Hazatérés...3. nap
Felkészültünk a visszaútra, A Bludenzig közlekedő Talent már az állomáson várakozott. Felszálltunk rá, majd vártuk az indulást. Egy civil ruhás ellenőr jött oda hozzánk a SommerTicketet ellenőrizni, kérte mellé az útlevelet/személyit is (csak azzal érvényes!). Ezután aztán el is indultunk, a következő úticél Feldkirch volt. Bregenzig a vonaton viszonylag kevesen voltak, csak a következő megállókban kezdtek az utasok a vonatra szállingózni. Egyik megállónál egy csapat iskolás csoport szállt fel, akik az egész utat végig dörömbölték és kiabálták... Zenehallgatásba menekültünk... Feldkirchnél szálltak le ők is, reménykedni tudtunk, hogy a következő vonatunkon nem lesznek ott. De nem lettek ott. :) Képek Lindautól Feldkirchig:
Megérkeztünk Feldkirchbe, valamikor 11 óra környékén. Szétnézésre nincs idő, 11:20-kor érkezik a vonatunk, és el kell foglalni a peron elejét és végét. Következő vonatunk Ausztria, és talán a térség legfontosabb vonata, a 14 kocsiból álló EC163 sz. Transalpin EuroCity vonat. Csabival mi az elején, 003 és Kandúr a végén, a szokásos felállásban. CB rádión helyfoglalás. A vonatot 2 Taurus hozta, valamint volt benne 1 db SBB-s 1. osztályú panorámakocsi, 2 db ÖBB-s 1. osztályú kocsi, 1 db SBB étkezőkocsi, 3-4 db ÖBB fülkés 2. osztályú kocsi, majd egy csomó SBB 2. osztályú termes kocsi. Felszálltunk a vonatra, sok utas szállt fel velünk együtt amúgy. Fülkés kocsik mind beteltek, ballagunk szépen hátrafelé, ám Kandúr üzeni CB-n, hogy lesz helyünk az utolsó előtti svájci termes kocsiban. A felszállástól számított 6-7 perc múlva oda is értünk, befoglaltuk a helyeket, aztán ettünk. Meg fényképeztünk. :) Ja, majd elfelejtettem! Célállomás Wien Westbahnhof, a menetidő olyan 7 óra... :) Szóval időnk mint a tenger, az utazás zenehallgatással, fényképezéssel, mobiltöltéssel ment el. A vonat útjának a legszebb szakasza a Feldkirch - Innsbruck közötti szakasza, csodás a táj. Jó volt a táj nézése közben enni. :D Langen am Arlbergben is megálltunk, kerestük Mephistot, de nem volt ott sajnos. :( :D Valamikor Langen am Arlberg után jött a jegyvizsgáló, aki SBB-s volt (svájci). Kérte a VorteilsCardokat, de az nekünk ugyebár nincsen, mert nekünk MÁV-osoknak nem kell, ezért elvitte Kandúr jegyét és személyijét a kaller! De egy 15 perc múlva vissza is hozta. Az első bealvás Innsbruck után volt, kb. sikerült egy fél órát aludnom, de kiderült, hogy pont az alvásom alatt a vonat összeszedett +20 perc késést... Wörgl után a vonat ismét a német korridorvonalon folytatta az útját, Rosenheimen át. Csináltam egy pár képet ezen a szakaszon is, képek majd lentebb lesznek. A német szakaszon kb. másfél óra alatt át is értünk, egyből a határ átlépése után érkeztünk Salzburgba. Itt láttuk amúgy a GySEV 501-es Taurusát is, hát jó messzire elkeveredett... :) Annak ellenére, hogy egy 7 órás útnak néztünk elébe, hamar eltelt az idő. Hamar megérkeztünk Linzbe, onnan meg már csak egy ugrás volt Wien Westbahnhof. A 20 perces késés meg lecsökkent 10-re, tehát már nem volt veszélyben a hazautazás. Az út végére már mindenki teljesen elpunnyadt, már mindenki várta a leszállást. Ami 18:34-kor el is érkezett. A pályaudvar 8. vágányára érkeztünk, közvetlenül mellette, a 9. vágányon állt az utolsó vonatunk, a Dacia nemzetközi gyorsvonat. Felszálltunk, befoglaltuk az egyik román kocsi fülkéjét, Csabi és Kandúr elment még gyorsan egyet gyrosozni, majd 18:50-kor elmenesztettek minkét, irány haza... Képek a Transalpinos útról:
Egy érdekes megoldás az alagúti építkezéshez... :)
Közeledünk már Innsbruckhoz...
Már 2 órája úton... Hátravan még 5 óra... :)
A mittenwaldi vonal egyik alagútja...
Kufstein, az osztrák-német határon...
Tehát irány haza... A Dacia kihasználtsága olyan 30% körüli, túl sok utas a vonaton nincs. Az út események nélkül telt el, 003 leitta a pulóverjét, Kandúr meg felfedezte a kocsink WC-jét, ami khm... Inkább hagyjuk... :D Bruck a.d. Leithan még megállt a vonat, aztán irány Magyarország... Az utolsó osztrák szakaszról pár kép:
ICE Wien Westen, a tároló vágányokon...
A klederingi teherpályaudvar...
Pihenő gépek a brucki fűtőház előtt...
19:54-kor beléptnük Magyarországra, Hegyeshalomnál. Figyeltük a többiekkel, mi lesz az első magyar mozdony, amit meglátunk... Hát az bizony a 124-es rozsdaboglya Bobó (M44) volt... :D Jól kezdődik... :D A Pestig vezető út események nélkül telt el, Csabi Győrben leszállt, Budapestig az utat 3-man folytattuk. Győr - Komárom között a vonat bokorugró, minden állomáson és megállóhelyen megáll. Végül Budapest-Keleti pu.-ra 5 perces késéssel, 22:25-kor érkeztünk meg.
Méltán lehetne ez a kép a búcsúkép, de ez nem az... :)
Még nem sietünk sehová! Noha 003-nak és Kandúrnak a túra végetért, még itt vagyok én ugyebár, akinek a célállomása még mindig Debrecen... :)
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
