A konferencia

A sörnyitó alakú felhőkarcolót tegnap nem tudtam jól lefénykpezni, mert felhőben volt a teteje, de íme:

A kiállítási terület, majd a konferencia helyszíne:

A szakmai konferenciának csúfolt rendezvény első napján kivitték egy csomó busszal a hétszáz fős, világ minden tájáról összeszedett újságíró-közösséget a sanghaji expó területére, ahol másfél óra tömény marketing bullshit agyamba töltésével elérték, hogy a holnapi napot garantáltan ellógom, pontosabban a szállodában maradok dolgozni, ott legalább van stabil net. (Végül nem lógtam el mégsem...) Óriási energiát fektettek abba, hogy látványos, változatos, lenyűgöző show-t produkáljanak, de a szakmai szempontok sajnos erősen háttérbe szorultak, továbbá a technikai kivitelezésben, mint hangosítás vagy helyszín megválasztása sem jeleskedtek különösebben. Ám a legnevetségesebb, hogy a helyszínen nincs internetkapcsolatra lehetőség egyáltalán! Elképesztő számomra, hogy ennyi pénzt, energiát és szervezést beleölnek valamibe, ami ennyire baromira értelmetlen így.

Ami jó lehetne, hogy van kiállítás az új termékekből, de egyrészt az agyatlan újságírótömegektől nem lehet hozzájuk férni, másrészt nincsenek feliratok, kiírások, így kicsit nehéz kibogozni, mi a tényleges újdonság, meg egyáltalán, melyik termék mi pontosan milyen paraméterekkel. Az agyatlan újságíróra kitérve: 3 cm-ről készít képet annak a notebooknak az bekapcsológombjáról, ami a nyomtató demózásához van kitéve és nem is újdonság; a Kensington zárat fényképezi; a divatbemutató (ne kérdezze senki, miért kell egy IT-rendezvényre...), szóval a divatbemutató után a színpadra dísztárgynak kiállított, nem hosztessz, hanem csontsovány ruhamodell lányokat kommandírozza, hogy vegye kezébe a notebookot, meg hova álljon, hiába mondja neki a lány, hogy ő nem azért van ott. Az ember hajlamos azt érezni időnként közöttük: mit keresek én ebben az őrületben?

Gyanútlanul elvettem egy körtét a tálból...

...de soha semmi nem az, mint amire az ember számít! (Viszont ez is finom.)

Mindazonáltal a HP erői rendkívül jó fejek, segítőkészek, és ők szerencsére értenek is a dolgukhoz, lehet tőlük kérdezni, érdeklődni, csak nehéz hozzájuk férni a kiállított termékek között. Megjegyzem, abszolút bennem van a hiba, mert hiányzik belőlem az a fajta agresszív, tülekedő újságírói attitűd, ami igencsak kéne ilyenkor, hogy mindenkit félrelökve első kézből jussak infókhoz, illetve elsők között legyen fotóm az új termékről. Hát én inkább kivárom a sorom: ez van, igazi lúzer vagyok, de legalábbis antiújságíró.

Nem ecsetelném tovább az egész rendezvényt, egy elég nagy része nekem érdektelen (pl. kínai piac elemzése) volt, illetve sok volt a különféle szünet, és fájdalmasan kevés a szakmai rész, ráadásul ezt az egészet széthúzzák egész napra, arról nem is beszélve, hogy másnap még egy felvonás ugyanebből! (Már túlvagyok a következő napon, igen hasonló volt az előzőhöz, kivéve, hogy mostmár jól hozzáfértem a HP képviselőihez és a termékekhez. Erről a napról nem is lesz külön blogbejegyzés, mert nem történt túl sok érdekes.) Pedig nagyon fontos és érdekes szakmai bejelentések voltak, nem véletlenül csődítettek ide ennyi embert, de ez a rendezvény egyszerűen nem erről szólt, hanem arról, hogy a HP mennyire über és grandiózus. Na nem baj ám egyébként, volt, ami még tesztett is... :-) Mondjuk a net hiánya az tényleg gáz volt.

Miért jó IT újságírónak lenni? Mert még ha elő is van írva kötelező viseletnek az elegéns ruha (elő volt!), akkor is felvehetsz bármit, mert számíthatsz rá, hogy a többiek is tojni fognak arra, hogy mit kért a kedves vendéglátód. Ha IT újságíró vagy, az öcsillagos szállodában is lemehetsz reggelizni kitérdelt farmerban és a meghívód konkurenciájának repipólójában, és nem kell feszélyezve érezned magad a ruhád miatt akkor sem, ha az összes kínai öltönyt és nyakkendőt visel körülötted vagy épp interjút készítesz valamelyik vezérrel. Elképesztő egyébként, hogy tényleg mennyire így van (a jelek szerint világszerte), hát én finoman szólva nem vagyok egy eleganciabajnok, de ha felveszek egy fekete vasalt nadrágot meg egy blúzt, akkor már bőven túlöltöztem a társaság 90%-át. Mindig, minden IT rendezvényen. Mintha valami íratlan szabály lenne erre... Pedig akkora tiszteletlenség szerintem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!