Hőhíd

Még beszélnünk kell a hőhidakról. Ennek rengeteg formája lehet, de egy egyszerű példával mindenki megértheti. Gyakran elkövetik azt a hibát egy ház vagy lakás építésekor és – szinte minden esetben – utólagos hőszigeteléskor, hogy az erkély kinyúló részét nem szigetelik le. Ezzel azt érjük el, hogy a kilógó, legtöbbször vasbeton erkély maga képez egy hőhidat az épület belseje felé. Ilyenkor a benyúló rész kivezeti önmagán keresztül a hőenergiát. Figyeljük meg, hogy a padló az erkélyajtó közelében, akár 1-2 méteres távolságban is tőle, sokkal hidegebb, mint az épület belsejében vagy akár a hőszigetelt külső fal mellett.

Ezt csak az erkély hőszigetelésével lehet kiküszöbölni, és igen, a padlóját is, amit szinte lehetetlen egy utólagos hőszigetelés alkalmával, hiszen akkor magasabbra kerülne a padlószint.
De ilyen hőhidat képezhetünk a nyílászárók körül is, ha azokat nem úgy hőszigeteljük, ahogy a nagykönyvben le van írva: a hőszigetelést az ajtó-, ablakkeretnek neki kell vezetni. Vagy például a lábazat hőszigetelése, ami szintén ugyanolyan fontos; akár a föld alá is érdemes szigetelést tenni a lábazatnál. És ott van a falsarok, ahol koncentrálódik a hőáram, és így még hidegebb felület alakul ki. Itt képződik a legtöbb penész is. Stb...stb.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!