Penészképződés és megoldási javaslatok

Mint ahogy a második oldalon is említettem, a penész szereti a vizet. Ehhez hideg felületek kellenek. Most már tudjuk, hol alakulnak ki ezek a hideg felületek. De ezekre rátehetünk még egy lapáttal.

Amikor megakadályozzuk, hogy a hideg fal mellett a hideg levegő áramolhasson, az még tovább hűl, és később cserélődik ki melegebb levegőre. Ezzel azt érjük el, hogy a levegő páratartalmának még nagyobb része csapódik ki a fal felületén, és így még több vízzel tápláljuk a penészt. Ilyen tipikus eset, mikor a szekrény alja zárt, közel rakjuk a falhoz, és a hideg levegő alul nem tud kitörni, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy még nehezebben mozdul el onnan. Vagy a szőnyeg, ami szintén lehet jó hőszigetelő, vagy a kanapé, ágymatrac, tapéta; és a legnagyobb hülyeség: a belső hőszigetelés.

Ez mind kockázati tényező, amivel számolni kell. Még egy jól hőszigetelt házban is ügyelnünk kell arra, hogy ne zárjuk el túlságosan a levegő útját a külső falak mentén.

A megoldás különböző helyzetekben különböző lehet. Nézzünk meg pár gyakori esetet:

1. A leggyakoribb eset, amikor kicseréltük a nyílászárókat, de a külső fal hőszigetelése még nem történt meg (elfogyott a pénz, nem volt idő, szakember stb).

Ebben az esetben az első tünetek a fürdőben és abban a helyiségben jelentkeznek, ahol a ruhákat szárítjuk. A fürdő nehezen szárad ki, vagy egyáltalán nem tud, a ruhák 2-3 nap alatt száradnak meg. Ilyenkor a relatív páratartalom magas, és nem igazán tud a levegő több párát felvenni. Ezért az ablakok sarkaiban, majd később az egész ablakfelületen folyik a víz, megjelenik a párakicsapódás. Mivel a falon nincs hőszigetelés, ezért az is nyirkossá válik, előbb a sarkokban, majd a padló közelében. Ha ez hetekig, hónapokig eltart, a penész meg fog jelenni.

Mit lehet tenni: én ilyenkor azt szoktam javasolni, hogy minél hamarabb le kell hőszigetelni a külső felületeket, kezdve a padlásfödémmel vagy a tetővel. Ott a legnagyobb a hőveszteség. De amíg ez nem lehetséges, venni kell pár kis relatív páratartalom érzékelőt, amelyeket a kritikus helyiségekbe kell elhelyezni. Figyelni kell ezeket, és naponta többször (napi akár 4-5 alkalommal is) szellőztetni ott, ahol 60 % feletti a páratartalom. Mivel a kinti levegő hideg, ezért kevesebb a páratartalma. Hiába van kint 80%-os relatív páratartalom, ha az a levegő felmelegszik, sokkal kisebb relatív páratartalmat fogunk mérni (lásd h-x diagram).
Ha sikerül kellő odafigyeléssel a páratartalmat 50% körül tartani, akkor a párakicsapódásnak sokkal kisebb esélyt adunk, így a penész sem tud megjelenni. Viszont óvatosan a túlzott szellőztetéssel is, mert ha 20-30% köré esik a páratartalom, akkor könnyen torokszárazságra ébredhetünk, ami sok megfázáshoz vezethet. Ráadásul a fűtésszámla is megnő, hiszen a beengedett levegőt fel is kell melegíteni. Ezért áll a javaslat elején a hőszigetelés kiépítése, mint elsődleges javaslat.

2. Nyílászárócsere és hőszigetelés is történt, mégis néhány helyen megjelenik a penész.

Itt elsősorban specifikus problémára gondolok. Rosszul megtervezett hőszigetelés; hőhidak alakultak ki; a lábazati hőszigetelés elmaradt; rossz kivitelezés; de lehet akár párazáró padlószőnyeg, falnak tolt kanapé, extrém magas páraképződés. Lehetséges az új építésű házaknál, hogy a technológia száradási kívánalmait nem várták ki, ezért a épület ontja magából a párát. Ez esetben a gyakori szellőztetés megoldást jelenthet.

Mit lehet tenni: meg kell vizsgálni a penész kialakulásának a helyén, hogy mi okozhatja a párakicsapódást, vagyis a felület lehűlését. Ha nem tudunk rájönni, érdemes szakember segítségét kérni. A szakember végiggondolja, hogy mi okozhatja, esetleg hőkamerával is megvizsgálja az esetet. A megoldás pedig a problémától függ; remélhetőleg kevés fájdalommal jár. Addig is, a fentebb vázolt megoldás itt is alkalmazható.

3. Nem történt felújítás, mégis penész alakul ki.

Ha nem fokozottan záródóak az ablakok, nincs hőszigetelés a külső felületeken, mégis penészfoltok jelennek meg, akkor a belső páraképződés lehet extrém magas, vagy a hideg felületek nem tudnak szellőzni eléggé (bútor, szőnyeg). A régi típusú ablakok olyan "jól" átszellőztetik a házat, hogy szellőztetésre szinte nincs is szükség.

Megoldás: itt is meg kell vizsgálni, vajon mi lehet az ok. A cikk logikáját megértve, ebben az esetben szerintem könnyen megtaláljuk a probléma gyökerét.

Amit nem javaslok:
– nem szakember által tervezett mesterséges szellőztetés: energiapazarlás, sok esetben nincs hővisszanyerés, túlzottan száríthatja a levegőt.
– szakember által tervezett mesterséges szellőztetés, épületenergetikai optimalizálás helyett: logikátlan.
– elektromos páramentesítő készülék: zabálja az áramot, hangos, és alacsony a hatásfoka. Ráadásul csak egy helyiségben érünk el vele valami keveset.
– passzív páramentesítők: alacsony hatásfok, pénzkidobás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!