2020. június 2., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

NVIDIA GTX 1650 Super vs. AMD RX 5600 XT

Két – mai viszonylatban – jó ár-teljesítmény aránnyal bíró videokártya összehasonlító tesztje vendégszereplőkkel.

[ ÚJ TESZT ]

Hirdetés

Bevezetés

Ugyan a tesztben szereplő kártyák nem egymás közvetlen konkurensei, ennek ellenére arra voltam kíváncsi, hogy a GeForce GTX 1650 Superhez képest megéri-e a plusz ráfordítást a Radeon RX 5600 XT, vagy arányaiban kevesebb extra teljesítményt kapunk a pénzünkért. Az egyik kártya a 60-70 ezer forintos kategóriában támad, míg a másik 100 ezer forintos árszintre hozza el a GeForce RTX 2060 teljesítményét. Az előbbieken felül összevetettem a referencia órajelen ketyegő és gyárilag túlhajtott RX 5600 XT-t is – ami Quiet és OC BIOS-t jelent a Sapphire esetében.

Az Nvidia GeForce GTX 1650 Super az egyik legkedvezőbb árú friss fejlesztésű videokártya, ami elfogadható sebességet nyújt még Full HD felbontás alatt is közepes-magas részletesség mellett. A korábbi ár-érték bajnok Radeon RX 570 pozíciója is veszélybe került miatta, hiszen már 56 ezer forinttól megvásárolhatóak az egyszerűbb 1650 Super variánsok, amik RX 580 szintjén teljesítenek lényegesen alacsonyabb fogyasztás, hőtermelés és zajszint mellett. Ez azt is jelenti, hogy így egyben túlszárnyalják a 6 GB-os GTX 1060-at is. Ennek a GPU-nak az előnye a Turing architektúra, az alacsony fogyasztás és ezáltal az alacsony hőtermelés, viszont a 4 GB memória a (közel)jövőben limitáló tényező lehet.

Egy kategóriával feljebb az AMD-nek sokáig nem volt válasza az Nvidia GTX 1660 Super/Ti és RTX 2060 videokártyáira, és így egy óriási űr tátongott az RX 580/590 és az RX 5700 között – a kifutott Vega 56-ot most nem számítva. Emiatt döntött úgy az AMD, hogy az RX 5700 órajeleit csökkentve, a memóriabuszt és a videomemória méretét megvágva kiad egy Full HD felbontásra kompromisszummentes GPU-t az RX 5600 XT személyében. Eredetileg a GTX 1660 Super/Ti befogása volt a cél, de vélhetően az Nvidia árcsökkentésének is köszönhetően az utolsó utáni pillanatban – a kész kártyák már a raktárakban várták a startot – megváltoztatták a specifikációkat, ami jóval magasabb GPU órajeleket és 12 Gbps memóriasebesség helyett 14 Gbps-ot jelentett. Azonban a késői lépés miatt sok kártya a korábbi BIOS-szal került a boltok polcaira, így alapból az első megadott specifikációkat követik a jelenleg piacon lévő termékek. Az előbbi problémát utólagos BIOS frissítésekkel orvosolták a partnercégek, azonban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb gyártónak csak bizonyos szériái kapják meg a „tuning” BIOS-t (pl. az ASUS ROG Strix és az MSI Gaming X igen, de a túlhajtás nélküli egyszerűbb modellek nem). A pontos lista itt található – az ASRock épp a napokban gyorsította az érintett kártyák memóriáját is a korábbi GPU órajel növelés után. Előnyként említeném a 7 nm-es gyártástechnológiának köszönhető (főleg referencia órajelen) kedvező teljesítmény-fogyasztás arányt, míg hátrányként felmerül itt is a 6 GB-os videomemória jövőbeni potenciális limitáló tényezője.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2020 PROHARDVER Informatikai Kft.