A fordító bevezetése: Noam Chomsky a nyolcadik X-et taposó neves nyelvész és publicista blogom olvasóinak elsősorban a generatív nyelvészet (generative linguistics) és az univerzális nyelvtan (universal grammar) megalkotójaként lehet ismert. Kevesebben tudják már róla, h baloldali érzelmű gondolkodóként rendszeresen foglal állást a világ dolgait érintő aktuális témákban.
A következő levelében a Csehországba telepítendő rakétavédelmi rendszerről olvashatjuk véleményét, amely talán számunkra is megszívlelendő, látva Amerika fokozódó katonai jelenlétét a régiónkban.

Noam Chomsky levele Jan Tamášhoz
Írta Noam Chomsky


(2007.05.31.) A rakétavédelmi rendszer Kelet-Európába telepítése gyakorlatilag felér egy hadüzenettel. Képzelje csak el, hogyan reagálna az USA, ha Oroszország, Kína, vagy Irán, vagy bármely más külső hatalom egyáltalán csak fontolóra venné, hogy rakétavédelmi rendszert telepít a határához vagy annak a közelébe, a tervek kivitelezéséről már nem is beszélve! Ilyen képtelenség esetében az USA erőszakos válasza nem csak biztos, de egyszerű és világos okból érthető is lenne.

Minden oldalon tisztában vannak vele, hogy a rakétavédelmi rendszer, támadó fegyver. Az USA elismert katonai elemzői szerint “ a rakétavédelmi rendszer nem egyszerűen csak egy pajzs, de az amerikai harcitevékenység eszköze is.” ”Lehetővé teszi az amerikai haderő hatékonyabb külföldi bevetését.” “Miközben az anyaországot elszigeteli a megtorló támadás elől [a rakétavédelem], biztosítja az USA eszközeit és hajlandóságát arra, hogy a környezetére máshol befolyással legyen.” ”A rakétavédelem elsősorban nem Amerika védelmét szolgálja. A világuralom eszköze.” “A rakétavédelem célja, hogy fenntartsa Amerikának a lehetőséget a külföldi nyomásgyakorlásra. Nem a védelem, hanem a támadás eszköze. És pont emiatt van rá szükség.” Az idézetek elismert liberális és mainstream forrásokból származnak – amelyek támogatják a rendszer kiépítését és elhelyezését az USA világuralmi befolyási övezetének távoli határain.

A mögöttes logika világos és jól érthető. Egy működő rakétavédelmi rendszer arra figyelmezteti a potenciális célpontokat, hogy „akkor támadunk meg benneteket, amikor akarunk, a megtorlásra nincs módotok, így nem is riaszthattok el bennünket.” A rendszert Európában az iráni rakétatámadás elleni védekezés eszközeként árusítják. Azonban, még ha Irán rendelkezne is nukleáris fegyverekkel és nagy-hatótávolságú rakétákkal, annak az esélye, hogy Európát támadná meg velük kisebb annál, minthogy Európát eltalálja egy aszteroida. Így aztán, ha a védelem a cél, a Cseh Köztársaságnak aszteroida elleni védelmi rendszert kellene telepítenie. Ha Irán csak ráutaló magatartást tanúsítana egy ilyen támadásra, az országot azonnal porig bombáznák. Bár a rendszer valóban Irán ellen irányul, célja a megelőző csapás. Az USA újabb fenyegetése az Irán elleni háborúval azoknak a fokozódó fenyegetéseknek a sorában, amelyek önmagukban is súlyosan sértik az Egyesült Nemzetek Kartáját.

Amikor Gorbacsov beleegyezett, hogy az egyesült Németország ellenséges katonai szövetség tagja legyen, komoly fenyegetést vállat föl az orosz biztonságra nézve olyan jól ismert okokból, amelyekre felesleges lenne most kitérni. Cserébe az USA kormánya határozott ígéretet tett arra, hogy nem bővíti keletre a NATO-t. Ezt az ígéretét néhány évvel később megszegte, ami kevés visszhangra lelt nyugaton, viszont megnövelte a háborús konfrontáció fenyegetését. Az úgynevezett “rakéta védelem” még tovább növeli a háború kockázatát. Az általa nyújtott “védelem” tovább fokozza a Közel-Keleten a kiszámíthatatlan következményekkel járó háborús agresszió fenyegetését és a végső nukleáris kataklizma lehetőségét.

Több mint fél évszázaddal ezelőtt Bertrand Russell és Alfred Einstein egyedülálló manifesztumot intézett a világ népeihez, amelyben figyelmeztetik őket, hogy olyan döntés előtt állnak, amely „megmásíthatatlan, rettenetes és elkerülhetetlen: pusztítsuk-e ki az emberi fajt, vagy vessük el a háborút?” Az úgynevezett „rakétavédelmi rendszer” elfogadása az előbbi választás mellett teszi le a voksot talán a nem is túl távoli jövőben.

(fordította: finest)

A levél angol eredetie itt [link] olvasható.