2024. április 19., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Házimozi rovat

Shure fejhallgató párnák bemutatója

Nézzük, milyen változást nyújthatnak különböző méretű és anyagú fejhallgató párnák a használat során.

[ ÚJ TESZT ]

440 és 840 párna

SRH-440 + 440 párna

Kezdjük az elején, ez a gyári felállás. Megvételkor ezzel kaptam a fejhallgatót. Mint írtam, kényelemre nekem nem igazán jött be, vannak akiknek kényelmes, de szerintem anyagában kicsit keményre sikerült a szivacs, ráadásul elég vékony is, nekem hozzáért a fülem a membrán előtti szövethez. De nézzük a hangját:


Gyári párnával

Dream Theater: Kicsit sötétnek érezem az optimálishoz képest, de ez a zene miatt van. Teljesen élvezhető, nagyjából minden a helyén van.
Neal Morse 1: Itt már egyértelműen kicsit sötétnek, mély túlsúlyosnak mondanám, sok a mély viszont a gitár életre kel.
Neal Morse 2: Kicsit szűknek érezni a teret. Egyéb baja nincs.
Eric Clapton: A gitárok kicsit egybemosódnak, de kellemes, élvezhető marad.
JP & JR: A zongora dinamikája kicsit hiányos. Gitár rendben.
Transatlantic: Teljesen korrekt, nem tudok belekötni, minden a helyén.


Itt jól látható a szélesség növekedése

SRH-440 + 840 párna

A párna cseréje nagyon egyszerű, ezt minden esetben el lehet mondani. A gyári párnához képest vastagabb, illetve kicsit nagyobb minden irányban. Végre kényelmes a fejhallgató, vastagabb, puhább a szivacs, a füleimnek van elég hely. Több óra használat alatt sem romlik a komfortérzet jelentősen.


840-es párnával

Dream Theater: Egyértelműen több a mély, sajnos mosottabbnak, lassabbnak is érezni azt. Ez nem tesz igazán jót a számnak.
Neal Morse 1: Kellemes, bár az ének a közép tartománnyal együtt a hátrébb került, mint ahol lennie kellene
Neal Morse 2: Az előzővel ellentétben a kórus a helyén van, az egész számhoz illik ez a karakter. Meglepően jól passzolnak egymáshoz.
Eric Clapton: Itt egyértelműen elvérzik, a hangszerek egybemosódnak, a zene elveszti a varázsát és a részletek is eltűnnek.
JP & JR: Most meglepődtem, azt hittem ezzel is a Tears in Heaven-hez hasonló eredményt kapok, de annál élvezhetőbb a végeredmény, mondjuk nincs is akkora jelentősége a közepeknek, legalábbis nem annyi, mint Clapton zenéjében.
Transatlantic: Kicsit sok a mély, ezt egy kevés magas-kiemeléssel ellensúlyozza, így technikailag korrekt, de annál élvezhetőbb végeredményt kapunk.


A vastagság változás is könnyen kiszúrható

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.