Hi​rde​t​és

2018. január 18., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

SLI vs Crossfire megateszt

  • (f)
  • (p)
3. oldal
Írta: |

Újra egy nagyszabású VGA teszttel jelentkezem: íme a Multi-GPU rendszerek csatája és története!

[ ÚJ TESZT ]

Versenyzők - DX9 era

NVIDIA DirectX 9-es modellek

A Multi-GPU rendszerek megjelenését a PCI Express csatlakozó bevezetése tette lehetővé, hiszen a korábbi AGP foglalatból sosem került több darab egy alaplapra. Az új szabvány azonban megengedőbb és sokoldalúbb lett, így lehetővé vált több VGA kártya összekapcsolása az erre alkalmas alaplapokban. Az ötletet először az NVIDIA valósította meg, hiszen ők már a legelső PCI Express-es típusaiknál, a GeForce 6-os szériánál bevezették az SLI támogatását, méghozzá nem csak a csúcskategóriás, hanem a gyengébb modellek esetében is. A név ismerősen csenghet a legendás 3Dfx rajongói számára, de a technológiának semmi köze a régebben a Voodoo 2-es kártyákon alkalmazott megoldáshoz, csak a név marketing értékét használta ki az NVIDIA. A PCI Express-es 6800 GT és Ultra típusok nem működtek megfelelően a tesztgép alaplapjában, ezért a cikkben csak a 7-es GeForce generáció fog szerepelni.

GeForce 7600 GT

GPU: 90 nm G73 (12 pipe x 1 TMU, 5 VS) @ 560 MHz
MEM: 256 MB 128-bit GDDR3 @ 1400 MHz
Megjelenés: 2006. márc. 9.

Legkisebb DX9-es NVIDIA versenyzőnk a 7600 GT lesz a cikkben, mely megjelenésekor hatalmas népszerűségnek örvendett, hiszen középkategóriás kártya létére hozta az előző generációs csúcsmodellek teljesítményt, és mindezt sokkal alacsonyabb fogyasztás és melegedés, valamint kedvező árcédula mellett tette.

A cikkhez egy passzív hűtésű Gigabyte, és egy ASUS példányt szereztem be, mindkettő referencia órajeleken járt. A Gigabyte megoldása sokkal igényesebb, hiszen amellett, hogy hangtalanul üzemel, minőségibb alkatrészekből van összerakva, mint a kissé bóvli benyomást keltő ASUS, melyből 3 db-ot kellett megvennem, mire egy működött, vagyis nem tett rám túl jó benyomást. A referenciahűtésre hajazó (de egyszerűbb belső felépítésű, és gyengébb anyagminőségű) hűtés megszorulásra hajlamos, az egyszerű felépítésű NYÁK-on pedig nagyon gyenge minőségű kondenzátorok találhatók, melyek felpúposodnak és funkciójukat vesztik. A Gigabyte megoldása ellenben példás kidolgozású, de arra figyelni kell, hogy a hűtőborda a hátoldalára is átnyúlik, vagyis közvetlenül nem szerelhető be egy másik kártya mellé.

GeForce 7800 GTX

GPU: 110 nm G70 (24 pipe x 1 TMU, 8 VS) @ 430 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1200 MHz
Megjelenés: 2005. jún. 22.

A GeForce 7800 GTX-et minden idők egyik legelegánsabb csúcskártyájának tartom. A teljes értékű (24 pipe-os) G70 GPU-ra épülő kártya halk, egyslotos hűtésével és megkérdőjelezhetetlen erőfölényével igazi álomkártya volt megjelenésekor.

A cikkhez egy XFX és egy EVGA típust szereztem be, mindkettő kapott egy kis gyári tuningot is, melyet nem módosítottam a második oldalon már taglalt okok miatt. Mindkét kártya referencia felépítésű (más nem is nagyon létezett a 7800 GTX-ből), az igen dekoratív, ablakos hűtésburkolatot csak az EVGA látta jónak lematricázni, az XFX szerencsére meghagyta a gyári dizájnt, így szabadon gyönyörködhetünk a plexin átsejlő hűtőbordában. Ez az elegáns megjelenés talán a mai, gyönyörű megmunkálású NVIDIA referenciakártyák előfutárának is tekinthető.

GeForce 7900 GTX

GPU: 90 nm G71 (24 pipe x 1 TMU, 8 VS) @ 650 MHz
MEM: 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1600 MHz
Megjelenés: 2006. márc. 9.

Következő versenyzőnk a 7-es GeForce széria legerősebb 1 GPU-s kártyája, a 7900 GTX. Bár alapvető felépítése nem tér el a 7800 GTX-től, de a fejlettebb gyártástechnológiával készülő G71-es GPU jóval magasabb órajele, valamint a dupla akkora memória mennyiség garantálják a jókora teljesítménytöbbletet. Manapság egy ilyen horderejű fejlesztést simán generációváltásként állítanának be, de akkoriban elégnek látták egy 100-assal megemelni a típusszámot.

A Leadtek és az EVGA 7900 GTX kártyája is a referencia felépítést követi, előbbi csak a füstszínű hűtésburkolatban tér el a hagyományos NVIDIA dizájntól. Látható, hogy a megnövekedett órajeleknek ára volt, hiszen a kártya jelentősen több hőt termel a 7800 GTX-nél, emiatt két slotot elfoglaló, heatpipe-okkal támogatott hűtésre volt szükség, de a hangerőre nem lehet panasz, hiszen a PWM vezérlésű ventilátor még a mai kártyákhoz szokott füllel is példás csendben teszi a dolgát.

GeForce 7950 GX2

GPU: 2x 90 nm G71 (24 pipe x 1 TMU, 8 VS) @ 500 MHz
MEM: 2x 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1200 MHz
Megjelenés: 2006. jún. 5.

Természetesen nem maradhat ki a cikkből az NVIDIA első dupla GPU-s kártyája, a 7950 GX2 sem, de sajnos csak önmagában fog szerepelni, mert legnagyobb sajnálatomra a Quad SLI-t nem sikerült beüzemelni vele a tesztgép alaplapjában. Két ilyen kártya behelyezésekor látta a rendszer mind a 4 GPU-t, de SLI-be csak kettőt volt hajlandó összekötni közülük, méghozzá azokat, amelyik kártyára a monitort kötöttem. Rengeteg driverrel, többféle operációs rendszerrel, és a kártya több példányával is ugyanez volt a helyzet, úgyhogy végül arra jutottam, hogy ez a korai Quad SLI megoldás még mindenképpen NVIDIA chipsetes alaplapot várt el, és nem volt elég neki egy SLI licenszes alaplap (hiszen megjelenésekor még nem is létezett olyan az NVIDIA termékein kívül).

Íme az első "szendvicskártya", mely lényegében 2 db különálló kártya egymás fölé helyezésével jött létre. A két NYÁK-ot középen egy kis híd köti össze, a PCI Express sávok felosztásáért pedig egy HSI chip felelős. Ez az oka a hűtő furcsa, elnyújtott alakjának, hiszen az alsó kártya esetében ezt is hűteni kell. Sajnos pont ez a kártya van beszorítva, azaz nem kap túl sok friss levegőt, ami meg is látszik a melegedésén: terhelés alatt 100 °C környékén járnak a GPU-k, és eközben éles süvítő hangot adnak az aprócska ventilátorok. Bizony, a hűtést jobban is átgondolhatták volna egy ilyen csúcskategóriás termék esetében, hiszen hiába a GPU-kkal érintkező rézbetét és a ventilátorok PWM szabályzása, ha az egész hűtőrendszer alul van méretezve. Érdekes, hogy bár két GPU-t kell etetni, de tápcsatlakozóból csak 1 db került a kártyára, méghozzá értelemszerűen a felső NYÁK-ra, ami nem tud a PCI Express csatlakozóból energiát nyerni.

AMD DirectX 9-es modellek

Kis késéssel az AMD (illetve akkoriban még ATI) is követte az NVIDIA példáját, és kifejlesztette a saját Multi-GPU rendszerét, mely a Crossfire nevet kapta. Az első típus, amely támogatta ezt a funkciót, az X generáció legvégén megjelent X850 XT volt. Az ATI rendszere meglehetősen körülményes volt megjelenésekor, hiszen mivel a GPU tervezésekor még nem számoltak a Crossfire funkcióval, ezért külön CF Master kártyára volt szükség, amely tartalmazta a két GPU képének összehangolásáért felelős vezérlőt. A kártyákat egy vaskos külső átkötőkábel kötötte össze. Mondanom sem kell, hogy mára a Master kártya és az átkötőkábel is hatalmas ritkaság, gyakorlatilag beszerezhetetlen, így sajnos nem tudtam szerepeltetni a cikkben. Érthetetlen módon a külső átkötőkábeles Crossfire rendszert továbbörökítették az X1000-es termékcsalád esetén is, így az X1800 XT, és a csúcsmodell X1950 XT is ezt a megoldást használja, a ráncfelvarrott típusoknál (X1650 XT, X1950 Pro) viszont már bevezették a belső szalagkábeles CF hidakat, melyek amellett, hogy sokkal jobb skálázódást biztosítanak, széles körű elérhetőségük okán nagyságrendekkel egyszerűbbé teszik egy korabeli Crossfire rendszer kiépítését manapság is.

Radeon X1650 XT

GPU: 80 nm RV560 (24 PS, 8 TMU, 8 VS) @ 575 MHz
MEM: 256 MB 128-bit GDDR3 @ 1400 MHz
Megjelenés: 2006. okt. 30.

Legkisebb DX9-es ATI versenyzőnk az X1650 XT lesz, amely bár igencsak ütőképes középkategóriás kártyának számított a maga korában, de erősen késve jelent meg az NVIDIA GeForce 7600 GT modelljéhez képest, így nem tudott igazán elterjedni. Különlegessége, hogy az X1000-es széria modernebb típusaihoz hasonlóan alkalmazza az ATI kártyák akkoriban korszakalkotó újítását, vagyis az addigi szokásoktól eltérően nem fix pipeline konfigurációban alkalmazza a Pixel Shader és TMU egységeket, hanem a számolóegységek számát megnövelték (ezzel párhuzamosan a textúrázók számát pedig csökkentették). Emiatt shaderintenzív játékokban igencsak jól szerepelnek a korabeli Radeonok, ám a régebbi, főleg textúrázási sebességet igénylő címek alatt rendre alulmaradnak a konkurens GeForce-okkal szemben.

A teszthez beszerzett X1650 XT kártyák a Sapphire műhelyéből származnak. Az egyikük egy passzív hűtéses Ultimate változat, mely két vastag heatpipe-on keresztül a hátoldalon elhelyezett hatalmas hűtőbordára vezeti a GPU által termelt hőt. Az aktív hűtésű példány réz bordázatot, és méretes blower ventilátort kapott, mely szerencsére terhelésfüggő szabályozású, így nem ordít fölöslegesen. Ha jobban szemügyre vesszük a két kártyát, akkor feltűnhet, hogy a NYÁK-juk ugyanaz, de a passzív hűtésű modell felragasztható hűtőbordákat kapott a memóriamodulokra és a VRM blokkra.

Radeon X1950 Pro

GPU: 80 nm RV570 (36 PS, 12 TMU, 8 VS) @ 575 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1380 MHz
Megjelenés: 2006. okt. 17.

Az X1950 Pro-t eleve költséghatékony kártyának tervezték, hiszen a felső kategória aljára pozícionált modellen alkalmazott RV570-es kódnevű GPU fizikailag csak 36 Pixel Shadert és 12 TMU-t tartalmaz, vagyis a kisebb magméret miatt olcsóbban volt gyártható, mint a csúcson szereplő XT és XTX modellek. Emellett szerencsére itt már a GPU-ba integrálták a Crossfire vezérlő áramkört, így a belső szalagkábeles átkötés segítségével könnyen összeköthetünk kettőt ezekből a kártyákból az erre alkalmas alaplapokban. A típus teljesítményszintje nagyjából megegyezik a GeForce 7800 GTX modellel, így ezekhez a kártyákhoz érdemes majd hasonlítani az eredményeit.

A két tesztelt kártya a Sapphire-tól származik, ezek a legelterjedtebb X1950 Pro változatok. Minőségükre nem lehet panasz, hiszen kulturált hangerő mellett üzemelnek, és emellett jól is néznek ki sötétkék áttetsző hűtésburkolatukkal és kék színű NYÁK-jukkal. Látható, hogy az egyik példányon a matrica felhólyagosodott, vagyis az előző tulajnál valószínűleg az a kártya dolgozott felül, és a másikról felszálló hő károsította a fóliát. Ebből is látszik, hogy bár nem csúcsmodellekről van szó, de a hőtermelésük azért nem elhanyagolható.

Radeon X1950 XTX

GPU: 90 nm R580 (48 PS, 16 TMU, 8 VS) @ 650 MHz
MEM: 512 MB 256-bit GDDR4 @ 2000 MHz
Megjelenés: 2006. okt. 17.

Elérkeztünk a cikk egy legkülönlegesebb, és legnehezebben beszerezhető versenyzőjéhez, a külső átkötőkábeles CF Master kártyát igénylő X1950 XTX típushoz, mely az ATI DX9-es csúcsmodellje. Aki manapság egy ilyen páros beüzemelését tervezi, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen ha sikerül is az eleve nagyon ritka Master kártyákból szerezni egyet, a külső átkötőkábel is tízezer Forintos nagyságrendű tétel, ha nem kapjuk meg a kártyákhoz. Mivel a 7950 GX2 Quad SLI-t nem sikerült beüzemelni, ezért ez a páros a GeForce 7900 GTX SLI összeállítással versenyez a cikkben.

Sajnálatos módon az előző tulaj Arctic Cooling hűtőket szerelt a kártyákra, mely bár kétségtelenül halkabban teszi a dolgát a gyári megoldásnál, de sokkal kevésbé dekoratív. A képen a bal oldali kártya a CF Master, megfigyelhetjük rajta a speciális aljzatot, melyre a külső átkötőkábelt kell csatlakoztatni. A matrica felpöndörödése itt is jól mutatja az uralkodó hőmérsékleti viszonyokat, főleg a kétkártyás üzemben beszorított hűtésű Master kártya esetében.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

3. oldal

Előzmények

H​ird​et​é​s

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.