A lendület

Teltek a napok, majd végül jött a mindent eldöntő fordulat. Az egyik gazdi jelentkezett, hogy köszöni szépen, hogy lett jelezve a problémánk, ők Szentesre vitték egyből megnézetni a kutyát, mint kiderült szemnyomás probléma volt náluk, ez lézeres műtéttel orvosolva lett. A gond náluk annyiban mutatkozott meg, hogy este kicsit bizonytalan volt a kutya, de eszükbe sem jutott volna, hogy bármi lehet a szemével. Említette, hogy az előző kutyájukat fél évig hordták az egyetemre szemészeti gond miatt, végül majdnem meg is vakult az eb, utána vitték el Szentesre, ahol első nekifutásra helyre hozták, ezért most egyből oda vették az irányt, nem voltak köztes állomások.

És itt képeltem volna fel saját magam legszívesebben, hogy megint azok a megérzések...

Egyből új erőre kaptam, beszéltem az ottani orvossal, említettem a fentebb leírt történetet, felvázolt mindent, mondta délután hívjam vissza és ad időpontot. Hívtam, mondta ne egyen a kutya 12 órával előtte, adott időpontot, ami délután kettő óra lett, ezért két naposra változott a menetrend, Kérdeztem tőle, hogy kutyás szállást tudna-e mondani, adott is egy panzió nevet és telefonszámot, így egy perc múlva már szállás is lett. Utána telefon az autókölcsönzőnek, az is letudva. Még most belegondolva is nevetséges az, amikor az ember hétfőtől-péntekig telefonál, és teljes tudatlanságban van, utána meg nettó öt perc alatt három dolog is le van tudva, eszméletlen sikerélmény és plusz lendület az utóbbi.

Újra eljött az indulás napja, teljesen átlagos út kerekedett belőle, amolyan hanyag eleganciásra sikeredett, mert bele-bele rondított pár tényező, de közben szép ütemesen teltek a kilométerek, ezért egy órával korábban meg is pillantottuk a Szentes táblát.

Egy rendezett, családias hangulatú váró fogadja azt, aki betéved, össze sem lehet hasonlítani a hangulatot az egyetemen uralkodóval, nincs az embernek görcs a gyomrában, csak egy szimpla egészséges izgulás. Teljesen más hangulatban és hozzáállásban zajlott a vizsgálat, szó szerint, mint amikor az ember beesik egy családi összejövetelre. Természetesen itt is lett említve Riley nem túl barátságos hozzáállása, semmi problémát nem csináltak belőle, volt egy apró kísérlet, hátha, de végül kapott bódítót, biztos, ami biztos alapon. Átfogó elemzés után több érdekes dolog is napvilágra került, az egyik az, hogy a jobb szeme alapból deformált, és normál esetben is csak nyolcvan százalék körül volt az eredeti látása, illetve mindkét szemén a megengedettnél közel ötven százalékkal magasabb a szemnyomása, ezért lézeres műtét lesz most és azonnal.

Ezen mondat után kezdett tisztulni a kép is, hogy akkor nem véletlenül bújt el rendszeresen az ágy alá, és ezért lehetett étvágytalan és nyammogó jó ideje... Ezek vajon Pesten miért nem derültek ki? És valójában ki is akkor az a bizonyos kókler? Az élet nagy kérdései.

Míg a bódító hatása váratott magára, be lett hívva a soron következő, egy környékbeli család, addig az ő kutyusukat vizsgálták, közben kötetlen beszélgetések egymással, tényleg leírhatatlan különbségek ezek. Ami még egy pozitív történés volt, amikor ültem lent a földön a kutya mellett amíg ő folyatta a nyálát egy törlőkendőre, az asszisztens, aki egy jól megtermett férfi, oda hajolt hozzám és megkérdezte, hogy áthoznám-e a műtőbe, mert ilyen kiszolgáltatott helyzetben jó, ha mellette van a gazdija addig is, amíg el nem kezdődik a beavatkozás.

Rövid várakozás után a váróban újra családi hangulat uralkodott, beszélgetés, videó nézések, zenehallgatás, majd jöttek az instrukciók, milyen szemcsepp, milyen krém, mikor, hogyan. Mivel van Pesten is rendelőjük részlegesen felszerelve, ezért kontrollra oda is mehetünk, így kaptunk időpontot. El lett mondva, hogy a jelenlegi állapot javulni nem fog már, műtét után sem lesz sokkal jobb a helyzet, elképzelhető az is, hogy nem megoldható a műlencse beültetés a deformitás miatt, de legalább a látása megmaradhat a mostani szinten. És itt jön képbe az az elvesztegetett egy hónap, amíg csak táncikáltunk ide-oda, de nem történt semmi, így ismét magamra voltam bosszús, mert napról-napra rosszabb lett a szeme.

A távozás előtt meg lett köszönve, hogy ilyen messziről eljöttünk hozzájuk, illetve ezért némi árengedményt is kaptunk.

Már sötétedett mikor megérkeztünk a szállásra. Bejelentkezéskor kiderült, hogy csak egy fő+kutyára lett beírva a foglalás, ez azonnal orvosolva lett, sűrű elnézések közepette, de van ilyen, tévedni emberi dolog, teljesen korrekt hozzáállást kaptunk itt is. Míg Riley a nyálát folyatva aludt a szállító doboza mélyén a szobában, addig egy gyors vacsora beszerző körút lett megejtve. Talán egy órát, ha volt bódult állapotban, ahogy kinyílt a szeme, már kezdett is cirkálni, illetve a megszokott evés idő is jött nála. Már ott és akkor meglepetés volt, hogy az összes ennivalóját szó szerint bezabálta, mert hosszú ideje csak nyammogott, meg őrizgette a tálját. Evés után egy kis séta, amiből nagy séta lett, és már ilyen rövid idő alatt lehetett látni pozitív javulást, szó szerint, mint akit kicseréltek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!