Operációs rendszerek, Android

Operációs rendszerek

A mai okos telefonok már nem nagyon hasonlítanak régebbi elődeikre sem szolgáltatásban, sem felhasználói felületben. Manapság már nem a csupán mobilgyártók adott telefonra írt alapszoftverei futnak, teljes operációs rendszer szükséges minden tudás kihasználására. Persze nem kell mindjárt olyan teljes funkcionalitásra gondolni, mint a számítógépek esetében, hanem egy mobiltelefonokra optimalizált szoftvert kapunk a készülék mellé. Több szoftvergyártó cég kínál általános operációs rendszereket, amik bármilyen típusú készüléket meghajtanak, de van példa arra is, hogy a telefont készítő cég műhelyében készül az alapszoftver is.

A legjobbnak ítélt telefonokon megtalálható az Apple OSX, a Microsoft Windows, az Android, a Palm WebOS vagy a Blackberry saját szoftvere. Hardveres követelményük természetesen különbözik, de azért már viszonylag komoly hardvert igényelnek ezek a programok, illetve az ezekre épülők.

Legtöbbször azért a nagyobb telefoncégek elkészítik az operációs rendszer fölé a saját héjukat (pl.: TouchFlo, Sense UI), hogy ezzel tegyék egyedivé, esetleg hasznosabbá a felhasználói felületet. Ez ugyanis egy nagyon fontos szempont. A mai érintőképernyős telefonoknál a könnyű, átlátható és egy kézzel is kezelhető felület legalább annyira számít, mint a telefon kinézete. Ezzel kapcsolatban szintén érdekes kérdés a többfeladatos működés. Ezek az operációs rendszerek ugyanis alapvetően egyfelhasználós, egyfeladatos/többfeladatos rendszerek, ám a teljes és szabad multitasking egyelőre nehezen valósul meg, aminek egyik elsődleges oka a korlátozott hardveres környezet, köztük is a memória, mint kulcs tényező, több folyamat egyidejű futtatásában. Most nézzük át nagyjából a piacon lévő rendszereket.

Az Android az OHA (Open Handset Alliance) (illetve először az Android inc., majd a Google kezében volt, akik bevitték az OHA szárnyai alá, amely szervezet 47 nagy gyártót tömörít) fejlesztése Linux alapokon, így nyílt forráskódú. Tartalmaz egy virtuális gépet is, amelynek célja a hardverek kihasználtságának optimalizálása. Ez egyfajta midde-ware szerepet tölt be a hardver és az oprendszer között. Mivel nyílt forráskódú, szabadon terjeszthető és folyamatosan fejlődik (letölthető a forráskód és a dokumentáció is). Amint elérnek a fejlesztők egy olyan szintet, ami mérföldkőnek tekinthető, kiadnak egy újabb verziót (release-t) belőle. A nyíltság másik előnye, hogy SDK segítségével bárki fejleszthet rá alkalmazásokat is. Az SDK használata nem túl nehéz, integrált fejlesztőkörnyezetként pedig az Eclipse alkalmazható.

Az első verzió, az 1.0 először 2008-ban bukkant fel a HTC Dream (más néven T-Mobile G1) telefonban. Az ezt követő telefonok már legalább az 1.5 verzióval érkeztek. 2009-ben jelent meg a HTC Magic, Hero és a Samsung Galaxy, valamint a Motorola CliQ, amelyek 1.5 verziót kaptak és érdekes módon mind ugyanazt a Qualcomm processzort használták. Mint említettem, az első időkben az Android csak ezt az egy gyártót támogatta. Azóta persze más gyártók processzorain is képes futni, de sokszor van gond a kompatibilitással, optimalizálással.

Legújabb verziója, a 2.1 már nagyon sok optimalizációt tartalmaz és sok telefon régebbi verziója is frissíthető újabb buildekkel természetesen. Rendkívül népszerű rendszer, ezért nem is csoda, hogy a HTC, akik első megjelenésük óta Microsoft partnerek és a legtöbb Windows Mobile rendszerrel felszerelt telefont dobták piacra, szintén részt akarnak az Androidos mobilok piacából és bejelentették, hogy a tervezett eszközök 50%-át Androiddal tervezik szállítani. A Google is kiadott saját neve alatt, de HTC gyártással egy Androidos telefont idén januárban, Nexus One néven, amit online módon lehet megvásárolni.

A hivatalos hardverigény igen alacsony. E szerint az Android megelégszik 32 MB RAM-mal, 32 MB Flash memóriával és elfut egy 200 MHz-es processzoron is. Ez nagyon szép és dicséretes, de az 1.5 verziónál említett telefonok 528 MHz-es Qualcomm processzorán is kicsit lomhának tűnik néha, nem beszélve arról, hogy masszív netezés és sok programindítás után érezhető hibák jelentkeznek a szemétgyűjtésben (memória felszabadításában), amelyek következtében erős lassulás, fagyás léphet fel (3rd party feladatkezelőkkel kell megölni az alkalmazásokat). Az újabb verziókkal már kevesebb gond van ezen a téren is, de azért az talán elmondható, hogy az ajánlott hardverigénye a hivatalosnál azért magasabb.

A felhasználói felület terén az OS hozza, amit elvárhatunk tőle. A saját alkalmazások mellett rengeteg letölthető és nagyon sok beépített is van, a főképernyő testre szabható. Sok gyártó saját UI-t, felhasználói felületet is készít a nyílt forráskód és a nagyfokú szabadság miatt, de ez több újabb problémát vet fel. először is azt, hogy ha a felhasználó vásárol egy ilyen készüléket, mondjuk egy HTC-t Sense UI-val, akkor azt megszokja és ha váltani akar egy Motorola Droidra (Milestone), akkor már teljesen más felület, gombok fogják várni, illetve a verziók közötti különbségek miatt más funkcionalitás is. Ez azért elég zavaró. Rendre jönnek ki a telefonok mindenféle verzióval és azok, akik alkalmazást szeretnének fejleszteni Androidra vakarhatják a fejüket, hiszen mindre optimalizálni, minden gyártó felhasználói felületére megírni szinte lehetetlen, így sok gond is merül fel ezzel kapcsolatban. Túl sok hardver-oprendszer verzió kombináció létezik. Néha még a Google saját alkalmazásai sem mennek minden készüléken.

Van azonban még egy, a gyártókra (főleg a Google-ra) nézve nagyobb átka is annak, hogy az OHA Androidja ilyen dinamikusan fejlődik és nagyon rövid időközökkel jönnek ki újabb és újabb verziók. Ez pedig annak a dilemmája, hogy amikor kijön egy csúcs mobil, mint a Nexus One, szinte bizonyos, hogy pár hét múlva jön egy jobb, mint a Motorola Droid vagy mint áprilisban a HTC Desire. Így ha valaki megvesz egy felső kategóriás telefont, máris biztosra veheti, hogy hamarosan jön egy jobb, többet tudó. Ez leginkább akkor fáj, ha súlyos pénzekért, több éves hűségnyilatkozattal vásárolja valaki a készüléket. Multitasking terén is eléggé korlátozott, mert csak a belső memóriába töltött alkalmazások futhatnak párhuzamosan, viszont ott van általában a legkevesebb hely is. Ráadásul komoly lassulások léphetnek fel.

Egy másik - kisebb és kiküszöbölhető - hiányosság a multimédiás képességeket érinti. Az Android core (mag) önmagában elég kevés formátumot ismer videók terén. Az audio és a képformátumok még hagyján, de videóból csupán H.263, H.264 AVC, illetve MPEG-4 SP játszható le egy alap android telepítésével. Ez nagyon bosszantó tud lenni, főleg akkor, ha a telefont, amit vásárolunk éppen a videólejátszási képességeivel (pl.: 1080p, 720p) hirdetik. Egy sima DivX már komoly meglepetést okozhat egy százezres telefonon is. Az android készítői természetesen javasolják, hogy a fejlesztők írjanak minél több codec-et és van is már többféle, de ezek közül nem mind megfelelő minőségű. Legtöbbször konvertálgatni egyszerűbb a felhasználóknak.

Érdekes módon a telefonoknál nem érvényesül túlzottan a nyílt forráskódú Linux azon előnye, hogy ingyenesen terjeszthető, mert az Androidos készülékek nem feltétlenül olcsóbbak társaiknál. Erre talált talán gyógyírt a Marvell, mint ahogy említettem, akik bejelentették, hogy olcsó Androidos készülékekkel lepik meg a piacot hamarosan, vadonatúj platformjuknak köszönhetően. Ez a lépés nagyon kellemes lenne a felhasználók szempontjából.

Mindezek mellett (vagy ellenére), az Andorid nagyszerű operációs rendszer, mely kényelmes, gyors, testre szabható és könnyedén írhatunk rá saját alkalmazásokat kis gyakorlással. A Goolge-nek határokat, követelményeket kellene szabnia még az egyes verziókhoz és akkor talán nem lenne ennyi gondja. Szintén előny, hogy támogatja mind az ARM, mind az x86 utasításkészleteket, így Atom alapú eszközökben is használható.

Friss hír az Androiddal kapcsolatban, hogy az Intel a Moorestown kompatibilitási listájába tette a szoftvert, ami azt jelenti, hogy az esetleges Atomra épülő telefonokon is futtatható lesz az Android. Ez annyiban újdonság csupán, hogy végre hivatalos, optimalizált portolásról van szó (mert x86 kompatibilitás eddig is volt az Androidban), a másik Linux alapú Inteles oprendszer, a MeeGoo mellett.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!