Bevezetés, ismerkedés
Ilyenkor az ünnepi szezon környékén mindig megkeresnek egy-egy újonnan vásárolt laptoppal, hogy ugyan már legyek oly kedves, és segítsek a gép beüzemelésében, s elsősorban valami operációs rendszer kellene a laptopra, mert azt bizony nem nagyon tartalmaz. Ilyenkor már csóválom a fejem, mert az igazi low-end kategóriás gépekhez többnyire nem adnak operációs rendszert (illetve adnak, de csak FreeDOS-t, vagy jobb esetben valamilyen grafikus felületű Linuxot), s ez a kisebbik gond. A nagyobbik, hogy ezek a gépek, ha szoftveresen is bekonfiguráljuk, lassú, erősen kompromisszumos gépek lesznek, amiket messze el kell kerülni. De sajnos rengeteg olyan ember van, aki nem mozog otthonosan a témában, és ők nagyon sokszor belefutnak ezekbe a gépekbe. Ilyenkor mit lehet tenni? Mentsük a menthetőt, tegyünk egy operációs rendszert a vasra, aztán majd lesz használva úgy, amennyit tud a laptop.
Miután feltelepítem ezeket a gépeket, mindig csinálok egy gyors tesztet, s így születnek meg a Miért ne vegyél olcsó új laptopot cikkeim.
Ezúttal hoztak hozzám egy Lenovo IdeaPad S145-ös típusú gépet, már láttam is lelki szemeim előtt a „Miért ne vegyél olcsó új laptopot 3.” cikkemet, s már alig vártam, hogy a telepítés után lefuttassak pár gyors tesztet. Már telepítés közben is elkezdtem utánajárni a laptop, illetve a benne lévő platform technikai paramétereinek.
Mire egy friss Windows 10 desktop várt, addigra viszont teljesen átértékeltem a gép tudását, s rájöttem, hogy ez most egészen más lesz. Na jó, igaziból akkor jöttem rá, mikor lefuttattam a legelső tesztemet. Ugyanis ez a gép nem egy belépő szintű, ami semmire sem jó belsővel rendelkezik, s ha nem is csúcskategória, de még a középkategóriától is elég messze van, egyáltalán nem vállalhatatlan teljesítményt tud nyújtani.
Így hát úgy gondoltam, hogy akkor magát a Whiskey Lake platformot, annak egyik alsó kategóriás megoldását fogom bemutatni, mintsem azt, hogy miért nem szabad belépő szintű gépet vásárolni.
Na de miről is van szó? Egy Lenovo Ideapad S145 típusú laptopról, amely a következő paraméterekkel bír:
— Megjelenés éve: 2019
— Intel Pentium 5405U CPU 2,3 GHz 2 mag@4 szál
— 4 GB DDR4@2133 MHz RAM Single Channel
— Intel UHD Graphics 610 IGP
— 120 GB SSD
— Windows 10 Home 19H1 operációs rendszer
— Jelenlegi ára: 120 ezer Ft körül (2019-es adat)
Természetesen most is egy pár szóban a platformot mutatnám be először:
Az Intel 2018-ban mutatta be a Whiskey Lake processzorait (a Core i széria jött ekkor, a cikkben szereplő Pentium 5405U már 2019 év elején), amely a sokadjára elcsúsztatott Cannon Lake helyére jött.
CPU kódnevek jönnek-mennek, de az az igazság, hogy a Whiskey Lake processzorok továbbra is a Kaby Lake processzorok magját használják, mindössze egy új steppingről van szó, amelyek némileg magasabb órajelet és néhány korábbi hardveres sebezhetőség elleni hardveres védelmet kínálnak.
A gyártástechnológia a már-már fényesre csiszolt 14 nm++, amely egy az egyben megegyezik a Coffee Lake gyártástechnológiájával.
Az Intel Whiskey Lake CPU család is tartalmazhat Celeron, Pentium (Gold), Core i3, Core i5 és Core i7 CPU modelleket. Eme teszt főszereplője egy erős alsó-középkategóriás Pentium 5405U.
Ez a CPU 2 maggal és 4 szállal rendelkezik. Órajele 2,3 GHz, Turbo ennél a modellnél még nem támogatott, az a Core i-szériás CPU-k kiváltsága. Memóriából az 1866 MHz-es LPDDR3 és a 2133 MHz-es DDR4 támogatott. Esetünkben szerencsére a 2133 MHz-es modul kapott helyet, ám sajnos csak 1 modul lett a gépbe behelyezve, így az Single Channel üzemmódban fog ketyegni. L2 cache-ből magonként 256 KB, míg L3 Cache-ből összesen 2 MB-tal gazdálkodhatnak a CPU-magok.
A CPU-magok mellett található az Intel UHD Graphics 610-es IGP, ami az Intel-féle Gen9-es architektúrára épül. 12 EU (Execution Unit) egysége van, s a magórajele 350 MHz-ről 950 MHz-ig tud emelkedni, terheléstől függően.
A processzor fogyasztása 15 W-os TDP-ben lett meghatározva.
Mivel pont volt nálam egy HP ProBook 6475-ös laptop egy AMD A6-4400M processzorral, így úgy gondoltam, hogy jó ötlet / érdekes lesz a két gépet összehasonlítani, de elég hamar rá kellett ébrednem, hogy ez mégsem volt jó ötlet, mert a Whiskey Lake-alapú Pentiumot alul-, míg az AMD Trinity-alapú AMD A6-4400M-et pedig erősen túlbecsültem, s a végeredmény az lett, hogy a két gép eredményei között óriási szakadék van, természetesen a Pentium 5405U javára. Ezért, hogy mégis kicsit jobban éreztethessem, hogy mire képes az Intel aktuális mobil processzora, így a korábbi, „Miért ne vegyél olcsó új laptopot” című cikkemből kölcsönöztem az eredményeket.
Mivel tényleg teljesen más dimenzióban mozog az AMD A6-4400M, azon is gondolkoztam, egyáltalán belevegyem-e a tesztbe. De ha már jónéhány korábbi eredményemet átemeltem, így került a jelen tesztbe is több gyengébb eredmény is, és így már is nem lógott ki különösebben az A6-4400M eredményei is, s továbbá, ahogy nekem is, úgy hátha másnak is hasznosak lehetnek az AMD A6-4400M eredményei is.
Minden processzorról írtam pár sort a „Miért ne vegyél olcsó új laptopot” cikkemben, így ha még mellékszereplő is, illik pár sort az AMD A6-4400M-ről is írni. Illetve az annak helyet adó HP ProBook 6475b laptopról:
— AMD A6-4400M CPU 2 mag
— AMD Radeon HD7520G IGP 192 shader egység
— 6 GB DDR3@1333 MHz RAM (1X4 GB+1X2 GB Dual Channel aktív)
— 180 GB SSD
— Windows 10 PRO 19H1 operációs rendszer
Az AMD a Trinity platformját 2012-ben mutatta be, ez volt a második szériája, ahol az integrált videóvezérlő a CPU részét képezte.
A mobil Trinity processzorok egy vagy két Piledriver modult kaphattak, attól függően, hogy azok két vagy négy CPU-magot tartalmaztak.
Az AMD A6-4400M 2 CPU-maggal rendelkezik, tehát egy Piledriver modul került beépítésre, amely még 32 nanométeres gyártástechnológiával készült. A processzor két CPU-magja 2700 MHz-en jár, de turbo segítségével 3,2 GHz-ig tud felpörögni, ha egy, 2900 MHz-ig, ha mind a két CPU-magja használatban van. L2 gyorstárból 1 MB került beépítésre, amin osztoznia kell mind a két magnak, L3 cache pedig nincs.
A memóriavezérlő a DDR3-as modulokat támogatja, egészen 1600 MHz-ig. A processzor részét képezi a Radeon HD 7520G grafikus alrendszer, amely 192 shader processzort tartalmaz. Órajele 495 MHz-től 695 MHz-ig terjedhet terheléstől függően.
Most, hogy megismerkedtünk a főszereplőnkkel (és a mellékszereplőnkkel is), így akkor jöjjenek a tesztek. Akik részletesebb infót szeretnének a többi processzorról is, annak ismételten javaslom a fentebb is linkelt, Miért ne vegyél olcsó új laptopot cikkemet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
