1. Éra - 1 - 361

1- Éra

1E 1 Eplear király megalapítja a Camoran of Valenwood dinasztiát. Ez Valenwood születése, és egyben a történetírás és az Első Éra kezdete. A Tamriel középső részén uralkodó ayleidek az új királyságot ütközőállamként használják maguk, és a Summerset Isles altmer uralkodói között. A nagyobb politikai játéktér miatt azonban egyre erősebb a rivalizálás az egyes ayleid városállam-királyságok között, amely olykor nyílt harccá alakul. Az ayleid királyságok közül a legerősebb a White Gold Tower (WGT), de fontos még Miscarcand, Sardavar Leed, Nenalata, Vindasel, Sercen, Ceya-Tar, Narlemae, Sancre-tor, Ninendava, Celediil, Varsa Baalim, illetve Vahtace.

Ceya-Tar romjai

A városállam-királyságok a klánrendszeren alapultak. Az Aldmerek vallása szerint (ebben hittek az ayleidek is) a merek nem az istenek teremtményei (mint az emberek), hanem a Lorkhan tettei miatt Mundus síkjára kényszerült ősszellemek (Et’Ada) közvetlen leszármazottai. Ezért az ayleidek az emberekre lenézően, mint másodrangú lényekre tekintettek. Az ayleid társadalom tehát rasszista volt, s az uralmuk alá tartozó nedic embereket kegyetlen elnyomásban, rabszolgaságban tartották. Lorkhant gyűlölték, mivel hitük szerint az Aetherius síkot, amely minden mágia forrása, Lorkhan miatt veszítették el, aki csellel rávette Magnust a Mundus megalkotására. Az ayleidek körében egyes Daedra hercegek szolgálata is elfogadott volt, cserében alsóbbrendű Daedra szolgálókat, csapatokat, és eszközöket (pl. a Nefarivigum Varsa Baalimban) kaptak. Egyes ayleid királyok (pl. a Ceya-Tarban uralkodó Hadhuul - a „Tűzkirály”) rettenetes és kegyetlen szertartásokra (pl. elevenen elégő gyermekáldozat) is rendszeresen felhasználták emberi rabszolgáikat.

1E 10 Torug gro-Igron egyesíti az Ork törzseket, és megalapítja Orsinium városállamot a ma High Rockként ismert terület délkeleti részén.

1E 20 Artaeum szigete (a Summerset Isles partjainál), valamint a Psijic mágusrend és az általuk követett „Legősibb Út” első említése. A Psijiic rend Tamriel első „hivatásos” mágusrendje. Elitista szemléletük szerint a mágia gyakorlása csak a legkivételesebb képességekkel rendelkező, elhivatott egyének számára lehetséges, s azt több évszázados tanulással kell elsajátítani. Ennek érdekében bonyolult és hosszadalmas ceremóniákkal, metódusokkal vették körül mágiájukat, amelynek alapja a természetben létrejövő változások gyorsítása vagy lelassítása, illetve irányuk befolyásolása. Ez a szemlélet alapvetően különbözik a jóval később alapított Mágus Céh irányvonalától.

1E 68 Az utolsó, éhezőkkel és holttestekkel teli hajó érkezése a későbbi Skyrim területére Atmorából.

1E 113 (más források szerint 1E 143) Skyrim születése. A nord Harald felveszi a Skyrim királya címet, és minden elfet kiűz országából. I. Harald felad minden kapcsolatot Atmorával. Nem ismeretes, hogy az eljegesedő kontinensen élnek-e azóta még emberek, egyes források szerint igen, de az általános vélekedés szerint Atmora lakhatatlan. Skyrimot a későbbi korokban „az ősi királyság”, vagy „első királyság” néven is emlegetik, mert ez volt az első emberi királyság, megelőzve Alessia Első Cyrodiili Birodalmát. Eközben az ayleid királyságok egymás közötti küzdelmei egyre élesednek, s lassan polgárháborús viszonyok uralkodnak el az ayleid territóriumon belül, a Cyrodnak (a későbbi Cyrodiil) nevezett területen. Egyes alárendelt szerepre kényszerített ayleid városállamok a WGT vezető szerepe ellen szövetkeznek.

1E 139-140 Nordok egy csapata Skorm Snow-Strider vezetésével felfedez egy földalatti templomot, miközben falmereket üldöznek a Honnith-tó keleti patján. Kiderül, hogy a templomban a Sárkány-kultusz még megmaradt hívei élnek. Skorm emberei betörnek a templomba, mire a kultisták csoportos öngyilkosságot követnek el. Ennek alapján feltehető, hogy a Sárkányháború vége után is maradtak Sárkány papok és híveik Skyrimban, titkos rejtekhelyeken.

Sárkánypapok rituális álarcai

1E 221 I. Harald király halála. Fia, Hjalmer követi a trónon. Harald fattyú fiának, Olmgerdnek a sírja megtalálható Vvardenfell déli részén. Ez arra utal, hogy Harald vagy Hjalmer már próbálkozásokat tett Dwemereth területének (a későbbi Resdayn, majd Morrowind) elfoglalására.

1E 222-240 Vrage király, Hjalmer legfiatalabb, de legerősebb fia trónra lép. Vezetésével Skyrim meghódítja a mai Morrowind (akkoriban a nordok Dwemerethnek nevezték azt a területet) és High Rock területeinek (amelyet akkoriban az altmer Direnni klán uralt) többségét, valamint Cyrod kisebb részeit is. Összecsapások a Nordok és az ayleidek között. Vrage megkísérli meghódítani a termékeny Niben-völgyet Cyrod területén (amely ekkoriban ayleid uralom alatt áll), ám az ayleid államok visszaverik seregeit. Skyrim expanziója alapjaiban változtatja meg az erőegyensúlyt a mer (elf) és men (ember) népek között Tamrielben.

1E 242 A nedic emberek felkelése a kegyetlen ayleid rabszolgatartók ellen, Alessia és Pelinal Whitestrake vezetésével. Alessia (ayleid neve Al-Esh) rabszolgaként született Sardavar-Leed városállamban. Életéről és harcáról autentikus információ gyakorlatilag nem maradt fenn, csak legendák. Az bizonyos, hogy a felkelés kirobbanása előtt hosszú ideje szervezte a rabszolgák ellenállását, mivel tetteiért az ayleidek Vahtace-ban bebörtönözték, s kegyetlen kivégzésére készülődtek, hogy példát statuáljanak rajta. Innen szabadította ki Pelinal Whitestrake, aki a legendák alapján Lorkhan isten avatárja, egy Shezarrine volt. Pelinal számos ayleid királyt hívott ki és győzött le párbajban. A harchoz csatlakozik Skyrim hadserege is, amit Morihaus (ő később Alessia szeretőjévé lesz) vezet. Más források szerint (Song of Pelinal) Morihaus félisten volt, Kyne (Kynareth, a levegő és a szél Aedra istennője) fia. Morihaust „szárnyas bika”-ként is emlegetik (pl. Adabal-a); nem tudjuk, hogy ennek mi volt a jelentése. Egyes források szerint (The Last Kings of the Ayleids) Alessia hadseregében szerepet kaptak a WGT hegemóniája ellen törő, lázadó ayleid államok csapatai is.

1E 243 Az ayleid uralom vége Tamriel középső részén. A White Gold Tower erődvárosát Alessia csapatai Morihaus vezetésével beveszik. A végső csata előtt Pelinal Whitestraket párbajra hívja Umaril the Unfeathered. Umaril hovatartozása kérdéses. Egyes források szerint ayleid király volt, nem pedig Aurorean, bár „fél-elf”-nek nevezték. Az Auroreanok Meridia Daedra úrnő Oblivion-beli birodalmának Deadra népe. Az ayleidek, látva hogy nem képesek megállítani a felkelést, Meridiától kértek segítséget.

Meridia szobra

Más források szerint Umaril nem ayleid, hanem az Auroreanok vezére volt. Pelinal elfogadja a kihívást. Umaril csatlósait küldi a magányosan közeledő Pelinal ellen, aki legyőzi őket, de megsebesül. A WGT-ben Pelinal legyőzi Umarilt is, de ezután a jelenlevő ayleid nemesek és Auroreanok lerohanják, megölik, és testét nyolc részre darabolják.

Pelinal és Umaril harca

E gyalázatos tett miatt az ayleidek jelentős részét a győztes emberek a WGT bevétele után tömegmészárlások során kiirtják. Sok ayleid a rokon Camoran-dinasztia védelmébe menekül, Valenwoodba. Ez volt az első jelentős ayleid népmozgás.

Az ayleidek legyőzése után megtörténik az Első Cyrodiili Birodalom megalapítása. Alessiát császárnővé koronázzák. A mai Cyrodiil középső és dél-keleti területei tartoznak ehhez az „Első Birodalom”-hoz. Nyugaton, Coloviában névlegesen független csatlóskirályságok vannak. Nincs adat, hogy ezek ayleid uralom alatt maradnak-e, vagy emberi királyságok, de több forrás említi, hogy Alessia idejében léteznek még ayleid vazallus-államok, amelyeket olyan ayleid hercegek vezettek, akik csapatokkal segítették Alessiát a WGT elleni harcban. Ez az ún. „Késő Ayleid Periódus” 1E 243–tól 1E 498-ig tartott. Ennek során egyes vazallus ayleid lordok növelték is területeiket a Birodalom seregeinek támogatásáért cserében.

A „Cyrodiil-béli imperial” nemzettudat és nép kialakulása. Alessia bevezeti az Eight Divines (Nyolcak Szentsége / Szent Nyolcak) vallást, amely a nord, a Cyrodiil-béli törzsi (az egyik értelmezés szerinti nedic) és altmer panteonokat egyesíti. Lényegében az „Eight Divines” a Nirn megalkotásában és fenntartásában (Obliviontól való védelmezésében) résztvevő, Lorkhannal együttműködő (vagy általa átvert) Aedrákat jelenti. Ez az ún. Alessiai reform. Alessiát az első Elder Council, és az Imperial College of Battlemages segíti az uralkodásban.

1E 246 Daggerfall városának megalapítása a mai High Rock területén, az Iliac-öböl északi partján.

Iliac-öböl

A terület ekkor nord uralom alatt áll. A breton faj és identitás kialakulásának kezdete, akik a nord, a nedic, és az altmer Direnni vérkeveredéséből jöttek létre. A bretonokra jellemző az önérzetes magatartás és a civakodás. Ennek megfelelően High Rock területén a későbbi korokban számtalan aprócska fejedelemség, grófság, városállam-királyság marakodik majd egymással. Jellemző breton közmondás: „Találj egy dombot, s légy a királya” („Find a hill, be a king”)

1E 266 Alessia halálos ágyán Szövetséget köt Akatosh-sal. Ez a zsidó Ószövetséghez hasonló, hatalmas jelentőségű aktus volt. Alessia lelke az Amulet of Kings vörös gyémántjának részévé válik (az ékszer korábban is létezett, Chim-el Adabal néven ayleid ékszer volt, szerepe és jelentősége az ayleidek körében nem ismert). Akatosh (az „Idő Sárkánya”) válik a frissen kialakult imperial nemzet és a birodalom főistenévé, aki segít megóvni Nirnt az Obliviontól. Alessia az emberek első szentjévé lesz. A mindenkori tamrieli császárok innentől kezdve tekinthetők „Dragonborn”-nak amelynek egyik jelentése: „a sárkány szent vére által megáldott”. Az Amulet of Kings-et kizárólag „Dragonborn” császárok viselhetik, az ékszer a nem méltó személyeken nem marad meg. (Az Oblivion játékban Mankar Camoran viseli az amulettet, de mint később kiderült, ez egy bug a játékban.)

Amulet of Kings

Az Elder Council Belharzát, Alessia és Morihaus fiát választja Cyrodiil új császárává.

1E 340 Kereskedelmi kapcsolatok kiépülése a bosmerek által lakott Valenwood és a Cyrodiili Birodalom között.

1E 355 Az altmer Direnni klán hatalmának megerősödése High Rockban, az Iliac-öböl környékén.

1E 358 A Cyrodiili Birodalom és Skyrim egyesült seregei megtámadják a Direnni Hegemóniát High Rockban. A Direnni klán visszaszorul, de teljesen legyőzni őket nem sikerül.

1E 361 Marukh próféta figyelmeztető víziókra hivatkozva (vízióiban állítólag megjelent Alessia, aki ayleid restaurációra, illetve a mer fajok emberek fölötti uralmának visszaállítására figyelmeztette) kidolgozza, és erőszakosan terjeszteni kezdi az „Alessian Doctrines”-t, egy rendkívül szigorú vallási és viselkedési kódexet. Az Alessian Doctrines meglepő módon egyfajta monoteizmust hirdetett, amelynek alapján egy mindenek felett álló Isten létezik. Az Eight Divines pantheonjának isteneit az Alessian Doctrines csak szentekként, vagy alsóbbrendű szellemekként tisztelte, akik mind az Egyetlen szolgái. E hit fennmaradt a későbbi korokban is, és pl. Imperial City-ben a Temple of the One e hit tiszteletére épült. Később maga Tiber Septim is e hitet követte. Marukh megalapítja az Alessian Ordert, ami egy katonai és papi szárnyból álló szervezet, afféle inkvizíció volt. Az Alessian Order rendkívül rövid idő alatt a Birodalom vezető hatalmává válik, s egyik feladata az összes fellelhető ayleid írás és emlék megsemmisítése. E tevékenységük miatt alig maradt értékelhető adat az ayleidekről. Skyrim ellenségesen reagál a doktrinák terjesztésére Tamriel északi részén, s a hagyományos nord pantheon tiszteletéből nem enged. Az Alessian Order erőszakosan lép fel a megmaradt ayleid vazallusállamok ellen. A rend felemelkedéséhez és hatalmának megalapozásához az emberek ayleidek elleni gyűlöletét használja fel. Cyrodiil területén irtani kezdik a még megmaradt ayleid népességet, a vazallus ayleid lordokat pedig törvényen kívül helyezik. A maradék ayleid népesség részben Valenwoodba, illetve többségük a mai High Rock területére menekül. Ez volt a második komoly ayleid népmozgás, s ez jelentősen megerősítette a High Rock-béli altmer Direnni klán hatalmát. Az ayleid népcsoportok lassan beolvadnak a befogadó mer kultúrákba. Mindezek ellenére még mindig maradt egy kevés ayleid népesség Cyrodiil területén, sőt bő egy évszázaddal később említés történik az „utolsó ayleid király”-ról (valószínűleg Nenalata királya volt) is. Nem ismert, hogy ez a király és népe milyen módon maradt fenn az „Alessian Doctrines” terrorja alatt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!