelenetek (automata, portré, tájkép, sport, stb.), és egy kézi mód, ahol az ISO és a fehéregyensúly szabályozható. Különböző hatások is beállíthatók, kedvencem a vázlat és a tükörhatás, amivel vicces képeket lehet lőni.

Az elkészült képek dinamikatartománya korrekt, amin a HDR mód még tovább tud javítani, mindenesetre nappal kellemes képminőséget produkál a fényképező, jól látszódnak a részletek, a sötétebb területeken sem mos az algoritmus, de ennek következményeképpen kicsit zajosak a fotók. A vonalélesség rendben van, nincs kromatikus aberráció. Gyengébb fényviszonyok mellett az elkészült képek minősége is sokat romlik.

Videókat Full HD-ben rögzíthetünk 30 fps-sel, átlagos kép- és hangminőséggel.
A szokásos tesztképek itt is automata módban, alapbeállításokkal készültek.

Eredeti képek itt érhetőek el.

Zenék lejátszására a THL-ben az unalomig ismert AOSP alapú alkalmazást kapjuk, a 3S-ben pedig a MIUI saját Zene alkalmazását, ami sokkal izgalmasabb, és klasszisokkal jobb.

FM-rádió mindkét mobilban adott, az RDS-információk a Redmi esetén nem jelennek meg, cserébe viszont füles csatlakoztatása nélkül is működésre bírható.

A kamerás és a multimédiás képességeket tekintve is a jobb nevű gyártó nyerte ezt a menetet.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A thl T9 Pro 4G két microSIM-et fogad be, plusz külön microSD kártyanyílás is adott, így nem kell lemondanunk két SIM használata esetén sem a további bővítési lehetőségről.
A beszélgetési hang minősége megfelelő, mindkét oldalon jól érthető és hallható.
Támogatott frekvenciák:
- 2G GSM 850/900/1800/1900MHz
- 3G WCDMA 850/1900/2100MHz
- 4G FDD-LTE B1/B3/B7/B20

A wifi modem 802.11 b/g/n szabványú, jó érzékenységű, természetesen támogatja a direct és a hotspot funkciókat is, a 4.0-s Bluetooth A2DP-vel is adott. A microUSB csatlakozó 2.0-ás verziószámú, az OTG mód nem elérhető.

A navigáláshoz a GPS műholdak jeleit fogja, a GLONASS szatellitekét viszont nem, így a pozíciószerzés A-GPS-szel megtámogatva is lomha, de miután pozíciót fogott a jelet stabilan tartja. Az iránytű, az NFC és az infra kimaradt.

A levehető műanyag hátlap alatt egy 3000 mAh kapacitású Lithium-Ion kivehető akkumulátort helyezett el a gyártó. Az eltávolítható akkumulátorok használatáról a vastagság csökkentése és a stabilabb készülékház elérése miatt szoktak le a gyártók. Ez bullshit, érdekes módon mindkét készülék vastagsága 8,5 mm és ugyanolyan patent a burkolata, mint a Redminek.
A teszt során két napos üzemidőt tudott, normál használat esetén három nap is kivitelezhető töltés nélkül. Teljesen lemeríteni 5 óra YouTube videó nézéssel sikerült a telefont. A mellékelt 600 mAh töltővel 180 perc kellett 30-ról 100%-ra töltéshez, ami elég sok.

Xiaomi Redmi 3S esetében 1 db microSIM + 1 db nanoSIM (vagy microSD) lehet a leosztás, szintén dual standby technológiával, amikor is mindkét számmal a hálózaton lehet lógni egyszerre, ha viszont az egyikről hívás folyik, a másik lekapcsolódik.

A beszélgetési hang minősége itt is rendben van, mindkét oldalon jól érthető és hallható.
Támogatott frekvenciák:
2G: GSM 900/1800/1900MHz
3G: WCDMA 850/900/1900/2100MHz CDMA 2000 BC0
4G: FDD-LTE 1800/2100/2600MHz

Igen a 2016030 modell esetében kimaradt a B20 800MHz támogatása, de szerencsére Vodafone kártyával használva mindenhol volt 3G, ami nekem a teszt ideje alatt elég volt, az új tulajnak (mivel jól ismerem) szintén bőven jó lesz.

A WiFi modem 802.11b/g/n szabványú, kiváló érzékenységű, WiFi hotspot, WiFi direct is adott, Bluetooth-ból 4.1 jár A2DP-vel és LE-vel, USB-ből pedig 2.0 microUSB csatlakozással, MTP-vel, OTG funkcióval.
Navigációban GPS, A-GPS, GLONASS és Beidou segíti a pozicionálást, másodpercek alatt megtalálja a jelet, és atomstabilan tartja is.

A nem eltávolítható fém hátlap alá egy 4100 mAh Lithium-Ion akkumulátort építettek be. Minden adott a jó üzemidő eléréséhez. A kompakt 5" HD kijelző, takarékos hardver és a szoftveres akkumulátorkímélő funkciók okos használatával simán megfutotta a 3 napos üzemidőt a csöppség. A lemerítés 13 óra YouTube videó nézéssel jött össze. A teljes feltöltés 160 perc alatt sikerült húsz százalékról, saját töltőjével, EU adapterrel.
Az utolsó menet ismételten a Xiaomié, de a külön SD kártya foglalat és a B20 miatt a Pro is kap egy pontot.

Végszóként, az összecsapás kimenetele nem volt kérdéses, az első perctől kezdve a drágább telefonnak állt a zászló. Természetesen a győztes jobb választás, de ha kevesebb pénzből akarjuk megoldani a karácsonyi ajándékozást, vagy (ahogy nekem is) túl kicsi az 5" kijelző átmérő, akkor boldog életünk lehet a THL technikájával is.