Nem tudok aludni, rengeteg gondolat cikázik a fejemben. Túl sok az információ, naponta 20-30 weboldalt is megnézek, könyveket olvasok, újságot (reggel kávé mellett az igazi), híradót nézek és gondolkodom. Nem vagyok ún. "értelmiségi" ember, szerintem ez a 21. században átlagosnak mondható. Azonban minél több az információ annál többet gondolkodom. Gondolkodom, hogy az informatika világában(és valós világban) mi késztet embereket arra, hogy nap mint nap leírják a véleményüket, akár századszorra is ugyanazon a honlapon.
Mi késztet engem vagy téged vagy a többieket erre? Nekem jól esik még akkoris ha negatív kritikákat kapok. De a blogolás egyoldalú kommunikáció. Valószínűleg a számítógépek megjelenése előtt az emberek ezért vezettek naplót, csak azóta egy kicsit nyitottabbak lettünk itt a név és arc nélküli világban.

Nem is akarok sokat merengeni ezen, rögtön a lényegre térek. Amióta sűrűbben bújom a netet, százával akadok vitatkozó, egymást megalázó kommentekre a neten. Több ellentét is átfogja a fórumokat. Microsoft vs. Apple vs. Linux, XP vs. Vista, politika vs. politika, fájlcserélők vs. jogvédők, konzol vs. PC, PS3 vs. Xbox360, vagy a nem rég lezárult HD-DVD vs. Blu-Ray.
Mi értelme ennek úgy őszintén? Erre keresem a választ már napok óta... Miért jó, olyan vállalatokat, cégeket, embereket védeni akik egyrészt nem szorulnak a védelmedre másrészt nem is tudják, hogy létezel? Nem tudom, nem tudom. Értem egyrészről, hogy a vita előre visz egy kultúrált társalgást, akár hasznos információkkal is gazdagabbak lehetünk egy vita során. Másrészről gondolom mindenki a meggyőződését akarja hangoztatni. De mi törtinik akkor ha ez a vita átfordul állatias fröcsögésbe, vicsorgásba, egymás felmenőinek a szidásába? Kit akarsz megváltoztatni? Vagy mit?

Igen-igen, Te kedves vitapartner. Csak gyűlik és gyűlik benned a feszűltség, véded őt, véded azt de csak nem érti az istenadta! Jajj szegény klaviatúra, a felbőszölt fórumozó csak veti a betűket, kidagadnak az erek a nyakán! Hopp, de már későre jár, menned kell dolgozni vagy netán iskolába? Hoppá-hoppá, mégse vagy te 22 esztendős, csak 12. Ejj a füllentés, mit is mondott anyu róla? Nem baj, majd elmúlik. Eközben vitapartnered felbőszült állapotban indul a barátaihoz beszélgetni, semmi baj, majd kitölti a mérgét valakin. Így megy ez, nincs elég feszűltség, nincs elég adrenalin ebben a világban.

Ezzel a szürreális képpel akarom egy kicsit jobban megmutatni, hogy mire gondolok. Szerintem nem lenne erre szükség. Ösztön?