A második autóm
Miért éppen Opel Omega?
A cikk elején említett videó volt rám olyan hatással, hogy akkor eldöntöttem, hogy a következő autóm egy Omega lesz.
Többször megkaptam azt a kérdést mialatt kerestem a megfelelő kocsit, hogy:
- Miért Omegát veszel, miért nem inkább BMW-t? Az is hátsó kerekes.
Amire csípőből jött a válaszom:
- Mert más.
Nem akartam a sokadik BMW-s arc lenni. Egész életemben próbáltam amennyire lehet másképp csinálni a dolgokat, nem a megszokott, vagy épp kitaposott úton járni. Ami egyébként sok fejtörést okozott más téren is, de ebben témában is, a cikkből kiderül mennyire.
A kifejtősebb, de nem túl hosszabb válaszom a fenti kérdésre: V6, hátsókerék.
A Need for Speed Underground 2 karrier módjának az első pár percében meghallott Nissan 350Z V6-os hangja fertőzött meg gyerekkoromban, innen a V6-os becsípődés.
A hátsó kerék meghajtás meg ilyen alap autós dolog, arra is kíváncsi voltam, hogy milyen megélni, használni.
Na de, mi is az az Omega?
Az Astra-t nem fejtettem ki, úgy gondolom azt kb. mindenki ismeri, egy VW Golf ellenfél, átlagos kisautó. Az Omega más történet, szerintem annyira nincs is a köztudatban, mint az Astra vagy a Golf.
Ekkoriban több gyártó próbálkozott a prémium kategóriában, az Opelnél ez volt az Omega. Ehhez kötelező volt a hátsókerék hajtás, a nagy motorok, nagy fizikai kiterjedés, magas felszereltség és az ezzel járó dolgok felesleges túlbonyolítása.
Hátsókerék hajtás, akár sperr differenciálművel, motorok 2 litertől egészen 3,2 literig, kezdve a benzines sor 4-gyesektől a sor6 dízelen át a V6 benzinig. Érdekesség, hogy a sor6-os dízelmotor a BMW-től jött, de lehetett kapni az autót Opel dízellel is, de akkor be kellett érni 4 hengerrel. A V6-ból 2,5, 2,6, 3, 3,2 literes motorok voltak, szokatlan 54° hengerszögben, hosszában elhelyezve, 4 vezérműtengellyel, összesen 24 szeleppel. Az előző felsorolást követve 170, 180, 210, 218 lóerősek voltak. Szerencsére a motorokban nincsen változó szelepvezérlés, vagy egyéb bonyolítás, egyedül a nem túl sokat emlegetett "ram air" ami a beáramló levegő útját tudja változtatni, éppen ahogy optimális a motornak (a levegő hosszabb vagy rövidebb úton jut a motorba). Szívfájdalmam, hogy csak 5 sebességes kéziváltó volt hozzájuk, de a legtöbb Omegát 4 sebességes automatával szerelték.
A facelift sedan 4,9 méteres hosszal, 2,73 méteres tengelytávval, és elég nagy ám nem túl tág nyílású, 530 literes csomagtartóval rendelkezik. 0,32-tes légellenállási együtthatója van, ami sajnos több, mint a nem faceliftes típus 0,28-cas értéke.
Felszereltségeket tekintve elég sok mindent lehetett kérni az autóhoz, pl.: gps navigáció, telefon, 6 CD-s bose audio rendszer, levegős szintező rendszer a hátsó felfüggesztésnél, hátsó roló, xenon fényszóró, fűthető bőrülések elől-hátul, tempomat, esőszenzoros ablaktörlő, sötétedő középső visszapillantó tükör, tolatóradar, board computer, stb.
Szintén érdekesség, hogy tervben volt egy V8-as verzió is, de ez sosem került sorozatgyártásba, pedig talán ez lett volna ami megemeli a presztízsét a típusnak, és lehetett volna belőle kultautó.
Az autó keresése
Miután hazaértünk a Nordschelife-ről, már elkezdtem nézegetni a kocsikat, de inkább ősz vége fele aktualizálódott a dolog. Kb 20-30 autó volt hirdetve egyidejűleg Omega A, B, B facelift (merészek C Omegának is hívják) benzin és dízel egyaránt. Több olyan hirdetés is volt, ami már januárban - amikor először néztem rá a kocsikra - fent volt, az egyik egy fehér sedan 2.6 V6 motorral kb. 150.000 valósnak mondott km-rel, a másik egy kék sedan 2.5 v6 motorral több mint 400.000 kilométerrel.
A feltételeim a következők voltak: kéziváltó, V6-os motor lehetőleg a 3000 köbcentis, sedan. Ez volt a kiindulási alap. Előtte már azért belevetettem magam a fórumokba, YouTube videókba, de mivel nem kult autó, ezért koránt sem olyan egyszerű hozzá információkat szerezni.
Az első kocsi amit megnéztünk egy sokat futott, facelift utáni, 400.000 kilométer feletti példány automata váltóval, 3000-res motorral, fehér bőrbelsővel, szinte fullos felszereltséggel, szürke színben.
Ez az Omega volt amit először vezettem, és óriási különbség volt az Astrához képest: fél tonnával nehezebb, cserébe több mint kétszer olyan erős, ráadásul majdnem 80 centivel hosszabb is.
Furcsa hajókázós élmény volt, nekem először amerikai autós beütése volt a dolognak, bár azt sem vezettem még, de ilyesminek képzeltem el. A futott kilométerekhez képest oké volt, de egyik haver belehallott a motorjába hidrotőke hangot, a másik haver meg hátul látott egy pocsolyát a lábánál, nagy eséllyel beázott az általam óriási plusz pontnak tekintett tetőablak.
Annyiban maradtam az eladóval, hogy alszok rá egy napot, de délutánra már elkelt a kocsi.
A következő egy kék sedan volt, automataváltóval, 3 literes motorral, talán 200000 feletti kilométerrel, egy fényszóró nem működik hibával. Kb. másfél óra lehetett az út, de odaérve kívülről még oké, de a belseje kutyaólra emlékeztetett, ráadásul az eladó a beépített "nagyzenére" hivatkozva az árból sem nagyon akart engedni, ami egyébként valami dzsunka Blaupunkt fejegység meg egy SAL kategóriás mélynyomó volt. Itt is haverék segítettek, az egyikük beszélt az eladóval amíg mi nézegettük, és már pár mondatból leszűrte haverom, hogy van olyan autója ami a tulaj szavaival élve "kiesik alóla", ebből kiindulva, meg a hirdetés képei között lévő hüvelykujjból a kép egyik szélén, inkább hagytam az egészet.
Ezután kicsit lecsengett a piac, nem találtam kedvemre valót, de nem adtam fel. Szinte óránként néztem a használtautót.
Aztán egyik este, 8 óra körül került fel egy hirdetés: szürke facelift előtti sedan, 2.5 V6 motor, kéziváltó, közepesen felszerelve, friss 1 napos műszakival, nagy terhelésnél megcsúszó kuplung hibával. Kb. én lehettem az első aki felhívta, és másnap mentünk is megnézni a kocsit.
Másnap indulás előtt, megcsörgettem és közölte, hogy próba erejéig tud biztosítani akkumulátort, de adni nem tud az autóhoz. Már itt gyanús kellett volna, hogy legyen, de én a csillagszemű, ez sem tántorított el, gondoltam, friss 2 év műszaki, nem lehet olyan rossz.
Jó messze volt, kb. 2 óra alatt értünk oda, vittem egy akksit. Képeken jól nézett ki, már teljesen beleképzeltem magam, pénz nálam volt. Ahogy közeledtem az autóhoz jöttek elő a finomságok, hátsó sárvédőív rohad. Oké, ez még nem vészes. Aztán nézegettük még, valami furcsa volt a csomagtartónál, mondjuk az, hogy a csomagtartóból láttam a hátsó gumit, egy 200 forintos méretű lyukon keresztül. 2 év friss műszaki. Aztán vitt minket egy kört elég nagy tempóval kehes világítással, úgy érzem, hogy a lelkemre akart hatni, de meg kell hagyni, hogy jó hangja volt. De innentől jött az igazi meglepetés: ABS nem működik, kilométeróra nem működik, gázbowden gyorskötözővel volt rögzítve, ventilátor véletlenszerűen full fordulatra kapcsol, tulaj szerint vizet nem forralja - de be volt készítve 1 palack fagyálló a csomagtartóban - kézifék nem fog, katalizátor nincs alatta, ja és a belseje is ramaty volt.
Csillagszemű létemre még ez sem tántorított el 100%-ban, elkezdtem alkudni de összesen az akkumulátor árát engedte el (amit én kifizettem szóval én semmivel sem jártam volna jobban), aztán kicsit fel is húztam magam, és megköszöntem a részvételt, majd újabb 2 óra haza, csalódottan, kedvetlenül.
Ez a mozzanat kicsit kizökkentett, és már kicsit elkönyveltem magamban, hogy csak leélt szar Omegák vannak, ami igazából megmagyarázná, hogy miért is van ilyen kevés belőle: mert mindet lerúgták.
Valamikor ráakadtam egy új hirdetésre, képekről jól kinéző autó, szedán, fullos felszereltség, 3.2 V6 motor (ez volt a legnagyobb), automata váltó. Viszont ez már tud kajálni benzinből, de úgy voltam vele, hogy nekem már mindegy, csak legyen valami. Fel is hívtam a hirdetőt amire az a válasz jött, hogy már el lett adva a kocsi csak fent maradt a hirdetés.
Itt kicsit elengedtem az egész témát, már nézegettem más típusok után is, erősen gondolkodtam egy akkor meghirdetett B Vectra-n 2.5 V6 motorral, de ugye az első kerék meghajtású. Konkrétan ez az autó. Már kikacsintottam egy Mondeo 2.5 V6-ra is, elég jó áron adták de az megint csak első kerekes, egy haverom tartotta bennem a lelket, hogy ne adjak lejjebb az igényekből, nézzem meg azt a fehéret aminek régóta fent van a hirdetése.
Gyanús volt nekem a hirdetés, kicsit a túl szép, hogy igaz legyen esete. Hirdetés szövegében 151 ezer valós kilométer, direkt úgy fényképezve a kocsi, hogy ne látszódjon a rendszám, minimum 11 hónapja fent lévő hirdetés, műszaki nincs, forgalomból ideiglenesen kivonva. Számomra ezek intő jelek voltak, ráadásul fehér volt az autó, amit nem nagyon szerettem volna, mert az olyan snassz, az autónak legyen már színe, na. De nem voltam alku pozícióban, úgy voltam vele, hogy úgyis jön a téli szabadságolás, rászánok egy délutánt megnézem a kocsit ami egyébként sedan, 2.6 V6 kéziváltó, közepesen felszerelt példány.
Emlékszem az útra, az esélytelenek nyugalmával mentem, de vittem a pénzt is, szóval bíztam is benne. Cirka másfél óra után megérkeztem, a törökbálinti mechanikai művek telepére, nem volt egy felemelő hely, kis kavargás után a kocsit is megláttam.
A nagy fehér
A bal első gumi le volt eresztve, ami úgy gondolom nem jó omen, de nem is a világvége. Kis kérdezgetés után az eladót is megtaláltam, bár azt már sejtettem, hogy próbaút nem lesz, de megnéztük a kocsit.
Elsőre nem indult, gyenge volt az akku, de egy zsebbikázóról már indult is. Hallgatóztam erősen, amennyire meg tudom állapítani, jó hangja volt a motornak, bár az eladó szerintem látta rajtam, hogy én megvenni akarom. Aztán amikor megláttam a szinte makulátlan hátsó üléssort akkor eldőlt bennem, hogy a 151.000 kilométer biztosan valós, és hogy ebből vétel lesz. Gyári kézikönyv, 4 nyári és 4 téli nem rávaló, és ótvar régi gumi, de ami talán érdekesebb, hogy szerviz könyv is tartozott a kocsihoz, ami 127.000 km-ig volt töltve, szóval "csak" 24.000 kilométer került bele ellenőrizetlenül, szervizeletlenül legrosszabb esetben. A tulaj elmondása szerint fel szerette volna újítani és eltenni az utókornak, de aztán mégsem így történt. Említette, hogy többen is jöttek megnézni a kocsit, de aztán különböző indokokkal senki nem vette meg. Itt felötlött bennem, hogy esetleg láttak valamit amit én nem? Előfordulhat. Kis extra adalék a kocsihoz, a tulaj előtti gazdája, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt, az eladó szerint egy magas beosztású katonatiszt használta az autót.
A forgalmi másik oldalán rajta volt, hogy megkülönböztető jelzés használatára már nem jogosult, szóval régen lehet, hogy még a kék villogó is rendszeresítve volt rajta. Az autó háttere kicsit megnyugvásra adott okot, feltételeztem, hogy egy ilyen személy tényleg vigyáz az autóra.
Próbaút nem volt, de bíztam a megérzésemben és a látottakban, hallottakban, szóval megvettem a kocsit.
Mivel nem volt rajta műszaki, és év vége volt, így jött egy cirka két hetes várakozás, amíg ezt elintézte az eladó. Kicsit szkeptikus voltam, reméltem, hogy nem vert át, bár le lett papírozva minden. Jött a téli szabadságolás, várakozás, aztán gondoltam egyet, felnéztem a JSZP-re, és láttam, hogy a látogatásom után, 3 nappal már lett is rá műszaki.
Aztán eljött 2023 január 4, felhívtam a tulajt, mondta, hogy minden megvan mehetek a kocsiért. Délután 2 barátommal vonatra ültünk, majd taxiba és átvettük a gépjárművet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!