Hirdetés

2021. szeptember 18., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Kultúra rovat

Óriások csatája - A Bismarck

A híres csatahajó számomra egyszerűen a korabeli csúcstechnika egyik megjelenési formája.

[ ÚJ TESZT ]

A Hood végzete

1941. május 24-én hajnali 5.15-kor a Prinz Eugen hidrofon helyiségében délkeleti irányból érkező hajók hangjait érzékelték. Mivel Lütjens semmilyen információt nem kapott a hírszerzéstől, milyen hajók lehetnek ezek, parancsot adott a 220 fokos irány felvételére. Nem tudatosan, de ezzel a mozdulattal kikapcsolta a Norfolkot a csatából. Nehézcirkáló lévén lőtávolsága lényegesen kisebb a nagy csatahajókénál, vagy csatacirkálókénál, így érdemben nem tudott beleavatkozni a csatába, noha mind Holland, mind Lütjens számított a cirkálók részvételére a hamarosan bekövetkezett csatában.

Hirdetés

Elsőként a Prince of Wales látta meg a német hajókat majdnem 35 km-es távolságból, nem sokkal később pedig a német cirkálón is észrevették az angolokat. Lütjens parancsa szerint kerülnie kellett az ütközetet nagy angol hadihajókkal, csak akkor bocsátkozhatott harcba velük, ha azok konvojkísérők voltak, vagy nem volt más kiút. Mivel az angol hajók iránya nem tette lehetővé a menekülést (nyugatra ott volt az úszójég), más lehetősége nem kínálkozott, mint megvívni a csatát. Lütjens nem tudta, hogy az elölről közeledő brit hajók csatahajók, így nem változtatott irányán. Feltételezte, hogy a korábbi cirkálókhoz érkeznek erősítésképpen újabbak.
Holland sem tudott a német hajók helycseréjéről, így 5.52-kor tűzparancsot adott ki a vezető német hajóra. A Prince of Walesen észrevették a tévedést és remélték, hogy a Hood lövészei is ráébrednek erre. Zavart okozhatott az angol hajókon az is, hogy 22 km-es távolságból a két német hajónak nagyon hasonló volt a sziluettje. 5.53-kor a Prince of Wales tüzet nyitott a Bismarckra, az első sortűz azonban hosszú lett. A Hoodon továbbra is azt hitték, hogy a német csatahajó van elöl, így ők a cirkálóra tüzeltek - azaz amíg az angolok tüze megoszlott a két német hajó között, addig a németek a Hoodra összpontosítottak, mint a lehetséges két célpont közül a nagyobbra. Az első két leadott sortűz után Holland észrevette a tévedést és áthelyeztette a tüzelést a német csatahajóra - ezt a parancsot azonban sosem hajtották végre, a harmadik sortűz is a német cirkálót célozta. 5.54-kor a Bismarck kapitánya, Lindemann kijelentette: nem nézi tétlenül, hogy hajóit elsüllyesztik az angolok, így parancsot adott a tüzelésre. 5.55-kor mindkét német hajó tüzet nyitott a Hoodra. A csatacirkálónak nem sok félnivalója volt a Prinz Eugen 203 mm átmérőjű, 122 kg-os lövedékeitől, szemben a Bismarck 1 tonnás páncéltörő gránátjaival. 5.56-kor a Prince of Wales eltalálta a német csatahajót, emiatt a német hajó olajszőnyeget kezdett húzni maga után. Még ugyanebben a percben a Prinz Eugen második sortüze eltalálta a Hoodot, tüzet okozva a hajó derekán. 5.57-kor a Bismarck harmadik sortüze is eltalálta a Hoodot, mindeközben a Prince of Wales újabb találatot ért el a hajón, a vízvonal alatt. Ez súlyos találat volt, számos rekesz megsérült, gondok támadtak a meghajtásban és néhány olajtartály is megsérült. A Hood továbbra is a német cirkálóra lőtt, de a Bismarck találata után a tűz továbbterjedt, már a parancsnoki híd közelében tombolt. A Bismarck ötödik sortüze 6.00-kor aztán telibe találta a Hoodot 15,7 km-ről, amelynek következtében a csatacirkáló felrobbant és elsüllyedt, 1418 főnyi legénységéből mindössze 3 ember menekült meg - Holland tengernagy nem volt köztük.

forrás:http://www.bismarck-class.dk/bismarck/history/bisdenmarkstraitbattle.html

A hajó pusztulásának gyakori és népszerű magyarázata az, hogy a Bismarck meredeken érkező nehéz páncéltörő gránátjai átütötték a gyenge fedélzeti páncélt és a lőszerraktárban felrobbanva végeztek a Hooddal. Olli azonban rávilágított az elmélet tarthatatlanságára. Az előbb nem véletlenül írtam le a lőtávolságot. A cirka 16 km-es lőtávolságból érkező lövedékek alkalmatlanok voltak arra, hogy átüssék a Hood vékonyabb fedélzeti páncélját, az érkező lövedékek szöge nagyjából 10 fokot zárt be a fedélzettel. Ez a szög pedig alkalmatlan arra, hogy áthatoljon a lövedék a páncélzaton.

Olli két elméletet vázolt fel a Hood pusztulását illetően, mindkettőnek van létjogosultsága. Az egyik szerint a Hoodot vízvonal alatti találat érte a hajófenék közelében. Mivel a hadihajók ezen része nincs felkészítve gránát érkezésére, megtörténhetett, hogy egy itt kapott találat robbanása érte el valamelyik lőszerraktárat - abban nincs vita, hogy az egyik lőszerraktár robbant fel, amelynek további hatásai három részre szakították a csatacirkálót.

Olli másik elmélete a lövegtornyokat ért találat - szintén nem elvetendő ötlet. A lőszerraktárakból ide érkeznek az ágyúk megtöltéséhez szükséges anyagok, csata hevében pedig megtörténhet, hogy az odáig vezető ajtókat nyitva felejtik a tengerészek. Tehát egy találat a lövegtoronyban szintén okozhat robbanást az egyik lőszerraktárban.

Lütjens még a Hood felrobbanása előtt parancsot adott a Prinz Eugennek, hogy helyezze át a tüzet a Prince of Wales-re. Az össztűz során az angol csatahajó számos találatot kapott, így igyekezett eltávolodni a német hajóktól, amelyek 6.09-re beszüntették a tüzelést. A hajó gyakorlatilag úszó ronccsá vált, a későbbiek során kevésbé volt főszereplő a Bismarck üldözésében. Azt mindenféleképpen érdemes megjegyezni, hogy az angol csatahajónak óriási szerencséje volt: a Prinz Eugen egyik nehéz robbanólövedéke betalált az egyik lőszerkezelő helyiségbe egy lőszerraktár mellett. A gránát azonban nem robbant fel. Ha megteszi, az valószínűleg a Prince of Wales olyan végzetét okozza, amelyet pár perccel korábban a Hood szenvedett el. A világtörténelemben ez lett volna az első és egyetlen eset, amikor egy cirkáló végez egy csatahajóval!

A Hood

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2021 PROHARDVER Informatikai Kft.