1. Bevezető
Tavaly már írtam a karanténidőszak alatt elkezdett hobbi / retró laptop projektemről egy ThinkPad T400-as notival. Mivel a masina azóta hozzám nőtt, ezért megpróbáltam lehetőleg minden paraméterét „kimaxolni”. Mostani szösszenetemben bemutatom, mi is történt a notebookkal, és mire használom a hétköznapokban.
Természetesen nem ez a mindennapi íróasztalom, de gondoltam, megér egy képet. :)
Ahogy írtam, a laptop már kicsit több lett mint hobbi, ezért elhatároztam hogy tényleg megpróbálom a legtöbbet kihozni belőle egy-két apróságtól eltekintve. Elég sok mindent cseréltem a masinában, ugyanis beleestem abba a csapdába, hogy alacsony áruk miatt megvettem több kiszuperált illetve működő T400-ast is. Mivel ezek a gépek már jócskán túl vannak fénykorukon, ezért a korona okozta nagy laptop vásárlások és készlethiány ellenére is elég olcsón lehet hozzájutni az egyes példányokhoz, legyen az alkatrész vagy működő laptop. Többek között ezek is segítettek elcsábulni…
A sok összevásárolt T400-ból illetve alkatrészekből nem lett azért porfogó. Eltökéltem, hogy nem lesz belőlük e-szemét, némi extra beruházással sikerült kettő másik T400-ast is feltámasztani. Az egyikből netezős gép lett egy rokonnak, a másik pedig igazi munkás laptop, mivel bátyámnak ajándékoztam autó/motor diagnosztikai szerelős/műhely gépnek.
Egész ötletes helyet kapott a csere alkatrészekből összerakott ThinkPad. A dokkolón van soros és párhuzamos port is, így minden diagnosztikai eszközzel jól lehet használni.
Erre a szerepkörre a ThinkPad szerintem kifejezetten kiváló, ugyanis jól viseli a spártai körülményeket. Egyszer-kétszer már sikerült leejteni, de persze a fémházas laptop meg sem érezte. Bátyám külön örült a trackpointnak, ugyanis szerelés közben kesztyűs kézzel is könnyen lehet így használni a gépet egy-egy használati útmutató megtekintéséhez, és nem kell egy egeret tartogatni a közelben. Ő ötletesen felfúrta a laptop dokkolóját a falra, így a gép helytakarékosan jól beilleszkedett a műhely többi szerszámai közé.
De akkor nézzük is meg, hogy mi lett az én masinámmal.
Hirdetés
2. Fejlesztések
Nem biztos, hogy pontos kifejezés a fejlesztés, ugyanis az összevásárolgatott alkatrészekből, donorgépekből már egy teljesen másik laptop jött létre. A T400-as Thinkpapa specifikációi ezért a következőképp festenek:
• CPU: Core 2 Duo P9600 (Korábban egy T9600-as volt)
• GPU: Intel GMA 4500 MHD + ATI HD3470, van már dedikált GPU :)
• Memória: 2 x 4 GB DDR3 1066 MHz (nem változott)
• Tárhely: 240 GB Kingston SA400 + 1 TB HDD a DVD meghajtó helyén (nem változott)
• Kijelző: 1440x900 LED háttérvilágítású panel (korábban egy 1280x800-as CCFL-es panel volt benne)
A T400-as belülről, már az új komponensekkel. Itt is jól látható a belső fémszerkezet. A masina szerelhetősége szerintem viszonylag könnyű.
Nézzük is akkor sorban a cserélt, fejlesztett komponenseket, illetve hogy miért is kerültek beépítésre.
2.1 Processzor
A CPU-t elsősorban azért cseréltem ki, mert a P9600 a T9600 takarékosabb kiadása. A P9600 25 wattos TDP kerettel és 2,67 Ghz-es csúcssebességgel rendelkezik, míg a T9600 35 wattos TDP-vel és 2,8 Ghz-es frekvenciával. Némiképp kisebb teljesítményű a P9600, de mivel a laptopot sokat használom akkumulátorról, azért az alacsonyabb TDP keret nagyobb előny számomra. A processzorok közt teljesítményben nem igazán veszek észre különbséget, mivel netezésre szerintem a mai napig elég bármely utolsó generációs Core 2 Duo CPU, ha kap elég memóriát és egy SSD-t. Persze tudom, netezés és netezés között is nagy különbség van a használati szokásoktól függően, viszont az én mindennapi igényeimet még korrektül ellátja a masina.
Igaz ezek szintetikus tesztek (Passmark, Cinebench R15), de mégiscsak adnak némi képet a két CPU közti különbségről. Nagyjából 8-10%-os teljesítmény-különbség van a két lapka között a T9600 javára.
Apropó akkumulátor. Sajnos nem voltam túl alapos, ezért nem mértem le rendesen a két CPU fogyasztása közti különbséget. Egyetlen fajta tesztet futtattam csak, egy 50 perces 720p-s YouTube videót játszottam le háromszor mindkét CPU-val. Nem lett hatalmas a különbség, de a három-három mérés alapján átlagosan 8%-kal maradt több „üzemanyag” az akkumulátorban a P9600-as CPU-val. Tudom ez a teszt sok kivetnivalót hagy maga után, és sovány összehasonlítási alapot ad, ugyanis a laptop különféle használati módjaitól (futtatott program, kijelző fényereje, stb.) függően a fogyasztás mértékében is hatalmas lehet a szórás.
A 8%-kal kisebb fogyasztás nagyjából az a százalékos különbség, ami a két CPU között van teljesítményben, szóval ezek nagyjából fedik egymást. Gondolom a két chip között kb. a TDP keret és a turbó használatának módja a főbb különbség.
2.2 GPU
Az extra HD3470-es GPU-nak köszönhetően sokat javult a játékos teljesítmény. Itt persze nem az aktuális AAA játékokra gondolok, de az, hogy egy Half-Life 2 vagy Counter-Strike Source már játszható (25-30 fps) a gépen, rengeteget jelent. Tudom ezek sovány FPS számok, de legalább van némi 3D teljesítmény, és így sokkal jobban lehet retró játékokat is futtatni vele. Gondolok itt Half-Life 1-re és generációjára, de elég sok 2004-2005-ig megjelent játék szépen fut rajta mint pl.: Tomb Raider Anniversary, Pain Killer, Far Cry 1, C&C Generals, Star Craft Remastered, Rome: Total War. Ezekkel szerintem még mindannyian boldogan elütjük az időt.
2.3 Kijelző
A kijelző fényereje sokat javult a LED panellel. Itt éppen a reggeli napsütésben is nagyon jól látható.
Az előző cikkben részletesen kifejtettem, hogy az eredeti 1280x800-as felbontású CCFL megvilágítású panel volt az, amelyen a legjobban éreztem, hogy elment felette az idő. Ezen természetesen mindenképpen változtatni akartam. Az „új” laptopban már egy LED megvilágítású 1440x900-as felbontású LG LP141WP2 TL B1 panel kapott helyet. Igaz ennek a régi TN panelnek szintén mérföldekkel rosszabbak a színei és betekintési szögei, mint bármely mai IPS kijelzőnek, nem is beszélve a telefonom AMOLED paneljéről, de a CCFL kijelzőhöz képest így is hatalmas a fejlődés. A nagyobb felbontás rengeteget számít, az a néhány száz függőleges és vízszintes extra pixel sokat segített a használhatóságon. A LED háttérvilágítással már nagyon korrekt lett a kijelző fényereje, és a fehér tartalmak már nem olyan szürkések mint a régi kijelzőn.
Mindettől függetlenül sajnos még mindig ez ejti a legnagyobb csorbát a notebook használati élményén. A színek valamivel jobbak, de csak valamivel, a betekintési szögek sajnos pedig továbbra is szörnyűek. Ezek már a laptop megjelenésekor sem számítottak jónak ebben a kategóriában és az elmúlt években természetesen csak rosszabb lett. Persze használható és remek fényereje van már, de multimédiás tartalmak fogyasztására nem túl jó.
2.4 Egyebek
Ami pedig nem szerepel a fenti listán, és még nem tértem ki rá az a teljesen kicserélt burkolat, ugyanis az egyik pár ezer forintos halott gép, szinte hibátlan burkolati elemekkel rendelkezett, így muszáj volt megvennem. Tudjátok, hogy van ez. Szintén ebből a gépből jött még sok egyéb ketyere, mint az ujjlenyomat-olvasós palmrest, webkamera, dokkoló és az SD kártya olvasó is. Mindezeket lefölöztem egy USB 3.0 PCMCIA kártyával, amit az előző cikk olvasói ajánlottak, csak hogy teljes legyen a kép. Ez utóbbi meglepően jól teljesít. Linux alatt ment azonnal, Windowsnál pedig a driver telepítését követően lehetett használni.
Jobb oldalt az SD kártya olvasó felett látható az USB 3.0-ás bővítőkártya. Jó beruházásnak bizonyult.
Írás / olvasás terén egyáltalán nem rossz, egy USB3-SATAIII SSD-t használva 105-110 MB/s írási sebességet produkál a kártya. A laptop saját USB 2-es portjain keresztül ugyanezzel az eszközzel ugyanazt a fájlt másolva 35-40 MB/s sebességet értem el, tehát ez egy egész jó kis extra, főleg, hogy ezzel 5-re nőtt az USB portok száma. A bővítőkártyán keresztül egyébként elég áramot kap még egy USB-s külső vinyó is ahhoz, hogy működjön. Ezt csak azért írom, mert egyes laptopoknál tapasztaltam, hogy a saját alaplapi USB 3 portja nem bírt meghajtani egy külső vinyót.
3. Rendszerek
De mit is tud az „új” laptop? Az operációs rendszerek terén nem történt változás. Dual boot felállásban Windows 7 fut a retró dolgoknak, Linux Mint pedig a mindennapi használatra.
Windowsban is eszközöltem egy-két változtatást. RoboGuru kolléga évekkel ezelőtti cikkét csak nem régiben találtam meg, így az általa felsorolt ThinkPad utility szoftvereket is csak mostanság raktam fel. Ezekből a leghasznosabb a ThinkVantage, amely az energia-kezelést és akkumulátor-menedzsmentet befolyásolja.
Utólag is köszönet RoboGurunak még 2016-ban írt cikkéért, amiben részletezi a telepítést.
Egyébként RoboGuru cikke elsősorban a különböző ThinkPad szoftverek Windows 10-re telepítését írja le, de itt szereztem be a linkeket a Win 7-es telepítésekhez is. Ő egy W520-as gépen tesztelte a szoftvereket, de ha nem tévedek T430-as generációig használhatóak az általa nyújtott programok és segédletek.
A különféle ThinkPad utility szoftvereket már korábban is ismertem, de nem nagyon foglalkoztam a telepítésükkel egészen addig, amíg RoboGuru leírására nem bukkantam. Elsősorban azért, mert a laptop napi használatban Linux Minttel megy, amelyben a legtöbb dolog magában a kernelben megtalálható, és nem igényel telepítést, vagy pedig van valamilyen szintű alternatíva a különféle utility szoftverekhez. Például a ThinkVantage egyik jó alternatívája a TLP és a TLP UI programok.
A TLP és a TLP UI Linux Mintben. Nem annyira menő kinézetre mint az eredeti ThinkVantage program, de hasonló szintű funkcionalitást kínál.
És akkor rá is térhetünk a laptoppal használt rendszerre. A Linux Mint 20.3-mal nagyon jól érzi magát a laptop, amióta megvan, ezzel használom mindenféle gond nélkül. A Windows 7 néhány játék számára van még fent a laptopon. Erre elsősorban azért van szükség, mert a laptopban található régi ATI HD3470-es GPU csak OpenGL 3.3-at támogat, míg DirectX-ből már tudta a 10-et, manapság pedig a Linuxon való játszáshoz már az OpenGL 4.3 sem elég, hanem majdnem minden játék számára szükséges a Vulkan támogatás.
Dusk az egyik olyan retró stílusban készült mai shooter, ami jól fut a laptopon Linuxon is.
Ez azért van így, mert a Steam Deck által is használt Proton és Wine Windows / Linux API fordító réteg még a régi játékok utasításait is a Vulkan grafikus illesztő függvényeire fordítja le Linuxon, ezzel téve azokat „érthetővé” az operációs rendszer számára.
Tehát röviden: ha az ember játszani akar ma Linuxon, az közel sem olyan nehéz mint régen volt, de szükséges hozzá egy újabb GPU.
95%-ban viszont nem játszásra használom a laptopot, hanem netezésre. Ez nálam a legtöbb ember számára használatos weboldalakat jelenti, mint például, Gmail, Facebook, YouTube. Az előző cikkben sok tanácsot kaptam a YouTube videók optimalizálására. A h264ify bővítménnyel már a Full HD videók is egészen korrektül futnak a gépen:
A Full HD sem okoz gondot már. Igaz nem tökéletes, de én ezzel már megelégszem.
4. Konklúzió
A T400-as egy nagyon jó kis hobbi / retró projekt lett, ami már kissé több is lett azóta. Most itt nem fogom elkezdeni a „régi ThinkPadek voltak csak a jók” narratívát. Igen ez egy régi laptop, nem tölti már be a weboldalakat azonnal, hanem várni kell fél vagy akár egy másodpercet, és így tovább. Az előző cikkben azt hiszem már alaposan végigmentem a notebook előnyein és hátrányain, most nem ismételném meg ezeket, inkább egy másik nézőpontból lamentálgatnék egy kicsit konklúzió gyanánt.
Balra a T400, jobbra pedig egy T430. Ez utóbbi volt az utolsó vastag ThinkPad, ugyanis a T440-nel kezdődött a vékony dizájnú, lecsupaszított, ma is használatos forma.
Idén már 14 éves lesz ez a laptop, igazi tinédzser. Szerintem 2008-ban nem sokan gondolták volna, hogy a T400-asok még ennyi idő múlva is használhatóak lesznek. Persze mindez annak is az eredménye, hogy a laptop jól karban volt tartva, költeni kellett rá, és így tovább. De ezen a masinán ez legalább még megoldható. Amióta megvan, legalább tucatszor szétszedtem-összeraktam és nem hullik belőle műanyagforgács mint a 2018-as Acer Aspire 5-ösből, amely szintén van a háztartásban. Persze az egy konzumer laptop, a T400 meg az üzleti kategória, ezért mondok egy másik példát. A munkahelyemen három évig használtam egy Dell Latitude 12 E7270-est, amit újonnan kaptam. Ezt a laptopot láthattátok az előző cikkben összehasonlítás gyanánt, csak hogy szemléltessem a T400 és a Latitude közti különbségeket méretben. Nos a Latitude már kukázásra került, ugyanis az én masinám, mint ahogy cégnél található ezen Latitude-ok jelentős része szétnyílt, mint egy pattogatott kukorica.
A kollégám E7270-es Latitude-ja egyik reggel kinyílt, mint egy popcorn.
A munkahelyemen lévő 100+ ilyen laptop olyan gyakran produkálta ezt, hogy a helyi IT kérdés nélkül cserélte az összeset, amint megemlítettük, hogy ezt a típust használjuk. Egyébként én bírtam a laptopot. 12,5 colos mérete miatt kiválóan hordozható volt, szinte észre sem vettem a hátizsákomban. Kellően masszív volt, és még a billentyűzete is egész kellemes. Sajnos viszont az akku vagy pedig a töltő elektronika selejtes, ami hatalmas hiba bármilyen kategóriás laptopnál, nemhogy a business vonalon.
Ezért mindenkit óva intek egy ilyen laptop vásárlásától!
Ettől még persze nem lesz minden mai laptop rossz a T400-hoz képest. Régen is voltak selejtes szériák, és vannak sajnos ma is (pl.: a korai T400-asokban a Bluetooth volt rossz, és sok gépnél kinyírta az alaplapot!!!). De szerintem a mai üzleti kategóriás laptopok, még az új ThinkPadek is már nem igazán érik meg azt a felárat, amit elkérnek értük egy év garancia mellett. Nem hiába sokan vesznek inkább gamer notebookot. Persze budget vonalon szerintem továbbra is megállják helyüket a használt üzleti gépek a legtöbb konzumer modellel szemben.
Még a kijelzőt is fémváz védi, amitől egyszerre vastag, nehéz, de strapabíró is a laptop.
Számomra egyébként az aranymetszet egy olyan notebook lenne, amely 2-300 grammal nehezebb mint a mai masinák, cserébe cserélhető az akkumulátor, könnyen szerelhető, komolyabb hűtése van, amivel tud több ideig passzívan működni, és egy régi típusú vastagabb billentyűzettel rendelkezik.
Vannak szerencsére ebbe az irányba mutató trendek.
A T400-on még számos módosítást eszközölhettem volna. A korábbi cikknél jeleztétek, hogy moddolt BIOS-szal lehetne Wifi6-os kártyát rakni bele, vagy akár amoba írása alapján egy négymagos quad processzort is elfogadna a laptop. Sajnos ezekhez mind idő, mind tudás hiányában nem volt már kapacitásom. Talán egy harmadik felvonásra majd meglépem ezeket.
Azon is gondolkodtam hogy beruházok egy T420-ra hosszabb távon, amely a régi Thinkpad vonal utolsó generációját képezi, abba tudtommal sokkal jobb eséllyel lehet egy korrektebb tulajdonságokkal rendelkező kijelzőt beépíteni. Így meg tudnám tartani a klasszikus Thinkpad dizájnt, szebb kijelzővel párosítva.
Számotokra milyen az ideális notebook? Van valamilyen hasonló retró masinátok? Mit gondoltak a T400-asról? Minden konstruktív hozzászólást szívesen fogadok.
