Épülnek a gépek
Lett totálkáros notebook-unk és valamit kezdtünk vele, hogy főnixként hamvaiból új élet sarjadhasson. Álljunk meg ezen a ponton, hogy egy asztali gépnél korlátoltabb, rendszerint lassabb, de immáron csendesebb alkotásunk van? Nem, bizony! 
Megfelelő kiindulási alapok (roncsok)
Ez viszonylag egyszerű: minden, ami nem valami nagy márka terméke, jó lehet a folytatáshoz. Ez miért feltétel? Azért, mert onnan indultunk, hogy minimum gazdasági totálkár állapotában leledzik az eszközünk. A nagyobb márkák - főleg üzleti - modelljeihez viszont mindent lehet kapni rendszerint, nincs pótolhatatlan alkatrész. Akár újonnan, akár bontottan, de jobbára találni bármit, vagyis van esély a gazdaságos javításra egy komplett burkolatcsere mellett is.
Az igazi probléma viszont a neves gépekkel, hogy például a csatlakoztatható eszközök listája bizony igen korlátozott. Nem elég, hogy mondjuk a WLAN adapter helyére csak az kerülhet, minimum a gyártónak egyeznie kell, rosszabb esetben még azok is meg vannak szűrve (white list-es BIOS-ok) - ekkor lehet alternatív firmware-ek után nézelődni, vagy letölteni, módosítani és visszaírni, hátha sikerült a megfelelő eszközazonosítókat lecserélni... Ha nincs szerencséd, utóbbi műveletekhez a flash-t még le is kell forrasztani az alaplapról.
2 lemezes NAS/kiszolgáló
Ez az ovis szint, amikor van egy olyan notid, amiben van egy háttértárnak hely és van optika. Az optika helyére csatlakoztatsz egy keretbe (caddy) szerelt második meghajtót és boldog vagy.
Ezen a szinten a meghajtók hőmérsékletére érdemes odafigyelni, pláne ha van köztük HDD! Ha megoldottuk a gyári hűtés felturbózását, az eredeti venti sokkal kevesebbet, vagy egyáltalán nem fog üzemelni, aminek a hatására házon belül nemigen lesz légmozgás. - Jó esetben legalább erre odafigyelt a gyártó, rosszabb esetben a meghajtók körül nem jár semmiféle levegő soha.
5-6 lemezes NAS/kiszolgáló
Itt kezdenek izgalmasabbá válni a dolgok
Kiindulási alap az 1-2 meghajtóval rendelkező gépünk, de a(z egyik) SATA portjára egy SATA3 (!) elosztót teszünk. Valami ilyet:
Mivel egyetlen SATA3 portból indultunk ki, az ötfelé elosztva nem lesz valami gyors: elméleti 600MB/s sebességen osztoznak a meghajtók. Ha ritkán veszünk jelentősebben igénybe több meghajtót, ezen a szinten megállhatunk, tökéletes megoldás a számunkra.
Itt jön be az a nehézség, hogy ennek is és a meghajtóknak is kell némi tápellátás. Ha megsemmisült a gépünk akkumulátora, akkor egyszerű a dolgunk: külső tápról biztosítsuk minden számára a megfelelő feszültségeket, a laptop pedig kapcsolja ki/be ezt a tápegységet.
Cifrább a helyzet, amikor az akksi még életben van és a gép betáp nélkül is ideig/óráig még üzemképes, külső táp használata esetén viszont a meghajtók áram nélkül maradnak (ez kapásból adatvesztési kockázat is lehet). Itt kell elkezdeni kutatni 5V-os áramforrások után a notebook-ban - igen, így a 3.5"-os meghajtókról lemondhatunk. A gyártók rendszerint nem egyetlen feszültségátalakítót használnak egy nagy "központi" 5V-os áramforrás létrehozására, hanem több kisebbet, melyek akár eltérőek is lehetnek. Létezik olyan is, hogy például USB portonként van 1-1 átalakító, akkor viszont nézhetjük a gyártói adatlapokat, hogy az adott porton mekkora áram leadására képes a gépünk (vagy több port kombinált használata esetén). Ha ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésünkre, akkor a minimumokból tudunk kiindulni:
- USB2: 0.5A
- USB3: 0.9A
- USB type C: 1.5A
A portok tápellátását pedig illik ellenőrizni, hogy közös-e a forrásuk. Hátha szerencsénk van és egy nagyobb teljesítményű DC-DC konverterbe futunk bele, hogy ne 3-5 irányból kelljen megtáplálni a háttértárainkat.
6-10 lemezes NAS/kiszolgáló
Itt már alapfeltétel, hogy legyen legalább egy m.2 NVMe aljzatunk (2280), amely legalább két PCIe sávval rendelkezik. A legalább 2280 hosszú m.2 helyre ezt a SATA vezérlőkártyát lehet illeszteni:
...és máris tudunk 6 meghajtót csatlakoztatni 
Arra figyeljünk oda, hogy ilyen formátumban léteznek SATA elosztók is - igaz, 5 porttal -, nem jók ide. A 6 portos vezérlő az ASMedia ASM1166 chipre épül, amely 2 PCIe sávot használ a kommunikációra, így kellően gyors. Támogat UEFI boot-t is, tehát ha ez volt az egyetlen meghajtóhelyünk, akkor sincs gond, nem kell USB-ről rendszert indítani, bármelyik SATA port megfelelő a célra.
Ha a gépünk rendelkezik vezetékes hálózati csatlakozóval, akkor a WLAN - és ha szerencsénk van, akkor a WWAN - aljzatokba is tehetünk további, kétportos vezérlőket:
Ha nincs LAN, akkor viszont a WLAN vagy WWAN helyre tehetünk Realtek vagy Intel 1 esetleg 2.5Gb-es kártyákat. Azok így néznek ki:
Ha van sok lemezünk, az adatokat csak nem vezeték nélkül szeretnénk használni, ugye? 
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
